Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-26 / 142. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. május 26., hétfő Meghatározó a kisebbségek sorsa A világ értékeli a magyar-román kapcsolatok újszerűségét A két államfő a Cotroceni-palota előtt Vasárnap Emil Constantinescu meghívására Bukarestbe érke­zett Göncz Árpád, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást magyar államfő a modern Romániában. A Cotroceni-palota fogadóterén Emil Constantinescu román el­nök köszöntötte, megcsókolta a magyar államfőt. A díszszáza­dot Göncz Árpád románul kö­szöntött: Buna ziua! (Jó napot!) A köztársasági elnöki palota kék szalonjában, a négyszem­közti megbeszéléseken Göncz Árpád kifejtette: kapcsolataink meghatározó része a romániai magyarság sorsának alakulása. A romániai kisebbségért Ma­gyarországon is mindent meg­tesz a kormányzat, de ehhez Románia segítségét kérte kultu­rális téren és az ortodox temp­lomok helyreállításában. A tervezettnél hosszabbra nyúlt tárgyalások után tartott közös sajtóértekezleten a ro­mán elnök rámutatott: Európa és a világ felmérte ennek a kapcsolatnak az újszerűségét. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a két or­szág közötti bizalom légkörét, amelynek az első és talán leg­fontosabb lépései már meg is történtek. Kifejtette, hogy az európai és az euroatlanti integ­rációval kapcsolatos érdekei mindkét országnak azonosak. Ebből egyenesen következik, hogy Magyarországnak ér­deke Románia NATO-tagsága FOTÓ: FER/REUTER már az első körben, és ugyan­csak érdekelt európai uniós tagságában is. A magyar elnök örömét fejezte ki, hogy együtt látogathat el Erdélybe Emil Constantinescuval. Göncz Ár­pád magyarországi látogatásra hívta meg Emil Constanti­nescu elnököt. A magyar államfő a kor­mánypalotában találkozott Victor Ciorbea miniszterel­nökkel, beszédet mondott a bukaresti ipari vásáron, elláto­gatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházába, ahol megbeszéléseket folytatott a szövetség vezetőivel, majd szállásán fogadta Iliescu volt államfőt, aki most a legna­gyobb ellenzéki párt vezetője. Atlanti krónika A veszélyes Dél és Délkelet A fenyegetések ma már máshonnan és máshogyan jelentkeznek Miközben a legtöbb szó érthetően a NATO várható keleti ki- terjesztéséről esik, a szervezet meghatározó vezetői már a stratégiai változtatások szükségességét hangsúlyozzák - de koránt sem csak az új NATO-tagországok miatt. Meciar lemondását követeli az ellenzék Szlovákiai szavazási fiaskó Cseh kormányválság Prágában lemondott Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi, majd Ivan Kocámík pénzügy- és Jan Rumi belügyminiszter. Utóbbiak helyére a párton kí­vüli Jirí Weigl közgazdász, mi­niszterelnöki főtanácsadó, il­letve Petr Necas, az ODS (Klaus pártja) parlamenti kép­viselője, az alsóház védelmi és biztonsági bizottságának el­nöke lép. Dlouhynak még nincs utódja. Josef Lux, a Keresz­ténydemokrata Unió-Csehszlo­vák Néppárt (KDU-CSL) el­nöke bejelentette: hajlandók át­venni az ODS-tői a sokat bírált egészségügyi tárcát, s átadni a kulturális minisztériumot. Vac­lav Klausnak ugyan nem tetszik a javaslat, de hajlandó tár­gyalni. A legerősebb ellenzéki tömörülés, a Cseh Szociálde­mokrata Párt szerint legkésőbb 1998 őszén idő előtti parla­menti választások lesznek. Francia választások Az előrehozott parlamenti vá­lasztások első fordulóját vasár­nap tartották meg Franciaor­szágban. Mivel az előrejelzések szerint az első fordulóban vár­hatóan csak kevés mandátum sorsa dől el - és az első adatok szerint a részvételi arány is ala­csony -, az eredmények inkább csak azt határozzák meg, hogy mely erők képviselői indulhat­nak a jövő vasárnapi, döntő voksoláson. Ami az erőviszonyokat illeti, a jobboldal eleve tudja, hogy képtelen lesz megtartani az 1993. évi választásokat köve­tően kialakult, hatalmas több­ségét. A legtöbb közvélemény­kutatás azonban az elmúlt he­tekben azzal számolt, hogy az elsőfordulós szavazatarányok egyenlősége ellenére a jobbol­dal a második fordulóban meg­szerzi a győzelmet: Új elnök Iránban Mohammad Katami baloldali jelölt Irán új elnöke - jelentette a teheráni rádió. Ali Akbar Na- teg-Nuri, az iráni elnökválasz­táson indult konzervatív jelölt elismerte vereségét a mérsékel­tek és a baloldal által támoga­tott Katami, volt kulturális mi­niszterrel szemben. Nateg-Nuri parlamenti elnök támogatásáról biztosította Katamit. Az új elnök - akit sem a ra­dikális jobboldali politikusok, sem a síita papok nem támogat­tak - elődjéhez, Ali Akbar Ha- semi Rafszandzsani hodzsatol- leszlámhoz hasonlóan maga is pap. Politikája közel áll a mér­sékeltek közé tartozó Rafszan- dzsaniéhoz, de az eddiginél több szabadságot és liberalizá­lást ígért - a papság ellenkezése ellenére - Irán népének. A The Washington Post rámu­tat: az észak-afrikai országok túlnyomó részét a szegénység és a vallási fanatikusok veszé­lyeztetik, Közel-Keleten leg­alább nyolc ország békétlen- kedik a szűkös ivóvízkészle­tek miatt. A Balkánon még mindig tart az etnikai gyűlöl­ködés, az Égei-tengeren a tö­rökök és a görögök csapnak össze apró kis szigetek hova­tartozásáért, a Kaukázustól délre pedig - a Szovjetunió összeomlása után - rendszere­sek a kis országok közötti fegyveres határvillongások. Fél évszázadon keresztül a NATO stratégiájának közép­pontjában a keleti fenyegetés állt. Most, noha látszólag a NATO kelet-európai kiterjesz­tése van napirenden, a szövet­ség stratégiatervezőit főleg a déli-délkeleti térség instabili­tása foglalkoztatja.- Egy eljövendő háború kipattanhat bármi miatt, az alapvető ok mégiscsak a tér­ségre jellemző instabilitás - mondja T. Joseph Lopez admi­rális, a dél-európai NATO- erők főparancsnoka. Robert Glacel vezérezredes, a NATO hosszú távú védelmi stratégiá­jának legfőbb kidolgozója sze­rint „a NATO még mindig túl­zottan Közép-Európára kon­centrál, oda, ahol a fenyege­tettség rég megszűnt”. Az USA és a NATO straté­gáit az is nyugtalanítja, hogy a születési arány Észak-Afriká­ban 64 százalékkal, a Közel- Keleten pedig 118-cal nő évente - szemben az európai 8 százalékkal. FEB A hétvégi szlovákiai népsza­vazáson tíz százalék alatti volt a részvételi arány. Várható, hogy a Központi Nép- szavazási Bizottság a népsza­vazást érvénytelennek fogja minősíteni, mert Gustáv Krajcí belügyminiszter nem az ál­lamfő által megállapított négy kérdést, hanem csak hármat tar­talmazó szavazólapokat jutta­tott el a választási körzetekbe, hamis bélyegzővel. (Három kérdés a NÁTO-tagságra, a ne­gyedik az elnökválasztás mi­kéntjére vonatkozott.) A bizottság már megtette a belügyminiszter elleni feljelen­tést, amelyhez - állampolgár­ként - A. Nagy László, a parla­ment hárompárti Magyar Koa­líciójához tartozó Magyar Pol­gári Párt elnöke is csatlakozott. A Világbank egy belső ta-. nulmánya szerint az 1970 óta segélynek szánt dollármil- liárdok gyakorlatilag semmi­lyen módon nem javították a Harmadik Világ gazdaságai­nak helyzetét. Ortodox rabbik hirdetik, hogy a disznóhús egészséges, jóízű és fehérjében gazdag - így pró­bálta érzékeltetni olvasóival a The Washington Post, milyen meghökkentő megállapításokat tartalmaz az a legújabb tanul­mány, amely a Világbank segé­lyezési politikáját összegzi. A szervezetet már régóta sok vád éri segélyeinek nem haté­kony volta miatt, ám két kutató, Craig Burnside és David Dollar A La Manche csatornában lévő Alderney sziget közelé­ben atomtemetőt fedeztek fel. Nemcsak nálunk, hanem az egész világon gondot okoz az atomhulladék elhelyezése. Ezért kezdeményezett vizsgála­tot a Csatorna-szigetek köz- igazgatási hatósága annak kide­rítésére, igaz-e a szóbeszéd, hogy Anglia már az ötvenes években - egészen 1963-ig - nukleáris hulladékkal megtöl­tött tartályokat süllyesztett a tenger mélyére. London egé­szen a közelmúltig cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz. A most közzétett jelentésben viszont az áll, hogy az említett időszakban 15 kilométerre a Nagy-Britanniához tartozó szi­A Magyar Polgári Párt és a há­rompárti Kék Koalícióhoz tar­tozó Demokratikus Unió Vla­dimír Meciar és Gustav Krajcí lemondását követelte. „A kor­mány elvesztette legitimitását” - állapítja meg a Magyar Pol­gár Párt nyilatkozata. A nyolc szlovákiai ellenzéki párt - köztük a hárompárti Ma­gyar Koalíció - rendkívüli par­lamenti ülés összehívását kez­deményezi a közvetlen elnök- választásról szóló népszavazás elrendelésére. „A hatalom ismét keresztül­vitte gőgös akaratát” - olvas­ható a pozsonyi lapban. „A népszavazás előkészítése és le­bonyolítása mindenkit meg­győzött arról, hogy Szlovákiá­nak semmi köze sincs a jogál­lamhoz” - állapítja meg a Slovo című cseh napilap. Elfecsérelt segélyek? Belülről érte súlyos kritika a Világbankot A brit atomenergia-hivatal letagadta Nukleáris szemét „házon belül” állt elő az éles kritikával. A Világbank és „le­ányvállalata”, az IMF stratégiá­jának hatékonyságát az 56 or­szágot érintő Bumside-Dollar- tanulmány kétségbe vonja. „Az igaz, hogy voltak olyan országok, mint például Ghana, ahol valóban hozzásegítették az országot a politikai reformhoz - olvasható a tanulmányban -, csakhogy a jellemzőbb példa inkább Zambiáé, ahol 1970-től 1993-ig egyenletesen romlott a politikai-gazdasági helyzet, miközben az országba érkező IMF-segélyek tetemesen növe­kedtek!” Vagyis a Világbank segélyeinek jó részét pazarló kormányok fogyasztották el. Ferenczy Europress getektől 58 ezer tartályt helye­zett el a tengerfenéken az Ox­ford melletti Harwell atomku­tató központ, valamint az al- dermastoni katonai támaszpont. A legtöbb hordó fala időközben beszakadt, és tartalmuk szét­szóródott. Több mint 2900 tar­tály még ma is 150 méteres mélységben fekszik, és amo­lyan időzített kömyezetszeny- nyező bombaként „ketyeg”. Az előkerült iratokból kide­rült, hogy a hulladék veszélyes­ségét annak idején „elhanya­golhatónak” ítélték meg. Bár nem áll fönn sugárzás veszélye, a Csatorna-szigetek vezetése felszólította az illeté­keseket, hogy folytassanak ál­landó megfigyelést a térségben. (toronyi) Hírek röviden Új lengyel alkotmány Lengyelországban vasárnap népszavazást tartot­tak arról, hogy az állampolgárok támogatják, avagy elutasítják az ország új alkotmányát. A sztálinista alaptörvényt felváltó új alkotmányt áprilisban kompromisszumok árán, de nagy többséggel fogadta el a lengyel nemzetgyűlés. Konrád György elnök Konrád György írót, a Nemzetközi PEN Klub egykori elnökét választotta új elnökévé a Berlin- brandenburgi Művészeti Akadémia. Földet ért az Atlantis Leszállt az Atlantis amerikai űrrepülőgép, fedél­zetén Jerry Linenger amerikai asztronautával, akit a Mir orosz űrállomásról hozott haza. Magyar-bolgár kereskedelem Egyes termékek vámjának azonnali megszünte­téséről és számos cikk tarifájának 2001-ig történő fokozatos felszámolásáról született elvi megálla­podás Szófiában a magyar-bolgár szabadkeres­kedelmi tárgyalások első fordulóján. Bulgáriának a megállapodás megkötése előtt rendeznie kell 86 millió transzferábilisrubel-adósságát. Átmeneti időszak Kongóban Laurent Kabila csak két évig tartó átmeneti idő­szak után kíván választásokat tartani a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Kabila, aki maga nyilvánította elnökké saját magát, a CNN-nek adott nyilatkozatában azt bizonygatta, hogy kor­mánya Étienne Tshisekedi ellenzéki vezető nél­kül is széles alapokon nyugszik. Kubában marad az egy párt A Kubai Kommunista Párt az októberre tervezett V. kongresszus alapdokumentumában „politikai alternatívát” ígér a kubaiaknak,- ugyanakkor le­szögezi, hogy - legalábbis 2002-ig, a VI. kong­resszus idejéig - megmarad egypártrendszer, mert ez „a kubai nemzet ellenállásának élő lelki- ismerete és gerince”. A kiégett áruház Zavargások Bomeón Több mint hatvanan szenvedtek tűzhalált Bomeó szi­getén, amikor az indonéziai választási kampány végén kitört zavargások alatt Banjarmasin városában lángba borult egy bevásárlóközpont. Egyelőre nem ismere­tes, hogy mi idézte elő a tűzvészt. Helyi lakosok sze­rint az áldozatok többségét agyontaposták az embe­rek, amikor menekülni próbáltak a lángok elől. A za­vargások a kormánypárt hívei és a pénteki imáról a mecsetekből érkező dühödt muzulmánok között rob­bantak ki. Összesen több mint százharmincán haltak meg, 181'személyt őrizetbe vettek. Erőszakos összetűzések voltak Dzsakarta déli ré­szén is a szemben álló politikai csoportok hívei kö­zött. A parlamenti és helyhatósági választásokig, csü­törtökig a kampányidőszak befejeztével már csak há­rom nap van hátra. Csaknem 125 millió lakos lesz jo­gosult a szavazásra. Szemtanúk szerint a rendőrség könnygázgránáttal, gumilövedékekkel és a levegőbe leadott éles lövésekkel próbálta szétválasztani a mu­zulmán irányultságú Fejlődés Egyesített Pártja (PPP) és a kormányzó Golkar Párt összeverekedő híveit a főváros Ciputat nevű déli részében. A rendbontók be­törték mintegy száz üzlet kirakatát a városrészből a fotó: FEB/REUTER belvárosba vezető főközlekedési út egy szakaszán. i 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents