Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-15 / 132. szám

1997. május 15., csütörtök ZOO! Hobbiállatok Dünántúli Napló 11 A terrárium úszkáló ékszere A lakásban tartott állatok kö­zött egyre gyakoribbak a távoli vidékekről származó ékszer- teknősök. A magyar állatkeres­kedésekben a leginkább az Észak-Amerika középső és ke­leti tájain, valamint Mexikó északkeleti részén honos vörös­fülű ékszerteknősök kaphatók. Nagyon mutatós apró álla­tok. Színezetükre jellemző a fej és a nyak fehéres és zöldes csí­kozása, valamint mindkét olda­lon a piros „fülcsík”. Nevüket erről kapták. A fiatal példányok páncélja zöldes színű. Tartásuk nem nehéz. Meden­céjük lehetőleg tágas legyen, hogy kedvükre úszkálhassanak. Középre megfelelő nagyságú, tuskószerű fadarabot érdemes helyezni, hogy a teknős arra kimászva élvezhesse a föléje erősített villanykörtéből su­gárzó meleget. A vizet szükség szerint tisztítani kell, és ilyen­kor addig más edénybe kell tenni az állatokat. A víz hőmér­séklete 20-28 fokos, a levegőé ennél valamivel mindig maga­sabb legyen. A meleg nyári na­pokon a teknőst minél több napfényhez kell juttatni termé­szetes körülmények között. A fiatal ékszerteknősöknek apró giliszták, vékony csíkokra vágott nyers marhaszív, apró halak, haldarabkák adhatók. Hetente néhányszor friss saláta­levelet is szívesen esznek. A táplálékukat a vízbe kell he­lyezni, de rövidesen azt is meg­szokják, hogy a fejüket ma­gasra kinyújtva fogadják el a benyújtott húsdarabkákat. Ezekre naponta egyszer kevés kalciumfoszfátot, ezenkívül vi­tamint (pl. Polyvitaplex 8-at) szükséges szórni. A kalcium különösen a fiatal állatoknak fontos a páncélképzéshez. Az ékszerteknősök gyorsan nőnek. A kifejlettek 25-28 cm hosszúak. A fiatalokkal ellen­tétben ezeket az állatokat elég kétnaponta etetni. D. I. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor V'“* ' _ - \ -i A diétáról Számos olyan humán betegsé­get ismerünk, amelyek gyógy­kezelésekor - a betegségek cél­zott kezelése mellett - kiegé­szítő, esetenként döntő fontos­ságú a diéta. Hasonló a helyzet az állat- gyógyászatban is. A kedvence­ink ugyanúgy szenvedhetnek cukorbetegségben, szív-, máj­vagy veseműködési zavarban, mint mi, emberek. Az életkoruk előrehaladtával még inkább fi­gyelni kell ezekre az esetleges elváltozásokra, illetve a meg­előzésükre. A kisállatgyógyászat ugrás­szerű fejlődése, a táplálkozás- tudományi ismeretek bővülése révén a diétás tápok alkalma­zása az állatbetegségek ered­ményesebb kezelésében mind szélesebb körű gyakorlattá vált. A speciális receptek alapján készített tápok, teák az adott kórképnek legmegfelelőbb ösz- szeállításban tartalmazzák a szükséges beltartalmi értéke­ket. A házilag - barkács mód­szerekkel - előállított ételekkel szemben biztonságosabb a fel­használhatóságuk, megfelelően ízesítettek, áruk csak mérsékel­ten haladja meg a szokványos tápokét. Cukorbetegségben, szív-, KEK KERESZT PATIKA (Régi állatkórház épülete) Pécs, Megyeri út 24. Hétfő-péntek: 7.30-16.00 Tel./fax: (72) 332-463 Tel.: (72)312-493 májbetegségben, illetve az idős korban oly gyakori vese elvál­tozásokkor használatuk nélkü­lözhetetlen. A roboráló tápok a műtétek, hosszan tartó fertőző kórképek után, a lábadozás idő­szakában nyújtanak hatékony segítséget. Legszélesebb körben a has- menéses megbetegedésekben használatos, olykor az infúziót is helyettesítő oldatok ismertek. Több figyelmet érdemelne viszont a fogyasztó tápok köre, hisz kedvenceink jelentős há­nyada túlsúlyos (épp csak a gazda nem látja), az elhízás pe­dig számos megbetegedés haj­lamosító tényezője. Ilyenek a szív-, érrendszeri, mozgász- szervi problémák. Ezért nem szabad túletetni, nassoltatni, a körülöttünk élő kedves állata­inkat. Ha viszont már kialakult a többlet, az állat érdekében próbáljuk a feleslegtől megsza­badítani. Kíméletes módszert jelentenek ehhez a már említett fogyasztó tápok. A készítmé­nyeket állatpatikákban, rende­lőkben tudjuk beszerezni, eredményes alkalmazásuk át­fogó élettani ismereteket igé­nyel - kizárólag állatorvosi fel­ügyelet mellett javasolt a hasz­nálatuk. KEK KEHELY PATIKA (Vásárcsarnoknál) Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. Hétfő-péntek: 7.30-17.00 Szombat: 7.30-12.00 Tel.: (72) 310-317 A tavasz négylábú hírnökei Mire ügyeljünk, ha társállatot veszünk magunkhoz? A tavasz sok család életében hoz szaporulatot: ilyenkor jönnek világra az ember leg­hűségesebb, négylábú barátai. Sokan mégis úgy vesznek ma­gukhoz társállatot, hogy a dön­tésükkel együtt járó felelős­séggel nincsenek tisztában, fi­gyelmeztet a felelősségteljes állattartás támogatására alakí­tott Ember és Állat Együttélé­sét Kutató Intézet, rövidebben az EMÁLKI. A legtöbb családba úgy ke­rül állat, hogy a gyerekek el­kezdik nyúzni szüleiket: kép­zeld mama, a Pisti macskájá­nak kiscicái születtek, olyan édesek, hadd hozzak haza egyet. Vagy: láttam a Ková­csék kertjében hat aranyos kiskutyust, nekem adnának egyet, ha megengednéd. Sok szülő - érthető okokból - évekig halogatja a döntést, hogy merjen-e új „családta­got” hozni gyermeke mellé. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy, a gyermekkel együtt felnövő társállat, le­gyen az kutya, macska, de ha a körülmények nem engedik meg, akár papagáj, teknősbéka vagy tengerimalac, milyen po­zitív hatással van a gyermek fejlődésére. A másik élőlényért érzett felelősség, a „kisebb” okta- tása-nevelése nagyon kedve­zően hat a gyermekre. Gondol­junk csak arra, hogy amíg a gyermek számára természetes, hogy sétáltatáskor megtanítsa kutyájának a fegyelmezett közlekedést, hiszen ellenkező esetben az állat életveszélybe kerülhet, az ő számára is ter­mészetessé válik, hogy a jár­dáról való lelépés előtt körül­néz. Reinhold Bergler, a bonni egyetem pszichológus pro­fesszora 1994-ben a gyermek és társállat kapcsolatáról ké­szült tanulmányához körkér­dést tett fel gyerekeknek arról, hogy mit jelent számukra az állat. A tipikus válaszok a kö- • vetkezők voltak: „Rábízhatom a titkaimat”, „Egy igazi ba­rát”, „Segít, amikor félek, szomorú vagy beteg vagyok”, „Kiderült, hogy vele is törőd­nöm kell”. Hogy milyen állatot válasz- szunk gyermekünknek, az sok mindentől függ: a gyerek ter­mészetétől, attól, hogy ő és szülei milyen állatot szeretné­nek és persze, nem utolsósor­ban a körülményektől. Bármennyire is szeretjük például a bernáthegyit vagy a bobtailt, mind a kutyának, mind magunknak rosszat te­szünk azzal, ha egy lakótelepi szűk lakásban tartjuk. Vagy nem szabad például kutyát tar­tania annak a családnak, ahol mindig mindenki későn megy haza, s így az állat egész nap egyedül van. Nekik inkább ajánlhatók a macskák, ame­lyek sokkal kevésbé igénylik az állandó emberi társaságot, és nem kell sétáltatni őket. De számos más lehetőség is van, hiszen egy aranyos szőrös kis rágcsáló, mint a tengerima­lac, hörcsög és társai, ha nem is nyújt annyi lehetőséget a kölcsönös „kommunikációra”, mint egy kutya vagy egy macska, megfelelő foglalko­zás mellett gyermekeink ked­ves kis társává válhat. Barlangi medvék éltek a Mecsekben A komlói múzeum természet- tudományi anyagának rende­zése közben egy hatalmas bar­langi medve fél, alsó állkapcsa került elő. A jó állapotú ősma­radványt a Mecsek egyik ki­váló geológusa, Wein György gyűjtötte még 1957 tavaszán, de csak 1967-ben került a mú­zeumba.- Sokáig úgy tudták, hogy a Mecsek-hegységben nem éltek barlangi medvék - magyarázta a lelet jelentőségét Fazekas Imre muzeológus -, amelyek a jégkori Európában a mamut­oknak és a gyapjas orrszarvú­aknak voltak a kortársai. A barlangi medvelelet rá­irányította a figyelmet az ad­digi magyarországi maradvá­nyok felülvizsgálatára is. Ek­kor derült ki, hogy a budapesti természettudományi múzeum őslénytárában már az 1850-es évek óta őriztek mecseki medvecsontokat, de a lelőhely valahogy feledésbe ment. A barlangi medve a mai barna medvénél jóval na­gyobb, ijesztő kinézetű állat volt. Egyes vizsgálatok szerint méretei meghaladták a ma élő alaszkai óriásmedvéét. A fo­gazatuk alapján feltehetőleg mindenevők voltak. Csak az erdős, bokros élőhelyeket lak­ták, s bizonyára kemény harc­ban álltak a korabeli emberi csoportokkal, főleg a barlangi menedék megszerzéséért. Egyes kutatások szerint közel olyan hosszú életűek lehettek, mint az ősemberek, mintegy 30 évet is elélhettek. Oldalszerkesztő: Török Éva Aprókák Talált kutyák. A Misina Egyesület állatotthonába ápri­lisban vitték be ezeket a kutyá­kat: Fickó: Pécs-Somogyon talál­ták. Közepes termetű kan, zö­mök, fekete-vörös színű, fehér hátsó ujjakkal. Panni: Postavölgyben találták, vörös, szálkás szőrű szuka, fe­kete pofával. Mendi: a Szarvas dűlőben ta­lálták, közepes termetű, fekete- sárga-fehér mellfolttal, bi- csakló fülű, német juhász jel­legű szuka. Mambó: Pécs-Somogyon talál­ták, nagy termetű, világosbarna alapon fekete színű, fiatal keve­rék kan. Pötyi: a 6-os úton találták, nyolc-tíz hetes, fekete alapon, fehér foltos szuka. Lux: a Felsőhavi úton találták, fekete-vörös, német juhász, il­letve kopó jellegű, lógó fülű keverék. Kissé harapós kan, de hozzáértő kezekben házőrző válhat belőle. Érdeklődni lehet a Misina Egyesület Pécs-Somogy, Pajtás utca 6. sz. alatti állatotthoná­ban, illetve a 72/337-035-ös te­lefonon. Az állatotthonban je­lenleg több, mint kétszáz kutya vár gazdára. Új titkár Korára és egészségi állapotára tekintettel lemondott Karlóczy Győző, a Herman Ottó Egyesület Baranya Me­gyei és Pécs Városi Szerveze­tének ügyvezető titkára. He­lyére Szalai Istvánt választották meg titkárnak az egyesületi taggyűlésen. Állatbarátok kerestetnek Szigetváron, ahol a HÉROSZ városi szervezetet szeretne lét­rehozni. Jelentkezni lehet a „HÉROSZ” 7901 Szigetvár, Pf.: 14. címen. Gazdára várnak. Három cir­mos anyamacska, három kis­macska, négy morzsa-barna színű tacskó, egy sötétbarna német vizsla kan, egy tacskó- foxi keverék, két fehér-fekete kuvasz kan, egy 14 hónapos németjuhász kan és egy 8 hóna­pos malamut kan. Érdeklődni a 72/441-703-as telefonon lehet. Befogadnának egy skót ju­hászt, egy kisebb termetű kan­kutyát és egy házőrzésre való kutyát. Bővebb információ kapható a már ismertetett HÉ­ROSZ számon. Környezetünk madarai A fehér gólya Népünk kedves, közismert madara a piros csőrű, hosszú lábú fehér gólya. Hazánkban mindenütt gyakori, csak a hegyvidékeket kerüli. Általá­ban március második felében érkezik vissza afrikai telelőhe­lyéről. Fészkét - néhány kivé­teltől eltekintve - kizárólag emberi településeken építi, to­jásait április végétől, május elejétől költi. Mindkét szülő kotlása mellett 29-30 nap el­teltével bújnak elő a fiókák. A fehér gólya tápláléka elsősor­ban béka, ebihal, csiga, vízi rovar - a száraz helyeken szöcske, sáska, kisebb emlős -, de a földön fészkelő más madarak tojásait és fiókáit sem kíméli. A modernebb épületek ké­ményei már alkalmatlanok a fészkelésre, ezért a gólyák egyre nagyobb számban tele­pednek a villamos vezetékek oszlopaira is, s nagy testükkel bizony gyakran okoznak zárla­tot, áramszünetet. Részint ezért, másrészt pedig amiért az áramütés pusztítja a fiókákat is, az ornitológusok és az áramszolgáltatók programot dolgoztak ki fészektartó állvá­nyok gyártására és kihelyezé­sére. Ennek, valamint a Magyar Madártani Egyesület „gólyák éveinek” is tulajdonítható, hogy a madarak állomány- csökkenése megszűnt, sőt a gólyák némi gyarapodása is tapasztalható. Matyikó Tibor A légtomász pele A macska a legnagyobb ellensége A pele - lehet az nagy, mogyo­rós vagy erdei alfajú, - a kis- kerti házak padlásán azt tehet, amit akar. A mókushoz hasonló állatka legtöbbször a télire tá­rolt diót és mandulát dézsmálja meg. A terményt tehetjük bárhová, eléri mindenütt, még ha geren­dáról lógatjuk alá, zsákba cso­magolva, akkor is. Hisz mint repülő légtomász közelíti meg a tárolóhelyet, majd a függesztő zsinóron leereszkedik, és a vá­szonba fúrja, pontosabban rágja magát. Egyedül a vasat nem tudja kikezdeni. Ezért drót- és acél­hálók közé kell elhelyezni a tá­rolandó gyümölcsöt. Ha elvitte portékánkat, könnyű visszaszerezni, mivel a cserepek és a tetőlécek között .raktározza például a diószeme­ket is, mielőtt feltömé őket. Meg is foghatjuk a padlásterek dézsmálóját, ugyanis tévhit, hogy harap. Elpusztítani nem érdemes és nem is szabad, mert szigorúan védett. Különben is barátkozik, akár meg is szelídíthető, és a végén kézből is eszeget. Aki azonban végleg el akaija űzni, a siker érdekében jobb, ha macskát tart. A házimacska ugyanis ádáz ellensége a pelének. Kegyetlen csatát vívnak, amikor bírókra kelnek, és a legtöbbször a macska győz. Padlást őrző, hű cicusunkat mindezért nem sújtja termé­szetvédelmi bírság. Csuti J. I

Next

/
Thumbnails
Contents