Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-14 / 131. szám

1997. május 14., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Mire költik a Környezetvédelmi Alapot? Jobb levegőre, tisztább vízre Csaknem 15 milliárd forint támogatást hagytak jóvá múlt évben pályázatok alapján és a programgazdarendszer kere­tében a Környezetvédelmi Alapból. Az alap múlt évi te­vékenységéről számolt be tegnap Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter. Ebből a forrásból 376 pályázó­nak csaknem 10 milliárd forint támogatást nyújtottak, s ennek eredményeképpen 55,5 milliárd forintnyi környezetvédelmi jel­legű fejlesztés, korszerűsítés valósulhat meg. A környezet­védelmi termékdíjakból to­vábbi ötmilliárd forintot hasz­nálhattak fel a programgazdák. A pályázati rendszer segítsé­gével elosztott támogatás leg­nagyobb tétele - csaknem há­rommilliárd forint - vízvéde­lemre jutott, de ez az összeg csak arra volt elegendő, hogy a vízbázisokat érintő csatornázási és szennyvíztisztítási pályáza­tokhoz segítséget nyújtson. Jelentős az az összeg is, ame­lyet a levegő tisztaságának vé­delmére fordítottak. Mintegy kétmilliárd forintot juttattak 430 kilométernyi gázvezeték megépítésére, és az illékony szerves vegyületek kibocsátá­sának csökkentésére. A nagyobb tételek között említhető a katalizátor, vala­mint a gázüzemű programra félretett több mint kétmilliárd forint. Az összesítések szerint már 6500 gépkocsi-tulajdonos élt ezzel a lehetőséggel. Ezen kívül tavaly több mint 200 autóbusz átalakítását segítette a Környezetvédelmi Alap. Hátrányban a férfiak Az Alkotmánybíróság egy mércét ismer el Az Alkotmánybíróság tegnap az alaptörvénnyel ellentétes­nek ítélte és 1997. december 31-ei hatállyal megsemmisí­tette az előrehozott nyugdíj igényléséről szóló rendelkezé­sek egyik bekezdését. Az eredeti szöveg szerint a fel­nevelt gyermekek számától függő nyugdíjjogosultsági ked­vezményre a férfiak - a nőktől eltérően - csak akkor tarthatnak igényt, ha a gyermeket egyedül nevelték. A határozat szerint ez hátrá­nyos megkülönböztetésnek mi­nősül. A gyermeknevelés szempontjából ugyanis a fér­fiak és a nők egyenlő jogokat élveznek, és kötelezettségeik is egyenlők. Ezért a gyermekne­veléshez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket sem lehet el­térően, a férfiakra nézve hátrá­nyosan szabályozni. Az Alkotmánybíróság teg­napi közleménye szerint a hatá­rozat ugyanakkor megállapítja: nem indokolatlan, hogy a mó­dosított társadalombiztosítási törvény a nőknek átmenetileg kedvezőbb lehetőséget teremt a korai nyugdíjba menetelre, hi­szen a nyugdíjkorhatár egysé­gesítése az addig kedvezőbb helyzetben levő nők előnyének megszüntetésével valósul meg. Arról azonban, hogy most a férfiak és a nők egyaránt meg- kapják-e a gyerekkedvezményt, avagy egyik nemhez tartozók sem élvezhetik ezt az előnyt, nem szól a határozat. Az első napi csend után tegnap már érdeklődtek Kevesen kíváncsiak A hétfő reggel óta hívható parlamenti vagyonnyilatko­zat-telefonok az első napon igencsak kihasználatlanul áll­tak: egyetlen érdeklődő „zak­latta” csak kérdéseivel az in­formációs szolgálat rendkívül udvarias kisasszonyait. Teg­napra megváltozott a helyzet. Mint azt érdeklődésünkre Kilin Józsefné elmondta, az Ország- gyűlés Tájékoztató Központjá­nak 268-6481-es számát április 14-e óta 670-en tárcsázták, és különféle kérdéseket tettek fel a törvényhozás működésével kapcsolatban. A képviselői vagyonnyilat­kozatokról - amelyekből az új­ságok már a múlt héten adtak szemelvényeket - azonban csak hétfő óta lehet érdeklődni. Mint Kilinné megerősítette: az első nap valóban csak egy érdek­lődő akadt, ám tegnap már meglehetősen sokat csengtek a telefonok. A képviselők személyiségi jogait sértené, ha közölnék, hogy kiknek a vagyonnyilatko­zata váltotta ki a legnagyobb ál­lampolgári érdeklődést, az azonban elmondható, hogy a te­lefonálók általában azt kérik: egy-egy képviselő teljes va- gyonbevallását olvassák fel ne­kik. Az eredményt pedig - az eddigi tapasztalatok szerint - többnyire nem kommentálják az érdeklődők. T. J. Nyugtalanítja a honatyákat a Mol-részvények sorsa Nem szabad a zavarosban halászni Az Országgyűlés tegnap folytatta a vitát a Btk. módosításá­ról és elfogadta a halászatról és a horgászatról szóló tör­vényt, amely kimondja, hogy a halászati jog a víz tulajdonjo­gának elválaszthatatlan része, de haszonbérbe adható. A Mól Rt. a régió egyik leg­nagyobb társasága, a magyar gazdaság számára meghatá­rozó stratégiai, nemzetbizton­sági helyzettel rendelkezik - állapította meg Varga Mi- hály(Fidesz) napirend előtti felszólalásában. A kormány tehát a magyar állam alapvető érdekeit veszélyezteti, ha az APV Rt. Mol-részvényeinek kiárusításával lemond a cég működésének stratégiai irányí­tásáról. Gaál Gyula (SZDSZ) nem értette, mik azok a tulaj­donosi érdekek, amelyek miatt menthetetlen veszteség éri a magyar nemzetet, ha az állam részben átenged részvényeiből más befektetői csoportoknak. Csiha Judit tárca nélküli mi­niszter ismertette a tényeket: a mostani részvénykibocsátás után a Mól 38 százalékban to­vábbra is állami tulajdonban marad, a részvények többsége hazai kézben van. Pusztai Erzsébet (MDNP) szerint megtévesztő az a kép, amelyet a képviselők va­gyonnyilatkozatainak nyilvá­nos része tükröz, hiszen nem tartalmazzák a családtagok vagyonát, nem szerepelnek benne például a kiskorú gyer­mekek örökségei, a bank­számla egyenlege, a részvény- tulajdon, a magánhasználatú vállalati gépkocsi. A képvise­lőnő szomorúan állapította meg, hogy a törvény végrehaj­tása céljával épp ellenkező ha­tást ért el: hiteltelenné váltak a bevallások, s felerősödött az állampolgárok gyanakvása. A halászatról és a horgá­szatról most elfogadott tör­vény halászni, horgászni csak a halászati hatóság által ki­adott, érvényes halászati, il­letve horgászati engedély bir­tokában enged. Állami hor­gászjegyet az kaphat, aki hor­gászvizsgát tett vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, valamely horgászszervezet tagja és a fogási naplóját le­adja. Tilos minden olyan esz­köz - mérgező-, kábító-, rob­banóanyag - alkalmazása, amely károsítja a halállományt és élőhelyét. S. A. Mozgósítani a meglévő tudást Kosáry Domokos kapta az idén az Akadémiai Aranyérmet Kosáry Domokos akadémikusnak, az MTA volt elnökének adományozták az idén az Akadémiai Aranyérmet. A magas elismerést tegnap, a 160. közgyűlés második napján Glatz Ferenc jelenlegi elnök adta át. Átnyújtották az MTA Elnök­sége által odaítélt díjakat is a kiemelkedő teljesítményt nyújtott tudósoknak, majd Glatz Ferenc tartott beszámo­lót az elmúlt féléves munká­ról, a vezető testületek tevé­kenységéről. Az elnök kijelentette: az MTA helyzete valóban rossz, a költségvetési „nyírbálások” és a piacgazdasághoz való elégtelen „igazodóképesség” miatt. Az intézetek többsége az összeomlás szélén áll, és gondokkal küszködik az MTA könyvtárhálózata is.-A feladat az, hogy igye­kezzünk olyan lépéseket tenni, amelyek javítják a körülmé­nyeket, és biztosítják az Aka­démia működőképességét - mutatott rá az elnök. A közgyűlést köszöntő Göncz Árpád köztársasági el­nök szerint éppen a kellő pil­lanatban történik meg az aka­démia reformja. A helyzetet jellemezve az államfő rámutatott: az értelmi­ség óriási és eddig ismeretlen tér- illetve szerepvesztésének vagyunk tanúi. Ugyanakkor az MTA - mint a szakértelmiség testületé - működőképes, és mindannak a tudásnak a birto­kában van, amit az ország épí­téséhez alkalmazni, illetve használni tudunk.- Ilyen körülmények között ezt a tudást „mozgósítani”, il­letve hozzáférhetővé kell tenni és „be kell kötni a társadalom véráramába” - hangoztatta a köztársasági elnök, majd meg­állapította, hogy a testület ép­pen erre vállalkozik. Vállalkozóknak is jár a gyes Egyre több az olyan vállalkozó, aki más lehetőség híján, kényszerűségből, fiatalon került a „pályára”. Vajon meg kell-e szüntetnie vállalkozását akkor, ha gyermekgondozási segélyt kíván igénybe venni? Erre a kérdésre még sok telepü­lésen a hivatalokban sem tudják a választ - mondja Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A szakember szerint előfor­dultak az országban olyan ese­tek, hogy a gyes fejében a vál­lalkozási igazolvány vissza­adására szólították fel a kis­mamát. Pedig ez szabálytalan. Hiszen a vállalkozó - a helyi jegyző engedélye nélkül - bármikor bejelentheti, hogy a vállalkozói igazolvány meg­tartása ellenére kereső tevé­kenységet nem folytat. A családi pótlékról és a csa­ládok támogatásáról szóló rendelkezések értelmében a gyermekgondozási segély ugyanis nem folyósítható arra az időre, amely alatt a szülő kereső tevékenységet végez, így az érintetteknek a segély igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy noha van vál­lalkozói igazolványuk, kereső tevékenységet nem folytatnak. A segély megállapításának feltétele az is, hogy a vállal­kozó családjában a jogosult­ságot megelőző naptári évben az egy főre jutó havi jövede­lem ne haladja meg a nettó 23 ezer forintot. A tb-törvény értelmében az egyéni vállalkozó nem fizet egészségbiztosítási és nyugdíj­járulékot arra az időtartamra, míg gyermekgondozási se­gélyt kap. Ezért a vállalkozó­nak be kell jelentenie az Egészségbiztosítási Pénztárnál is, hogy gyest igényel, így mentesül a járulékfizetés alól. Később, a gyermek másfél éves kora után a törvény lehe­tővé teszi, hogy a gyesben ré­szesülő kismama munkavi­szonyban - vagy akár vállal­kozóként is - maximum napi 4 órás otthon végezhető munkát vállaljon. N. Zs. Hírcsatorna Jön a maláj király. Göncz Árpád köztársasági elnök meg­hívására május 19-től 24-ig hi­vatalos látogatást tesz Magyar- országon Tuanku Jaafar, Ma­lajzia királya. Csökkenő létszám. A kor­mány csütörtökön tárgyal arról, hogy a jelenlegi 12 hónapról 9 hónapra mérsékeljék a sorkato­nák szolgálati idejét. A Honvé­delmi Minisztérium előterjesz­tése szerint november 1-jétől lépne életbe a változás, de a szolgálati idő csökkentése vo­natkozna már mindazokra a fia­talokra, akik az idén kezdték meg szolgálatukat. A polgári szolgálatot teljesítők a jövőben 18 helyett 15, míg a kétgyer­mekes családapák 6 helyett 3 hónapos katonai szolgálatot tel­jesítenek. Halálos javaslat. Bánk Attila kisgazdapárti képviselő kedden kijelentette: úgy véli, hogy a Büntető törvénykönyv jelenlegi parlamenti vitája kapcsán ér­demes lenne végiggondolni a halálbüntetés időleges visszaál­lításának lehetőségét. Örömmel konstatálta, hogy a kormány- párti padsorokban is vannak már olyan honatyák, akik bizo­nyos feltételek kikötése mellett a fenti elképzelés megvalósít­hatóságát reálisnak tartják. Bánk Attila hangoztatta, hogy a halálbüntetés visszaállítása csak a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok eseté­ben lenne elképzelhető. 90 napos idénymunka. A munkaügyi miniszter május végén, de legkésőbb június ele­jén az Országgyűlés elé ter­jeszti az alkalmi munkaválla­lásról szóló törvénytervezetet, amelynek alapján mintegy 30- 50 ezer alkalmi munkavállaló legális foglalkoztatása válik le­hetővé. Kiss Péter elmondta: a kormány által már elfogadott javaslatcsomag lényege, hogy egyszerű módszerrel alkalmat teremt az idénymunka - évi legfeljebb 90 nap - jogszerző idővé tételére. Újfajta lombikbébik. Jelen­tősen javulhatnak a gyermekre váró családok esélyei annak az új eljárásnak köszönhetően, amelyet május 13-tól vala­mennyi lombikbébi-kezelés so­rán alkalmaznak a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyá­szati Intézetben. Tabletta a rászorulóknak. A Pharmavit Rt. ingyenes vi­tamintablettákkal kívánja tá­mogatni a rászorulókat. Ä rész­vénytársaság május 31-éig várja azon intézmények igény- bejelentését, ahol hátrányos helyzetű, illetve sérült gyerme­keket nevelnek. Gyakrabban és őszintébben beszélünk a gondjainkról Halló, itt a lelkisegély-szolgálat Korunkra jellemző társadalmi vállalkozásra, egészségügyi­pszichológiai akcióra kerül sor világszerte a hétvégén: nemzet­közi telefonos nappá nyilvánította május 16-17-ét a Lelki Első­segély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége. Pénteken és szombaton a ma­gyar szövetséghez tartozó 26 szolgálat 36 városban áll a rá­szorulók rendelkezésére. A különböző szervezetek pénteken 12 órától szombaton 12 óráig várják a hívásokat. A városokban különböző szak­mai, tudományos és ismeretter­jesztő előadásokat, beszélgeté­seket is rendeznek. A szervezők tegnapi sajtótá­jékoztatójukon elmondták, hogy a lelki elsősegély telefon- szolgálatok a nemzetközi nor­mák alapján lelki, mentálhigié­nés megelőző feladatokat lát­nak el, sokszor átvállalva az egészségügyi ellátás betegség- megelőző szerepét is. A telefonszolgálatok 60 szá­zaléka valamilyen módon az egészségügyhöz, 30 százalékuk a szociális rendszerhez kapcso­lódik, a többi valamely civil szervezethez tartozik. A telefonszolgálatoknál 870 önkéntes dolgozik, mintegy 50 százalékuk diplomás egészség- ügyi dolgozó, lelkész, pedagó­gus vagy óvónő, de vannak kö­zöttük mérnökök, közgazdá­szok, matematikusok, sőt akad képzőművész is. A szervezetek egyre nehe­zebb anyagi körülmények kö­zött dolgoznak, pedig a feladat fontossága szükségessé tenné, hogy működésük megkönnyíté­sére a mainál több forrásból ér­kezzen támogatás. Fontos sze­repe lenne ebben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­nak, az önkormányzatoknak, bizonyos pályázatoknak is. A szolgálatok hatékonyabb működéséhez át kellene térniük az ingyenesen hívható, úgyne­vezett zöldszám használatára, de ennek költségeit a támoga­tóknak kellene magukra vállal­niuk. A rendszerváltás óta gyakrabban és őszintébben vallják meg az emberek gond­jaikat, évente közel 80 ezer hí­vást jegyeznek fel. Folyókon Párizsig. Fa Nándor vezetésével indul Európát átszelő túrájára szombaton Budapestről az a motorcsónakos karaván, amely gróf Széchenyi Ödön 130 évvel ezelőtti gőzhajós útját járja végig - jelentették be tegnap. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents