Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-27 / 143. szám

1997. május 27., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Elég-e 30 óra a nyugdíjreform vitájára? A javulásnak ára volt Hosszas vita folyt tegnap a parlamentben arról, hogy a jó nyugdíjreform megalkotásá­hoz mi kell elsősorban: idő­korlát nélküli, kiérlelt vita vagy politikai akarat és el­szántság? Kökény Mihály népjóléti mi­niszter, valamint a koalíció ne­vében Szekeres Imre (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) amellett érvelt, hogy még a nyári szünet előtt el kell fo­gadni azt az öt törvényt és két határozatot, ami ahhoz szüksé­ges, hogy 1998. január 1-jén életbe léphessen a nyugdíjre­form. Szekeres utalt rá, hogy a szakszervezetek és a munkaa­dók már elfogadták a kormány tervezetét, vagyis - bár ezt nem mondta ki, csak érzékeltette - a dolgok már eldőltek, kár az időt húzni. Az ellenzéki pártok azonban kifogásolták az erőlte­tett tárgyalási ütemet, hiszen negyven-ötven évre szóló dön­tésről van szó, és kérték, hogy a nyáron legyen lehetőség a mó­dosító javaslatok elkészítésére, s a szavazás maradjon őszre. Kádár Béla (MDF) a pénz­ügyminiszter múlt heti parla­menti felszólalását „nem teljes körű tájékoztatásnak” minősí­tette, mert nem szólt arról, hogy az egyensúlyi mutatók bizo­nyos javulását nagyarányú el­szegényedés, dinamikavesztés, egyes területek lebénulása kí­sérte. A Bokros-program mo­torja Kádár Béla szerint nem a gazdaság teljesítménye volt, hanem az állami vagyonértéke­sítés és a lakosság reáljövedel­mének 20 százalékos csökken­tése. S. Á. Elkobozzák a valutát a vámosok Az elmúlt hetekben sok pa­nasz érkezett a magyar ható­ságokhoz amiatt, hogy a jugo­szláv vámosok önkényesked- nek a röszkei és tompái hatá­rátkelő túloldalán. A gyanútlan turistáktól, közöt­tük nagyszámú magyartól el­kobozták valutájukat, arra hi­vatkozva, hogy az ottani szabá­lyok szerint rendelkezniük kel­lene a pénz beviteléhez szüksé­ges, kitöltött, lepecsételt jugo­szláv nyomtatvánnyal. Erről a vámelőírásról azon­ban a turisták többsége mit sem tud. Aki netán értesült is róla, az sem igen jut hozzá az igazo­lás formanyomtatványához. A blanketta ugyanis „hiánycikk”. Mit tehet a határon kizsebelt turista? Kérdésünkre az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztériumban nem kaptunk választ, mert - mint mondták -, a tárcának csak itt- honra szóló „jogosítványa” van. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán is csupán azt az információt kap­tuk, hogy a VPOP-nek nem tar­toznak hatáskörébe egy másik ország fináncainak esetleges visszaélései. Nem sikerült tájékoztatást kapnunk az ügyről a külügyi tárcától és a jugoszláv nagykö­vetségtől sem - utóbbitól már csak azért sem, mert, mint a te­lefon túlsó végén egy hang dél­után 3 előtt udvariasan megma­gyarázta, a követségen már „záróra” volt. Ezen a ponton feladtuk - de csak egyelőre.-téem A -világ igazai. Tizennyolc egykori embermentőnek vagy hátramaradottaiknak adta át hétfőn Joel Álon, Izrael Állam budapesti nagykövete a jeruzsálemi Jad Vasem Inté­zet kitüntetését. Az elismerést azok a nem zsidó emberek kaphatják meg, akik a holocaust idején segítséget nyújtot­tak az üldözötteknek. fotó: feb/such tamás Az idén 39 milliárd forint jut az önkormányzatok címzett támogatására A kisebb(ségi)ek előnyt élveznek Ma tárgyalja az Országgyűlés az önkormányzatok számára nyújtott, pályázat útján odaítélendő központi címzett támo­gatásának ügyét. A csaknem negyvenmilliárdos helyi - több­nyire infrastrukturális - tervek megvalósítására a mai ülés­napon 17,5 milliárd forintot szavaznak meg a képviselők. Mint azt Kuncze Gábor bel­ügyminiszter újságíróknak elmondta, az Országgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint az előző évhez képest idén a ta­valyinál 5 milliárd forinttal többet, összesen 39 milliárd forintot fordíthatnak beruhá­zásra az önkormányzatok címzett támogatásokból. A benyújtott 287 pályázat­ból kilencvenet javasoltak el­fogadásra, a többi, szakmailag egyébként ugyancsak indokolt elképzelés megvalósítására most nincs pénz. Kuncze hoz­zátette: a költségvetés az idén 17,5 milliárd forintot fordít a címzett támogatásokra, ebből 2 milliárd az újonnan induló beruházásokra jut. Az 1991-től működő cím­zett és céltámogatási rendszer keretében az állam eddig ösz- szesen 478 milliárd forint ér­tékben 7200 önkormányzati infrastrukturális fejlesztést támogatott. Az idén elfogadásra java­solt 90 címzett támogatási igényből 33 a vízgazdálkodás, 15 az egészségügyi és a szo­ciális ellátás, 42 pedig az okta­tás és a kulturális szféra lehe­tőségeit javítja. Címzett támogatásból lesz például vezetékes ivóvíz Pécs egy részén, megújul a fehér- gyarmati kórház, a tordasi szociális otthon, a budapesti Fazekas Gimnázium, a debre­ceni Csokonai, és a budapesti Madách Színház is. Kulturális és oktatási terüle­ten előnyben részesítették a kistelepülések alapfokú okta­tását szolgáló igényeket, va­lamint a kisebbségek hasonló jellegű fejlesztési terveit. A kormányzat által beter­jesztett javaslattól eltérően a parlament várhatóan pénzt szavaz meg a szolnoki Heté- nyi Kórház felújítására is. Elégedetlen szakmai szövetségek A vállalkozások alkotmányel­lenes közterhei ellen országos tiltakozó gyűlést tartott hétfőn a Medosz-székházban az Ipar­testületek Országos Szövet­sége, a Kereskedők és Ven­déglátók Országos Érdekkép­viseleti Szövetsége és a Fuva­rozók Országos Szövetsége. A szervezetek vezetői ne­hezményezték a kormányfő távolmaradását. Hangsúlyoz­ták: miközben a kormány hangoztatja a vállalkozóbarát magatartását, a közterhek mérséklését, az egyéni vállal­kozók, a kis- és középvállal­kozások a gyakorlatban ennek éppen az ellenkezőjét érzik. A kis- és középvállalkozók hitelhez jutásának nehézségeit is kifogásolták a résztvevők. Szerintük szükség van olyan pénzintézetre, amely a kis- és középvállalkozások hitelezé­sére szakosodik. Kérték, hogy a kormány mérsékelje a mul- tik és a kicsik között meglévő esélyegyenlőtlenséget. A pénzügyminisztert képvi­selő Draskovics Tibor állam­titkár szerint a nemzetgazda­ság felemelkedése nem kép­zelhető el a kis- és középvál­lalkozások nélkül. Hornt hívták, ő Medgyessyt küldte, Draskovics ment el Huszonnégy órán át figyelnek A hirtelen csecsemőhalál ellen Kelet-Európábán egyedülálló szűrőprogram indult a hirte­len csecsemőhalál megelőzésére a budapesti Heim Pál Gyer­mekkórházban. A lebonyolítását az intéz­ményben kialakított központ koordinálja. Az országban elsőként itt helyeztek üzembe egy, a veszélyezte­tett csecsemők 24 órás meg­figyelésére alkalmas műszert - tudatta az MTI-vel hétfőn Czinner Antal, a Heim Pál Gyermekkórház osztályve­zető főorvosa. Napjainkban évente csak Budapesten 15 gyermeket veszítenek el a szülei hirtelen csecsemőhalál következté­ben. Országosan az újszülöt­tek 4-5 százalékával végez a „bölcsőhalál”. A program alapvető célja - mondta a professzor -, hogy ezt az arányt a nyugat-euró­pai országok szintjére - 2 százalékra - csökkentsék. Ehhez nyújthat segítséget az úgynevezett Polygráf, amely ma még csak a Heim Pál Gyermekkórházban műkö­dik. A műszer - amelyet a kór­ház 3,6 millió forintért vásá­rolt - 24 órán át figyeli és re­gisztrálja a baba légzését, vé­rének oxigéntartalmát, alvási pozícióit, illetve a gyomrából a nyelőcsövébe jutó sav vegyhatását. Az adatok érté­kelésével a szakemberek ki­szűrhetik a veszélyeztetett újszülötteket. Czinner Antal elmondta: a szűrést elsősorban a koraszü­löttek, a légzési zavarban szenvedő csecsemők, illetve azok szüleinek figyelmébe ajánlják, akik hirtelen cse­csemőhalál miatt már vesz­tettek el gyermeket. Az intézményhez vagy há­ziorvosi beutalóval, vagy akár közvetlenül is fordul­hatnak az érintett édesanyák, édesapák. Hírcsatorna Elnökválasztás. A Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szággyűlési képviselőcsoport­jának hétfői ülésén Latorcai Já­nos átvette az országos vá­lasztmány összehívását kezde­ményező dokumentumokat. Az országos választmány elnöke jelezte, hogy a végleges - jú­niusi - időpontról szerdán dönt a testület elnöksége. Fegyelmi egy interjú miatt. Fegyelmi vizsgálatot rendelt el az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár sajtófőnöke ellen a pénztár vezetője. Cser Ágnes az egyik napilap munkatársától ér­tesült arról, hogy a sajtófőnök pénzt utalt át a Családi Lapnak az újságban nemrégiben megje­lent Cser-interjúért. Lassú privatizáció. A Volán­társaságok privatizációja várha­tóan nem valósul meg egy éven belül - hangoztatta Lotz Károly, a közlekedési tárca vezetője hét­főn Budapesten, a Volánbusz Rt. 70 éves fennállásának alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján. A miniszter elmondta: a társasá­gok eladása csak a járműpark fel­újítása és a tevékenységet megfe­lelően szabályozó jogi háttér ki­alakítása után történhet meg. Agrártámogatás. Az idén és jövőre összesen 600 milliárd fo­rintot pumpálnak a mezőgazda­ságba - mondta tegnap Nagy Fri­gyes. A földművelésügyi tárca vezetője adatokkal támasztotta alá a kormány támogatási szán­dékát. Elmondta: a pénzügymi­niszter letette a voksát a mező- gazdaság mellett, így a támogatás új elemeként az inflációs aggá­lyok ellenére az idén 50 milliárd forintos forgóalap-feltöltési hitel­csomagot bocsátanak ki, s jövőre az akciót megismétlik. Eredményes biztosító. A Hungária Biztosító Rt. piacvezető szerepének megőrzésére törek­szik. Tavalyi díjbevétele 21 száza­lékkal, mérleg szerinti eredménye 18,5%-kal növekedett. Patai Mi­hály vezérigazgató szerint az évi 20 százalékkal növekvő hazai pia­con várhatóan az életbiztosítások számának és összegének emelke­dése várható. Ejtőernyős halál. Nem nyílt ki az ejtőernyője és a földhöz csapódáskor szörnyethalt a 45 éves D. Pál. A vizsgálat jelen­legi állása szerint a gödöllői ej­tőernyős klub versenyzője a ki­oldó zsinór helyett a leoldó csa­tot húzta meg. Megbüntetett rendőrök. íté­let született hétfőn a Bács-Kis- kun Megyei Bíróságon: két rendőrt, akik egy ártatlan em­bert megvertek, pénzbírsággal sújtottak. Harmadik társuk fel­függesztett büntetést kapott. Csak a legvégső esetben alkalmaznak erőszakot Mindennapos készenlét Dübörgő léptekkel, a maguk elé tartott pajzs ütemes csapko­dásával vonulnak a különleges ruházatú „kemény fiúk”. Az addig morajló tömegre csend ül, a hangoskodók hátrálnak. Máskor verekedni, ütni, oszlatni kell. Vagy farmerban, uta­zótáskával rablót leleplezni a nemzetközi gyorson, esetleg robbanószerkezetet hatástalanítani vagy elveszett kisgyere­ket helikopterről felkutatni. A Készenléti Rendőrség tagjait a csapatszellem kovácsolja igazi közösséggé. Meg a veszély, amellyel nap mint nap szembe kell nézniük. Orbán Péter dandártábornok, parancsnok elmondta, hogy bár igazi erősségük a nagy tö­megeket vonzó rendezvények biztosítása, illetve a gyors ka­tasztrófaelhárítás az ország bármely pontján, nem zárkóz­nak el attól sem, hogy besegít­senek az egyes kapitányságok mindennapos akcióiba.- Mit kell tudnia egy készen­léti rendőrnek?- A szakmai rátermettség mellett a gyors helyzetfelisme­rés, a parancsnoki utasítások betartása, a jó erőnlét, a pszi­chikai alkalmasság is alapkö­vetelmény. Olykor 10-12 órát kell állniuk egy helyben, és a feldühödt szurkolók köpködé- sétől sem jöhetnek ki a sod­rukból.- Tegyük fel, verekedés tör ki egy meccsen. Mi a teendő? A parancsnok fotó: feb- A támogató kommandó tagjai ékben benyomulnak a szektorba, ahonnan kiemelik a főkolomposokat. Általában már ettől helyreáll a rend. Ese­tenként keményebb fellépésre van szükség, ezért visel a spe­ciális egység ütésálló ruhát, tart magánál a szokásosnál hosszabb gumibotot és könny­gázszórót. Alapelv azonban, hogy a legvégső esetben al­kalmazunk erőszakot.-Érdekes feladat a védett személyek útvonalának biztosí­tása is. Úgy tudom, II. János Pált például 1200 készenléti rendőr kísérte.-Csak a tömeget tartottuk távol a szentatyától, illetve a pápamobiltól, az egyházfő testi épségére a kormányőrség tagjai vigyáztak.- Sok munka, sok fizetés?- Egy kezdő, gyakran a csa­ládjától távol élő rendőr őr­mester bruttó alapbére nálunk 35 ezer forint. Ehhez jön a csapaterőpótlék, esetleg a be­vetések számától függő túl­óradíj. ítélje meg ki-ki maga a feladatok veszélyességének ismeretében, hogy ez sok-e vagy kevés. Takács Mariann A vasutasok tiltakoznak a járatritkítás ellen Meglepetés-menetrend? A véleményük szerint hama­rosan várható vonatjárat-rit- kítás ellen tiltakozik a For­galmi és Kereskedelmi Dol­gozók Szakszervezete. Holló Zoltán vonatvezető, a szakszervezet országos elnök­ségének tagja hétfőn újságírók előtt elmondta, hogy a június 1- jétől érvényes új menetrenddel párhuzamosan az országban várhatóan 400 - azaz minden harmadik - járat megszűnik. A szakszervezet szerint ek­kora leépítést semmiképpen nem lehet újabb elbocsátások nélkül megúszni. Nógrád megyében például elsősorban diák- és munkásvo- natokat szüntet meg a MÁV, ráadásul nem kihasználatlan szerelvényekről, éppen ellen­kezőleg: zsúfolásig tömött vo­natokról van szó, amelyeken Holló értesülései szerint napi 800 diák és legalább 700 mun­kás utazik rendszeresen. Az országosan kétezer vasu­tast tömörítő szakszervezet fel­emeli szavát ama gyakorlat el­len is, hogy az új menetrend még mindig nincs a vasutasok kezében. A várható változáso­kat csak az állomásfőnöksé­geknek kiadott rendelkezések­ből ismerik, és tudomásuk sze­rint vezérigazgatói aláírással mind a mai napig nem hitelesí­tették az új menetrendet. Ez el­tér az eddigi gyakorlattól. Holló szerint a késlekedéssel kész helyzet elé akarják állítani a szakmai érdekképviseletet. És nem utolsósorban az utasokat - teszi hozzá a szerkesztő. t á

Next

/
Thumbnails
Contents