Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-03 / 120. szám

1997. május 3., szombat Kultúra - Művelődés Dlinántúli Napló 7 „A munkám érdekel, nem a siker” A diákjai úgy hívják: apa fotó: Müller andrea Jobbágy Valér, a JPTE Zene- művészeti Tanszékének do­cense, a Zeneakadémia, a szekszárdi Pedagógiai Főis­kola tanára, munkája mellett számos kórust irányít. Tanít­ványaitól eddig csak lelkese­déssel hallottam róla beszélni, (kell-e nagyobb népszerűség, ha valakit a diákjai maguk kö­zött egyszerűen csak „apának” neveznek?), s a szakmai elis­merések sem kerülik el. A tren- toi európai kamagyverseny győztesét, aki kórusaival nem­zetközi díjak sorát gyűjtötte be, azonban nem foglalkoztatja a siker. A munkában leli örö­mét.-Januártól új kihívás érte. Pécsett a Zenetnűvészeti tan­szék irányításával bízták meg.-Tíz évvel ezelőtt már fel­kértek erre, de visszautasítot­tam. A megbízásom ugyanis épp egybeesett a Zeneakadé­miára történő meghívásommal. Úgy éreztem, utóbbi feladat nagyobb szakmai kihívás a tanszékvezetésnél, ami végül is adminisztratív munka, s amire így kevesebb időm ma­radt volna.-Most miért vállalta? Hi­szen az elfoglaltsága ma sem kevesebb.- Egyrészt most tudták, hogy milyen elkötelezettsé­geim vannak, s hogy ezek mennyi időt vesznek el tőlem. Másrészt Pesten már átéltem hasonló szituációt: beláthatat­lan következményekkel jár, ha egy tanszéknek nincs kineve­zett vezetője. Harmadrészt az elmúlt évtizedben - és ez nem az előző vezetés rovására ír­ható - annyira összeszűkült a tanszék anyagi mozgástere, le­épültek az eszközök, hogy az már a munka színvonalát ve­szélyezteti. Az oktatás egye>­temi rangra emelkedett a tan­székünkön, de hiányérzetem van az átalakulással kapcsolat­ban. Korábbról örökölt ref­lexek, szokások élnek még, s nem indult be a képzésben olyan változás, ami egyértel- > műén egyetemivé teszi az itt folyó munkát. Ez rajtunk, elő­adókon és a feltételeken egy­aránt múlik.-Mi az, amin a legsürgő­sebben kell változtatni?- A könyvtárunk, a kottatár, a hanghordozók állományának kibővítése alapvető feladat, így tudunk csak szélesebb ki­tekintést adni hallgatóinknak.- Tanár úr nemrég ünne­pelte 50. születésnapját. Ha végignéz eddigi pályáján, mire a legbüszkébb?-Érdekes módon sem a si­kerek, sem a kudarcok nem hatnak rám különösképpen. Volt ebben is, abban is részem, de sosem tudom, hogy ha elin­dulok a kórusommal egy ver­senyre, a zsűri számára jól ké­szültem-e fel. Nem tudom, mi­től függ a siker. Nyilván közre­játszik benne az emberek lel­kiállapota, talán még a terem hőmérséklete is. De az ember nem a díjakat profitálja a mun­kájából. Azt nyeri, amit a pro­dukció megszületéséig dolgo­zik. Ez az egyetlen, ami érde­kel: a végeredményhez vezető út. Velősy G. Táguló világ Lépésről lépésre az iskola felé Dzsessz futószalagon Színházat a tanulóknak! Egyedülálló oktatás a JPTE-n A család kirándul. Az ötéves forma kisgyereket minden ér­dekli, a virágok, az állatok, a hangok éppúgy, mint a tap- pancsnyom a földön. Az apa a természet titkairól beszél a gyermekének, anyja pedig régi dalokat dúdol. Idilli kép. Csak éppen a mesében. Olyan könyv és feladatlap sok van, mely megkönnyíti az óvodás korú gyermek felkészü­lését az iskolára. Olyan azon­ban, mely emellett visszahozza a családi együttlétet is, alig. Dr. Komlósi Ákos pécsi pszicholó­gus most olyan könyvet írt, mely az óvodásoknak és a szü­leiknek beszél a természetről és a társadalomról, és izgalmas feladatok segítségével tanítja meg, milyen is a minket körül­vevő világ. Az alapkönyv és a hozzá tartozó munkafüzet a „Táguló világ” címet kapta. A l^ét anyag kiegészül egy kalen­dáriummal is, melynek kötetei havonta jelennek meg „Lépés­ről lépésre az iskola felé” cím­mel.- Az iskola előtti nevelés az egész életre rányomja a bélye­gét - mondta el Komlósi Ákos. - Nem is a tudás a legfonto­sabb, inkább a kapcsolat a lé­nyeges, az az érzelmi viszony, mely a szülő és a gyermeke kö­zött kialakul. A másik lényeges elem a nyelvi fejlesztés. Áz is­kolai teljesítményben az ott­honról hozott nyelvhasználat tükröződik. Minél nagyobb a gyermek szókincse, annál in­kább képes rá, hogy megértse az anyagot, s azokat a bonyolul­tabb kifejezéseket, melyekkel az iskolában találkozik. A könyv, a feladatlap és a ka­lendárium ötlete a pécsi Ale­xandra Kiadótól származik, ők keresték meg a szerzőt is, aki egyébként 13 évig dolgozott a JPTE Neveléstudományi Tan­székén, jelenleg pedig a Kis­gyermek Szociális Intézmé­nyek Módszertani Bölcsődéjé­nek bölcsődepszichológusa. Nem az első munkája jelent most meg. Ritkaság volt már 1976-ban az a kazettája is, me­lyet fiatal anyáknak készített. Mostani könyvsorozatában a fő hangsúlyt a nyelvi fejlesztés kapta, a különböző érzékszer­veket, látást, hallást, tapintást igénybevevő feladatok.- Nem a szülő vétke, hogy a gyermek bizonyos képességei kevésbé fejlődnek - állítja. - Valaha az idősebbek és a kor­társak átadták a tudást. Ma az intézmények túl hamar elragad­ják a gyermeket. A szerző a közvetlen kör­nyezetből, a népi hagyomá­nyokból indult ki. Cél volt, hogy aktív legyen a gyermek, s a szülővel közösen dolgozzon. Vannak például olyan felada­tok, melyek a külvilág megfi­gyeléseire vonatkoznak, időjá­rás, ruházkodás stb. Van a könyvekben mese, dal is, leírás a népszokásokról, hogy például miért hímes a hímes tojás. A „Táguló világ” sorozat nemcsak óvodásoknak való, sőt talán éppen azoknak a leghasz­nosabb, akik valamiért nem járnak óvodába, otthon neveli őket édesanyjuk. Az első ta­pasztalatok szerint a pedagógu­sok is használják a könyveket az első osztályban. H. I. Gy. Dzsessz futószalagon A dzsessz szerelmesei és a funky rajongói a következő napokban neves műsorokat láthatnak a fővárosban. A Budapest Kongresszusi Központban május 6-án tart­ják Chick Corea dzsessz-bil- lentyűs koncertjét. A nyolc­szoros Grammy-díjas Chick Corea mostani koncertjének különlegessége, hogy ezút­tal egy „szál” zongorával lép a közönség elé este hét órától. Ugyancsak május 6-án este, a Petőfi Csarnokban lép fel a Ray Anderson’s Al- ligatory Band az Egyesült Államokból. Az együttes a legkitűnőbb dzsessz- és funkyzenészekből szerve­ződött. Maga Ray Anderson negyven esztendős, és a vi­lág egyik legjobb harsonása, kitűnő zeneszerző. A világszerte jól ismert dzsessz-zongorista, Dave Brubeck együttesének kon­certjét május 17-én a Buda­pest Kongresszusi Köz­pontban rendezi a Show- Time koncertiroda. A 77 esztendős amerikai művész a dzsessz népszerűbb vonu­latához tartozik. Évtizedek óta koncertezik, a legrango­sabb fesztiválok vendége. Zeneszerzőként is sokol­dalú: balettzenét, vallásos darabokat és kantátát is komponált. Több mint száz lemeze jelent meg, s meg­számlálhatatlan sok kitünte­tést, elismerést kapott, töb­bek között életművéért a Grammy-díjat. Új követelményként jelent meg a Nemzeti Alaptanterv­ben, hogy a drámákat a tanu­lóknak a színházi megjelení­tés hatásrendszerében is meg kell ismerniük. Egyelőre azonban nem tudni, mit is je­lent ez pontosan. A felsőfokú képzőintézmények nincsenek igazán felkészülve arra, hogy olyan tanárokat bo­csássanak ki, akik képesek az új szempont alapján irodalmi órá­kat tartani. A pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetemen azonban a Bölcsészettudomá­nyi Kar keretében, a Modem Irodalomtörténeti és Irodalom­elméleti Tanszéken felvehető az a színházi specializáció című kurzus, mely gyakorlati tapasz­talatot is kínál a színházi cse­lekvés oktatása mellett.-Nem művészképzés a cé­lunk - emelte ki a kurzus gaz­dája, P. Müller Péter egyetemi docens. - Amikor a specializá- ciót először még mint C-szakot meghirdettük, nem tudtuk, hogy a NAT éppen az itt meg­szerezhető felkészültséget kí­vánja majd meg. A hallgatók gyakorlatok segítségével belül­ről is megismerhetik a színház- csinálás folyamatát, s emellett tanulnak például színháztörté­netet, dramaturgiát, színházkri­tikai ismereteket. Mindezek mellé zenei, kép­zőművészeti tudást is nyernek a résztvevők. Elsősorban a ma­gyar, a nyelv, az esztétika, a történelem szakos diákok ér­deklődnek a négy féléves kép­zés iránt.-Olyan szakembereket sze­retnénk kibocsátani - folytatta P. Müller Péter -, akik például a tanári pályájukon meg tudnak szerkeszteni egy műsort, iro­dalmi estet, ünnepélyt, akik színpadra tudnak állítani egy je­lenetet, és a tanítás során szín­házi, drámapedagógiai eszkö­zökkel is tudnak élni. Az elmúlt 5 évben közel 80 hallgató végezte el a kurzust. A pedagógusi pályán dolgozó több ezer tanár azonban nem kapott eddig olyan célirányos' képzést, mellyel teljesíteni tudná az új NAT-követelményt. A színházi megjelenítés ugyanis nem kötelező olvas­mányok műkedvelő előadásait jelenti, és azt sem, hogy esetleg egyes iskolák olcsó haknikat engedjenek be a tornaterembe. Inkább arról van szó, hogy a ta­nulók a drámát ne csak mint irodalmi alkotást ismerjék meg, hanem például azt a színházi környezetet is, ahol azt játszot­ták. Á szöveghez alkotó módon kell viszonyulniuk, s az, hogy a gyakorlatban is kipróbálnak egy-egy helyzetet, intenzívebb és élményszerűbb drámataní­tást eredményez. P. Müller Péter egyetemi ok­tatók részvételével szakosított továbbképzést dolgozott ki már pályán lévő kollégák számára. A 60 órás kurzus drámatörté­neti, színháztörténeti, dráma­elméleti, dramaturgiai, dráma- pedagógiai ismereteket és szín­padi gyakorlatot ölel fel. Az ál­talános és középiskolai taná­roknak készülő program egy­előre még csak terv, de ha meghirdetik, hamarosan bein­dulhat az egyetemen. H. I. Gy. Hírcsatorna Lisszaboni lapok. Ez a címe annak a társművészeti kiállításnak, melyen Nádler András festőművész és Rosta József fotóművész munkáival ismerkedhet meg a közönség. A pécsi Művé­szetek Házában május 5-én 17 órakor nyitja meg a vá­logatást Mojzer Anna mű­vészettörténész. Irodalmi délután. A TESZ Toliforgatóinak Klubja irodalmi délutánt rendez május 5-én 16 órakor a TESZ Apáca utcai szék­házában. A „Szerzők bemu­tatkozása” című esemény alkalmával Némethné Benkő Erzsébet, Kincses Magdolna és Katona Béla írásaiból olvasnak fel az al­kotók és a meghívott elő­adók. Táncszínház. Az Amhemi Európai Táncnevelési Köz­pontban és a Budapest Tánciskolában is tanító Gál Eszter érkezik a Pécsi Har­madik Színházba május 8- án, hogy táncostársaival 19 órai kezdettel előadjanak három produkciót. A zene, a mozdulat, a csend sajátos megfogalmazását adja a 1,5 perc csend című első szám, melyet Densecity címmel egy trió követ. Táncuk há­rom testnek az egymáshoz való térbeli és érzelmi kap­csolatát ábrázolja. A záróda­rab egy öreg és egy fiatal szerzetes meséje, Hiába címmel. A szöveg Tar- kovszkij: Sacrifice című filmjéből származik. Fiatal tehetségek. Május 6-án a JPTE Festészeti Tan­székének sokszorosító gra­fika kurzusán dolgozó hall­gatók alkotásaiból összeállí­tott tárlat nyílik a Művésze­tek Házában. Bevezetőt dr. Aknai Tamás művészettör­ténész mond. A „Tehetség­kutató galéria” sorozat kere­tében sorra kerülő esemény 17 órakor kezdődik. Az IH programjából. Má­jus 8-án, 15 órakor a pécsi Ifjúsági Házban újra látható lesz a Csipkerózsika című mesejáték, melyet a Szi­porka Gyermekszínpad ad elő. A rendező N. Szabó Sándor. A társulat legköze­lebb 14-én és 15-én 15 óra­kor lép fel. Május 8-án 19 órakor Karma a festészetben címmel Bhakti Kamala Thirta tart előadást. Május 5-én 20 órakor a Capuccino Filmszínházban a különle­ges felfogásban készült Rómeó és Júlia című film vetítésére kerül sor. „A faludból - a faluról A vidékfejlesztők folyóirata Egy ország hírét - meglehet - városairól ismeri a világ, de megismerni földjét, népét, szo­kásait falvaiban lehet igazán. A magyar falu életének, gondjai­nak nyilvánosságot adni, nem­csak esetenként, hanem immár 12 évfolyamnyi folytonosság­gal - bizonyára ez a legfonto­sabb vállalt feladata a magyar vidékfejlesztők folyóirataként jegyzett „A falu”-nak. Áz igényes és jó ízléssel szerkesztett folyóirat 1997. ta­vaszi száma négy nagy egy­ségből áll. A falu társadalma című fejezetéből nem marad­hatott ki napjaink oly sok vi­tát, nézetütközést kiváltó, poli­tikai síkra is áttevődött harca: az agrárdemonstráció eddigi történetének elemzése, amelyhez a szerző - saját állí­tása szerint - a megyei napila­pok tényközlő cikkeit is for­rásmunkái közé sorolta. Az első Oscar-díjas magyar faluban, Pusztamérgesen nem­rég megrendezett beszélgetés­ről, amelyen a magyar falvak és az agrárium megannyi, nap­jainkban már égetővé vált gondjáról, azok orvoslási lehe­tőségeiről esett szó, Bánlaky Pál - a vita egyik vezetője - foglalja össze gondolatait. A falu gazdasága talán a legfontosabb fejezete a mos­tani számnak. Itt Márton Já­nos, a térségfejlesztés és az agrárgazdasági kapcsolatrend­szer korszerűsítése, néhol el­maradt kiépítése terén adódó feladatokat hangsúlyozza, ki­tekintve külső környezetünkre is. A modem szövetkezési formákról Szeremley Bélától, a néhol már katasztrofálissá nőtt falusi szegénységről pe­dig a Csite-Kovách szerzőpá­rostól olvashatunk igényes elemzést. Nem hiányzik a folyóiratból a szociálpolitikai kérdések alapos taglalása sem. Ezúttal az egészségügyi ellátásra összpontosítva szerkesztették a fejezetet. A térség- és vidék- fejlesztés feladatainak tudo­mányos szintű bemutatására, a Világbank közreműködésével gyorsítható cselekvés, a finn minta felidézésére is sor kerül. Fénynyomatok - A textilre fotografikus hatású festményt varázsló textilművész, Polgár Csaba munkáival ismerkedhettek az érdeklődők a Pécsi Galériában fotó: papp zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents