Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-14 / 131. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. május 14., szerda Csaknem kétszázezer tonna gumiabroncs csúfítja a környezetet Feldolgozó nincs, begyűjtő már van Mindennapos látvány az út szélén elszórt gumi fotó: laufer Vizsgálódik az OECD Röviden Agrártudományi fórum. A szervezet nemzetközi kapcsolatainak kiteijeszté- séről, környezetvédelmi és agrobiológiai munkájáról, valamint személyi kérdésekről tárgyal legközelebbi ülésén május 15-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete. A fórum 14 órakor kezdődik a pécsi MTESZ székházban. (k) ElJ-csatlakozás. Az Európai Unióhoz történő magyar csatlakozási folyamat aktuális kérdéseiről rendez fórumot Irány Európa címmel május 15-én 10.30-as kezdettel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Pécsi Kereskedelmi Központban. (k) Áralakulás. Az elmúlt hónapban átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, tavaly áprilishoz képest pedig 18,6 százalékkal kerültek többe a termékek. Az élelmiszerek közül az átlagosnál nagyobb volt az áremelkedés a friss zöldség és főzelékfélék (9,7), az óvodai és bölcsődei étkeztetés (4,3) körében. Le a táblákkal. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a nagyobb áruházláncokban végzett ellenőrzése során jó néhány tájékoztató táblát levetetett. Például a Metróban „A terméket csak az eredeti csomagolásban vesszük vissza” feliratot, az OBI-nál pedig a „Kérjük a bevásárlótáskákat a pénztárnál felszólítás nélkül bemutatni” kiírást kellett levennie az üzletvezetésnek, mert erre a vásárlók nem kötelezhetők. Hálózatbővítés. Az IBUSZ-csoport 1 milliárd forintra emelte az IBUSZ Utazási Irodák Kft. alaptőkéjét. A zártkörű jegyzésben a csoport tagjai vettek részt. A feltőkésítés lehetőséget ad a kft. hálózatának további fejlesztésére. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 292,52 Francia frank 31,56 Japán jen (100) 151,82 Német márka 106,42 Olasz líra (1000) 107,46 Osztrák schilling 15,12 Svájci frank 126,20 USA-dollár 180,59 ECU 207,08 Előbb-utóbb megoldódik a gumiabroncs-feldolgozás a megyében, hiszen két vállalkozás is ilyen üzemet kíván létesíteni. A Mecseki Bánya- vagyon-hasznosító Rt. István- aknán, a Szilasi-Commer Kft. pedig Pellérden kívánja működtetni az őrletet előállító gyárat. A begyűjtéssel egyedül a pécsi Biokom Kft. foglalkozik, de még nem tudták felmérni, hogy ebből a környezetre ugyan nem veszélyes gumiabroncsból mennyi lehet szétszórva megyében. Az országos felmérések szerint évente úgy 40 ezer tonna gumihulladék keletkezik, de emellett még 150-200 ezer tonna van szétszórtan a különféle telepeken, parkokban, erdőkben - attól függően, ki hová tudta eldugni az elhasznált abroncsot. Leitol Csaba, a Biokom munkatársa azzal indokolja, hogy beneveztek az úgynevezett termékdíjas hulladékok (a gumigyártó cégeknek minden egyes termék után környezetvédelmi díjat kell fizetniük a Központi Környezetvédelmi Alapba) gyűjtésébe, mert a vállalkozás elhatározása szerint a komplex hulladékgyűjtést kívánják megvalósítani. Pályázatot nyertek az abroncsok begyűjtésére, ám feldolgozói kapacitás hiányában csak évi 15-18 ezer tonnát szednek össze, mert eny- nyit használ fel a Beremendi Cementgyár. Ez az üzem egyelőre kísérletképpen dolgozza fel a gumit, ha a környezetvédelmi vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, akkor folyamatos lesz a felhasználás. A Biokom szeretné bővíteni tárolóhelyeinek számát, pillanatnyi. A földművelésügyi tárca által most közzétett adatok szerint az elmúlt hetekben 3-20 forinttal csökkent a hízósertések felvásárlási ára. A nagyüzemi készsertések kilójáért 180-205 forintot, a kisüzemben neveltekért 165-190 forintot fizettek a felvásárlók. Ez az ár a sertéstartó telepek többségében nem fedezi az állattartók költségeit. A keresletnek köszönhetően egyedül a malac ára emelkedett, 300-500 forint között veszik át jelenleg a feldolgozók a .fiatal sertések kilóját. A vágómarhapiac huzamos lag csak a Nyírfa utcai és a kö- kényi telepen tudják gyűjteni az abroncsokat. A Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt. István III-as aknán szeretné működtetni a feldolgozó üzemet. Az abroncsból őrletet állítanak elő, amelyből többek között cipőtalpak, építőipari segédanyagok készíthetők. Háromszáz millióra pályáztunk, ezzel szemben kaptunk 208 milliót - mondja Kiss Lajos értékesítési igazgatóhelyettes. Forráshiányukat hamarosan előteremtik, de még a legjobb esetben is csak az év végén kezdődhet az építkezés. A Szilasi-Commer Kft. még 1992-nyert pályázatot, fel is építette Pellérden az üzemcsaridő óta stagnál. A tejelő vagy keresztezett fajtákat sehol nem veszik át az állattartóktól. A korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően a növendék- és felnőtt vágómarha-értékesítése helyett manapság a szopós és választott borjúkon adnak túl a gazdálkodók, s ez a hústermelés csökkenéséhez vezet. A vemhes üszőket elsősorban görög exportra keresik, 150-180 ezer forintos árat kínálva értük. Változatlanul kedvezőtlen helyzetben vannak a baromfi- tartók, jövedelmezőségük tovább romlott az elmúlt heteknokot. A gépeket külön megállapodás értelmében egy francia vállalkozó szállította volna, aki azonban elfelejtette teljesíteni ígéretét, úgyhogy most a csarnok ott áll üresen. A cég tulajdonosa Szilasi Pál még reménykedik, hogy jövő év első hónapjában mégiscsak beindul az üzeme, ugyanis jól haladnak a tárgyalásai egy német üzletemberrel, aki a gépeket adná a gyár működéséhez. A baj csak az, hogy ugyanolyan őrleményt tudna előállítani, mint a bánya- vagyon-hasznosítók. Tárgyalnunk kell egymással - mondja Szilasi Pál -, hogy ők a finom, mi meg a durva őrleményt gyártanánk, s közösen értékesítenénk a termékeket. B. G. ben. A hízócsirke-neveldék ötvenszázalékos kihasználtsággal üzemelnek. Egyedül a juhágazat van fellendülőben, köszönhetően az állatállomány folyamatos növekedésének. Tartja magát a tény észjerke 13—16 ezer forintos ára és stabilnak mutatkozik az anyajuhoké is. A tenyészkosok árát viszont túl magasnak tartják a termelők. Több megyében befejezték a juhok nyírását, a gyapjúért kilogrammonként 100-145 forintot adnak a felvásárlók. A legeltetési díjak az idén általában 30-40 százalékkal haladják meg a tavalyit, s kis mértékben ugyan, de a báránytáp ára is emelkedett. * (újvári) Alaposabban meg akarja ismerni a magyarországi társadalmi és gazdasági viszonyokat a fejlett országok szervezete, az OECD, Bruno Daliago szakértő látogatása során Baranyában azt tapasztalta, itt nem várnak a külső támogatásra, igyekeznek maguk megoldani problémáikat. Az olaszországi Trento egyetemének professzora tegnap próbált tájékozódni a megyében, élményei még annyira frissek voltak, hogy az információkból még nem tudott következtetéseket levonni. Annyit azonban máris megállapított, a térségfejlesztésben - például Komlón és kömyéMegőrizték az élelmiszerkereskedelemben elfoglalt vezető helyüket az áfészek, annak ellenére, hogy az előző évhez képest tavaly csökkent a forgalmuk. A Mai piac szaklap kereskedelmi vállalatokról készített listája szerint továbbra is az áfészek forgalma a legnagyobb Magyarországon. Az 5800 üzlettel rendelkező szövetkezeti hálózat 1996-ban 138 milliárd forintos forgalmat ért el. Második helyre került a Magyarországon egyre inkább terjeszkedő Metro cég 91,40 milliárdos forgalmával, időközben a miskolci és a pékén - nagyon sok feladatot kell megoldania a helyi közösségnek. Csak támogatni tudja azt a gyakorlatot, amely Baranyában már meghonosodott: a térségfejlesztési pénzekből finanszírozott projektek elérték céljukat, nagy segítséget nyújtottak az elmaradott területek felzárkózásához. Az olasz professzor több hetes magyarországi vizsgálódása után tanulmányt készít az OECD számára, ez lesz egy októberben idelátogató elemző csoport vizsgálódásának alapja. A végső cél, hogy mind az OECD, mint az Európai Unió alaposabban felkészüljön Magyarországból. B. G. esi áruház átadásával boltjainak számát 7-re növelte, és tavaly megduplázta forgalmát. Harmadik helyen áll a Tengelmann-csoport, amely 120 boltot működtet és 68,13 milliárd forint értékű árut forgalmazott. A dobogós helyek után következnek a sorban a Csemege Julius Meinl 160 üzlettel és 49,2 milliárd forintos forgalommal, a Fotex-csoport 650 boltjával és 43 milliárd forintos forgalmával, a Sepsi- ker 250 üzlete 42 milliárd forintnyi forgalom felmutatásával és a Tobaccoland, amely 250 üzletben 36,5 milliárd forint forgalmat bonyolított 1996-ban. A Budapesti Árutőzsde hírei • Árkorrekció a hét elején, a múlt heti „hossz” csillapult és csak kismértékű emelkedések voltak. Az étkezési búza és kukorica követi a chicagói árirányt, de még mindig jelentősen alatta marad, főképpen az új kukorica határidőiben az új búza igazodott jobban. Megnyílt a szeptemberi'napraforgó 43 lOOFt/t-án. • Akik nem adtak el időben áprilisi sertést, azok egy hónap alatt már 14 Ft/kg-tól estek el, saját hibájukból. Van, aki más kárából tanul, meg van, aki abból se. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Május 18 130 Október 18100 Étkezési búza (Ft/t) Május 24 410 Július 21 000 Takarmánybúza (Ft/t) Május 22 500 Takarmányárpa (Ft/t) Május 23 600 Napraforgó (Ft/t) Október 42 500 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Április 208,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Április 205,00 Vételi Eladási ajánlati ársáv Üzletkötés 17 700-18 200 18 100-18 200 18 100-18 200 17 700-18 000 18 500 24 210-24 610 24 610-24 900 24 410-24 610 21 000 21 100-21 800 21 000 22 500 22 500 22 500 208,00 208,00-216,00 205,00 208,00 208,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Fellendülőben a juhágazat Romló jövedelmezőség, nyomott, illetve csökkenő felvásárlási árak, stagnáló piac, ráfizetéses tartás. Általánosságban ez jellemezte áprilisban a hazai állattenyésztést. Áfészek a toplista élén Az állam álmodem botladozásai A politikusoknak többet kellene törődni a társadalom közérzetével Az ígéret földje vagyunk. Minden esztendőben elhangzik, hogy a következő év már könnyebb, jobb lesz, és ezt a polgárok is érzik majd a bőrükön. Valami hiba csak történt, hogy nem kezdett el egy egész ország vakarózni örömében. Kopátsy Sándor közgazdászt a gazdaságpolitika értékelésére kértük.-A magyar politika immár hét esztendeje úgy próbál egyensúlyt teremteni a gazdaságban, hogy a mérlegnek csak az egyik serpenyőjét használja - állítja Kopátsy Sándor. - Csak a kiadások csökkentésével nem érhető el a kiegyensúlyozottság. Mindenképpen szükség volna megfelelő mértékű keresletre. A gazdaságpolitika döntéshozói abban a tévhitben élnek, hogy a kereslet élénkítése fölhajtaná az árakat, és ez gerjesztené az inflációt. Arra már senki sem gondol, hogy a jelenleginél valamivel lendületesebb kereslet csökkentené a gyártók önköltségeit, aminek következtében az árak is mérséklődnének. Ma a kihasználatlan kapacitás okozta költségek és a közterhek is megjelennek a fogyasztói árban. A gazdaság élénkítése nélkül lehetetlen leszorítani az inflációt. A szocialista rendszer összeomlása a lehető legrosszabb időben történt. A hetvenes évektől kezdve ugyanis egész Európában tombol a monetarizmus. Nincs rosszabb módszer áttérni a szocialista terv- gazdálkodásról a piacgazdaságra, mint úgy, hogy mindent piacosítunk. Azt a gazdaságpolitikát alkalmazzuk egy kicsi és szegény országra, amit a nagy és tehetős országok. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fejlett országokban sem váltak be a monetarizmushoz fűzött idillisztikus remények. A latin-amerikai út számunkra nem járható. Való igaz, hogy Magyarország mozgástere a lemaradott- sága okán korlátozott, ám ez nem jelenti azt, hogy érdekeinkkel ellentétes alkuba is bele kell mennünk. A még nálunk is rosszabb helyzetben lévő Mexikó sem engedett egy jottányit sem az energiaiparából, mégis megkapta a 60 milliárd dolláros támogatást. A világon nincs példa arra, hogy egy ország kiengedte volna a kezéből a stratégiai fontosságú energiaipart. Az utóbbi hét évben a volt szocialista országok elhibázott gazdaságpolitikájuk miatt sokkal többet - csaknem 10 milliárd amerikai dollárt - juttattak Nyugat-Európának, mint a világháború után a Marshall-se- géllyel Amerika. A túlzottan liberalizált importtal 1,5 millió munkahelyet finanszíroz Kelet- Európa Nyugaton, és 15 milliót szüntet meg otthon. Választási lehetőség mindig van - állítja a közgazdász. - Senki nem akadályozott volna meg bennünket például abban, hogy megvédj ük a magyar cipőipart. Ma az embereknek csupán egy százaléka hord hazai gyártású cipőt. Dél-Koreá- ban a személyautóknak mindössze három ezreléke idegen országbéli. A Világbank mégsem neheztel Dél-Koreára. A gazdaság egyensúlyának helyreállításában igen hasznos módszer volt a vámpótlék bevezetése, leépítése talán korai. A magam részéről azt sem tartanám szemérmetlenségnek, ha az extra autókra 500 százalékos vámot vetnének ki. Fontos volna a politikacsinálókban tudatosítani, hogy mi nem azért vagyunk, hogy szeressen bennünket a Világbank, hanem azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, az országban. A kormánytagoknak és képviselőknek sokkal többet kellene törődniük a társadalom közérzetével. Nélkülöző, kedvetlen, szorongó emberekkel nem lehet országot építeni. A modem államnak arra kell törekednie, hogy a képzettség, a tehetség és az erkölcs szorzata minél nagyobb legyen. A latin-amerikai „erkölcs” a nemzeti jövedelem 25 százalékát emészti föl. Amerikában a drogfogyasztás többe kerül, mint a hadsereg fenntartása. Brazíliában 7,5-szer. annyian vigyáznak a gazdagok vagyonára, mint ahány katona van. A világban azok az országok gazdagodtak meg, amelyek sokat áldoztak az oktatásra. A képzett emberek között kevés a munkanélküli és a krónikus beteg. A négy osztályt végzettek egészségügyi ellátása hatszor annyiba kerül, mint a diplomásoké. A szociális hálót annál szorosabbra kell szőni, minél nagyobb a szegénység. Ha a hibás gazdaságpolitika miatt a társadalmi rétegek elszakadnak egymástól, a legértékesebbet veszíti el az ország: a tehetséges utódokat. B. B. * f Í
