Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-24 / 140. szám
1997. május 24., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 9 Örkény István Budapesti litánia Te ringasd kék bölcsődben, nyári éj! S Csepeltől Óbudáig minden lámpa Egy csillagodnak legyen földi párja. Hadd járja által bűvös áramod. Hisz csupa seb volt - tedd, hogy legyen ép! A falak rését könnyű kóbor párák Takarják be s a hidak tört bokáját A Duna nyalogassa hűvösen. Te piros pitymallat, te költsed őt! Úgy áradj szét az utcarengetegben Mint forró tyúkleves a betegekben - A szinehagyott arcon légy a pír. S te szúrószemű, nyári, nyári dél, Te silbakolj az építőállványok Fölött s vigyázz, hogy tégláit ne álmok S ne árnyak kössék, hanem vakolat, Hogy ami épül, legyen mint a kő Oly ronthatatlan s még a lucskos ősz se Lazítsa meg, s a tömör tél vésője Csorbán s görbén pattanjon róla le .. . S most jövel, döngicsélő délután! Engedd, hogy zúgó kaptárodból sárga Rajokban szálljon széjjel az országba Egy szorgalmas, szerelmes nemzedék S ügyelj Te est, Te bodzaillatú, hogy két fiú szülessék minden lányra, S akinek ház jutott, hadd legyen párja, kit továbbringat majd a nyári éj! Krasznogorszki fogolytábor, 1946. Örkény István kiadatlan versét a Jelenkor májusi száma közli. Pécsi alkotó Reimsben Szakácsné Kozári Piroska a franciaországi Reimsben, a PHARE művelődési központjában állította ki nemrég képeit. Korábban közreműködött Old község református templomfreskóinak feltárásában és helyreállításában. A munkát franciaországi és svájci szakemberek végezték. Általuk nyert először meghívást az elzászi Drulingenbe. 1994. évi kiállítására Pécs alpolgármestere, dr. Révész Mária is ellátogatott. Martyn Ferenc, Gebauer Emő, Erdősi András egykori tanítványa Egerben végezte tanulmányait. Évtizedeken át dolgozott rajzpedagógusként. Most 35 művel, allegorikus képekkel, tájképekkel, portrékkal szerepelt a francia közönség előtt. Nagy érdeklődést keltettek magyar történelmi tárgyú alkotásai. G. O. Futó László kedvelt alkotásai között fotó: laufer László Három dimenzió, ecsettel Néhány éve Magyarországon is láthatók már olyan mozielőadások, melyeken egy piros-zöld üvegű szemüveg segítségével térhatású képek futnak a nézők szeme előtt, akik három dimenzióban érzékelik a történéseket. Az úgynevezett anaglyph (domborműszerűség, térhatás) módszer festészetben való alkalmazása a hetvenes években kezdődött. A Svájcból hazatelepült Futó László, aki nemrégiben nyitotta meg magánképtárát szülővárosában, Pécsett, első magyar képviselője ennek a stílusnak, de egyik első kidolgozója is. Több mint húsz éve foglalkozik az anaglyphen festészet tökéletesítésével, mely a művészi készségen túl, technikai ismereteket és kísérletező hajlamot követel meg művelőjétől. Próbálkozásainak köszönhetően az alkotónak már nemcsak a három, de a négy és öt dimenziós hatást is sikerült megvalósítania képein. Jóllehet a rajongók a térbeliséget tartják ezen művészet legnagyobb vonzerejének, Futó László véleménye szerint ha csupán a színes szemüvegen keresztül lennének élvezhetők a művek, már nem beszélhetnénk festészetről. Épp ezért az a célja, hogy az adott kép a nézőnek az eszköz nélkül, két dimenziós műként is elnyerje tetszését. Az érdeklődőket a művész minden pénteken 18 és 20 óra között várja Lotz Károly utca 13. szám alatti galériájában. V. G. Torkolattűz az Angyalvárban Évad végi bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Azt hiszem, ez a szerencsénk - mármint a közönségnek -, hogy Blázy Lajos valós érzéki örömként éli meg a zenét. Ha nem lezserkedi el feladatát - mert erre is akadt már példa -, kivételes élvezetben tudja részesíteni vezényletével a kevésbé vájtfülűeket is. Ezt történt Puccini: Tosca című mazo-szadista operájának ezért még kérkedik is vele. Massányi Viktor a tőle megszokott magas színvonalú énekesi teljesítményt nyújtotta a bukott római köztársaság konzuljának, Cesare Angelottinak rövid szerepében. A rendszeres operalátogatók megértik, hogy kiemelem Győrfi Istvánt. Élcelődtem a terhére korábban sokat. Most a festő, Cavadarossi szerepében eddigi önmagát többszörösen felülmúlva énekelt. Színpadi mozgása is természetes lett. Miközben fejet hajtok az emberi akarat teljesítménye előtt, még valamit megemlítenék, amiről nem szoktunk beszélni. Azt hiszem, a két zenei korrepetitor, Horváth Judit és Varga Márta is igen eredményes munkát végzett, s ez nemcsak Győrfi teljesítményén mérhető le. Annyi jót mondtam már a zenei összetevőről, hogy bizony, nehéz megmagyarázni, a bemutató közönsége miért csak egyetlen alkalommal tüntetett ki nyíltszíni tapssal áriát. Tosca imáját végre megtapsoltuk, de még a Levél-ária után sem verődött össze tenyér, holott ezt szerényebb színvonal esetén is megszoktuk. Sir Georg Soltival Kodály Psalmus Hungaricusát és Bartók Cantata profanáját adták elő három este. A hangverseny után a Maestro úgy döntött, ezekből a darabokból felvételt készít velük. Nyáron Budapesten a Fesztiválzenekarral veszik lemezre a műveket. De nemcsak CD szüBalikó Tamás rendező talán túlságosan is vigyázott, hogy e hősi opera hatásvadász részeit visszafogott játékkal ellensúlyozza. Engem zavart, hogy Kuncz László Sekrestyése nem biceg: ez benne van a zenében. Bizonyára emlékezetesebbé tette volna Kuncz teljesítményét. Amikor olyan látványelemeket használ a rendező, mint a vérpatron, vagy az angyalvári sortűznél az erős torkolattűz, talán az áriákat követő taps kiprovokálásától sem kellett volna tartani. A legszebb rendezői megoldást egyébként akkor láttuk, amikor Tosca „fölravatalozza” a leszúrt rendőrfőnököt. Sajnos, nem láthattam Bellái Eszter Toscáját. Somogyi Eszter bírja erővel és hanggal, stabil része a produkciónak, mint Ha- ramza László is (Spoletta). A jelmeztervező Tresz Zsuzsa ezúttal csak jó volt, Hores- nyi Balázs díszlete gyönyörű, ám bosszantó dolog, ha egy forgószínpaddal bíró színházban 40 percig tart a színváltás. Megérné a szünetben egy opera-buffát előadni a közönség vigasztalására, a büfében. BUkkösdi László letik a közös munkából, hanem hangverseny is. A következő tavaszi fesztiválon a Budapest Kongresszusi Központban adják elő ezeket a műveket. A hangverseny címe Solti és mesterei, hiszen a karmestert annak idején Kodály, Bartók is tanította a főiskolán, akárcsak Weiner Leó. Hírcsatorna Siker a Liteában. Május 21-én a Pannónia Könyvek Budapesten, a Litea Könyvszalonban Páva István a trianoni hadbalépéssel és a második világháborúban betöltött szerepünkkel foglalkozó könyveit mutatta be. Szakiskolások tárlata. A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ nagytermében május 30-án 17 órakor kézműves kiállítás nyílik, ahol az intézmény szakiskolájának első és másodéves tanítványai valamint az ott tanító mesterek állítják ki munkáikat. In Memóriára Pákolitz. Az egy éve elhunyt Pákolitz István emlékére június 1-jén 11 órakor Pécsett, a Csont- váry Múzeumban a Pécsi Madrigálkórus zenei matinét tart, amelyen a költő versei és az alkotót felidéző művek hangzanak el. Közreműködik N. Rozgonyi Klára (hegedű), Nagy András (gordonka) és Jandó Jenő zongoraművész. Záróelőadás. A Pécsi Nemzeti Színházban június 1-jén 11 órakor lesz a Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozata végzős növendékeinek záróelőadása. Évfolyamvezető balettmester Rónay Márta, próbavezető Uhrik Dóra. Baranya „finnül”. A Pécsi Magyar-Finn Társaság május 28-án 17 óra 30-kor a Nevelők Házában dr. Szász Levente könyvtáros munkásságára emlékezik, majd az itt élő finnek, SFOR-ka- tonák számára Baranyát bemutató klubestet rendeznek. Kamesterknrzus. Május 26-tól 29-ig mesterkurzust rendez a Pécsi Szimfonikus Zenekar a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeinek részvételével. A mesterkurzust a Bécsi Zeneakadémia professzora, Günther Kahlert és a weimari főiskolán tanító Nicolas Pasquet, a pécsiek vendégkamagya vezeti. A zárókoncert 29-én 19 óra 30-kor lesz. Diplomahangversenyek. A Művészetek Háza Fülep Lajos termében június 2-án és 6-án 18 órakor, június 7- én majd 9-én és 30-án egyaránt 16 órakor kerül sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozata végzős növendékeinek diplomahangversenyére. Scarpia szerepében Egri Sándort láthatja a pécsi közönség fotó: Müller andrea május 16-i bemutatóján is a Pécsi Nemzeti Színházban. A zenekar teljes értékű társa volt a karmesternek. Én különösen a fafűvósok plasztikus finomságait élveztem, de ezt talán be sem kellene vallanom, hisz a többi hangszercsoport sem volt gyengébb. így aztán Puccini ötletgazdag, az érzelmi szélsőségeket is hitelesen megjelenítő, szinte cizelláltan hangszerelt muzsikája lenyűgözően hatott. A Witterle Gábor igazgatta kórus hangzása méltó társa volt a zenekarnak. Tanúi lehettünk néhány kimagasló énekesi teljesítménynek is. Mindenekelőtt Egri Sándor Scarpiaját kell kiemelni. Ez az ő napja volt. Nem csak a velejéig gonosz rendőrfőnököt és kéjsóvár bárót tudta érzékeltetni, de azt az embert is, aki élvezi saját kegyetlenségét, épp Sir Georg Solti és mesterei Az utóbbi időben egyre népszerűbb külföldön is a Magyar Rádió és Televízió Énekkara. Nemrég az Állami Hangversenyzenekarral Görögországban szerepeltek hatalmas sikerrel, az előadások dirigense Fischer Ádám volt. Nem sokkal ezután a német fővárosban a Berlini Filharmonikusokkal és Az ősi tűz lángjánál Költészetről, zenéről Sebő Ferenccel József Attila-estjével járja az országot, Bartók népdalgyűjteményét rendezi sajtó alá, katalógust készít a magyar népdalrendről, és arra vár, hogy kiadják új lemezét. Sebő Ferencet arról kérdeztük: missziónak te- kinti-e azt, amit csinál.-Biztos, hogy az is, hiszen meg kell mutatni az embereknek: nemcsak a televízió van a világon, s a különböző gépek, amelyeknek összevissza nyomkodjuk a gombjait, hanem akadnak érző emberek is, akik kinyitják a szájukat és énekelnek. Riasztó, hogy mennyire háttérbe szőrük az éneklés.- Miért esett a választása József Attilára?-Nagy, kamaszkori felfedezésem volt ő, vele kezdtem a pályámat. Sok olyan dalformájú versére bukkantam, amely régi dalformákban is megnyilvánult. Egyébként kevés ilyen akadt a kortárs költők közül: Nagy László, Weöres Sándor és Szécsi Margit például.- Sokan azt tartják: a megzenésített vers nem azonos az eredeti művel.- Ezek nem is megzenésített versek, hanem énekelt versek, amelyekkel jobban el tudom magyarázni az én világomat is. Egyébként nem igaz, hogy ez a vers nem az a vers. Az, csak egy más előadási módban. A legősibben, hiszen valamikor a verset csak énekelték. Az előadót pedig el kell viselni, mivel valakinek el kell mondania a verset. MTI-PRESS Fentmaradás a címe Romfeld Ákos képének, mely Hosszúfaluban készült a 70-es években. A Villányban élő fotóművész, aki civilben a helyi kultúrház vezetője, a Pécsi Ifjúsági Házban látható kiállítását nagyrészt még szülőhazájában, Erdélyben fényképezett anyagából válogatta. A dokumentum erejű fotók június 11-ig tekinthetők meg. 7
