Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-12 / 159. szám

1997. június 12., csütörtök

Hitélet

Dlinántúli Napló 7

Négyszáz éves a Notre-Dame Rend (2)

Iskolánk gyökere

Az iskolaépület homlokzata, a templommal fotó: laufer l.

Erettség(i)

Ezekben a napokban zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák, de sok gimnáziumban az alsóbb osztályokban is tartanak év végi vizsgákat a majdani érettségi tantárgyaiból. Hogy időben hozzászokjanak, hogy érettebbek legyenek az érettségi idejére.

Érettségi - kóstolgatom a szót, s hol édesnek, hol meg keserűnek találom aszerint, hogy kit, mit társítok hozzá. A magam érettségijének éppenséggel egészen kellemes az íze. S aztán a rövidebb cím szerint eszembe jutnak gyermekeink, akik megérve egy-egy feladatra (beszédre, mozgásra, hangszerre, tudásra) olyan sok örömet adtak, adnak a családnak. De keserű ízt érzek, ha magunkra, felnőttekre gondolok, akiknek döntő részük érettségizett a gimnázium idején, s aztán azóta se. Értem ez alatt, hogy hányán nem érnek meg a katonaságra (lelkileg, testileg alkalmatlanok), vagy a házasságra, az anyaságra, apaságra, nemzet az összefogásra.

S egyáltalán: mintha erkölcsileg nehezen, vagy egyáltalán nem akarna eljönni az érettség. Kevés a nap, a meleg ezen a tavaszon, fertőzött sok helyütt a talaj is. S mióta is már az erkölcs háza táján? Olvasom, hogy a NAT (Nemzeti Alap Tanterv) része lesz az erkölcstan. Vajon kell-e majd abból is érettségizni, és hogyan? S milyen alapú erkölcsöt tanítanak? Tudom, vitatott, de számomra nem kétséges, hogy csak annak a nyomán lehet erkölcsről beszélni, aki azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Az ószövetségi tízparancsolat, s az újszövetségi Hegyi beszéd jézusi erkölcse nélkül ugyanis csak tantervet módosítunk, de nem életformát gyökeresen. Márpedig csak az életforma-változás, egy alapvető erkölcsi megújulás tehet éretté arra, hogy ember módra vállaljuk és lássuk el feladatainkat. Szénási János

Ratzinger bíboros új könyve

A föld sója

Emlékeztető

Gyémántmise lesz június

19- én: Pohli János kanonok Komlón 24-én vasárnap 9 órakor mond köszönetét 60 év papi szolgálat isteni ajándékaiért. A pécsi Bártfa utcai templomban, ahol hosszú éveken át állt hívei szolgálatában, augusztus

20- án mutatja be gyémántmiséjét. A Tv 2. június 26- án 18.15-kor dokumentumfilmet sugároz Pohli János kanonokról. Aranymiséjét mutatja be ugyancsak Péter Pálkor, tehát 29-én, vasárnap Aszmann György nyugalmazott vokányi plébános, szülőfalujában Vémén- den, délután 4 órakor.

Egyházzenei fesztivált

rendeznek Saarbrückenben június 12-e és július 12-e között. A megnyitón részt vesz Göncz Árpád köztársasági elnök. Június 15-én, vasárnap a püspöki nagymisén - amelyet Mayer Mihály megyés püspök mutat be - Kodály Missa brevisét énekli a Magyar Rádió Kórusa. Vezényel Kálmán Strausz, orgonánál Bernhard Leonardy.

Papszentelés lesz június

21- én 10 órakor a pécsi Bazilikában. Négyen választották az egyházi szolgálatot: Bodor Kornél (Mosdós), Bukovics István (Villány), Dohány Zoltán (Vajszló) és Tamás Roland (Komló). A hagyomány szerint a szentelést követő ebéden bontják fel a borítékokat, akkor derül ki, ki hová kerül káplánnak.

Ökumenikus találkozó Grazban. Június 23 és 29 között több tízezer keresztény részvételével Grazban tartják meg a II. Európai Ökumenikus Találkozót, amelyen 120 keresztény közösség vesz részt Európa valamennyi országából. A találkozó 23-án, hétfőn este 6 órakor kezdődik ünnepi istentisztelettel. A rendezvényeket a Grazer Messe területén és a Belvárosban tartják. A zárórendezvényre június 29-én vasárnap délelőtt a Főtéren kerül sor. A találkozón részt vesz Mayer Mihály megyés püspök és a grazi belvárosi plébánia mint testvérintézmény meghívására a Pécs Belvárosi Egyházközség küldöttsége.

Táborozás Páliban. Idén is megrendezik a Magyar Katolikus Németek Egyesületének szervezésében a nyári táborozást Pátiban. (Tolna megye, Tamási mellett). Az erre a célra átalakított és berendezett egykori plébániára szombaton érkezik az első csoport, a lány- csóki iskolások. Minden héten más-más falu gyermekei ismerkednek német nyelven a vallással kapcsolatos kifejezésekkel. A gyerekeket elkíséri a hittanáruk és egy német tanár.

Te Deum. A Bazilikában tartja évzáróját a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma 19-én, csütörtökön délután fél 5 órakor. A püspöki hálaadó szentmisén 650 diák és 50 tanár énekli a Te Deumot a szülőkkel, a rokonokkal, az egykori ciszterci diákokkal együtt. „Tanulmányi szempontból jó évünk volt - mondotta Arató Orbán házfőnök -, de anyagilag borzasztó nehéz”. Szeptemberben 5 osztályban 200 elsős kezdi meg tanulmányait.

1851. július 2-án, egy keddi napon a déli harangszóra 12 apáca érkezett Pécsre. Kislányok virágot szórtak eléjük. A kislányok közül már senki sem él, de sokan vagyunk azóta, akik a Miasszonyunk Rend, a „Notre-Dame” iskoláinak falai között nőttünk fel. Az iskola nevelői munkája bensőségesen keresztény volt. A valláserkölcsi nevelés alapján álló jellemképzés fontosságát hangsúlyozták, mivel lelki kultúra nélkül a szellemi képzettség értéktelen, sőt káros is lehet. Sajnos, igazolják ezt korunk eredményei.

Rövid történeti visszatekintés az iskola fejlődésére:

1851-54 között felépült a Notre-Dame női tanítórend elemi iskolája a zárdával.

1890-ben megkezdte működését a polgári leányiskola.

1895-ben megindult a női tanítóképzés.

1907/08 tanévben megnyílt a felsőbb leányiskola.

1916/17-ben a rend felállítja a korszerű női oktatás és nevelés céljából a leánygimnáziumot.

1921/22-ben „Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnázium” a nyolcosztályos gimnázium teljes címe.

1948-ban az iskolát államosították.

1950-ben a gimnáziumot Leőwey Kláráról nevezték el.

E sorok írója tizenkét éven át volt növendéke a „Zárdának”. A négy elemi osztály után a Szent Erzsébet Leánygimnáziumban érettségiztem, tizenkét év szép diákemlékei teszik gazdagabbá életemet. Tanáraim emlékét őrzöm, messzire sugárzó nevelői példájukat idézem, akiktől tanár koromban is tanulhattam. Nélkülük nem csak személyes életemben, de munkám eredményeiben is szegényebb lennék. Mind a szerzetes, mind a világi tanáraink kifogástalan szakmai ismertekkel és igazi hivatástudattal dolgoztak. Hitték és vallották, hogy nincs nagyobb boldogság, mint ott élni az iskola világában, a diákok között, örülni emberi fejlődésüknek. Tudták, hogy szép és életre szóló indítást tudnak adni, egy bontakozó érdeklődés hivatássá érlelődé- sét, egy válságos pillanatban minden gyötrődést feloldó feledhetetlen emberi szót.

Tanár lettem. Itt a régi iskolámban kezdtem el tanítani és tanítottam, több mint harminc éven át. Azokat az eszméket, amit diákként ebben az iskolában magunkévá tettünk, továbbra is hittel vallottuk és ebben a szellemben tanítottuk és neveltük növendékeinket.

A világnézetek harcában, az ellentmondások pergőtüzében hősi feladat volt tiszta lelkiismerettel tanítani és nevelni. A „Notre-Dame” nővéreinek jelmondata: „Mindenkinek használni, senkinek sem ártani.” A Lőwey Klára Gimnáziumban a nemes emberi életnek ez az örökérvényű irányelve tovább élt. Ez az iskola át tudta menteni a múlt értékeit, szép hagyományait a megváltozott életbe.

Az iskola alapítóinak megőrző, összetartó szelleme mindmáig működik. A Leőwey Klára Gimnázium volt növendékeinek és nyugdíjas tanárainak „Baráti köré”-ben rendszeresek az összejövetelek, találkozók. Az iskola ünnepélyein, rendezvényein mindig tisztelettel fogadott és szívesen látott vendégekként vagyunk ott.

Szeretnénk ezt a baráti kört most kibővíteni. Minden valamikor is itt tanult vagy tanított, a régi iskolájára mindig szeretettel emlékezőt szeretettel hívunk, hogy a „Notre-Dame” tanítórend 400 éves jubileumát méltóképpen közösen megünnepelhessük. Járó Mária

Joseph Ratzinger bíborosnak, a Hittani Kongregáció prefektusának két könyve jelent meg a közelmúltban Életem és a A föld sója címmel. A 76 éves teológus kétségtelenül a pápa legnagyobb támasza a katolikus hit és erkölcs kérdéseinek tisztázásában.

Életem című önéletrajzi írása születésétől, 1927-től, római szolgálatának kezdetéig, 1997- ig tekinti át életét. Sok költözködéssel teli gyermekévek Bajorországban, a háborús évek megpróbáltatásai, tanulmányai, professzori évei, jelenléte a II. Vatikáni zsinaton, majd püspöki szolgálata a München-Fre- ising-i egyházmegyében.

A hiányzó éveket viszont a másik kötet, A föld sója villantja fel. Peter Seewald újságírónak Ratzinger bíborossal folytatott párbeszédének gyümölcse a könyv, melynek alcíme: Új jelentés a hitről, visz- szautal a korábbi, világsikert aratott hasonló jellegű kötetre. Ritka őszinteséggel beszél a bíboros a második ezredforduló előtti egyházról, feladatairól. Kijelenti: a helyi egyházak feladata, hogy mint a „föld sója” adjanak ízt a világnak.

íme néhány mondat ízelítőként a könyv elejéről:

K: Találkozásai a pápával szertartásos rendben történnek?

V: Nem.

K: Előbb imádkoznak?

V: Nem, sajnos meg kell vallanom, hogy nem tesszük, hanem azonnal munkához látunk.

K: Belép és kezet nyújt?

V: Igen. Én várok, aztán belép a pápa, kezet fogunk, leülünk, többnyire rövid, személyes beszélgetést folytatunk, majd rendszerint felvetem a legfontosabb teológiai témákat, a pápa kérdéseket tesz fel és így születik meg eszmecserénk.

K:. Egészen konkrét dolgokról beszélgetnek?

V: Igen, a témától függően. Néha azt várja, hogy elmondjam személyes véleményemet, például nemrégiben, amikor a katolikus egyházba belépni kívánó anglikán papok ügyéről beszélgettünk, s miután meghallgatott, csak annyit mondott: „Legyenek nyitottak”.

K: Milyen ruhában megy a pápához?

V: Reverendában, ez itt hagyomány.

K: Milyen nyelven beszélgetnek?

V: Németül.

K: Egyszer önt egy evangélikus küldöttség tagja ,József testvérinek nevezte. Nem illetlen ez, hiszen a tipikus egyházi nyelv így szól: Eminenciás úr?

V: Nem, én szépnek találom a József testvér elnevezést. Noha nem a mi szokásunk így szólni, de ha a keresztények testvériségéről beszélünk, akkor ez a kifejezés pontosan egyezik azzal az irányzattal, amin olyan sokat gondolkodtam.

Hét kötet családokról

Négy újabb kötettel lépett a nyilvánosság elé Hengl Nándor pécsi családtörténet-kutató: a Dunakanyar, Fejér, Veszprém és Zala megye németajkú lakosságáról ad áttekintést az 1767-72 közötti egyházi lélek- számösszeírások alapján.

Ezt a munkát megelőzte 1990-ben három kötet az 1767- 68-as baranyai, somogyi és tolnai adatokkal.

A neves családtörténet-kutató első munkái a 80-as években láttak napvilágot. 1983-ban a Baranyában 1688 és 1752 között letelepedett német családokról adott ki egy 781 oldalas munkát. A második kötet a németlakta falvak történetét tartalmazza. A harmadik 1985- ben hagyta el a nyomdát és az uradalmakat tekinti át.

A Református Világszövetség 23. Nagygyűlése, Debrecen, augusztus 8-20

Az igazságtalanság bilincsei

Első alkalommal kerül sor arra Magyarországon és az egykori keleti tömb egyik országában, hogy a Református Világszövetség itt rendezze meg soron következő nagygyűlését.

Az alkalomról a közelmúltban tartottak sajtó- tájékoztatót a nagygyűlés hazai szervezői, rögzítve, hogy örömteli és kitüntető megtiszteltetés otthont biztosítani a világ reformátusai küldötteinek és annak a sok-sok vendégnek, akik ez alkalommal Magyarországra látogatnak.

Egy kis előtörténetként érdemes elmondani, hogy az ökumenikus mozgalomban a Református Világszövetség volt az első alapítású világszervezet. Református és presbiteriánus egyházi vezetők 1875-ben kezdeményezték a megalakítást,

ami 1977-ben a skóciai Edinburghban megtörtént. Ma a szervezethez 102 ország 211 tagegyháza tartozik, s mintegy 70 millió hívő.

A nagygyűlés mottója: Törjétek szét az igazságtalanság bilincseit (Ézsaiás 58;6). Ez a prófécia megújult hitre, bizonyságtételre és cselekedetre hív.

A meghívott vendégek között ott lesz hiteles előadóként Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, Walter Bruegemann, az Georgia állambeli Columbia Seminary professzora, dr. Leonor M. Briones, a Fülöp-szigeteki egyetem közgazdász professzora, dr. Elsa Tamez, mexikói származású teológus és 11 egyházi világszervezet (köztük az isztambuli Ökumenikus Patriarchátus), a Vatikán és az Üdvhadsereg. K. F.

Szeretetben szeretnék dolgozni

Pécsett a baptista gyülekezet új lelkipásztora Balogh Barnabás, aki az év elején beiktatott Vágó István lelkész társaként végzi munkáját, elsődlegesen a fiatalok körében.

A kívülálló ember szemével nézve bizonyára a ritka emberek közé tartozik Balogh Barnabás lelkész úr (képünkön). Hiszen agráregyetemet végzett, majd a meglehetősen jó anyagi egzisztenciát ígérő banktisztviselői szakmáját (a Kereskedelmi Bankban dolgozott) hagyta föl, hogy hivatásra találjon. Számára ez volt a nagy kihívás, amelyben ott volt az álom, hogy azt csinálja, amihez erősebb a vonzódása.

Elvégezte tehát munka mellett a teológiát, s mint hívő ember a gyermekek nevelésének szentelte (eddigi) életét. S

mivel fiatalember, lehetnek még bőven tervei. Pécsre az elmúlt évben érkezett, s az elmúlt hónapban (május 25-én) szentelték fel, s választotta a pécsi Bokor utcai gyülekezet második papjának. Ami nagy szó a gyülekezet életében, hiszen két, egy időben szolgáló papjuk még nem volt.

Á lelkész úr munkáját e protestáns vallás és a gyülekezet

felöl közelítsük meg. Meghatározó jellemzője e habán gyökerekkel rendelkező vallásnak a felnőtt-keresztség. Ennélfogva, ha azt mondjuk, hogy háromszáz-háromszáz- ötven tagja van e gyülekezetnek, nem mondunk igazat, hiszen keresztség előtt álló gyermekeiket nem számoltuk bele. Nos, Balogh Barnabás lelkipásztori munkájának döntő részét e gyerekekkel való foglalkozás, hittan, bibliaismeret és sok egyéb adja. Játék, kirándulások, táborozások és megannyi közös együttlét.

Elmondotta, hogy János evangéliumából választott még ifjú korában magának egy cikkelyt, ami élete vezérfonalaként jelölhető meg. Ez így

hangzik: Aki ismeri az én parancsolatomat és megtartja azokat, az szeret engem. S milyen kiszámíthatatlan a sors, annál a derecskéi gyülekezetnél keresztelkedett, ahol jelenlegi lelkésztársa, Vágó István szolgált hosszú éveket.

Balogh Barnabás felesége egyházi iskolában tanít szolfézst, két leánygyermeke van: a nagyobbik ősszel kezdi majd az általános iskolát. Pécs városa a Szabolcs megyében született ember számára új otthont adott, szereti ezt a vidéket, s döntését, hogy idejön, feltehetően jó döntésnek tartja. Isteni szeretetben szeretnék szolgálni - mondotta meggyőződéssel -, í ezt adni át a gyermekek számára is. K. F.