Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-27 / 143. szám
10 Dlinántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1997. május 27., kedd Kemence a szabadban POGÁNY Pogány egykoron bosnyák község volt. Aztán egyszer csak megjelentek a német- ajkúak, majd a legutóbbi időkben a magyarok is. Mindez azonban a legkisebb konfliktussal sem jár együtt. Szegény bosnyákok éltek a faluban, mondja Dragovácz Márk polgármester, akik nem tehették meg azt, hogy minden házban kemencét építsenek maguknak. így aztán építettek egy közöset az egyik útkereszteződésnél, a szabadban, ahol aztán bárki süthetett kenyeret, aki akart. Ezt a hagyományt szeretnék most feléleszteni a kemence újjáépítésével, melyre a Pogányi Német Egyesület nyert pályázat útján pénzt, s melyet az ön- kormányzat egészít majd ki. Ahol nincs kisebbségi ön- kormányzat, ott az elektori hálózat működhet, magyarázza Dragovácz Márk. O a horvát elektor a faluban, aki a horvátság érdekeit képviseli, Birkenstock János pedig a német elektor, ő egyben a német egyesület vezetője is. 1996 februárja óta üzemel a Nemzetiségi Klub, amely németországi segítséggel jött létre. A viszony horvátok, németek és magyarok között példaszerű, mondja a polgármester, még a képviselő-testületben is közel egyenlő arányban vannak. Egy nő a szénbányában Orosz oktatás a ló túloldalán Az orosz nyelvoktatás a rendszerváltás óta erősen visszaesett. Baranyában 92 általános és 137 középiskolás tanulja mindössze. Az egyetemre viszont a felvehető 28 helyre 49-en jelentkeztek. Bár a középiskolai orosz oktatás az országban gyakorlatilag majdnem megszűnt, mondja dr. Lendvai Endre egyetemi docens (képünkön), a JPTE Szláv Filológia Tanszék vezetője, az angol és német után, igaz jócskán lemaradva, de az orosz a 3.-4. legfontosabb idegen nyelv az országban. Mindezek ellenére sem kapja meg a megfelelő figyelmet, s az iskolaigazgatók még csak meg sem hirdetik választható tantárgyként. S bár Magyarország tekintetét a Nyugatra veti, azt csak kevesen veszik észre, hogy ott különös súlyt fektetnek az orosz nyelv tanulására. Ennek a nyolcvanas évek egzotikuma után mára már praktikus okai vannak: meg kell hódítani az orosz piacot. Magyarországon megjelent már az orosz tőke és az újgazdag turista, s a nyugati tőke egy része is azért jön, mert hazánk ugródeszka Kelet felé. Pécsett különösen sok a minőségi oktató, de kevés a lehetőség. A Pécsi Magyar- Orosz Társaság ezért ősszel nyelvtanfolyamot szervez. Ötven évvel ezelőtti menekülttábor, valahol Németországban BABARC, LISZICSANSZK Erdősi Istvánná ötven évvel ezelőtt, egy németországi menekülttáborból szökött haza Babarcra, ahol évek óta nem járt. 1945 elején ugyanis onnan hurcolták el egy oroszországi szénbányába.-Tíz férfit és huszonhat nőt szedtek össze Babarcon az orosz katonák. Berendeltek minden svábot a községházára, aki meg nem ment, azért elmentek. Ide-oda hurcoltak minket, aztán egyszer csak a vagonban voltunk.-Mit mondtak, hová mennek?- Hát csak a Bácskába, kukoricát szedni. Aztán a Do- nyeck partján, Liszicsanszk város szénbányájában kötöttünk ki, ahol csodálatos szén volt, az igaz.-Mi volt benne a csodálatos?- Tükörfényes volt, benne sárga kéncsíkokkal. Gyufával meg lehetett gyújtani.- Mit kelleti a bányában csinálnia?- Lapátolni, vagont tolni. Kemény férfimunka volt. Aki nem bírta, kidőlt és meghalt. Az első héten sokan haltak meg, aztán hozzá lehetett szokni. Állandóan vízben dolgoztunk, majd a negyven fokos, rettenetes hidegben mentünk a szállásra. Akik a külszínen dolgoztak, azok közül többen megfagytak. Nekem az ízületeim mentek tönkre, attól vagyok ma nyomorék. De nem is a munka meg a körülmények voltak a legrettenetesebbek, hanem a honvágy. Az iszonyatos volt.- Mikor került haza?-Csak 1948-ban. De előtte, 1947 májusában Oroszországból egyenesen Németországba vittek, egy lágerbe, hogy felerősödjek. Onnan aztán megszöktem, mert haza akartam jönni. Három hétig jöttem, s aztán Pécsett egy ismerős ügyvéd bújtatott, mert közben éppen folytak a kitelepítések. A szüleim azonban korábban magyarnak vallották magukat, meg szegények is voltak, ők maradhattak. Máig sem értem, hogyan volt annyi akaraterőm, hogy mindezt végig tudjam csinálni.-Mit történt, miután hazajött?-Először is fölajánlottak öt hold földet, amit én visszautasítottam. Aztán dolgoztam, nagyon sokat, amíg 52 éves koromban rokkantsági nyugdíjba nem mentem. Nagyanyám még ’48-ban mondta, hogy örüljek, mert láttam a világot, pénz nélkül. Hát, pénzbe tényleg nem került, de látni nem sok szépet láttam. Európa a Tiborc utcában PÉCS A Tiborc utcai Magyar- Német Nyelvű Iskolaközpont gazdag programot szervezett pünkösdkor. Dr. Somogyvári Imre, tiszteletbeli osztrák konzul nyitotta meg az Európai Unió által meghirdetett ifjúsági képző- művészeti verseny stájer és magyar díjazottjainak kiállítását, amely a tanév végéig tekinthető meg. Az iskola kétnyelvű fesztiváljának vendége volt Ko- vásznáról a Körösi Csorna Lyceum ötven fős diákküldöttsége, mondja dr Tóthné LaJ fertőn Anni igazgatóhelyettes (ké piinkön). Előadtak eg; Pilinszky-da rabot, s fel lépett a kórus is. A pécsiek irodalmi színpada a Kőműves Kelement mutatta be. A kovásznál kórust a pécsi bemutatkozás előtt Rómában a pápa fogadta audiencián, majd énekeltek a Szent Péter Bazilikában. Róma előtt pedig Strasbourgban jártak az Európa Parlament vendégeiként. Cigányok a nyomor legalsó fokán 1993-ban kezdte tevékenységét az Esztergár Lajos Szociális Családsegítő Intézet a meszesi városrészben, ahol az idők során egyre nagyobb számú cigányság telepedett le, mondta dr. Balikó Márta (képünkön), az intézet vezetője. Fontos feladatuknak tekintik a hozzájuk fordulókat megtanítani arra, hogy minél jobban tudják méltósággal érvényesíteni jogaikat. A cigányságról nem volt megalapozott tudásuk, előítéletekkel működve kezdték el tevékenységüket. Meglepődve tapasztalták, hogy a beás és a kolompár cigányok közti ellentétek sokkal keményebbek, mint a magyar-cigány ellentétek. Fontos tapasztalat, hogy a cigányságnak nincsenek cigány hagyományaik, elvesztették nyelvüket, szokásaikat, énekeiket, mindazt, ami identitásukhoz kellene. Igen lényeges, mondta Balikó Márta, hogy kapcsolatuk a cigánysággal ne hierarchikus, hanem mellérendelt legyen, nem javasolnak tehát életvitelükkel kapcsolatos megoldási sémákat, inkább az együttgondolkodás a cél: a döntés joga az övék. S bár egyre többen kerülnek a nyomor legalsó fokára, ahonnan képtelenek elmozdulni, senki sem eshet ki az ellátó rendszerből. Az intézet 257 cigánycsaláddal tart kapcsolatot, melyből száz a nagycsalád. Kamaszklubot működtetnek, s családi tábort, ahol nincs más dolguk a családoknak, mint egymással foglalkozni. Bár ez a tapasztalatok szerint nem egyszerű, inkább gyötrelmekkel teli folyamat. Hírcsatorna Szerb kulturális centrum. A Pécsi Szerb Kisebbségi Önkormányzat ötszázezer forintot kapott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól a pécsi Zrínyi utcai iroda és klubhelyiség felújításához. A szerbek szeretnék, ha a létesítmény, egy múzeummal kiegészítve rövid időn belül a megyében élő szerbség kulturális központjává válna. Horvát nap Pécsett. Horvát napot rendeznek június elsején, vasárnap. 10 órakor foUdórműsor kezdődik a Székesegyház előtt, 11-kor horvát szentmise lesz a Pécsi Székesegyházban, melyet dr. Marin Srakics, djakovo-sze- rémségi püspök celebrál. 12- kor a 30 éves jubileumát ünneplő Baranya Táncegyüttes ad műsort. A sétatéren egész nap kirakodóvásárt tartanak, az August Senoa Klubban Vladimir Ivancsan festő kiállítása tekinthető meg 9-től 17 óráig, a Kereskedők háza előtt pedig Petar Barisics szobrász alkotását avatják fel 15 órakor. Cigány közgyűlés Pécsett. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1997. június 10-én 13 órakor közgyűlést tart a Mária u. 9. szám alatt. Napirenden: beszámoló az 1997. év első felében végzett tevékenységről. Romaképzés Budapesten. Érettségizett roma fiatalok számára 1997 szeptemberétől egyéves képzés indul a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, mely gazdasági ügyintézői szakoklevelet/képesítést adna, s egyben felvételi előkészítést is nyújtana az egyetem első évfolyamára. Az előkészítő matematika, történelem, társadalomismeret és nyelvi tantárgyakat foglal magában. A képzés ingyenes. A képesítés alkalmassá teszi a fiatalokat kis- és középvállalkozások gazdasági és pénzügyi feladatainak intézésére. Jelentkezni lehet: Pécs Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat Pécs, Mária u. 9. Tel.: 72/312-624 vagy 72/312-385. A multikulturális társadalomért NEUMARKT Harmincadik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Kisebbségi Szemináriumot a Karl Brunner Európa Ház, melyet negyven évvel ezelőtt alakítottak ki Forchtenstein várában. A háromnapos szemináriumon hatfős baranyai küldöttség vett részt. Steiermark és Baranya jó együttműködésének eredményeként a magyar küldöttség 1990-ben vett részt először a neumarkti rendezvényen, mondja dr. Erdődy Gyula, az idei küldöttség vezetője (képünkön). Különböző témák kerültek terítékre az évek során, mint például a Bánátban élő németség, a román kisebbség, a menekültek kérdése. Idén májusban pedig „Az aktuális európai törekvések a kisebbségvédelem és az emberi jogok területén” című programon belül két fő témája volt a szemináriumnak. Az első: közösen megalkotni Európát, erősíteni a demokráciát és az emberi jogokat. Ezen belül hangsúlyt kapott a történelmi kisebbségek és a bevándorolt kisebbségek problémája. Elhangzott, hogy nem kisebbségpolitikára van szükség, hanem multikulturális társadalom létrehozására. Szó került arról is, hogy az Európa Tanács milyen sikereket ért el a kisebbségvédelem területén, s arról is, hogy nagyon komoly gonddal jár, ha egy kisebbség mögött nincs anyaország. A tanácskozás másik nagy témája a romák/szintik helyzete volt. Az egyik előadó Csonka Sándor, a Baranya Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok elnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese Magyar- országon a cigányság. Az előadások utáni viták során kiderült, hogy a kisebbségi önkormányzatok léte nálunk Európában egyedülálló gyakorlat, s a nyugat-európai szakemberek érdeklődése igen nagy ebben a kérdésben. Nagyon komoly gonddal jár, ha egy kisebbség mögött nincs anyaország á * * * Városi szociálpolitika és a cigányság címmel tartottak fórumot Pécsett, a városháza dísztermében különböző cigány, karitatív és szociális szervezetek, köztük egy családsegítő intézet is.
