Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-14 / 131. szám
8 Dlinántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. május 14., szerda PÁRTHÍREK Dr. Torgyán József, a FKgP országos elnöke május 18-án Baranyába látogat. Az elnök 10 órakor a Má- riagyűdi Kegytemplomban szentmisén vesz részt, majd a hívekkel találkozik. 15.30- tól Mohácson részt vesz a Nepomuki Szent János tiszteletére rendezett ünnepség- sorozaton. 17 órakor nagygyűlést tart a Filmszínházban (Hősök tere 8.). ('sarka István Szigetváron. A Magyar Igazság és Élet Pártja Baranya megyei szervezete politikai nagygyűlést és fórumot szervez Szigetváron a Bérlők Házában (volt Pártház, Deák Ferenc tér 16. sz.) május 16-án 17 órakor. Vendégek: Csurka István elnök, közgazdász és Győri Béla szóvivő. Kiss Gyula, az MDF munkaügyi szaktanácsadója (volt miniszter) május 15-én Komlóra látogat. 11 órakor Pécsen, az MDF- székházban Szilárd Antallal, a komlói MDF szakértőjével közösen sajtótájékoztatót tart. Továbbiakban Komlón a bánya vezetőinél, vállalkozóknál és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ komlói kirendeltségén folytatja programját, majd nyilvános beszélgetésen vesz részt a Városi Művelődési Központban 17.00-kor. A Pécsi Magyar-Spanyol Társaság ötéves működését köszönti dr. Kunszt Márta egyetemi docens, Pécsi Önkormányzat Kulturális Bizottsága elnöke a május 14-én, szerda du. 17 órakor tartandó klubdélutánon, a Nevelők Házában (Pécs, Szt. István tér 17.). A Munkáspárt Rózsa Ferenc nevét viselő alapszervezete szervezésében dr. Bödő László képviselő május 20-án 16 órai kezdettel a Hajnóczy utcai Late- rum Hotel 3. emeletén nyilvános tájékoztatót tart Pécs város önkormányzatának munkájáról. Az MSZP Ingyenes jogsegélyszolgálatát 15-én, csütörtökön 16 órától dr. Keller Nándor tartja ingatlan és illetékügyekben a párt Tüzér utcai székházában. Páva Zoltán országgyűlési képviselő 15-én, csütörtökön 12-14 óráig Komlón, 15 órától Sásdon, 17 órától Vázsnokon fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban. Ami a tudósításokból teljesen kimaradt Döntés számos ügyben A Baranya Megyei Önkormányzat 1997. április 28-i közgyűlési ülésének egyetlen témájáról, az illetékügyről kétszer (április 29. és április 30.) is írt az Új Dunántúli Napló. Ám ugyanezen az ülésen még 26 előterjesztés tárgyalására került sor, és nagy jelentőségű döntések születtek. Ezek jó része nagy valószínűséggel érdekli a megye polgárait. A képviselőtestület véleményezte az Országos Területfejlesztési Koncepciót, meghatározta a megyei önkormányzat területfejlesztési prioritásait, számba vette a területfejlesztéssel összefüggő együttműködés lehetőségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a kistérségi szerveződésekkel és a gazdasági kamarákkal, támogatta a pécsi történelmi belváros észak-nyugati területének a Világörökség részévé nyilvánítását. Érdemes kiemelni a Baranya Megyei Területfejlesztési koncepcióból fakadó - határozattá nyilvánított - területfejlesztési prioritásokat. így a közlekedési elzártság oldását, a humán erőforrások fejlesztését (pl: oktatási programok kidolgozása a hátrányos helyzetű munkaerőpiaci csoportok foglalkoztatási helyzetének javítására), a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását, a környezet fejlesztése érdekében a súlyos, egyedi környezeti szennyeződések felszámolását és a természetvédelmet, Baranya megyei belső és regionális kohéziójának erősítését, az európai területi munkamegosztási kapcsolatok fejlesztését. A testület megvitatta és elfogadta a Baranya Megyei Ön- kormányzat 1996. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, és módosította az 1997. évi költségvetésről szóló rendeletét. A testület egyetértett a könyvvizsgálói jelentés értékelő megállapításaival. Eszerint a zárszámadási előterjesztés kellő részletezettséggel, minden részterületre vonatkozó szöveges értékeléssel teljes körű betekintést tesz lehetővé az elmúlt év költségvetési gazdálkodásának, vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulásáról. A jelentés azt is megállapítja, hogy a mérleg fő összegének mérsékelt növekedését kiegyensúlyozott, szilárd alapokon nyugvó önkormányzati vagyon határoz meg, nincs eladósodás, és hogy az önkormányzat elvárható gondossággal, a feltételek biztosításával működtette intézményeit. Végül a könyvvizsgálói jelentés felvetette: a kedvező folyamatok javítása érdekében mérlegelni kell az intézményi és létszámracionalizálás lehetőségét, és erősíteni szükséges a gaz-' dálkodással kapcsolatos ellenőrzést. A képviselőtestület elé került a megye közoktatásának 2003- ig szóló feladatellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve, amely alapos elemzésnek vetette alá a megyei közoktatást, kialakította a fejlesztés fő irányait és feladatait, így a következő években támpontul szolgálhat annak tudatos, ösz- szehangolt, közérdeket mérlegelő, gazdasági-társadalmi változásokkal konvergáló fejlesztésénél. A kiegyensúlyozott oktatásfejlesztés érdekében a közgyűlés létrehozta Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítványt, amely - viszonylag jelentős tőkével - kiemelten támogatja a megye (ideértve Pécs megyei jogú várost) közoktatásának tartalmi és szervezeti modernizációját, a pedagógiai szak- szolgálat megyei rendszerének kiépítését, a pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezését, a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést, oktatást, a személyi feltételek jobbítására irányuló törekvést. A testület által áttekintett és jóváhagyott előterjesztések közül figyelmet érdemel még a Devon-Baranya Megyei Közgyűlések közötti együttműködési megállapodás (folytatva így az angol nyelvoktatási programot és kapcsolódva a Know How Found Alapítvány támogatási programjaihoz), azután a Baranya Megyei Ön- kormányzat testnevelési és sportfejlesztési munkaprogramja, végül a közgyűlés 1997. évi nemzetközi kapcsolatainak áttekintése. A határozat szövege szerint „a nemzetközi szervezetekben ... nőtt a megye elismerése, erősödött az azokba delegált képviselőink aktivitása. Amíg a kétoldalú kapcsolatok egy részében további értékekkel gyarapodott, újabb területekre terjedt ki az együttműködés Devonnal, Rems-Murral, Steier- markkal, reménykeltő az eszéki, a Kolozs megyei és Ívovi kapcsolatok újrafelvétele, addig a többi kétoldalú együttműködésben átmeneti visszaesés tapasztalható.” A Baranya Megyei Közgyűlés MSZP frakciója Stabilizálok és stabilizáltak 1997-re elfogyott az ingyen sör és virsli a szoc.-lib. kormány szokásos május 1-jei étlapjáról, és nem maradt más, csak a sikerpropaganda. Első hallásra valóban biztató a külker mérleghiányának csökkenése, valamint a külső adósság törlesztése, csakhogy az ár, amit a magyar néppel ezért megfizettettek és megfizettetnek, példátlan. A szociális kiadások drasztikus megnyirbálása, az adókedvezmények megvonása, a tandíj bevezetése, a reálbérek több mint 20%-os csökkenése, mind-mind káros, a jövőbeni hatásaik miatt ma még igazán fel sem mérhető következményekkel járnak. Ehhez jön még a bankok konszolidációjából az országra háruló mintegy 2000 milliárd forintnyi kiadás, amelyet 2014-ig fizetünk, és ami felér egy vesztes háborúval. A gazdaság mutatóinak pillanatnyi kiigazításához a fentieken kívül szükség volt a privatizációnak nevezett országkiárusítás felgyorsításához, ami ahhoz vezetett, hogy 30 hónap alatt „sikerült” a nemzeti vagyonból 720 milliárdnyit dobra verni. Ennek következményeképp stratégiai ágazatok kerültek idegen kézbe, ami tovább növelte az ország kiszolgáltatottságát. A gazdasági szerkezet átalakítása, új munkahelyek teremtése, a műszaki fejlesztés biztosítása helyett csak a gyors költségvetési bevétel elérése volt a kormány célja, amiveí nem a problémát oldották meg, hanem csak a tüneteket kezelték. Igen, latin-amerikai színvonalon stabilizáltak. Éppen ezért a felelősen gondolkodó és az ország jövőjével valóban törődő politikai erők elsőrendű feladatai közé tartozik - a privatizáció felülvizsgálata-a törvénysértések felderítése, és-az elherdált javak visszaszerzése, melyek révén megteremthető egy döntően hazai kézben összpontosuló középtulajdonosi réteg. Csak ez a teljesen új gazdaságpolitikai irányvonal vezetheti ki Magyarországot a jelenlegi káoszból egy békésebb, kiszámíthatóbb új évezred felér Deák Péter - MIÉP Minél rosszabb, annál jobb! Erre lehet következtetni dr. Bíró Ferencnek, a Magyar Demokrata Néppárt megyei ön- kormányzati képviselőjének május 7-én a Politikai vitafórumban megjelent dörgedelmeit olvasva. Az általa vállalt cél érdekében számára semmi sem drága. Tények, körülmények, jogállamiság olyan kategóriák, amelyek képviselő úr értékrendjében csak felesleges zavart okozhatnak. Még el sem kezdődött egy, az FKgP-Pol- gári Kör Baranyáért által is „aggályosnak ítélt” ügyben a hivatalos vizsgálat, de Bíró úrnak diktatórikusán megmásíthatatlan véleménye van. Képviselő úr cikkében „népítéletet” hirdet már az eljárás megkezdése előtt. „Bírákat” közgyűlési képviselőket - minősít mielőtt még az eljárás megindult volna. Előre tudja álláspontjukat és ítélkezik felettük. Ismert kategóriák ezek a 90-es éveket megelőző időszakból - amikor képviselő úr megyei tanácstag volt -, de inkább az 50-es évek végéből és a 60-as évekből. Bíró képviselő úr stílusa, gondolatai a legrosszabb időket idézik. Záró mondata is tanulságos, mert abból csak egy válhat világossá a megtévesztett népnek: hogy az Ön által vázolt fertőből csak egyetlen, az Ön nevével is fémjelzett Magyar Demokrata Néppárt képes megoldást kínálni. Ez is ismert szlogen a rendszerváltás előtti időszakból. Ebből a szemléletből a FKgP-Polgári Kör Baranyáért sem akkor, sem most nem kér. Mit akar az az FKgP-Polgári Kör Baranyáért frakció? Felelős politizálást a jogállamiság keretei között. Az általunk a sajtóban is aggályosnak minősített ügyben a közgyűlés által feljogosított bizottságok vizsgálatát. Ennek keretében tartjuk magunkat - ugyancsak a sajtóban közzétett - álláspontunkhoz, miszerint „ .. .ameddig nincs vizsgálat, pusztán szóbeli vádak alapján nem lehet valakit azonnal halálra ítélni.” - DN 1997. április 29. A vizsgálat befejezése után, a tények ismeretében alakítja ki álláspontját frakcióink. Akkor, és csak azután minősíthető választóink által döntésünk. Addig pedig dolgozunk, nem vállalhatjuk fel a „minél rosszabb, annál jobb” elvet. Az intézményeknek működni kell, a Megyei Kórház rekonstrukciójához ebben a ciklusban elnyert 760 milliós nagyberuházást sikeresen akarjuk befejezni. A következő közgyűlésre előkészítjük a szociális ágazat reformjának hosszú távú koncepcióját. Élére állunk minden fórumon a megyét feszítő terület- fejlesztési gondok mielőbbi megoldásának. Baranya zártságát enyhítő útépítési és hídprog- ramnak, így a mohácsi Duna-híd mielőbbi megépítése érdekében tárgyalunk, egyeztetünk. FKgP - Polgári Kör Baranyáért frakció A munkásosztály nem ment a paradicsomba Május elsején az emberiség tisztelgett az ember fejlődésének egyik fontos alapja, a munka előtt. A munkát nem az ideológiák tették népszerűvé, legfeljebb felhasználták céljaik eléréséhez, sok esetben pedig visszaéltek vele. Jókora képmutatás volt a „munkáshatalom”, „a munkásoké a jövő”, és a többi közismert ideológiai frázis mögött is, melyeknek a munkások félrevezetésén kívül semmilyen igazságtartalmuk sem volt. Éppen ezért egy kicsit furcsának tűnt az a nosztalgiázás a régi május elsejék után, melyeket a Tv-től és a rádiótól kaptunk a közelmúltban-. Igaz, egyvalami szép volt bennük: a fiatalságunk. Az immár hét éve tartó, a múltat megszépítő médiaagymosás ellensúlyozására nem árt néhány alapigazságot felidézni 1989-90 tájáról. Békési László pénzügyminiszter: az ország gazdasági csőd előtt áll, két hónapra való tartalékkal sem rendelkezik. Németh Miklós miniszterelnök: a munkahelyeken húsz százalék „bújtatott” munkaerő van... a tsz-ek hatvan százaléka ráfizetéses, állami dotációból tartható csak fent. Tehát a jelenlegi helyzetünk alapjait igenis az egyesek által visszasírt időszak rakta le. Hogy mi volt erről 1990-ben egy munkás - különben munkásőr - véleménye? „Bennünket, egyszerű párttagokat becsaptak, a bűnösöket vonják felelősségre, mi eddig is dolgoztunk, ezután is dolgozni akarunk”. Annak az időszaknak ez volt az egyik legfontosabb üzenete, de mint sok más üzenet, ez is elszállt az Antall-kabi- net füle mellett. A munkásrészvényeken alapuló, a nemzet vagyonát megőrző, államilag ellenőrzött privatizáció helyett vadkapitalista állapotot szabadítottak ránk. A magán- tulajdon elleni élharcosokból tőkefelhalmozók lettek. Nincs megoldva a munkások érdekvédelme sem, mert a régi szakszervezeti funkcionáriusok által vezetett MSZOSZ nyíltan támogatta az MSZP-t a 94-es választásokon, ma pedig a hangját sem lehet hallani. Ezek szerint kis hazánkban minden rendben van, bár aki végigmegy egy lakótelepen és elbeszélget az emberekkel, egészen másról hall. Néhány évvel ezelőtt Finnország is hasonló helyzetben volt, mint mi. De ott nem zártak be iskolákat, hanem ellenkezőleg, minden anyagi erőt oktatásra és fejlesztésre fordítottak. Finnország nem a külföldi tőke elvtelen kiszolgálásával és a hazai munkaerő olcsó kiárusításával emelkedett a fejlett országok közé, hanem a „tudásmunkások” kiképzésével. Az Európa Unió többször hangsúlyozta, hogy csak magasan képzett munkaerőkkel rendelkező országot lát szívesen a tagjai sorában. Czukor Antal KDNP Kertvárosi Szervezet A többség javát szolgáló gazdaságpolitikát! A Munkáspárt indokoltnak tartja az eddigi privatizációk felülvizsgálatát és az országot súlyosan károsító korrupciós ügyletek érvénytelenítését. Alkotmányban javasolja kimondani, hogy magán- tulajdonba semmilyen körülmények között nem kerülhet a közlekedés, az energetikai ipar, a víz- és energiaszolgáltatás, az élelmiszer-feldolgozás, a hadiipar, a bankrendszer. Az elmúlt években privatizált ilyen vállalatokat a kormány vegye ismét állami tulajdonba. A magyar gazdaság egyik legfőbb értéke a mezőgazdaság, melynek prosperáló szövetkezetek jóvoltából 1965-1984 között volt egy olyan dinamikusan növekvő periódusa, melyet évi négy százalékos növekményével harmadikként tartottak számon az európai országok között. Adjunk új lendületet az ag- rárium fejlődésének! Az agrárszektorban segíteni kell a különböző tulajdonformák működését, az egyéni termelőktől kezdve a szövetkezeteken át a kincstári gazdaságokig és mezőgazdasági társulásokig. Tulajdonformától függetlenül minden magyar agrártermelő vásárolhasson termőföldet. A külföldi állampolgárokat és cégeket ki kell rekeszteni a földvétel lehetőségéből. Nemzeti agrár- program alapján - tulajdonformától függetlenül - egyszerű, áttekinthető, ellenőrizhető állami támogatással segíteni kell a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés fellendítését. A mezőgazdasági termelők felhalmozódott és visszafizethetetlen adósságait el kell törölni. A közös gazdaságokat mentesíteni kell a külső üzletrész-tulajdonosoktól oly módon, hogy állami segítséggel megvásárolhassák a szövetkezeten kívüliek vagyonhányadait. Az egyéni gazdaságok fejlődését a szövetkezés különböző formáinak támogatásával is segíteni kell. A mezőgazdasági termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek közötti integrációt az új viszonyoknak megfelelően újra kell teremteni. Meg kell könnyíteni a mezőgazdasági termelők tulajdonhoz jutását a feldolgozó szervezetekben. Meg kell becsülni az agrár- szakembereket, támogatni kell a mezőgazdasági kutató- intézeteket; az agráregyetemeket és főiskolákat vissza kell adni az agrártárca irányítása alá. A magyar történelmi múltnak ipari kultúránk is része. Ipar nélkül a nemzet jövője elképzelhetetlen. Azokat kell segíteni, akik új értékeket állítanak elő. Bankkonszolidáció helyett ipari-vállalati konszolidációra van szükség. Az állam nemzeti ipari program keretében adjon előnyt azoknak az iparágaknak, melyek viszonylag gyorsan képesek fejlődni. Kiemelt terület legyen az építőipar, a lakásépítés. Dr. Südi Bertalan szóvivő » f
