Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-29 / 145. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. május 29., csütörtök Dráguló sör A nyári szezon előtt az el­múlt hetekben valamennyi hazai sörgyár emelte termé­kei árát. A Borsodi-sörök néhány napja kerülnek többe, a Kőbányai-termékek - információink szerint - mától drágulnak az üzletek­ben. Nem kivétel a Pécsi Sörfőzde Rt. sem; a keres­kedőknek szóló listás árai a Szalon és a minőségi sörök esetében is 4,4 forinttal let­tek drágábbak május köze­pén.- Idei első áremelésünket az adóterhek növekedése indokolta, most pedig a ma­láta és a víz költségeinek szorongató hatására voltunk kénytelenek drágítani. Ez összességében a tavalyi árak 18%-os emelkedését ered­ményezte - tájékoztatott az ügy hátteréről Wenckheim István, a Sörfőzde igazga­tója. A vezető elmondta, hogy a termékek árának felét teszi ki a fogyasztási, illetve az általános fogyasztási adó. A cég a tavalyi 4 milliárd fo­rintos árbevétele mellett 2 milliárd forint adót fizetett be a központi költségve­tésbe. K. E. Hírcsatorna Hétközben. A Pécsi Kör­zeti Stúdió Hétközben című magazinműsora 18.15-kor a TV 2-n: szociális körkép há­rom megyéből, haematoló- giai Centrum Pécsett. Új uta­kon a sugárterápia, az Alpok- Adria munkaközösség a ki­sebbségekért; „három napra­forgós” házak Zalában, Sik­lós húsz éve város. Hétig szól a Zengő. E hét hétfőjétől este 19 óráig fog­ható a pécsi Zengő-Fordan Rádió. Újdonság az is, hogy a magát a város rádiójaként aposztrofáló adót most már nemcsak a város, hanem egészen a megyehatártól hallgathatja az autóval utazó Fordan-rajongó. (ty) ÉKestÉK. Ma este 20 órai kezdettel Polgárháború a Balkánon címmel nyilvános fórum lesz Pécsett, a Vasu­tas Művelődési Házban. A vendég Ungár Tamás, a Népszabadság munkatársa. A rendezvényt az Új Dunán­túli Napló támogatja. Tlsztnjítás. Az Építéstu­dományi Egyesület (ÉTÉ) Pécs-Baranya megyei Cso­portja a következő három évre elnökéül dr. Orbán Jó­zsefet választotta. (cs) Két megdöbbentő lövés Hétfon egy eddig ismeretlen vadász céltávcsöves golyós fegyve­rével megölt két kutyát a természetvédelmi terület közelében. MÁNFA Két komlói fiatalember, egyikük középiskolás, az idősebb egye­temi hallgató, kutyáikkal a Cserma nevű természetvédelmi terület szomszédságában lévő fás-bokros mezőn csatangoltak. A fiúk egy fára másztak, Roy, a kétéves ír szetter és Popey, a másik eb - tulajdonosa szerint a család valódi játékos barátja - alattuk maradt. Váratlanul elő­bukkant egy fehér terepjáró autó. Tőlük 50-60 méterre meg­állt. A fiatalemberek gyorsan másztak le a fáról, amikor az első lövés dörrent. Állításuk sze­rint már a bokrok között voltak, amikor a második. Az előbbi Roy lábát roncsolta szét, majd egy pontosabb lövés azonnal megölte Popey-t. Utóbb az ír szettert állatorvos altatta el. A fiúk a bokrok között voltak, amikor a vadász tüzelt. Talán 150 méterre egy turis­taút vezet. Mostanában új vad­etetőket, magasleseket csinál­tak a környéken. Egy erdőbir­tokossági társaságé a terület. A hivatásos és a sportvadászok­nak is elvileg minden gazdát­lannak tűnő kutyára kötelessé­gük lőni. Kivétel van: lakott te­rület mellett 300 méteres távol­ságon belül és irányába, illetve ha az eb kölöncöt visel. Gondos Gyula, a megyei vadászszövet­ség vadászmestere szerint „az ír szetter vadászkutya, nem lehet dúvadnak minősíteni, teljes­séggel érthetetlen, miért lőtt az az ember...” Mindkét kutyán nyakörv, azon fémmedál volt. Amikor hozzáteszem, hogy a fiúk kiabáltak: ne lőjenek, ne lőjenek, és a bokrok között vol­tak, csak annyit mond: „Atyaúr­isten!” A terepjáró gyorsan eltűnt. A megölt kutyák gazdái feljelen­tést tettek a rendőrségen. A helyszínelés megvolt, halkan kattogtak a fényképezőgépek. Roy-t és Popey-t gazdáik elte­mették. A két család talán nem gondolt rá, mekkora szerencséje volt fiaiknak. Bár - mondja az egyik apa - nem akarnak ők senkit sem keresztre feszíteni. De okulásként elmesélték a tör­ténetet. Kérdéses persze, ki okul belőle? Mészáros A. • Tűzről pattant bérek BARANYAI KÖRKÉP A Hivatásos Tűzoltók Függet­len Szakszervezetének elnöke bejelentette: nemzetközi fó­rumhoz fordulnak, és ismét demonstrálnak az alacsony bé­rek, az emelt munkaidő miatt A legutóbbi küldöttgyűlés dön­tött úgy, mondja Kajsza Zoltán (képünkön), a szakszervezet pécsi szervezetének vezetője, hogy nemzet­közi tűzoltó­szervezetek­hez kell for­dulni. Ezzel talán nyomást lehet gyako­rolni a kor­mányra a munkakörül­mények javítása érdekében. Soknak találják ugyanis a havi 240-260 munkaórát, amit le kell dolgoz­niuk, és ke­vésnek az ezért járó 35-38 ezer forintos bruttó átlag­bért. Túl ezen, nem si­kerül évek óta elérni, hogy veszélyessé nyilvánítsák a szakmát. Ve­szélyességi pótlék csak akkor járna, ha munkaidejük ötven százalé­kát töltenék veszélyes körül­mények között. A tűzoltó ma betanított segédmunkásnak számít, pedig nem egynek több szakmája is van. Pfeiffer Márton ezredes, me­gyei tűzoltóparancsnok arról tá­jékoztatott, hogy a megyénél senki sem tagja a fenti szak­szervezetnek, s a viszony köz­tük nem éppen felhőtlen. S bár, ami a fizetéseket illeti, nincs ok az elégedettségre, nem elfo­gadható a szakszervezet állí­tása, hiszen a bérek a megyében magasabbak az általuk mondot­taknál. Úgy gondolja, hogy ez a szakszervezet nem az ő érde­küket képviseli. Cseri László Nyaralás a Duna közelében Az igazi természetkedvelők kempingben nyaralnak. Aki vala­mivel nagyobb kényelemre, de mellette jó levegőre, nyuga­lomra vágyik, a falusi vendégfogadók házait is fölkeresheti. Az időjárás pillanatnyilag csöppet sem csábító egy Duna- parti sátorverésre, ám amint be­fejeződik a tanév, megjelennek az első lakók a Horthy-záto- nyon, és a „nagypartosnak” is­mert részen. Igaz, e helyeken ti­los huzamosabb ideig nyara­lásra berendezkedni, de ez ed­dig sem zavarta a szabadidejü­ket itt töltőket. A Duna-partján nyaralni szándékozókat Mo­hács közelében egyébként két kemping is váija: Dunaszek- csőn all éve nyitott Aréna 42 ezer négyzetméteres területén válogathatnak a vendégek, hogy sátorban - a nagyságától függően 200-350 Ft-ért - kí­vánnak lakni, faházat bérelnek 2200 Ft-ért, vagy az összkom­fortos apartmanért személyen­ként 3300 Ft-ot fizetnek. Duna- falván, az egy kilométeres part­szakaszt elfoglaló Zöld part nevű kempingben személyen­ként szabták meg az árat, fel­nőtteknek naponta 300, gyere­keknek 200 Ft-ba kerül. A falusi turizmusba bekap­csolódott települések közül Nagynyárádon 15 háznál 54-en, Palotabozsokon 6 családnál és a faluházban 46-an, Bolyban pedig 20 háznál 80-an nyaral­hatnak. Náluk egységes a tarifa, reggelivel személyenként 1000 Ft-ot kémek, a gyerekekre pe­dig kedvezményt adnak. Boly­ban különben a Kolping ház­ban, a Vadászházban, továbbá az iskolai kollégiumban is fo­gadnak vendégeket. B. M. Védelem és veszélyes pénzek Baranyában veszélyességi kategóriákba osztják a vál­lalkozásokat. A minta alap­ján készül jogszabály a mun­kabalesetek biztosítására. A vállalkozóknak a cégindí­táskor ezentúl nemcsak az üz­leti kockázattal kell számol­niuk, hanem a tevékenységi körük után befizetendő veszé­lyességi pénzekkel is. Készül ugyanis a törvénytervezet, mely szerint a munkaadók munkabaleset-biztosítást fi­zetnek majd alkalmazottaik után, s ez annál „húzósabb”, minél veszélyesebb kategó­riába sorolják az itt végzett munkát. A tervek szerint a je­lenlegi 4 helyett 8 besorolási osztályról van szó. Minderről dr. Párkányi Pálma (képün­kön), a Népjóléti Miniszté­rium PHARE Programirodá­jának munkaegészségügyi szakértője tá­jékoztatta la­punkat. Ha törvény születik, 200 milliós PHARE-tá- mogatással Baranyában és Hajdú-Bi- har megyében dolgozzák ki a modellt. Az ÁNTSZ és az Or­szágos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség szak­emberei már közel 50 akció- ellenőrzést hajtottak végre a megyében. A program emellett információs rendszer kiépítését, a két hatóság együttműködésé­nek javítását, vállalkozók szá­mára tájékoztató anyagok kia­dását is tartalmazza. A tervek szerint a különösen balesetveszélyes szakmákban növekedő kiadásokkal kell számolni. M. B. E. Tandíj: emelés várható SZIGETVÁR Ma képviselő-testületi ülés lesz. Az egyik, sokakat érintő téma az önkormány­zat fenntartásában működő oktatási intézmények új té­rítési díjainak, illetve tandí­jainak megállapítása. A közoktatási törvény tava­lyi módosítása kiterjedt a közoktatási intézményekben fizetendő térítési díjak növe­lésére. Szigetváron az új jog­szabály biztosította lehetősé­gekkel a Zeneiskola és az 509-es sz. Török Bálint Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola kíván élni, azonban ehhez egy önkor­mányzati rendelet módosí­tása szükséges. A rendelet módosítására minden bi­zonnyal ma kerül sor - ha a városatyák egyetértenek vele. Az intézmények vezetői szerény összegű növelést kezdeményeznek. A Zeneis­kolában a térítési díj 350 fo­rintról maximum 500 fo­rintra emelkedne, míg a szakközépiskolában a má­sodképzésben részt vevő ta­nulóknak havonta a jelenlegi 370 forint helyett 400 forin­tot kellene fizetniük. A többletbevételt az isko­lák az oktatás minőségének javítására, eszközvásárlá­sokra fordítanák. Stefanits Cs. Munkabeszüntetés a munkáéit Tegnap délben egész Euró­pában 1-2 percre leállt a munka az üzemekben. Ezzel próbáltak demonstrálni az európai térségben növekvő munkanélküliség ellen. Dolgozni akarnak az embe­rek; az Európai Szakszerve­zeti Szövetségnek ez a felhí­vása egyértelműen arra utal, hogy a térségen belül egyre több országban jelent gondot a munkahelyek megszűnése, s az ezzel együtt járó munka- nélküliség. Áz akcióhoz csat­lakoztak a magyar szakszer­vezetek is, most az egyszer teljes egyetértésben fogtak össze a tiltakozások megszer­vezésére. A magyarországi akciót az MSZOSZ koordi­nálta. Medvetzky Antal, az MSZOSZ Baranya megyei vezetője megerősítette: ked­vező visszhangra talált a fel­hívás, a nagyobb üzemekben általában megtartották a rövid tiltakozó megmozdulásokat. Azzal persze tisztában voltak a szervezők, hogy ez egyálta­lán nem oldja meg a problé­mát, de arra mindenesetre fi­gyelmezteti a munkaadókat és a kormányokat: az érdekvé­delmi szervezetek egységesen tudnak fellépni a munkanél­küliség ellen. B. G. Kultúra - és ellenségkép? PÉCS A mindent elárasztó tömeg- kultúra és a művészet harca még nem dőlt el. Ezt bizo­nyítja a Pécsi Szimfonikus Zenekar most zárult évada. Az együttes tegnapi évadzáró társulati ülésén Szkladányi Péter igazgató (képünkön) elmondta, hogy a demokrati­kus átalakulás egyfajta kultú- raellenességet is hozott, amennyiben azok a társa­dalmi rétegek is szabadon ki­fejthetik érveiket, akiket a kultúra egyáltalán nem érde­kel. A Pécsi Szimfonikus Ze­nekar az egyike azoknak az intézményeknek, akiknek vi­szont éppen az értékes művé­szet közvetí­tése a dolga. Az együt­tes jubile­umi, 185. évadában 49 hazai és 16 külföldi hangversenyt adott, 126 színházi előadáson szerepelt, s 85 művet játszott 20 kar­mester vezényletével. Három lemezük jelent meg, s három díjat kaptak. A legfontosabb esemény az évad során a karmesterváltás volt, illetve a hangversenyteremért indított kezdeményezés. Legköze­lebbi programjuk a június 20 és 28-a között sorra kerülő VII. Nemzetközi Zenei Fesz­tivál Pécsett. H. I. Gy. Fizetnek a kisbefektetőknek A pécsi székhelyű Agroker Kft. többségi tulajdonhoz jutott az ugyancsak pécsi Agroport Rt.- ben, miután a társaság megvásá­rolta a korábban a Port Rt. keze­lésében lévő részvénycsomagot. Az ügylet létrejötte egyben azt is lehetővé teszi, hogy meg­lehetősen hosszú huzavona után a Port Rt. kisbefektetői hozzájussanak a céggel szem­ben fennálló követelésük egy részéhez. A kifizetések mértéke egyelőre még nem ismert, az azonban bizonyosnak látszik, hogy a kisbefektetők pénzük­nek csak a töredékét kapják vissza az ügylet kapcsán. A kifizetésekre május 29- étől - azaz mától - kerülhet sor az Inter-Európa Bank buda­pesti, debreceni és győri fiók­jaiban. K. E. Tavaszi fáradtság után FOTÓ: MÜLLER ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents