Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-06 / 123. szám

1997. május 6., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 A zónaadagnyi élvezetek szintjén A társadalmi minimum költségei Pécsett a létfenntartáson túli fogyasztással Egyes családtípusok társadalmi-minimumai Családtípusok Társadalmi­minimum Egy főre eső érték Élelemiszer Lakás Ruha Egyéb Egyedülálló férfi 35 506 35 506 7635 16 626 2509 8736 Egyedülálló nő 38 218 38218 7635 16 626 4759 9197 Házaspár 59 857 29 928 15 270 21 191 7269 16 207 Házaspár egy gyerekkel 75 595 25 198 19 609 25 484 10 774 19 728 Házaspár két gyerekkel 90 658 22 664 23 949 29 166 14 279 23 264 Házaspár három gyerekkel 103 617 20 723 26 118 32 601 17 773 27 126 Egyedülálló nő egy gyerekkel 54 265 27 132 11 974 21 164 8265 12 862 Egyedülálló nő két gyerekkel 68 736 22 912 14 144 25 981 11 758 16 853 Inaktív férfi 33 477 33 477 6108 16 626 2007 8736 Inaktív nő 35 739 35 739 6108 16 626 3808 9197 Inaktív házaspár 55 349 27 674 12216 21 191 5815 16 127 Az utóbbi időben fellángolt a vita a társadalmi minimum számítások hihetőségével kap­csolatban. Erről a módszerről kérdeztük Kákái László szocio­lógust (képünkön), aki kutató­csapatával 1993 óta számítja a társadalmi minimumot - 1996 júniusától Pécs városával ki­egészítve - hat városban.- Mit takar a társadalmi mi­nimum fogalma?- A társa­dalmi mini­mum a szigo­rúan vett lét­minimum fe­lett tartal­mazza a tár­sadalom által a jelenlegi gazdasági és kulturális fejlettség mellett még elfogadott igen szerény mér­tékű egyéb fogyasztást is. Ezek körébe tartozik a gyermekek iskoláztatása, a rendszeres új­ság- és könyvvásárlás, a kultu­rális rendezvények esetenkénti látogatása, a családi esemé­nyek, rendezvények költségei, a gyógyellátással kapcsolatos kiadások, a kommunikációs költségek, telefonálás, levél stb. Az élelmiszer-kiadásoknál fi­gyelembe vesszük az élvezeti cikkek fogyasztásának igen szerény mértékét is. Számítása­ink eredménye olyan összegű jövedelmet jelent, amely racio­nális gazdálkodás mellett bizto­sítja az emberi élet fizikai fenn­tartásán túl a gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejlettség adott szintjén kialakult és álta­lánosan törvényszerűvé vált ja­vak és szolgáltatások szerény, de társadalmilag elfogadható színvonalú fogyasztását.- Tavaly a Központi Statisz­tikai Hivatal megújította saját számításait, amely a létmini­mumra vonatkozik, és nem a társadalmi minimumra. Miben ragadható meg a különbség a kettő között?- Amíg a mi számításunk azt vizsgálja, hogy az adott mini­mumszinthez tartozó fogyasz­tási struktúra mennyibe kerül, addig a KSH azt méri meg, hogy adott élelmiszer-fogyasz­tás mellett mennyi kiadása van a minimumszinten élő háztar­tásnak. Ez utóbbi - feltételezve, hogy a minimumszinten élők­nek már nincs megtakarítása - egyúttal jó eséllyel egyezik a háztartás bevételeivel is. Mind­két számítási módszer egyaránt jónak és elfogadhatónak tekint­hető. Az eredményük közt nö­vekvő különbség az elszegé­nyedés mérőszáma is lehet.- Hogyan rendszerezik a tár­sadalmi minimumnak megfelelő fogyasztást?- Tételes fogyasztói kosár árfelmérése alapján történik a ■számításunk. Jelen pillanatban a kosarunkban 492 tétel szere­pel, amelyeket négy összete­vőre bontva vizsgálunk: élelmi­szer-, lakhatással kapcsolatos, ruházati- és az egyéb költségek. Ez a bontás a minimumértékek összetételéről ad jellemző ké­pet. Számításainkat 11 család­típusra vonatkozóan hozzuk nyilvánosságra, de a módszer lehetővé teszi bármilyen össze­tételű család minimumának meghatározását.-Mi jellemző a társadalmi minimum összetételére 1997 első negyedévében. Milyen ada­tokat vettek kiindulási alap­ként?-A KSH megyei igazgató­sága által készített rendszeres jövedelem-statisztikák adatai alapján Baranyában 1996 ne­gyedik negyedévében az átlag- kereset bruttó 52 024 forint volt, ami 25 százalékkal - 10 270 forint - magasabb mint a harmadik negyedévi adatok. A nagymérvű bérkiáramlás az év végi jutalmaknak (pl. 13. havi fizetés) köszönhető. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a KSH által számolt átlag- kereset az egész megyére vonat­kozik. Az idei esztendő legfőbb jellemzője, hogy jelentős ener­gia-áremelkedéssel köszöntött be, ami fokozatosan megjelent a többi termék és szolgáltatás fo­gyasztói árában is. A társadalmi minimum értékei családtípustól függően változnak: a nagyobb létszámú családoknak többe ke­rül a megélhetésük, mint a keve­sebb főből állóknak. Az egy főre eső értékek ezzel ellentétes ké­pet mutatnak. Ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói ko­sár csak minimális fogyasztást enged meg, akkor szembetűnő, hogy még az ilyen fogyasztás is igen magas összegeket igényel. Szinte minden termék és szol­gáltatás ára módosult. Újabb felmérésünk adatait a decembe­riekkel összehasonlítva megál­lapítható, hogy a társadalmi mi­nimum összege jelentős mérték­ben változott: átlagosan 7,8 szá­zalékkal, azaz 4444 forinttal nőtt.- Milyen típusú családokat érintett ez leginkább?- A legnagyobb emelkedés a gyermekes családoknál figyel­hető meg: a két, illetve három gyerekes házaspároknál 9 szá­zalékos volt decemberhez ké­pest. Összegszerűen 7368, il­letve 8820 forint. A társadalmi minimum értékei az egyedülál­lóknál, az inaktív házaspárok­nál, valamint a gyermekeit egyedül nevelő nőknél is jelen­tős növekedést mutat: átlagosan 3354 forintot.- Hogyan alakultak az élel­miszer-fogyasztás költségei?- A társadalmi minimum ér­tékeihez viszonyítva megálla­pítható, hogy a család létszá­mának növekedésével szink­ronban növekszik az élelmi­szerre költött jövedelemarány. Ez alól azok a családok képez­nek kivételt, ahol csecsemő is van. Az élelmiszerre fordított kiadásoknak a társadalmi mi­nimumhoz viszonyított rész­aránya családtípusoktól füg­gően 18-26 százalék között mozog. A legkevesebbet az egyedülálló inaktív családok - 17,6 százalék -, míg a legtöb­bet a két-, illetve háromgyere­kes házaspárok - 25,8 százalék - kénytelenek élelmiszerre köl­teni. Az élelmiszerre fordított kiadások aránya a társadalmi­minimum összegéhez viszo­nyítva minden családtípusnál növekedést mutat decemberhez képest: átlagosan 6,3 százalé­kot, azaz 720 forintot. Az élel­miszerárak növekedése különö­sen a gyermekes családoknál jelent jelentős pluszkiadást: ha­vonta 900-1500 forintot.-Az élelem és a lakásfenn­tartás költségvetélkedője mi­ként alakul?-A lakásra fordított kiadá­sok képezik a társadalmi mini­mum legnagyobb hányadát: családtípusoktól függően 31 -49 százalék között változik az ará­nyuk a társadalmi minimumhoz viszonyítva. Ez a részarány a háromgyerekes házaspároknál a legalacsonyabb: 31 százalék. Minél nagyobb a háztartás lét­száma, annál kevesebb az egy főre jutó lakásfenntartási költ­ség. Ennek következtében az egyedülálló inaktív férfi van ebből a szempontból a legrosz- szabb helyzetben: a társadalmi minimumösszeg 49,7 százalé­kát kell a lakására költenie. Egyébként a lakásra fordított jövedelemhányadnál figyelhető meg a legnagyobb növekedés decemberhez képest: átlagosan 9,7 százalék, azaz 2115 forint. A növekedés a gyermekes csa­ládoknál a legmagasabb, átla­gosan 13,5 százalékos, ez 3289 forint.-A lakásfenntartás részkölt­ségei között milyen arányok mutatkoznak?- Mind közül a legnagyobb súlyt az energiahányad jelenti - átlagosan 36,2 százalék -, majd ezt követik a lakbérek - átlago­san 28,6 százalék -, a tartós fo­gyasztási cikkek - átlagosan 19,9 százalék -, végül a közüzemi díjak - átlagosan 10,7 százalék. Az energia átla­gosan 24,7 százalékkal, 1999 forinttal emelkedett december­hez képest. Leginkább a gyer­mekes családokat érintette az energia árának változása: átla­gosan 3601 forinttal kell többet költeniük energiára március­ban, mint tavaly decemberben. A közüzemi díjak átlagosan 19 százalékkal, azaz 418 forinttal nőttek. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig átlagosan 7,5 százalékos, azaz 295 forintos emelkedés mutatható ki. D. I. Méhes Károly jegyzete Telefonálni jó Tényleg jó, csak amire odáig jut az ember! Hála istennek, már egyálta­lán nem az a gond, mint akár csak két-három éve, hogy egyrészt nincs telefon, ha meg van, nem ad vonalat. Vonal van, ki is csörög, de az intézmények, cégek több­ségénél nem valaki, nem élő ember szól bele a kagylóba, hanem a gép, mintegy udva­rias komornyikként üdvözöl, és „leültet az előszobában”, vagyis várni kell. „Üdvözöljük. A Kutya­gumi International fogadta hívását. Kérjük, tárcsázza a kívánt mellékállomás számát, vagy várjon a kezelő jelent­kezésére.” Többnyire mindezt még angolul is meghallgathatjuk a lelkes és bájos, az érettségiig eljutott angol kiejtés magyar hangján. Igaz, van ahol bizto­sítanak, hogy míg „lógok a szeren”, hívásom díjtalan, de ez nincs mindig így, mert néha díjazzák a hívásomat. És akkor néhány szót az üzenet- rögzítőkről. Ez a szerkezet is roppant praktikus időhúzó, arra biztos jó, hogy tulajdo­nosa üzenetét rögzítse, az már más kérdés, hogy aki hívja az illetőt, épp erre kíváncsi-é? Van ahol a gyermek csacsog a fülünkbe, „Szia! Anyu és apu nincs itthon, de majd haza­jönnek!”; máshol haveri ala­pon, tegezve közlik, „Mint lá­tod, nincs szerencséd. De ne csüggedj, üzeneted meghall­gatásra talál”. Persze, mindezek eltörpül­nek, mondjuk, az IRA-telefo- nálók „viccei” mellett, akik nem is szaporítják sokat a szót, és csakis a rendőrséget hívják, közölvén, itt meg ott bomba lapul. Ha nem lapul, hát istenem! Fő, hogy egy fél ország bedilizik. A BBC-n nyilatkozó egyik angol igazi gentleman volt, azt mondta: - Milyen rossz lehet ez a turis­táknak! Rettegésben Mesterlövész­toborzó Több mint kétezer szerződéses katona toborzását kezdi meg hétfőtől a honvédség. Többek között harckocsivezetőket, mesterlövészeket és páncéltö­rőket keresnek nettó 27-29 ezer forintos kezdő fizetésért. A szerződéses katonák kezdő fi­zetése nettó 27-29 ezer forint. Ezt még kiegészíti a lakhatási támogatás. Azok a 18 és 30 év közötti fiatalok jelentkezhetnek a to- borzón, akik letöltötték sorka­tonai szolgálatukat, vagy éppen most szolgálnak a seregben. A katonákat Tatán, Hódmezővá­sárhelyen, Debrecenben és Szolnokon alkalmazzák. A je­lentkezőket május 5-étől az alakulatoknál, illetve a megyei kiegészítő parancsnokságokon várják. A könnycseppek valódiak és minden tekintetben azt bizonyítják, hogy Vajda Edit, aki egyébként a POTE Idegklinikájának ír­noka, valóban rettegésben él. Félelmét sűrű telefonok, az üzenetrögzítő kazettái bizonyí­tanák és maga az, amit mond. Egykori élettársa (barátja) zsa­rolja. Utolsó határidőt szab időről időre arra, hogy azt, amit korábban ráköltött adja vissza, különben meglátja (?), hogy mi fog történni. Édit két gyermeket nevel, s az említett korábbi kapcsolatát minden szempontból fölszá­molta. Úgy tűnt, békében vál­tak el. Aztán egyszer csak megcsörrent a telefon és a régi barát életük keserű részévé kezdett válni, s azóta nem tud­nak tőle szabadulni, se béké­ben, se haraggal. Pedig Edit békét szeretne és nyugalmat. Hiszen akad ma­napság elég gondja amúgy is az embernek. Új életet építgetne, de az elmúlt hónapok történé­sei felőrölték lelkileg. A rend­őrségen feljelentést tett, de e feljelentéssel semmire se megy. Úgy gondolta, hogy ta­lán a zakíatóra ráijesztenek a rend őrei, elővezetik, tudatják vele, hogy vigyázzon, mert kü­lönben baj lesz. De a rendőrsé­gen félelmét (és főleg e félel­met alapozó bizonyítékokat) nem tartják kellően megalapo­zottnak. Tanú kéne és több bi­zonyíték, már ami az életve­szélyes fenyegetést illeti. P edig Editék sok mindent próbáltak megelőzéskép­pen. Kérték, könyörgőre fogták. Most a támadást fon­tolgatják, de az új élettárs szempontjából érthető, hogy nem akar börtönbe kerülni. Titkosították a telefont, hogy a régi barát ne tudja hívni a csa­ládot, de valahonnan mégis ki­tudódott a szám. Gyerekeit meg kérte, ha csörög a telefon, ne vegyék föl. Utóbb üzenet- rögzítőt vettek, hogy a fenye- getésekrcíl bizonyíték legyen. Félelmüket tovább alapozza az, hogy az említett egykori barát erős, tai-boxot tanult, ve- rekedős fajta, amit mond, álta­lában betartja. Ezt sem értékel­ték igazán a rendőrségen, pe­dig a feljelentéskor elmondták. Edit már dolgozni sem tud, figyelni a munkájára. Azzal zárta a beszélgetésünket a mi­nap, hogy írjam meg a történe­tét, leg­alább tanul­ság végett. És azért, hogy ha va­lami történik vele vagy gyere­keivel, kiderüljön, senki sem segített rajta. A rendőrségen évről évre akadnak ilyen ügyek: fenyegetés, zsarolás, egyéb. Mint azt Nógrádi Ist­vánná dr., a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság igazga­tásrendészeti osztályának ve­zetője említette, tavaly 109 ha­sonló jellegű feljelentést re­gisztráltak, s csak 24 esetben indíthattak szabálysértési eljá­rást. (Ami, mondjuk meg őszintén, gyakorta további olaj a tűzre.) A többi ügy nem bi­zonyítható, nem lehet intéz­kedni, a többi ügy marad a ret­tegésé. Jogászok hasonlókép­pen vélekednek: ezek ma a legnehezebben körülírható ese­tek, amikor még az elszaba­duló indulatok nem fajultak tettlegessé, nem ütött az ököl, nem került elő a kés, nem dör- rent fegyver. Azaz nincs konk­rét bizonyíték. Ki mondja meg tehát, hogy mi az a fenyegettetés? Mi az, félve valamitől vagy valakitől, mi az, rettegésben élni? A konkrét ügyhöz vissza­térve azt ajánlanám Edit régi, elhagyott ba­rátjának, aki talán hasonlóan sérült az elválás miatt, s aki fel-feltörő indulatainak nem tud parancsolni, hogy hagyja békén volt szerelmét. Gondolja végig még egyszer a dolgot, tiszta fejjel, mielőtt a történet merőben új, visszafordíthatat­lan folyamatba torkollik. Adjon egy esélyt most a sze­retetnek is. Kozma Ferenc \ I * t I

Next

/
Thumbnails
Contents