Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-23 / 139. szám

4 Dhnántúli Napló Baranyai Tükör 1997. május 23., péntek Összefognak a fémesek MOHÁCS Mohács kiszélesíti gazda­sági kapcsolatait testvérvá­rosával, a romániai Ara- nyosgyéressel. A Mohácsi Vasöntöde Kft. és az ÉPGÉP-DUNA Építőgép­gyártó Kft. arról állapodott meg az erdélyi város Fém­ipari kombinátjával, hogy se­gítik egymás piacra jutását. Erről tájékoztatta lapunkat dr. Olt György, Mohács jegyzője (képünkön). A testvérvárosi kapcsolat 1990-ben született meg a két város között, de igazából csak 1993 óta mű­ködik rendesen. Hanga Radu, a hat-hétezer dolgozót foglalkoztató ara- nyosgyéresi Fémipari Kom­binát vezérigazgatója, Baricz Imre, a Vasöntöde vezetője és Pálinkás Ist­ván, az ÉP­GÉP igazga­tója úgy egyezett meg, hogy kölcsönös alapon táro­lási lehető­séget biztosí­tanak egymás áruinak. Kicse­rélték terméklistájukat, ami lehetővé teszi, hogy piacaikon megismertessék a román il­letve magyar termékeket. Ba­ricz Imre lapunknak el­mondta, szó esett arról, hogy részt vehetnek Aranyosgyéres szennyvízcsatornázásának munkálataiban, ahová többek között aknafedeleket szállít­hatnak. Elképzelhető, hogy az aranyosgyéresiek rendelnek tőlük nyomóvezetékek kiépí­téséhez szükséges alkatrésze­ket is. U. G. Bukás a gázcseretelepen Hírcsatorna Adófizetők konferenci­ája. Hogyan tekinthet bele az állampolgár, a vállalkozó a költségvetések, a közpén­zek, az adófillérek felhasz­nálásának rendszerébe? Ho­gyan győződhet meg arról, hogy a befizetett adóját az önkormányzat vagy a kor­mányzat a jó gazda gondos­ságával takarékosan hasz­nálja-e fel? Többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik majd a Pécsett május 23-án kezdődő, két napig tartó adófizetők kon­ferenciája. A TESZ-szék- házban megrendezett ta­nácskozást a Magyar Adófi­zetők Országos Szövetsége szervezi. (I) Kitüntetett pécsi együt­tesek. A Táncpedagógusok Országos Szövetsége a pé­csi Art Kísérleti Stúdió- Táncszínházát Arany foko­zatú Nívódíjjal, az ANK Gyermektáncszínházát a Kiváló Együttes cím arany fokozatával tüntette ki. Mindkét csoport művészeti vezetője és koreográfusa Szalay Tamás táncpedagó­gus mester. (cs) A Pécsi Igazgatóság vál­tozatlanul számláz. A MATÁV Rt. - kihasználva az új, üzemeltetést támogató számítógépes szoftver (OSS) biztosította lehetősé­get - a Budai, Pesti és a Miskolci Távközlési Igazga­tóság területén bevezette a folyamatos számlázást. Az rt. Pécsi Igazgatósága Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala megyében még nem tért át az OSS-re, tehát változatlan rendszerrel történik a szám­lázás. (cs) Lánykar Erdélyből. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző „Came- rata” lánykarát látja vendé­gül a pécsi Művészeti Szak- középiskola lánykara május 23-25. között. Á vendégkó­rus ma 19 órakor a szakkö­zépiskola hangversenyter­mében ad koncertet. (m) Konferencia Janus Pannoniusról. Három na­pos országos konferencia nyílik ma 14 órakor a Bara­nya Megyei Önkormányzat Papnövelde utcai díszter­mében „Janus Pannonius és a humanista irodalmi ha­gyomány” címmel. A Janus Pannonius Társaság, a vá­rosi és megyei önkormány­zat, a Magyar Tudományos Akadémia valamint a JPTE által rendezett tanácskozást Zeller Gyula rektorhelyettes nyitja meg. (m) PÉCS, BUDAPEST Több mint tizenegymilliárdot különített el a központi költ­ségvetés ez évben a közokta­tás-fejlesztés feladataira. Eb­ből 3,4 milliárd a pedagógu­sok továbbképzését és átkép­zését támogatja. Június végéig készül el a to­vábbképzés új rendszerét sza­bályozó kormányrendelet, de addig is tájékoztatót kíván a minisztérium megjelentetni, mellyel az új továbbképzéseket kívánja segíteni. A több mint hárommilliárd forinttal volta­képpen az oktatási intézmé­nyekben tanítók továbbképzé­sének finanszírozásához sze­retnének hozzájárulni. Hogy kik vehetnek ezeken részt, azt a tantestületek döntik el. Az április 15-én lejárt határ­időig az országból közel négy­száz intézmény, alapítvány, szervezet és magánszemély nyújtott be 4602 továbbképzési programajánlatot. A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet egymaga negyven pályázatot küldött el, tájékoz­tatta lapunkat Walz Jánosné igazgató. Elmondása szerint jú­nius közepére várható, hogy megjelenjék az országos össze­sített továbbképzési jegyzék, amelyből kiderül, hogy mind­ebből mennyit fogadtak el. Az intézet a negyvenből körülbelül húsz elfogadására számít, első­sorban a minimum 60 órás tan­folyamok esetében. Benő Kálmán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az országban burgonyából tavaly rekord- termést taka­rítottak be, tavaszra kide­rült, körülbe­lül 300 ezer tonna krump­lival nem tudnak mit kezdeni a termelők. Sürgették is a kormányt, inter­venciós alapból támogassa a fe­lesleg eladását. A kabinet a burgonyaválság levezetésére 166 millió forintot szánt: 154 millió forinttal a belföldi, 12 millióval az exportértékesítést kívánták támogatni. Kilo­grammonként 7 forintos szub­vencióban részesültek azok a termelők, akik gyermekintéz­főtanácsosa kérdésünkre el­mondta, hogy a felhívás sem­miféle szelekciós szempontot nem tartalmazott. így csupán a különböző káeftéktől, bétéktől, nagyobb vállalkozásoktól vár­nak cégbírósági bejegyzést vagy alapító okiratot, tehát lé­tük igazolását. A 3,4 milliárd forint a fo­gyasztókhoz, vagyis a tantestü­letekhez kerül. Most folyik an­mények, iskolák, kórházak, büntetés-végrehajtási intéze­teknek adták el legalább 11 fo­rintért a burgonyát. Dr. Váss Tibor (képünkön), központi gazdajegyző szerint Baranyában nem volt példa ilyen üzletkötésre, a felesleg sem volt olyan nagy, hogy gon­dot okozott volna. A gazda­jegyzőknek pedig a fent emlí­tett intézményi eladásokról tudniuk kellene, ugyanis a ter­melők csak úgy juthattak hozzá az állami pénzekhez, ha igazol­ták az eladást. A sásdi körzet nem egy bur­gonyatermelő vidék, ennek el­lenére néhány termelő kényte­len volt leszállítani a krumpli árát, mert 20 forintos áron már nem volt rá ott sem kereslet. nak kiszámítása, milyen norma illeti meg őket. Amit a miniszté­rium előreláthatóan június 13-án megjelentet füzet formájában, az egy étlap, amely a továbbképzé­seket felajánlók fontosabb ada­tait tartalmazza szöveges és kó­dolt formában. Ebből választhat­nak tehát a tantestületek. A mi­nisztérium feladata tehát ez eset­ben az, hogy összehozza a part­nereket. Cs. L. Skoda Dénes, a térség gazda­jegyzője úgy tapasztalta, a többlet jó része exportra került: kamionok szállították a hagy­mával együtt déli szomszéda­ink piacára, ahol meglehetősen borsos áron kerültek a pultokra. Szentlőrinc térségében ter­melik a megyében a legtöbb burgonyát, itt viszont már na­gyobb gondot okozott a feles­leg eladása. Sokan próbáltak piacot keresni a nyakukon ma­radt krumplimennyiségnek - tá­jékoztat Balázs Béla gazda­jegyző -, ám a kereskedők csak az exportminőségű burgonyára voltak hajlandók alkudni. 40-50 mázsás mennyiség ese­tén üzletről szó sem lehetett, 150 tonnánál kezdtek csak tár­gyalni. Ennyit ezen a környé­ken sem lehetett találni, így az­után a termelők a felesleget vagy feletették az állatokkal, vagy elvetették, rosszabb eset­ben kidobták a szemétre. B. G. Lakossági bejelentésre indul­tak el a komlói rendőrök a csütörtökre virradó éjszakán a bodojabéri gázcseretelephez, amelynek közelében a telefo­náló gyanús mozgást észlelt. A riasztás igen hasznosnak bizonyult, ugyanis a hely­színre érkező járőrök két fia­tal férfit értek tetten, amint be akartak hatolni a telepre. Mint Draskóczi Jenő őr­nagytól, a Komlói Rendőrka­pitányság bűnügyi osztályve­zetőjétől megtudtuk, a hu­szonéves legények akkor már túl voltak két betörésen, amelyre a kocsijukban talált holmikból következtettek a rendőrök. Mint kiderült, éj­szakai gyűjtögető kőrútjuk során a fiúk két hétvégi házat törtek fel Gödrén, melyekből használati cikkeket, tányéro­kat, szabadidőruhát tulajdoní­tottak el. Felszerelésük olyan volt, mintha hosszabb kirán­dulásra indulnának. Ami a bodojabéri tetten­érést illeti: a megmentett ér­ték meghaladhatja a 300 ezer forintot, ugyanis a telepről 30 normál méretű és két nagyobb gázpalackot tulajdoníthattak volna el, ha autójukkal többet is fordulnak. Balog N. Földfoglalók a füzesekben CSONKAMINDSZENT Több mint tíz település ha­tárában haldoklanak a ko­sár- és seprűkészítés alap­anyagát szolgáltató füzesek, miután a régi gazdájuk megvált tőlük. Az egykori tulajdonos, a Fűz- Nád- és Kosáripari Vállalat, illetve az abból kialakult rt. értékesítési gondokra hivat­kozva évekkel ezelőtt meg­vált baranyai füzeseitől és azokat a bérlőkre bízta. A bér­lők is elhagyják a fűztáblákat, már csak a csonkamindszen­tiben, a palajiban, a kákicsi- ban és a pétermajoriban vág­nak fűzet. Másutt gondozatlan parlagok alakulnak ki, mint például Hobolban és Mattyon. Az utóbbi helyen a fűzállo­mány annyira tönkre ment, hogy a közeli Óidról sem jár­nak ide a kosárfonók, hanem Komlóról és Lentiből vásárol­ják a vesszőt. A mattyi ön- kormányzat így is pályázik a területért, hogy szántóként kezelhesse. Ám hiába kérvé­nyez, az országos hatóságok elutasítják igényét. A faluban néhány ember nem várt to­vább, és önkényesen földet foglalt a füzesben. A Mecseki Erdészeti Rt. szeretné me­gyénk 556 hektárnyi elhanya­golt füzesét rendbe tenni, amire a Pénzügyminisztérium is biztatja. Lesz, ahol kiszánt­ják a beteg fákat, míg másutt, mint Sellyén - egy részüket felfrissítik. Cs. J. Burgonyatöbblet: volt, nincs Nem volt nagy mennyiségű a burgonyatöbblet Baranyában, így mostanra a feleslegtől is sikerült megszabadulniuk a termelők­nek. Állami támogatásra pedig egyáltalán nem volt igény a me­gyében. Kecske a sárga Zsiguliban PÉCSVÁRAD Pécsváradon ritkán történ­nek súlyos bűnesetek. Ezt az ott élő polgárok persze, nem bánják. Történnek viszont olykor apró bűncselekmé­nyek, melyek egy négyezer lakosú településen beszéd­témává válnak. Ilyen volt nemrégiben az or­vosi rendelőből elcsórt rádió- telefon, melybe a tettes, lévén igencsak amatőr a „szakmá­ban”, bele is beszélt, amikor a polgármester felhívta. A legutóbbi eset hasonló súlyú. Egy útmenti, legelésző kecskét loptak el ismeretlen tettesek. Á dolog érdekes­sége, hogy fényes nappal, a déli órákban lefékezett röpke pillanatra egy sárga Zsiguli az eddigi életét egyhangúan töltő kecske mellett, a temető szomszédságában. A kocsiból kiugró utas ölbe vette, nagy szeretettel, s pillanatok alatt elhajtottak. A tolvajok azonban arra nem számíthattak, hogy la­punk fotósai néhány hete arra jártukban lefényképezik az ál­latot. így, a címlapunkon kö­zölt felvétel alapján megnőtt az esélye annak, hogy valaki felismeri a kecskét, s értesíti a hatóságot. Hacsak nem fo­gyasztották el azóta a szeren­csétlent. Voltaképpen ezt nemigen szeretnénk. Sokkal inkább azt, hogy a kecske is jóllakjon, és a rádiótelefon is megmaradjon. Cs. L. Tehéngyomor a kert szélén Illegális séemétlerakóhelyek a város határában SIKLÓS A hatósági intézkedések elle­nére megszaporodtak Siklós határában az illegális szemét- lerakók, amelyekben ez ideig szerencsére nem okoztak fer­tőzést. Mint azt a tisztiorvosi szolgá­lattól megtudtuk, nekik manap­ság szinte semmi dolguk ezzel. Korábban valóban a KÖJÁL feladata volt a szemétlerakók­kal foglalkozni, most ez teljes egészében az önkormányzatok feladata. A Polgármesteri Hivatalban a városüzemeltetési osztály ve­zetője, Mayer György érdeklő­désünkre elmondta: eddig egyetlen esetben sikerült azo­nosítani az elkövetőt, aki ellen megindult a szabálysértési eljá­rás. A büntetés összege maxi­mum 10 ezer Ft lehet, ez az összeg nem elrettentő hatású. Mayer György szerint a 60-as években készült Szabálysértési Kódex ma már nem felel meg a kor követelményeinek. Mint hírlik, a felülvizsgálatra, módo­sításra sor kerül a közeljövő­ben. A hivatalos eljárással szem­ben egyszerűbb megoldást vá­lasztott az a siklósi lakos, aki megunta, hogy a szőlőhegyen állandóan az ő telkének a szé­lére pakolták ki a kacatokat, megvárt egy fuvarozót, és az il­lető tiltakozása ellenére - ő csak két zsákkal hozott, mondta - elvitette „az egész trágya­dombot”. A siklósihoz hasonló helyzet alakult ki Harkány határában is, ahol egy ipacsfai olvasónk el­mondása szerint rendszeresen különböző állati hulladékokat szórnak ki: a maradékok között a csontok és egyéb hulladékok mellett egész tehéngyomor is megtalálható volt, a maradvá­nyokra előszeretettel járnak a kisebb erdei vadak. Arra a kérdésünkre, honnan származhatnak az itt szétszórt hulladékok, senki sem tudott érdemi magyarázattal szol­gálni. Kótány J. Séták a városban MOHÁCS Éppen időben, most, a nyár­előn jelent meg egy nagy­szerű városkalauz Mohácsi séták címmel a Lenkey Ist­ván - Tardos Mária szerző­páros jóvoltából. Segít el­igazodni, kézen fogja az idegent. A szerzők nem tit­kolt célja, hogy a város ha­tárain túl élőknek egy kicsit többet mondjanak el sző­kébb pátriájukról, azon kí­vül, amit (1526, a végzetes csatavesztés) mindannyian tudunk. Elmondják a város törté­netét, utcáról utcára vezetve ismertetnek meg építészeti emlékekkel és szolgálnak sok-sok praktikus, gyakor­lati tudnivalóval. K. F. > r r 1 Étlap a tantestületeknek A tantestületek dönthetnek a képzés résztvevőiről fotó: Müller

Next

/
Thumbnails
Contents