Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-11 / 158. szám

1997. június 11., szerda Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Török Éva Percesek Hangverseny időseknek. Mohácson a Gólya utcai Szoci­ális Otthon lakóit látogatta meg a napokban egyik délután Lájer Konrádné, a Zeneiskola tanár­nője és a tanítványiból alakult fuvola quintett. A diákok tanár­nőjük közreműködésével nagy sikerű hangversenyt adtak az idős embereknek. (i) Olcsó mosószer. Kimért, ol­csó mosószert árusít az Arany Pajzs Segítő Szolgálat nyugdí­jasoknak és nagycsaládosok­nak. Előre egyeztetett időpon­tokban járják a megye közsé­geit, s kérik, hogy üveget, fla­kont mindenki vigyen magával. Állandó árusítóhelyük Pécsett, a húsipari előtt található faház, ahol naponta 8-tól 16 óráig vár­ják a rászorulókat. Kerékpártúra. A jövőben rendszeresen és közösen kerék­pározhatnak azok a nyugdíja­sok, akik csatlakoznak a pécsi egyesület által szervezendő tú­rákhoz. A napokban tartott első közös kerékpározást követően minden hónap második vasár­napján délelőtt 9 órakor talál­koznak a pécsi, Verseny utcai Postás-pálya nyugati sarkánál, ahonnét Malomvölgybe kere­keznek. Nappali szolgálat. Minden nap 13-19 óra között felhívhat­nak egy pécsi telefonszámot, ha úgy érzik, hogy bajban vannak, segítségre szorulnak, vagy ta­nácstalanok, magányosak. A szám: 212-813. Balesetekről. Három elő­adásból álló egészségügyi so­rozatot szervezett a Baleset- mentes Baranyáért mozgalom a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületé­nek tagjai számára. Az előadá­sokat dr. Zadravecz György docens tartotta. Szó volt a jel­lemző időskori balesetekről, ezek megelőzési lehetőségeiről, illetve arról, hogy miként lehet gyógykezelni a betegeket. Klubhíradó. Ezzel a címmel jelentet meg havonta lapot a Pécsi Integrált Nappali Szociá­lis Intézményekhez tartozó Mozgássérültek Klubja. A ki­advány készítői elsősorban a mozgássérültek életével kap­csolatos információkat akarják továbbadni, de tanulságos és szórakoztató írások közlésével is szeretnék segíteni sorstársaik életét. Nő és férfi egyaránt kaphat özvegyi nyugdíjat Nincs különbség. Négy év óta ugyanazok a jogosultsági felté­telek nő és férfi esetében, tehát a feleség (élettárs) halála ese­tén a férjet (élettársat) is megilleti az özvegyi nyugdíj.- Ezzel együtt a hozzátarto­zói ellátások megállapítása összetettebb, mint a saját jogán járó öregségi vagy rokkantsági nyugdíj meghatározása - mondta Dezső Ferenc, a Bara­nya Megyei Nyugdíjbiztosító Igazgatóság főosztályvezetője. - Először az elhalt személy nyugdíjra való jogosultságát kell elbírálni és amennyiben ő, saját személyében megszerezte az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra a jogosultságát vagy már nyugdíjasként halálozott el, utána következik annak meghatározása, hogy hátrama­radt hozzátartozók megfelel­nek-e a jogosultsági előírások­nak. A nyugdíjasként elhalt sze­mély után hozzátartozói ellátás megállapítására az igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­nál (Budapest 1820) kell elő­terjeszteni. Amennyiben a jog­szerző még nem volt nyugdí­jas, a kérelmet a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ságnál kell benyújtani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően kötött házasság esetében minden megszorítás nélkül jogosult a házastárs az özvegyi nyug­díjra. Az élettárs akkor, ha az elhunyttal - annak halálát megelőzően - legalább 1 évig együtt élt és a kapcsolatukból gyermek született, vagy meg­szakítás nélkül 10 év óta együtt éltek. (Kizáró körülmény hogy ha az előírt együttélési idő alatt - a korábbi házasságból vagy élettársi kapcsolatból - özve­gyi nyugdíjat vett fel). Az el­vált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes öz­vegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy ré­szére a bíróság tartásdíjat (személyre szóló tartásdíjat, nem azonos a gyermekek után járó tartásdíjjal) állapított meg. Ebben az esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegét nem haladhatja meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a halál hónapjának első napjától, egy évi időtar­tamra jár, összege az elhaltat megillető nyugellátás 50 %-a. Állandó özvegyi nyugdíj - az előzőekben felsorolt feltéte­lek mellett - akkor jár, ha há­zastárs, (élettárs) halálakor a rá irányadó öregségi nyugdíjkor­határt elérte, vagy rokkant, vagy házastársa (élettársa) jo­gán legalább két árvaellátásra ’ jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az elvált, továbbá a házas­társtól egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ál­landó özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha házastársától annak haláláig (személyre szóló) tartásdíjban részesült, vagy az állandó özvegyi nyug­díjra jogosultság feltételei a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkezik. Az állandó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami az elhalt öregségi nyugdíja­ként, illetve III. rokkantsági csoport szerint járó rokkant­sági nyugdíjként megilleti, vagy megillette volna. KI a szabadba - Aki nem ágyhoz kötött beteg, s így megteheti, az jól teszi, ha sétál, ki­megy a levegőre. Ekképp vélekednek Pécsett, a Malomvölgyi úti szociális otthon lakói is, mert ha nem is kirándulnak, akkor legalább az épület előtti gondozott kertbe, a virágok közé ülnek ki olvasgatni, beszélgetni. fotó: tóth László Az eső vetett véget az utcabálnak Körzeti kulturális találkozót rendeztek a baksaiak Vendégségbe járni nagyon jó. Főként ha az ember tudja, hogy nemcsak a házigazdák készülődnek, hanem ő is vihet magával valamit. Akár egy csokor virágot, akár egy üveg pezsgőt. Valahogy így lehettek az elmúlt hétvégével azok a nyugdíjasok, akiket mint klub­tagokat a baksai nyugdíjas­klub invitált körzeti kulturális találkozóra. Ők nem virággal és pezsgővel, hanem versek­kel, táncokkal, dalokkal ké­szültek az egész napos prog­ramra. Tizenkilenc baranyai tele­pülés klubtagjainak szólt a baksaiak meghívója, s több, mint ötszázan jöttek össze a találkozóra. Mindennek a he­lyi általános iskola adott ott­hont, de nemcsak a kézilabda- pályával és az ebédlővel, ha­nem azzal a nagyon gyakorla­tias és fontos támogatással, hogy az iskola konyháján főz­ték az ünnepi ebédet. Támogatta az eseményt a megyei közgyűlés és számos baksai vállalkozó. Ők is kép­viseltették magukat az össze­jövetelen, melynek ünnepé­lyes megnyitóját követően remekül elszórakoztatták egymást a klubok színeiben fellépő előadók, csoportok.- Ez volt az első ilyen talál­kozó, amit a mi körzetünkben rendeztünk - mondta Van- dzsia Lászlóné, a baksaiak klubjának vezetője - és na­gyon készültünk rá. - Remél­tük, hogy sokan eljönnek, de a várakozásunkat messze meg­haladta az érdeklődés az azt igazolja, hogy a nyugdíjas kluboknak szükségük van arra, közönség előtt bemutat­hassák, mit tudnak, másrészt ez azoknak is program, akik nem énekelnek, nem táncol­nak, nem mondanak verset, de szeretik nézni, hallgatni, amint társaik szerepelnek és közben mindenki megfeledkezik a hétköznapi gondokról. Valóban így lehetett ez Baksán, hiszen a találkozó ut­cabállal folytatódott, aminek nem a vendégek szétszéledése, hanem az eső vetett véget. A postás kétszer csenget? Lehet. De az is lehet, hogy többször. Nyugdíjat azonban csak egyszer hoz, hiába csenget többször is. A nyugdíjas ponto­san tudja, hogy ez mely napon, mikor várható. Ott áll a kapu­ban, vagy az emeleti ablaknál, ajtónál lesi-várja a postást, és legtöbbször csengetnie sem kell a megváltást hozónak. Mert bizony az a néhány perc amikor a nyugdíjat hozó postással találkozik, sokaknak a megváltást jelenti. Újabb egy hónapra történő - ha nem is gondtalan, de - megélhetést. Mi történik ezután? Leül, fel­teszi szemüvegét, elővesz egy darab papírt, ceruzát és persze radírt is, mert sajnos azt is kell használni. Kiszámolja, hogy mennyit kell fizetni a fűtésért, gázért, villanyért, vízért. És csak ez­után jöhet a maradék - ha ma­rad - szétosztása. Ezt a generációt még úgy nevelték, hogy a köztartozáso­kat rendezni kell. Elvégre kö­zösségben él az ember, a közü­zemi költségeket ki kell fizetni egyrészt azért, mert felhasz­nálta, másrészt azért, hogy má­soknak ne okozzon kellemet­lenséget. Ha van kis maradvány, a ce­ruza szalad tovább. Mert az egyik gyereknek a névnapja, a másiknak a születésnapja kö­vetkezik. De ami mindennél fontosabb, jönnek az unokák és a dédunokák és az nem lehet, hogy valamit ne kapjanak, még ha csupán egy almát vagy na­rancsot - többre már nem telik de az arra valót félre kell tenni. Inkább az ő asztalára ke­rüljön kevesebb. És a nyugdíjas számol to­vább. Maradt még valamennyi az asztalon? Akkor a maradé­kot szépen beosztja a legfonto­sabb élelmiszerekre. Ha még ezután is marad valamennyi a nyugdíjból, azt két eseményre teszi félre. Karácsonyra, hús- vétra. Mi történik ezután? Várja, hogy a postás újból, mihama­rabb csengessen és ismétlődnek a számolások. Petrovics Béla Nem tetszik a javaslat A Nyugdíjasok Országos Kép­viselete és a Magyar Nyugdíja­sok Egyesületeinek Országos Szövetsége elutasította a nyug­díjreform törvénytervezetben szereplő, évenkénti nyugdíj- emelésre vonatkozó javaslatot. Amíg az utóbbi két évben a reálbérek 17%-kal csökkentek, addig a nyugdíjaknál ez 22%-ot tett ki. A nyugdíjak reálértéke pedig 1990 óta több mint felére csökkent. Most, amikor az várható, hogy az infláció az előző évek­hez képest jelentősen mérsék­lődik, áttérni egy olyan rend­szerre, amely az infláció hatását veszi figyelembe, etikátlan. A nyugdíjasokat hátrányos hely­zetbe hozza az aktívakkal szemben, illetve a nyugdíjeme­lés módszerének évenkénti vál­toztatása rendkívül elbizonyta­lanítja az érintetteket. Ezért kérik, hogy a nyugdí­jakat továbbra is a jelenlegi törvényeknek megfelelően, az előző évi tényleges nettó kere­setek alakulása szerint emeljék. Véleményük szerint a jelenleg érvényes nyugdíjemelési rend­szer összhangban van a min­denkori bevételekkel, így a nyugdíjak évi emelésének fe­dezete biztosított. A legjobb barátnők fotó: Müller andrea Betegbiztosítás Finnországban Hogy is van ez máshol? Mennyit fizet és mit kap a pol­gár, a társadalombiztosítástól. Ez a kérdés napjainkban több okból is kü­lönösen aktu­ális téma az itthoni viszo­nyokat te­kintve, és ha- sonlítgatjuk más országok gyakorlatá­val. Mint most a finnekével, akiknek rendszerét kiválóan ismeri Sütő László, (képünkön) a Pé­csi Magyar-Finn Társaság egyik vezetője. A társadalom- biztosításra minden finn ál­lampolgár jogosult. Az öt Skandináv állam egymás kö­zötti szerződése biztosítja, hogy állampolgáraik vala­mennyi állam területén egyenlő jogokat élvezzenek. A betegbiztosítás fedezi il­letve részben fedezi többek között az orvosi díjakat, a ki­vizsgálás és gyógyítás összes költségét, a fogorvosi költsé­geket, gyógyszertérítéseket, a vizsgálatokkal kapcsolatos utazási és szállásköltségeket, betegállomány esetén a táp­pénzt. A finn társadalombiztosítás biztosítás jellege abban áll, hogy minden térítés feltételez bizonyos mértékű „saját fele­lősséget” Ez azt jelenti, hogy minimá­lis határig a beteg fedezi a költségeket és a biztosító az ezt meghaladó hányadot téríti a beteg számára. Minden igénybevételhez a biztosítási lap a „sairaskorti” szükséges. A biztosító intézetek a ható­ságilag megállapított orvosi dí­jak 60%-t téríti. Ez vonatkozik a kórházakra, állami, városi és magánkórházakra. Gyógyszerek, antibiotiku­mok, tápszerek esetén a 20 finn márka feletti ár 50%-a a térítési díj, kivételes esetekben a térítés lehet 90% is. A szívbetegségek, ritmus­zavarok, magas vérnyomás, cukorbetegség, epilepszia gyógyításához szükséges gyógyszerek árait a biztosító teljes egészükben visszatéríti. A reumabetegségben szenve­dők 90%-os kedvezményben részesülnek. Utazási és szállásköltség-té­rítés illeti meg a beteget, ha különleges vizsgálatra vagy kezelésre utaznia kell. A saját felelősség ez esetben 15 finn márka, azaz 525 Ft. Betegségi táppénzre jogo­sult minden 16-65 év közötti dolgozó, függetlenül attól, hogy alkalmazott, vagy ma­gánvállalkozó. A táppénz ösz- szege a biztosított fizetésének 80%-a. Az egy napra fizetett minimális táppénz 40 finn márka, mai értéken 1 400 Ft. A betegség első hét napjára nem jár táppénz, ez a saját felelősség, de ezt köve­tően évente 300 napot téríte­nek. x

Next

/
Thumbnails
Contents