Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-23 / 139. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. május 23., péntek Jelcin menesztette főkatonáit Az orosz elnök ismét nem írta alá a műkincstörvényt Borisz Jelcin csütörtökön leváltotta Igor Rogyionov védelmi minisztert és Viktor Szamszonov tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. A tárca élére ideiglenes vezető került Hírháttér Két téma, négy kérdés Finoman szólva is meglehetősen zűrzavaros napok előzték meg Szlovákiában a ma kezdődő, kétnapos népszavazást. Szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, milyen kérdésekre válaszolnak az állampolgárok, melyik szavazócédulát ismerik el hivatalosnak. Az első három kérdés - a pozsonyi kormány ösztönzésére - az esetleges NATO-tagsággal kapcsolatos: a belépésen túl a nukleáris eszközök elhelyezésének és a külföldi csapatok állomásoztatá- sának igenlését vagy elutasítását tudakolja. Csakhogy Szlovákiának gyengék az esélyei arra, hogy a júliusi madridi csúcson meghívást kapjon a brüsszeli védelmi szövetségtől. Az ellenzék szerint a tudatosan elriasztó módon megfogalmazott kérdések voltaképp azt a célt szolgálják, hogy a Meciar-kormány a referendumra hivatkozva leplezhesse saját felelősségét a NATO-felvétel lehetőségének eljátszásában. (Arról nem is szólva, hogy a NATO nem kíván nukleárisfegyvereket telepíteni az új tagországok területén.) Nem sokkal egyszerűbb a helyzet a népszavazás negyedik kérdésével kapcsolatban sem: továbbra is a parlament válassza-e meg a köztársasági elnököt, avagy - miként azt az ellenzék, köztük a magyar pártok koalíciója szorgalmazza - közvetlenül a nép. Kovác elnök mandátuma jövő márciusban lejár, Meciaré azonban 1988 második feléig tart. Az elnök helyettesítésére a miniszterelnök jogosult, az ellenzék attól tart, hogy a köztes időszakot Meciar önmaga „bebetonozására" használfmtja fel. Szondy Gábor A szervezet bővítése is tét Rendkívüli csúcs két választás között Hírcsatorna Harc Gross mant, az Egyesült Államok jelenlegi ankarai nagykövetét nevezte ki Bili Clinton a külügyminisztérium európai és kanadai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettesévé. Elődje, John Komblum Bonnban lesz nagykövet, ha a szenátus jóváhagyja. Gépkocsiba rejtett pokolgéppel meggyilkoltak 12 embert csütörtökön Algériában. Az eset az Algírtól 25 kilométerrel délre fekvő Bufarik belvárosában történt. A robbanásnak 31 sebesült áldozata is van. Weizman-Mnbarab találkozó lesz a közeli napokban. Az izraeli elnök az egyiptomi államfővel megpróbálja kimozdítani a holtpontról a közel-keleti békefolyamatot. Franjo Tadj man horvát köz- társasági elnök arcképével hoznak postabélyeget forgalomba Horvátországban annak emlékére, hogy a volt jugoszláv tag- köztársaság 5 évvel ezelőtt, május 22-én lett az ENSZ tagja. Néhány nappal ezelőtt a Horvát Nemzeti Bank jelentette be, hogy arany és ezüst emlékérméket bocsát ki Franjo Tudjman elnök 75. születésnapja tiszteletére. Ellenőrzésük alá vonták a Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) egész területét a felkelők, miután elfoglalták a fővárostól 300 kilométerre délnyugatra fekvő Matadi kikötővárost. Lau- rent-Désiré Kabila, a felkelők vezére találkozott Étienne Tshise- kedi ellenzéki vezetővel, és megbeszéléseket folytatott az ország új kormányának megalakításáról. Földrengés rázta meg csütörtök reggel India középső részét. Az első jelentések szerint a 6-os erősségű földmozgás következtében 31 ember meghalt, a sebesültek száma meghaladja a százötvenet. Az anyagi kár számottevő. Rekordot ért éli 771 tonnára nőtt az idei első negyedévben a világ nemesfémpiacain az arany vásárlása. A Világ Aranytanács szerint Szaúd- Arábiában, Indiában és Indonéziában soha nem tapasztal} igény mutatkozik az aranyra. Az ár ugyanakkor nem szökött fel, mivel elegendő a kínálat. Kínai régészek rábukkantak a nagy fal eddig ismert legrégibb szakaszára, amely a becslések szerint mintegy 2500 évvel ezelőtt, az úgynevezett „harcoló királyságok” idején épült. A meglehetősen rossz állapotban levő, tíz kilométer hosszú falrészt Peking- től 150 kilométerre délre, Hopej tartományban tárták fel. A nagy fal teljes hossza 6400 kilométer. Az államfő ezt megelőzően a Védelmi Tanács ülésén éles hangvételben bírálta őket, szemükre vetve: semmit sem tettek a hadsereg reformjáért. Borisz Jelcin átmeneti jelleggel Igor Szergejev hadse- regtábomokot, a hadászati rakétacsapatok főparancsnokát nevezte ki a védelmi tárca élére, valamint vezérkari főnöknek kinevezte a 47 éves Viktor Csecsekatov tábornokot. Az államfő a befolyásos Védelmi Tanács ülésének megnyitásakor felháborodásának adott hangot a katonai reform alakulása miatt. „Fel vagyok háborodva a hadsereg reformjának alakulása és a fegyveres erők állapota miatt” - mondta rendkívüli szigorúsággal. - „A végzett munka színvonala igen alacsony. Elégedetlen vagyok, és le kell vonnom a következtetéseket.” A nem megfelelően ellátott orosz hadsereg nagy része elszomorító állapotban van. Jelcin elrendelte, hogy 2000-ig hozzanak létre hivatásos hadsereget. Rogyionov ismételten figyelmeztetett, hogy a pénzeszközök szűkössége miatt veszélybe kerülhet Oroszország védelmi képessége. * Az orosz elnök visszaküldte a parlamentnek az úgynevezett műkincstörvényt, amelynek értelmében orosz tulajdonná nyilvánították a II. világháború idején a Vörös Hadsereg által a Szovjetunióba elhurcolt és ma az orosz föderáció területén lévő műkincseket. Jelcin a törvény visszautalását azzal indokolta, hogy elfogadásakor a parlament az alkotmányba ütköző eljárási hibákat követett el. A felsőház tagjai közül ugyanis sokan nem személyesen, hanem levélben adták le voksukat. Az Európai Unió Kormányközi Konferenciájának három hét múlva esedékes zárótanácskozásának előkészítésével foglalkozik a tagországok állam- és kormányfőinek mai csúcstalálkozója. A soron kívüli csúcstalálkozón ennek megfelelően a kormányközi konferencia öt fő témaköréről lesz szó. Az Unió és állampolgárai viszonyát taglaló kérdéskörről, benne a foglalkoztatás és a szociálpolitikáról; a közös külbiztonság erősítéséről; a közbiztonságot és az állampolgárok szabadabb mozgását elősegítő bel- és igazságWilly Brandt annak idején azért kényszerült lemondani a kancellári posztról, mert munkatársai között keletnémet hírszerzőt lepleztek le. A német szociáldemokratákat most újabb kémbotrány szele csapta meg. Az érintett ugyan már rég halott, viszont valóban pártja csúcsán volt. Herbert Wehnerről, az SPD frakcióvezetőjéről van szó, akit Markus Wolf a néhai NDK titkosszolgálatának vezetője leplez le júniusban megjelenő könyvében. A Die Welt című napilap tudósítása szerint a keresztényszocialisták (CSU) parlamenti csoportjának vezetője, Otto Re- genspurger arra szólította föl az SPD-t, hogy nyissa meg archívumait, tekintettel arra, hogy - az állítások szerint - Wehner ügyi együttműködés elmélyítéséről; az Unió intézményeit érintő reformról, valamint az integráció országonként eltérő üteméről cserélnek véleményt. A találkozó munkáját meghatározza, hogy két fontos parlamenti választás, a brit után és a francia előtt tartják. Brüsszelben és a tagországok fővárosaiban nem titkolt megkönnyebbüléssel üdvözölték a munkáspárti kormány eddig hangoztatott együttműködést szorgalmazó nyilatkozatait, bár világossá vált, hogy nem minden tekintetben várható lényeges elmozdulás a korábbi brit szembenállásban. még Helmut Schmidt idején is folyamatosan tájékoztatta Ho- neckeréket Bonn keletnémet politikájáról. „Jó volna megismerni - így a bajor politikus -, hogy Wehner ténykedése milyen hatással volt az NSZK biztonságára.” Sőt: Egon Bahr, a szociáldemokraták egykori NDK- szakértője a Stem magazinnak adott interjújában azt is elismerte, hogy a szovjet KGB (!) már a hetvenes években kifejezetten óvta Willy Brandtot Herbert Wehnertől. A Németországban „nem mindennapi leleplezésnek” minősített hír tartalma azonban aligha csupán a történelemkutatást szolgálja. Meglehet, Bonnban is megkezdődött a jövő évi választások kampánya. (gyulay) Irán elnököt választ. Lejárt Ali-Akhbar Hasemi Rafszandzsani hodzsatolleszlám második államfői ciklusa is, ezért ma urnához járulnak az iszlám ország választópolgárai. A radikálisok jelöltje Mohammad Katami, akit azonban nem támogat a síita papság, fotó: feb/reutf.r Török hadjárat a kurdok ellen Az államügyész a kormányzópárt betiltását indítványozza Kilenc napja tartó hadműveletükben a török katonák már kétszáz kilométeres mélységben előrenyomultak Irak északi részén - írja a Reuter, iraki kurdok beszámolói alapján. A török hadsereg így minden korábbinál messzebb jutott iraki területen. Több mint tízezer török katona vesz részt a múlt héten kezdett hadműveletben, amelynek meghirdetett célja, hogy kifüstölje a Törökország keleti részén önálló államért harcoló kurd szakadá- rok fegyvereseit a határon túl létesített támaszpontjaikról. A legutóbbi katonai jelentések szerint a török egységek a Kurd Munkáspárt nevű szeparatista szervezet 1146 harcosát ölték meg mostani hadműveletükben. Mintegy kétszáz törökországi kurd csütörtökön behatolt az ENSZ genfi székházába, és elfoglalta az épület egy részét, hogy így tiltakozzék a török hadsereg hadműveletei ellen. A tüntetők követelték, hogy az ENSZ ugyanúgy lépjen fel Ankara ellen, mint az Öböl-háborúban Irakkal szemben. A kurdok egyik szóvivője kijelentette: akciójukkal az ellen kívánnak tiltakozni, hogy a nemzetközi közösség közönyösen szemléli polgári személyek százainak lemészárlását Észak-Irakban. * A Törökországot koalícióban kormányzó Jólét Pártja (Refah) bírósági keresetet nyújt az államügyész ellen, aki a párt betiltását kérte. Vural Savas államügyész szerdán az alkotmánybírósághoz benyújtott keresetében javasolta Necmettin Erbakan miniszterelnök pártjának betiltását, mivel az szerinte vét az állam világi jellegének alkotmányos alapelve ellen. Volt nyugatnémet politikus az NDK zsoldjában Még a KGB is figyelmeztetett Alezredes nagyhercegnő. Belgiumi Astrid letette a katonai esküt, és mostantól országa hadseregének egyik egészségügyi alakulatánál teljesít szolgálatot. A hercegnő, aki második a trón várományosai sorában, egyúttal a Belga Vöröskereszt elnöke is. fotö: feb/reuter Csökken a menekültek száma Mégsem megnyugtató a washingtoni helyzetjelentés Tavaly „csupán” 34 millióan menekültek el a háború, az erőszak és az éhínség elől. Ez évek óta negatív rekord. A tendencia azonban nem azzal függ össze, hogy békésebbé vált a világ. A washingtoni menekültügyi világszervezet éves jelentése arra figyelmeztet, hogy növekszik azoknak az országoknak a száma, ahol szigorítják az előírásokat. Ez megnehezíti azok dolgát, akik rossz körülményeiket jobbra cserélnék. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a korábban nagyvonalú menekültpolitikát folytató kormányzatok gyakorlatilag lezárják a határokat, illetve a rászorultaknak csak vonakodva nyújtanak segítséget. A közzétett jelentés elmarasztalólag említi az Egyesült Államokat és Németországot, valamint Iránt, Bangladest, Libanont és Törökországot. Az USA-ban április elején új bevándorlási törvény lépett életbe, amely azonnali kiutasítást helyez kilátásba, ha az oltalmat kereső külföldi hamis papírokkal érkezik. Ugyanakkor a menekülők gyakran csak hamisított igazolványokkal tudják elhagyni a hazájukat - mutat rá a washingtoni jelentés. Németország azért kapott rossz osztályzatot, mert idő előtt hazaküldi a bosnyákokat, „holott Boszniában még mindig bizonytalan a helyzet. Romokban állnak a lakások, nem szedték fel a taposóaknákat, nincs munka, nincs szabad mozgás, sem vallási türelem.” A menekültek száma világ- viszonylatban azért is csökkent, mert mindennapossá vált, hogy a kopogtatókat - főként Afrikában - visszafordítják. Akaratuk ellenére egy év alatt mintegy kétmillióan kerültek vissza Ruandába és Afganisztánba. Az Egyesült Államok bármely országnál többet, évente hozzávetőlegesen 389 millió dollárt költ a menekültek megsegítésére. Az összeg óriási, ám egy főre vetítve (1,47 dollár) az USA csak a kilencedik helyet foglalja el a világrangsorban, míg a listavezető Norvégia, ahol az egy főre jutó ráfordítás 13,25 dollár. (toronyi) I \ « *
