Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-18 / 135. szám

Magyarország - Déi -dijivájvti l 1997. május 18., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Erik, Alexandra nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.02 nyugszik 20.21 órakor Hírek, események hétfőn közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: ÚJVÁRI GÁBOR A kedvelt herceg Az Erik név ógermán eredetű keresztnév. Jelentése: a kedvelt herceg. Az Alexandra ősi görög név. Eredeti értelme: a férfiakat védő asszony. Időjárás A többször erősen megnövekvő gomolyfelhőzetből helyenként záporok, zivatarok várhatók. A délkeleti szél időnként meg­élénkül, zivatarok idején meg­erősödik. Folytatódik a káni­kula. Vízállások: Mohács 420 cm. áradó, vízhő 17,5 fok; őrtilos 18 cm. apadó, vízhő 15,3 fok; Barcs 10 cm. apadó, vízhő 14,0 fok; Drávaszabolcs 169 cm. áradó, vízhő 12,9 fok. Lottószámok Ötös lottó: 16,38,58 73,87 Hatos lottó: 1,6,9 27,31,42 Pótszám: 20 Jokerszám: 663857 Dögök útja dögkutaktól a tányérig (Folytatás az 1. oldalról) A dögöt persze megfőzik, s ezt a nagy állattartó telepeken is végzik; másrészt az elhullott állatok egy része régiónkból a solti Állami Fehéijefeldolgo- zóba kerülhet, ahol a zárt kon­ténerben érkező szállítmány­ból húslisztet készítenek. A fe­hérjegyár igazgatója. Gyetvai Imre lapunknak elmondotta, hogy évente 25 000 tonna dö­göt dolgoznak fel Tolna, So­mogy, Baranya és Bács me­gyékből. Szerinte a régióban ennek a mennyiségnek meg­közelítőleg a duplája keletkez­het! Országosan 200 000 tonna húsliszt készül. Megkockáz­tathatjuk: majdnem hasonló nagyságrendekben kerül elhul­lott állat a dögkutakba is. Az állami feldolgozás (dögök ste­ril átfőzése) garancia arra, hogy az asztalra nem kerülhet vissza ily módon a dögkutak- ból semmiféle fertőzés. De van kevésbé ellenőrizhető és ke­vésbé biztonságos technológiai feldolgozás is. A dögkutak rendszeres megdézsmálásáról, illetve a dögök állatokkal való föletetéséről hallott Gyetvai Imre is. A döghűs fémhordók­ban való többszörös átfőzése, lehűtése, megint átfőzése a lépfene ellen is hatékony, de a „technológiai fegyelem betar­tásában” időnként hézagok ke­letkezhetnek. Mondják: Angliában a kerge-marha kór terjedésében (s végül az egész állományt sújtó uniós határozatban) nagy szerepe volt az elhullott álla­tokkal való visszaetetésnek. Magyarországon étkezésün­ket illetően időzített bombák a dögkutak, s ebben a mai, na­gyon szegény világban a dö­gök lopkodása ellen csak egyet lehet tenni. Szakértők figyel­meztetnek rá: fel kell számolni a régi dögkutakat, s tilos volna újabbak létesítésére engedélyt kiadni. A konténeres dögszállí­tás (összegyűjtés) általánossá tételével az esetleges bajoknak elejét lehet venni. Kozma F. A „kifekvés” már nem az igazi Az emberek nagy része na­ponta ugyanazt az élethelyzetet éli meg. Család-munkahely, család-munkahely; ráadásul, ha stresszes valakinek a mun­kahelye, vagy éppen kevés si­kerélményben van része, akkor a kiégés érzelmi hullámaival is találkozik. Egy-egy nyaralás ebből a taposómalomból lehet egy nagy „kizökkentő”. Adorján Zsuzsa, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ pszichológusa érdekes dologra hívta fel a figyelmünket. A nagy felfedezők sokszor nem a munkájuk során vették észre, jutott eszükbe vagy jöttek rá az újdonságaikra, hanem amikor mással foglalkoztak vagy ép­pen pihentek. A kreativitás sokszor akkor szabadul fel, ha a dolgokat nemcsak a szűk ke­resztmetszetben vizsgáljuk, hanem hagyjuk, hogy összeáll­jon a kép. Erre alkalmas lehet a nyaralás, mely elősegíti, hogy újra kedvünk legyen a dolgain­kat tenni, a bennünket érő kihí­vásokkal szembenézni. A munkanélküliek körében megfigyelték, hogy van, aki egy idő után magába roskad és teljesen reménytelennek látja a helyzetét, nem is tesz a megvál­toztatás érdekében semmit: kiég. A kiégés ugyanakkor sok döntési helyzettel és hosszú tá­von kevés sikerrel járó „stresz- szelős” szakmák betegsége is. Tehát általános jelenség. Nem véletlen, hogy az ide­genforgalom új varázsszava: rekreáció. Melynek lényege: nyugodt környezetben, de aktí­van nyaraljunk. Egy kis teké­zés, hozzá erdei biciklizés vagy lovaglás, stb. a legjobb a „ki­zökkenésre”. Az úgynevezett passzív pihenést - azaz, hogy kifekszünk a homokra és hadd süssön a nap - ma már kevesen ajánlják. Hazafi - Fotó: Müller Mégsem erőszak az erőszak? Bács-Kiskunszerte felháboro­dást keltett a hír, hogy Bács­almáson négy fiatalember megerőszakolt egy 17 éves di­áklányt. A 18 és 22 év közötti fiatalembereket az ügyeletes ügyész javaslatára a bíró azonnal előzetes letartózta­tásba helyeztette. Bár bizonyos gyanú felme­rült, hogy nem minden a meg­erőszakolt lány elmondása sze­rint történt, mivel az első lovag úgy vitte egy lakatlan házhoz, hogy elkiáltotta magát: - Fus­sunk, mert jönnek a zsaruk! Fu­tottak is együtt, legfeljebb a la­katlan háznál még három haver csatlakozott hozzájuk. Hogy a lány feljelentésének mi volt az oka: sokallotta-e a létszámot vagy így akarta igazolni, hogy miért késett a kollégiumból, nem tudhatni. Az azonban bi­zonyos, hogy visszavonta a négy fiatalember elleni felje­lentését. G. Z. UV: nem attól vakulunk Az Egészségügyi Világszerve­zet számításai szerint 2020-ig a vakok száma hetvenhatmilli­óra, a látássérülteké három- százmillióra nő. Ez azt jelenti, hogy megduplázódik a számuk a mostanihoz képest. Dr. Kovács Bálint, a Pécsi Szemklinika professzora el­mondta, hogy huszonötmillió vak él jelenleg a világon a fej­lődő országokban csak a szür­kehályog következtében, pedig ez operálható betegség. Ha In­diában a várható élettartam 2000-re csupán egyetlen évvel emelkedik, évente egymillióval nő a szürkehályogok száma, hi­szen a huszonötből tízmillió vak Indiában él. A vakság második leggyako­ribb oka a trachoma, amely a meleg éghajlatú, elmaradott vi­dékek fertőző betegsége. Öt- százmillió az érintett, melyből 8-10 millió a vak, pedig keze­lése viszonylag olcsó. További egymillió ember vakult meg a lepra miatt, s egymillió egy légy által terjesztett élősködő által. Félmillió, elsősorban gyermek az alultápláltság mi­atti A-vitamin hiánytól vakult meg, pedig mindez egy három­dolláros injekcióval megakadá­lyozható lenne. A fejlett országokban a munkaképes lakosság körében egy civilizációs baj, a cukorbe­tegség növekedésével várha­tóan nő a vakságok száma, s ugyanez mondható el a zöldhá­lyogról is, amely elsősorban a negyven éven felülieknél gya­kori. Az élettartam növekedé­sével az ideghártya-elfajulás miatt Amerikában már egymil­lió vak ember él. Magyarország a szembetegségek fajtái és ke­zelésének tekintetében a fejlett országok szintjén áll. Az ózon elvékonyodása kö­vetkeztében megnövekedett UV-sugárzás azonban a szem­golyót csak kevésbé veszélyez­teti, mondja a professzor, de a szemhéj körüli daganatok az utóbbi időben észrevehetően megszaporodtak. Cs. L. Tájékozatlan siklósi halak A rendőrség megszüntette a nyomozást abban az ügyben, amely egy kárpótlási árveréssel kezdődött. Történt, hogy az egyik siklósi lakos régi tulajdo­nát szerezte vissza, melyben a szántóföldeken kívül egy nádas és - tudomása szerint - a nádas övezte mocsár is szerepelt. A lavinát az indította el, hogy az illető, miután vett egy csónakot, varsákat helyezett ki, hogy felmérje a halállományt, illetve vásárolt 2000 darab ká­rász ivadékot, telepítés gya­nánt. Erre már nem volt módja: a nádasban halőrök várták, köl­csönzött varsáit lefoglalták, s feljelentést tettek ellene.-Voltunk mi a földhivatal­nál, a kárpótlást lebonyolítók­nál, szinte mindenhol, amikor kiderült, hogy a jegyzékünkön nem szerepel a mocsár, csak az azt körülölelő nádas. A földhi­vatalnál azt mondták, akié a nádas, azé a mocsár. A kárpót­lás során pedig állítólag azért nem került a jegyzékbe, mert a mocsár nem rendelkezik arany­korona értékkel. Még az addigi gazda képviselője is úgy nyi­latkozott, hogy ott nem volt semmi, ők horgászati kezelési engedélyt nem adtak ki senki­nek emberemlékezet óta. A horgászegyesület vezetője május 8-án adta be a fellebbe­zést a nyomozás megszüntetése ellen. Egyesületük öt vízterüle­tet kezel, ebből három tó, mely­ből az egyik a kárpótlási térké­pen mocsárként jelzett terület, amit folyamatosan telepítettek. A jelenleg még hatályos halá­szati törvény értelmében pedig a halászati jog független a tulaj­dontól, végérvényesen erről majd az új törvény rendelkezik. Még szerencse, hogy a halak az egészről semmit sem sejte­nek . . . Kótány J. Város a föld alatt A Tolna megyei Decs hatá­rában már a harmincas és a hatvanas években is folytak ásatások. De azt csak légi felderítés közben lehetett észrevenni, hogy a török időkben elpusztult közép­kori Ete mezőváros házai és utcái a több száz méteres magasságból kitűnően meg­figyelhetők. Az elmúlt évben a Wo- sinsky Mór Múzeum régé­szei az intézmény és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folytattak ásatásokat, mondja Vízi Márta régész, s idén is sze­retnének egy jó hónapot el­tölteni a területen. A nyolc­száz méter hosszan elterülő település teljes feltárására nincs esély, de egy-egy ház kiásása lehetséges; idén öt épület részleges feltárása történt meg, s nagyon érté­kes tárgyak kerültek elő. Sok segítséget nyújtott há­rom tulajdonos is azzal, hogy engedélyezték földjü­kön a munkálatokat. A tu­lajdonosok közül az egyik egy szekszárdi polgár, a má­sik kettő egy amerikai fizi­kaprofesszor illetve Zichy grófnő. A középkori településről komplex elemzést lehet ké­szíteni, mondja Vizi Márta, hiszen a gazdag leletanya­gon kívül okleveles adatok is rendelkezésre állnak Ete mezővárosról. Cseri L. Magyar kütyük a világűrben Kevesen gondolnák, hogy Ma­gyarország igen fontos szerepet játszik az európai űrkutatásban, ezen belül is a világűrben hasz­nálható speciális műszerek ki- fejlesztésében. Összesen 25 ku­tatólabor és 300 kutató dolgo­zik azon, hogy minél pontosabb adatokat kaphassunk az univer­zumban lezajló fizikai, kémiai, biológiai folyamatokról, a bolygókról, sőt az időjárásról is. Az 1992-ben kormányrende­let alapján létrehozott Magyar Űrkutatási Iroda ezen kutatások és fejlesztések koordinálásáért felelős, továbbá ezen intéz­mény végzi a kormány számára a tevékenység elemzését is. Dr. Both Előd igazgató má­jus elsején került az „űr-iroda” igazgatói székébe, hiszen elődje, Tófalvi Gyula nyugdíjba vonult. Az újdonsült vezető a VDN-nek elmondta, hogy je­lenleg négy-öt fontos projekt határozza meg a magyar űrku­tatást.-Jelenleg is a MIR űrállo­máson folytatnak méréseket a hazánkban fejlesztett Pille dózismérővel, amely az űrhajó­sok sugárterheléséről szállít adatokat. Szeretnénk, ha ez a készülék a Nemzetközi Űrál­lomásra is felkerülhetne. Ez le­hetne a sugárvédelmi rendszer alapja. Már folynak a tárgyalá­sok arról, hogy a miskolci egye­tem Űrkemencéje is feljuthas­son a rendeltetési helyére, ahol fém- és kristálytani vizsgálato­kat végezhetnének el vele a súlytalanság állapotában. A magyar űrkutatók ellen­őrző egységét is felviszi majd az októberben induló Cassini, amely a Szaturnusz kutatására létrehozott űrszonda. Várha­tóan az ezredfordulón indul út­jára az a geofizikai kutatómű­hold, amely lengyel, olasz, cseh, szlovák és magyar össze­fogás keretében valósulhatott meg, de a jövő századra is van­nak már tervek, hiszen magyar tudósok is részt vesznek az üs- tököskutató-szonda fejlesztésé­ben. A Magyar Űrkutatási Iroda körülbelül 700 millió forintos évi költségvetéssel gazdálko­dik. Sajnos - amint azt az igaz­gató elmondta - ez a pénz egy­előre kevés egy új magyar űrha­jós felkészítésére.-Jelentkező lenne elég, de belátható időn belül nem fog beleférni a büdzsébe. Reális esély erre csak úgy van, ha si­kerül bekerülnünk az Európai Űrügynökségbe, hiszen akkor rajtuk keresztül tudunk felké­szíteni egy asztronautát. Az iroda tevékenysége nem csak az űrben végzett vizsgála­tokat és az időjárás-előrejelzést segíti, hanem a mezőgazdasági és környezetvédelmi felméré­sek terén is komoly eredmé­nyekkel büszkélkedhet. Mű­holdképek készítésével és elemzésével megállapítható például, hogy egy bizonyos földterületen milyen a föld mi­nősége vagy akár a várható terméshozam is. Rendes Z. 4

Next

/
Thumbnails
Contents