Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-31 / 147. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. május 31., szombat Röviden Szakképzési támogatás. A Pécsi Vízmű Rt. 3 millió forint szakképzési hozzájá­rulással támogatott négy szakközépiskolát tavalyi bruttó bérkerete alapján. A Radnóti Miklós Közgazda- sági Szakközépiskola, a Pol­lack Mihály Építőipari Szakközépiskola, a Ziper- nowsky Szakközépiskola 700-700 ezer forintot, az 508-as Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola 900 ezer forintot kapott, (k) A Postabank Rt. közgyű­lésén a részvényesek döntöt­tek a bank alaptőkéjének két lépcsőben történő zárt körű emeléséről. A pénzintézet az elmúlt évi teljesítményét követően osztalékot nem fi­zet, mindössze 5,6 millió fo­rintos adózott nyereséggel zárta az évet. A bank köz­gyűlésén bejelentették: jú­lius 11-ig rendkívüli köz­gyűlést tartanak. A nagylaki közúti határát­kelő június 1-jétől ismét - éjjel-nappal - fogadja a ko­rábban ideiglenes jelleggel a battonyai átkelőhöz irányí­tott személygépkocsi-for­galmat. A VPOP tájékozta­tása szerint az intézkedés a nyári turistaszezonra vonat­kozik, október 30-ig tart. A Konzervuborka Ter­méktanács meghirdette a friss áru exportjára vonat­kozó minimálárakat. Az 1-3 cm-es uborka minimális te­lepi ára 1,6 márka, a 2-5 cm-esé 1,4, a 3-6 cm-esé pedig 1,2 márka kilónként. A tanács azt ajánlja az ex­portőröknek, ez alatt lehető­leg ne kössenek üzletet, kü­lönben rontják az ágazat ér­tékesítési esélyeit. IVapidíj: 25 dollár. A hi­vatásos fuvarozók az eddigi 10 helyett 25 dollár napidí­jat számolhatnak el igazolás nélkül. A juttatás mértékéről a vállalat maga dönthet, de a 10 dollár fölötti összegért minden esetben a törvény szerint kell adózniuk a ked­vezményezetteknek. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 298,94 Francia frank 31,73 Japán jen (100) 156,91 Német márka 107,89 Olasz líra (1000) 107,89 Osztrák schilling 15,24 Svájci frank 129,17 USA-dollár 182,38 ECU 208,86 Az utóbbi időben felerősödött a befektetők figyelme a nagymúltú Zsolnay-gyár iránt Sorbaállás a Zsolnay Rt.-ért Befektetők érdeklődnek a pécsi cég iránt - tárgyalnak a TITÁN-ról is Két pécsi részvénytársaság, a Zsolnay Rt és a TITÁN Rt to­vábbi működése szempontjából érdekes eseményeket hozhat a nyár. Mindkét cég iránt komoly befektetői érdeklődés mutatko­zik a tulajdonos Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt-nél.- A Zsolnay után a privatizáció időszakában és azóta is volt ér­deklődés, ugyanakkor az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy az utóbbi időben felerősödött a be­fektetők figyelme a cég iránt - tájékoztatott az ügyben Emesz Mónika, a tulajdonos képvise­lője. - Két szakmai és egy pénzügyi befektetővel is foly­tattunk tárgyalásokat az értéke­sítést illetően, megállapodás azonban eddig egyik esetben sem született. Az érdeklődőkről még annyit sikerült megtudni, hogy magya­rok, illetve egyikük esetében közvetett külföldi érdekeltség is található. A folyamatos érdeklődés mögött a cég gazdálkodásában és működésében beállt kedvező változások sejthetőek. A priva­tizáció utáni reorganizációs program, illetve a kétszeri alap­tőkeemelés következtében nemcsak nyereséges lett a ter­melőmunka, hanem a jövőt meghatározó műszaki fejleszté­seket is el tudták kezdeni a gyárban. Ugyancsak a pozitív eredményekhez tartozik, hogy a részvénytársaság új piac- és marketingpolitikája keretében fejlesztette a díszműtermékeket értékesítő márkabolthálózatát, és megnyitotta első külföldi üz­letét Bécsben. A kapott információk szerint ugyancsak tárgyalásokat foly­tatnak a TITÁN Rt. értékesíté­séről. A különbség annyi, hogy itt a tulajdonost is aktívan fog­lalkoztatja a kereskedőcég el­adása. Mint arról korábban lapunk­ban is beszámoltunk, a TITÁN Rt. meglehetősen nagy veszte­séggel zárta a tavalyi üzleti évet. Ennél a cégnél is megin­dult egy új üzletpolitikával, lét­számleépítéssel és takarékos- sági intézkedésekkel együtt járó reorganizációs folyamat, amelynek eredményessége csak később derülhet ki. Kaszás E. A jövő évi költségvetés reálértéke nem lesz nagyobb az ideinél Módosul a privatizációs törvény Csak két hét múlva kerülhet a kormány elé az 1998. évi költ­ségvetési irányelvek tervezete, mert még további egyeztetésre van szükség. Erre a megállapításra jutott tegnapi ülésén a Gazdasági Kabinet. Akar László, a Pénzügyminisz­térium politikai államtitkára az ülés után újságíróknak el­mondta, hogy a Gazdasági Ka­binet tagjainak egybehangzó véleménye szerint a költségve­tési irányelvek fő számai meg­egyeznek majd a közelmúltban közzétett hároméves program­ban szereplő adatokkal. Eltérő vélemények hangzottak el ugyanakkor arról, hogy az egyes területek, illetve fejeze­tek között milyen arányok ér­vényesüljenek. A központi bü­dzsé összkiadásai a tervek sze­rint reálértéken nem változná­nak az ideihez képest. A Gazdasági Kabinet meg­tárgyalta a privatizációs tör­vény módosításának tervezetét is. Ezt, mint Akar László beje­lentette, a jövő héten már meg is vitathatja a kormány. Az elő- teijesztés szerint számos cégnél csökkenne az eddigi tartós ál­lami tulajdoni hányad, de ezzel párhuzamosan tervezik a sza­vazatelsőbbségi részvények bevezetését. Az aranyrészvé­nyek bizonyos jogokat biztosí­tanának az államnak arra az esetre, ha országos érdekből be kívánna avatkozni a cégek éle­tébe. Az OTP Bank Rt. eseté­ben még nem alakult ki végső álláspont arról, hogy milyen arányban csökkenhet a legna­gyobb lakossági bankban a közvetlen állami tulajdon, il­letve, hogy milyen jogokat kí­ván fenntartani magának az ál­lam egy aranyrészvénnyel. Elfogadta a kabinet a Bábol­nai Állami Gazdaság részleges privatizációjáról szóló előter­jesztést. A kormánynak azon­ban csak akkor javasolják az anyag tárgyalását, ha a földtör­vény módosításával kapcsolat­ban már eldőlt, hogy társasá­goknak is lehet földtulajdonuk vagy sem. Feltérképeznek minden helyi vállalkozást BARANYA A kormány rendelete értel­mében május közepétől kö­rülbelül egy hónapon ke­resztül felmérik a vállalko­zásokat. A feladattal a Köz­ponti Statisztikai Hivatalt bízták meg. A hivatal me­gyei igazgatója szerint ne­hezen megy a felmérés, ugyanis nagyon sok a fan­tomvállalkozás. Ma Magyarországon senki sem tudja, mennyi a vállalkozók száma, hány működő gazda­sági társaság van az országban. Vannak ugyan adatai a társada­lombiztosításnak, az adóható­ságnak, a kamaráknak, a de ezek az intézmények is bevall­ják, hiányosak a regisztrációik. Pedig nagyon fontos volna mind a vállalkozóknak (leendő partnerekről információt tud­nának szerezni), mind a statisz­tikai hivatalnak, hiszen manap­ság azt sem lehet pontosan megmondani, mennyi a bruttó hazai termék, ugyanis a vállal­kozók teljesítményének hivata­losan csak egy része regisztrá- lódik. Ezen kívül azért is fel kell mérni a gazdasági szervezete­ket, hogy a tevékenységek be­sorolása megfeleljen az Euró­pai Unió szabályzatának. A KSH Baranya megyében is elkezdte a felmérést. A fel­mérők - akik diákok - hivata­los megbízólevelet kaptak, de aki bizalmatlan velük szemben, az a statisztikai hivatal zöld vonalán keresztül azonnal meggyőződhet a megbízás hi­telességéről. Novák Zoltán, a KSH Baranya Megyei Igazga­tóságának vezetője nem tud incidensről, ám a felmérők na­gyon sok vállalkozást egysze­rűen nem találnak meg, mert a telephelyre megadott adatok nem fedik a valóságot. Volt vi­szont olyan vállalkozó is, aki jelentkezett a statisztikai hiva­talnál adatszolgáltatásra. No­vák Zoltán elmondja, az akció nem 800 millió forintba kerül - mint azt a kamarai újság írta -, hanem csak 200-ba. Nem lehet megvalósítani a kamarai újság azon javaslatát sem, mi­szerint jó lenne egyszer már összekapcsolni a különböző hatóságok adatnyilvántartását. Ez egyszerűen alkotmányelle­nes. B. G. Földtulajdon és a művelők Szükség van a termőföld­törvénynek a kormányfő ál­tal javasolt módosítására. A mezőgazdasági társas vál­lalkozások és mindenekelőtt a szövetkezetek nem mű­ködhetnek ugyanis anélkül, hogy ne lenne lehetőségük földtulajdon szerzésére. Ez a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége elnökségének ál­láspontja. A MOSZ pénteken megtartott elnökségi ülésén elhangzott az is, hogy a törvénynek fel­tétlenül erős garanciákat kell tartalmaznia arra, hogy kül­földiek valóban ne juthassa­nak közvetlenül termőföldhöz Magyarországon. Egyes el­nökségi tagok szerint az eddig megismert javaslat nem lát­szik kielégítőnek, mert kiska­pukat hagy a külföldiek szá­mára a termőföldtulajdon megszerzésére. Többen további egyeztetést sürgettek az ügyben. Mások viszont úgy fogalmaztak, hogy végül is nincs miről egyeztetni tovább, mivel csak politikai döntés kérdése, hogy a kormányfő által megfogal­mazott javaslatot mikor fo­gadják el. Az elnökség aján­lata: a haszonbérleti szerző­déseket legalább 10-15 évre kössék, szemben az eddigi rövid időtartammal. A MOSZ vezetői kívána­tosnak tartják, hogy az agrár­törvény a Nemzeti Agrárke- rekasztal vitáin elfogadott időpontban, még júniusban kerüljön az Országgyűlés elé. Szóba került, hogy az ille­tékesek határozzák meg a mezőgazdaságnak nyújtandó tényleges támogatás mérté­két. Mint mondták, tisztázni kellene, hogy mit is takar a GDP-hez viszonyított 2,5 'százalékos támogatottsági szint, illetve a kormányfő ál­tal a napokban megemlített 600 milliárd forintos támoga­tás lehetősége, amely az idei és a jövő évre vonatkozna. Az elnökség az idei gabo­naágazati szabályozással kap­csolatban úgy foglalt állást: ezen a téren még nem történt előrelépés. A hosszú távú szabályozás helyett a szakér­tők szerint inkább ismét a kézi vezérlés került előtérbe. Többen szorgalmazták, hogy az állam az eredeti terveknek megfelelően támogassa a köz- raktározást. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE 6000 pont fölött a BUX-index A héten élénkülő képet muta­tott a tőzsde. A BUX több mint 100 pontot nőtt, átlépte a 6000 pontos lélektani ha­tárt, végül 6018 ponton zárt. Az Egis stabil pozíciója meg­ingott ezen a héten. Hétfőn 11 600 forintos, kiugró árfo­lyamot produkált, viszont a hét közepén lassú zuhanásba kez­dett, ami 11 000 forintos pén­teki záróárral végződött. Szé­pen szerepelt viszont a Richter Gedeon Rt. részvénye. A fo­lyamatos növekedés 15 200 fo­rintig repítette fel a papírt. Lassan kúszott felfelé az In- ter-Európa Bank részvénye. A 43 200 forintos hétfői indulást 43 400 forintos hét végi zárás követte. Bizalomkeltően indult felfelé az OTP Rt. papírjainak árfolyama is, a pénteket 4380 forinton zárta. A BorsodChem Rt. papírjai egy hét alatt 270 forintot erő­södtek és 6700 forintos árfo­lyammal zárták a hetet. A Mól Rt. részvényeinek egész hetes lassú ingadozása után joggal örülhettek a papír tulajdonosai. A pénteki napon ugyanis kimozdult a holtpont­ról és 3445 forinton zárt. A kárpótlási jegy ára meg­lepő fordulatot vett: a hétfői 550 forint után a hetet 670 fo­rintos árral fejezte be. A részvénypiacot befolyá­soló heti eseményeket a követ­kezőkben foglalhatjuk össze. A Möl Rt. az elkövetkező 3-5 esztendőben 4-500 milliárd fo­rintos beruházási program megvalósítását tervezi - a részvénytársaság közgyűlése papíronként 37 forintos oszta­lékot fogadott el. Miközben a Richter alaptőke-emeléssel egybekötött kibocsátása lezá­rult, a társaság érdeklődik a privatizáció keretében eladásra kerülő lengyel gyógyszergyá­rak iránt. A Fotex 1996-ra sem fizet osztalékot, a közgyűlés elvetette a hátralévő két Ge­mini sorozat kibocsátását. Az európai PVC-gyártók között'a BorsodChem is áremelésre ké­szül, amelynek oka, hogy a tel­jes kapacitáskihasználtság mel­lett alig 7 napra elegendőek a készletek, és élénkül a kereslet. A Skála közgyűlése 2 milliár­dos tőkeemelést fogadott el. v I T

Next

/
Thumbnails
Contents