Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-07 / 154. szám
1997. június 7., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Az ünnepi konyhát kiadványaiból Hírcsatorna Zeneiskolai felvételi. A Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolajúnius 9-10-én 10-12 és 16- 18 óráig előképzőre és zeneóvodába, valamint magánénekre és ütőhangszerekre tart felvételit. (gy) Nyári nyitvatartások. A Baranya Megyei Könyvtár június 16-ától augusztus 30- áig hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 10-től 18 óráig, szombaton 9-től 13 óráig tart nyitva. Szerda szünnap. A pécsi ANK könyvtára június 16-ától július 16-áig, a Pécsi Ipari Vásár ideje alatt, bezár. Július 17- étől augusztus 31-éig a nyári rend szerint várja olvasóit. Nyári Játékok. Pécsett az Anna utcai Nyári Játékok első előadása június 10-én 21 órakor lesz. Moliére „Scapin furfangjai” című darabját adja elő a zágrábi Lapsus Színház. 12-én 21 órakor népzenei koncert és lemezbemutató lesz. Művészeti előkészítő. A pécsi ANK Művészeti Szabadiskolája (Cserző köz 2.) fevételt és beiratkozást tart június 10-én 14-18 óráig művészeti előkészítőre valamint zenei és vizuális tagozatára 4-18 éveseknek. Zongora, hegedű, gitár, fafúvós tanszakokra korlátozott számban nyerhetnek felvételt. Elhunyt Horváth Olivér Festőművész, főiskolai tanár 1915-ben született Lég- rádon. A képzőművészeti főiskolán 1939-ben szerzett rajztanári diplomát, majd tanulmányait az ELTE matematika szakán folytatta. Tanított a bonyhádi gimnáziumban, 1960-tól a Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékén nyugdíjazásáig. Festőként több kitüntetésnek birtokosaként országszerte ismert volt. Több önálló kiállításon mutatta be munkáit. Utolsó életműkiállítása 1995-ben volt a Pécsi Kisgalériában. Művei köz- gyűjteményekben, múzeumokban, magángyűjteményekben megtalálhatók. Számos zománcalkotása van intézményekben. Több murális és köztéri műve látható Pécsett és Bonyádon. Emlékét megőrzik tanártársai, művészbarátai, s tanítványai. P. J. Az utolsó évszak Csorba Győző, Pécs Kossuth- díjas költője 1995. szeptember 13-án hunyt el. Tüskés Tibor közel másfél évtized lírai termését tekinti át három ciklusba szerkesztett kötetével, amelyet a Pannónia Könyvek adott ki „Az utolsó évszak - Csorba Győző költészetének kiteljesedése 1981-1995” címen. Az Esszék című gyűjtemény A világ küszöbeitől (1981) a Csikorgóig (1995) rajzol pontos, árnyalt képet Csorba lírai munkásságáról. Tüskés ezekkel az írásokkal nem csupán egy- egy kötetet közelít meg értő és objektív módon, hanem mindig az addig kialakult életmű egészéhez viszonyít, s vizsgálja azt is, hogy a korábbiakhoz képest milyen változások és azonosságok figyelhetők meg az értékelendő verseskönyvben. Csorba költészetében - miként ezt Tüskés többször is megállapítja - nincsenek „forradalmi” változások. Legföljebb - az idő haladtával - az ifjúkorban megütött alaphang mélyül és karcosodik az iróniára és a metafizikus szemlélődésre hajló művész mélyen intellektuális verseiben. A költő komoly és komor világlátásának állandó viszonyítási pontja a halál, ugyanakkor minden „önmagáért való” vers egyben életjel is: tiltakozás. - Hiszen a költő - minden kiábrándultsága dacára - segíteni szeretne: „S ezeknek az embereknek egyúttal azt üzenem: maradjanak meg embernek, s ha ebben verseim egy parányit is segíteni tudják őket, örülök neki.” Tüskés legtöbb írásában megjelenik Csorba költészetének alapmotívuma, a kert. A kert az egyetemes kultúra (s nemcsak a zsidó-keresztény kultúra) egyik legősibb toposza, amely Csorba számára a teljességet szimbolizálja s megragadhatóvá teszi a metafizikai tartalmakat. Az Interjúk című egység három beszélgetést tartalmaz. Tüskés röviden kérdez, s a válaszokból kirajzolódik az igényes lírikus-könyvtáros portréja. Kesernyésen derűsek azok az anekdoták, amelyekkel Csorba fölidézi az ’50-es évek légkörét, az akkori kulturális lét visszásságait. Akik hallhatták, emlékezhetnek rá: társaságban a költő szívesen és finom iróniával adomázott. A szatíra és az irónia különbségéről ezt mondta: „A szatíra indulatában még ott bujkál a reménység, hogy használ valamit a megfogalmazás, az „odamonöoga- tás”. Az iróniában a „kézlegyintés” válik uralkodóvá. A kötet harmadik részében (Cikkek) az esszékhez hasonló, csak valamivel rövidebb írások, méltatások kaptak helyet. Az utolsó évszak gondos munka; méltán tarthat igényt a versbarátok érdeklődésére. M. ZS. Homokóra Két és fél év termése, 1992 és 95 között íródott 96 vers kapott helyet Makay Ida most megjelent kötetében, mely a Homokóra címet viseli. (Jelenkor Kiadó). A költővel ebből az alkalomból a vers mai szerepéről, a versírás kínjairól beszélgettünk, s arról, hogyan lehet nőként lírában fogalmazni.- Egy regényben mindig történik valami, egy vers nem ilyen mozgalmas - mondta. - A vers arisztokratikus műfaj, mint például az esszé - ezt tudomásul kell venni. Szerencsére mindig van néhány ember, akit érdekel. Makay Ida törekszik a tömörségre, bár tudja, hogy egy rövid vers is lehet szószátyár.- Mallarmé mondta, hogy egy verssor még a „kegyelem”, de a többit meg kell csinálni. Bizony, sokszor gondolkodni kell az írás közben. Engem különben a lineáris, közérthető verstől sokszor óvtak, de hát én már csak így dolgozom. Mi, nők egyébként a férfiaktól tanultuk el a versírást. Kevés női költő van, erre talán a férfiak összefoglaló, rendszerező agya alkalmasabb. Mégis azt hiszem, hogy az érzések, gondolatok versben való kifejezése olyan emberi dolog, mely azért nem függ a nemektől. H. I. Gy. Mirabell- Második önálló kötetem novellagyűjtemény, tíz-tizenöt év termése Nagy Imre irodalomtörténész válogatásában - mondja Sárosi István, a Mirabell című novelláskötet pécsi orvos-írója. — Az egészségügyben tapasztaltak feldolgozása, realisztikus és a szürreális novellákkal. Az írások közt van a pályadíjas „Röhej” és más írások is. A novellák fontos ujjgyakorlatok, de számomra a dráma, a konfliktusok műfaja az igazi, amely olyan megjelenítést követel, hogy a közönség feszengjen, nyikorogjon alatta a szék. Hisz a mai életünkben is súlyos belső drámákat élünk meg.- Több kész darabom van, az egyik Elbert János utolsó óráira keresi a választ. A .Jeruzsálem, Jeruzsálem” Krisztus perújrafelvételéről szól. Elkezdtem az anyaggyűjtést a „Trianon”-hoz is. A magyar származású izraeli Itamár Yaoz-Kest-tel, akihez a kardiológuskongresszusra utazva a novelláimat elviszem, beszélünk munkáim fordításáról is. A színházakban csalódtam - a pénz diktál, a hazai Rigó Jancsikkal nem lehet versenyezni. A kötetet a Pannónia Könyvek adta ki, megjelenését lapunk is támogatta. B. R. Hol a dallam? Hol a dallam? címmel jelent a Pannónia Könyvek sorozatában Arató Károlynak életművét lezáró, ötödik verseskötete. Ismerősei, barátai, olvasói azt is kérdezhetnék, hol van Arató Károly, aki ötvenedik életévén alig túl távozott az élők sorából, ám jellemző és figyelemre méltó verseket hagyott örökül, amit ez a kötet is alátámaszt. Akárhogy is, a halálközeli- ség, az élet végének sejtése, mindig megrázó sorokat hív elő valamirevaló költőből. Ezért aztán nem csodálkozhatunk, ha Arató hol vissza, a gyerekkor fura világába visszatekintő, illetve a jövendő mindennél furább világába előre tekintő verseiben olyan szavak sorakoznak egymás mellett, melyek sokszor egyszerűségükben, majdnem kopárságukban a leghatásosabbak és legőszintébbek: „Lábnyomai fölött a csend /metronómként ide-oda leng ” - áll megkapóan a kötet címét adó versben. Arató Károly életművének összegzése, maradandó értékeinek felbecsülése tán még a további utókor feladata, azonban az biztos, hogy az „egész” csak ezzel a kötettel tekinthető valóban egésznek. M. K. A test angyala Parti Nagy Lajos nyelvi leleményeiről, nyelvteremtő erejéről az utóbbi évek irodalomkritikája már mindent elmondott, jogosan állapítva meg a jelenség újdonság voltát, a nyelvi rétegek és szerepek „irodalmiasí- tását”. Ezen művek első fő opu- sza a 1989-ben született „Sár- borgárdi Jolán: A test angyala” című, mely egy, a dilettantizmus csimborasszóját is túlszárnyaló csúnyaíró (ez a szépíró ellentéte lenne) hölgy regénye. Alapvetően Parti könyve paródia, bár nem tudjuk pontosan, kit parodizál, avagy mit, mégis valamiképp - sőt: mindenképp - az „így írtok ti”-típusú folyamatnak a folytatása, sőt még a naplóíró Fülig Jimmy is eszünkbe juthat a maga nagyon is keresett stílusával. A MargitPARTI NAGY LAJOS- habszód ia tay Edina történetét elbeszélő hang egy Ország hangja, az 1988-89-ben ébredő, egyre többet és egyre érthetetlenebből fecsegő fontos és kevésbé fontos emberek hangja, akik valamit és valahogyan szeretnének elmondani, csak épp nem tudják. „A test angyala” ezért elég mulatságos, de valószínű, csak egyszeri olvasmány (Jelenkor Kiadó). M. K. Hírcsatorna Eifert-fotók. A nemzetközi hírű fotóművész, Eifert János „Retrospective - Visszapillantás” című kiállítássorozatának állomásaként június 16-án 17 órakor „3 T - tánc-test-természet” címmel nyílik tárlat Pécsett a Művészetek Háza Tetőtéri Galériájában. Bevezetőt mond Dozvald János. Gyermekkórus fesztivál. Nagyszabású zenei esemény, a XÍII. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál házigazdája lesz június 13-ától 15-éig Komló. A számos külföldi iskolai kórust felsorakoztató fesztivált pénteken 17 óra 30-kor Lukin László karnagy nyitja meg a Városház téren. A két évenként sorra kerülő találkozónak vendége lesz Kaszás György, a Sao Paolo-i Egyetem tanára is. Dalostalálkozó. Június 27-én és 28-án 25. alkalommal kerül sor a korábbi nevén Fiatal Dalosok Országos Találkozójaként ismert Fehérvári Dalostalálkozóra. A szervező Szabadművelődés Háza (Székesfehérvár, Fürdő sor 3.) jelentkezőket vár 10 percnél nem hosszabb műsor előa- dsára. Nevezni június 10-éig lehet saját szerzeményű közérzeti dalokkal, megzenésített versekkel, a népzenét alkotó módon felhasználva. Az először próbálkozók magnófelvételt is csatoljanak. (ly) Évzáró előadás. A Pécsi Nemzeti Színházban május 31-ével befejeződött a színházi évad, de az operettbarátok június 7-én és 8-án 19 órai kezdettel még megtekinthetik Lehár Ferenc „Luxemburg grófja” című nagyoperettjét a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában. A darabot Ascher Tamás rendezte. A horvát kórus Porecs- ben. Az „August Senoa” Horvát Asszonykórus a Po- recsi Népi Egyetem májusi látogatását viszonozva ezekben a napokban, június 6-8-ig a 25. alkalommal megrendezett porecsi énekkari fesztiválon lép fel, ahol hazai horvát, isztriai és magyar népdalokat ad elő. Pécsi Éj Hang. Az irodalombarátok és alkotók Pécsi Új Hang Irodalmi Társaságának június havi összejövetele a szokásostól eltérően ma 14 órakor lesz a Várko- nyi Nándor Könyvtárban. A realista álmodozó Lakásában mennyezetig érő polcokon színes fa gyertyatartók és kaktuszok sorakoznak, a falakat antik keretbe foglalt régi fényképek és festmények díszítik, s egy-egy sarokban több száz éves, kidobástól megmentett és rendbehozott gyönyörű bútor: szék, asztal vonja magára a figyelmet. A házigazda, Máthé András belsőépítész keze nyomát viselik. Furcsa hivatás az övé. Bankokban, áruházban, iskolában nemigen gondolunk arra, aki a belső tereket kitalálta. Praktikus elrendezésű, esztétikus környezetben minden természetesnek tűnik.- Nincs még egy olyan szerteágazó tevékenység, mint a belsőépítészet - mondja Máthé András. - Mindent, amire szükségem volt, kipróbáltam a fotózástól a faesztergályozáson és a textilfestésen át a videófilmezésig. Kirándultam a televíziós díszlettervezés világába, csináltam arculattervet, tartottam lakberendezési tanfolyamokat. Mostanában a számítógépes képgrafika ejt rabul.-Mindezt hogyan kamatoztatja a tervezésben?- Elárasztanak bennünket az anyagok, tudnunk kell, melyik mire való. Sokszor én mutatok meg az asztalosnak egy újdonságot, és magam is készítek egyedi bútorokat. Mire egy iroda vagy lakás elkészül, gyakran nem marad pénz arra, hogy a falra is kerüljön valami. Ebben segíthet a számítógépes képgrafika, mert egy egész falat beborító kép sem kerül többe húszezer forintnál.- Mi a dolga egy belsőépítésznek?- Először az, hogy dűlőre jusson a beruházóval. Ő elmondja mit akar, én felvázolom az elképzeléseimet, és megpróbálok minél többet megtudni az igényeiről. Amikor kiderül, miből gazdálkodhatok, akkor jön a munka mechanikus része a rajzasztal mellett. Reális keretek között álmodozhatok csupán. Az utolsó virágtartóig igyekszem mindent kitalálni, aztán figyelemmel kísérem a kivitelezést. Sokszor mindössze néhány hét telik el a tervezéstől az átadásig.- Bútortól bankig, kórháztól üzletig, vendéglőtől templombelsőig mindent csináltam már. Harmincéves működésem alatt pusztán igazi színházat nem terveztem, csak művelődési házak színháztermeit.- Mindig erre a pályára készült?- Gyerekkoromban állandóan rajzoltam, de zongorista is akartam lenni, ám a zeneiskolában nem voltam hajlandó énekelni, így hamar megszakadt a karrierem. A muzsikát azonban - családi örökségként - ma is imádom, főiskolás koromban sokat jártam koncertre. Hegedűművész nagyapám sokat koncertezett Bartókkal, s féltve őrizzük a zeneszerző nagyanyámnak írt leveleit. Cs. A. Máthé András pécsi otthonában fotó: laufer László
