Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-13 / 130. szám
10 Dhnántúli Napló 1997. május 13., kedd Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/336-685 Oldalszerkesztő: Murányi B. László Lényeges, hogy minden szerszámot, alkatrészt előkészítsünk FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Kádba, mosdókagylóba sose ejtsünk szerszámot! A csapjavítás apróbb fortélyai Bármilyen rutinosak is vagyunk, ne feledjük, csak ezermesterkedünk, ha nem szakmánk mondjuk a csapjavítás. Ha egy elhárítandó hiba meghaladja tudásunkat, ne szégyelljünk szakembert hívni, netán tanácsot kérni tőle. A körültekintő barkácsoló így az általa előidézhető nagyobb bajokat is megelőzheti. A nyomóvezeték repedése vagy törése házilag nem javítható, ilyenkor azonnal hívjunk szakembert. De a kiérkezéséig mindenképp zárjuk el a vizet a törés, repedés előtti sarokszelepnél, s ha azzal se megyünk semmire, a pincében lévő felszálló sträng vezetékénél, legvégső esetben a vízóránál. A hagyományos csapok is rendszeresen adhatnak munkát. A berágódott, megkeményedett, szakadt tömítés, avagy a tömítésbe berágódott hordalék, a kimaródott fenékszelep miatt gyakori az idegesítő és vízpocsékoló csöpögés, folyás. Hiába is tekerjük a csapot, csak szökik a víz, s a túlerőltetéssel magát a szelepet, orsót, s a belső meneteket is tönkre tehetjük. Mielőtt csavarhúzóval és megfelelő méretű villáskulcsokkal felvértezve nekilátnánk, előtte a hibás csap előtti sarokszelepnél zárjuk le a vizet. A szeleptányéron lévő tömítés kapható, de azt megfelelő vastag gumiból magunk is méretre vághatjuk. Nálam gyakorta bevált, hogy a készen kapható félgömbölyű gumitömítést vágtam, szabtam, rögzítettem be a tányérba, és élettartamra többet kibírt, mint a hagyományos lapos tömítés. Ám hiába az új tömítés, ha a kimaródott szelepfenék miatt továbbra is csöpög, folyik a víz a csapból. Ha nem túl mély és nagy a kimaródás, megfelelő méretű szelepfenékmaró- val magunk is egy szintbe hozhatjuk azt, hogy utána jól zárjon a csapunk. (A szakember azért jobban ért az ilyen munkához.) A csapjavításnál arra is nagyon ügyeljünk, nehogy a kádba, mosdókagylóba bepottyanó szerszámunk tönkretegye a zománcot. Ilyen szereléseknél ajánlatos a kád, mosdókagyló peremére fektetett deszkalapon tartani a szerszámokat. Barkácsolás Ötletsarok Szerszámosláda. Szerszámosládát készíthetünk magunknak egy két-három literes műanyag kannából is. A felső kiöntőnyílást erős, éles késsel úgy vágjuk körbe, hogy elegendő nagyságú nyílásunk legyen a kalapács, fogók, egyebek behelyezésére, és amikor kell, onnan könnyedén ki is ve- hessük azokat. Hogy a vágott nyílás éles pereme ne sérthesse fel a kezünket, ajánlatos azt szigetelőszalaggal körberagasztani. Porfogó a fátfúrásnál. A falfúrás kellemetlen velejárója a betonból, téglából, vakolatból kihulló por. Ha van segítségünk, könnyen megelőzhetjük a porszennyezést: a bekapcsolt porszívócső végét tartassuk a falba fúrandó lyuk alá úgy, hogy azért az minket ne zavarjon a munkában. Ha kész a lyuk, nem árt abból sem kiszippantat- nunk a morzsalékot. Ha nincs segítség, magunk is megoldhatjuk a porfogást. Műanyag zacskó egyik szájnyílását úgy ragasszuk a fúrandó lyuk alá szigetelőszalaggal (celluxszal), hogy az szorosan simuljon a falhoz, így a nyitott szájú tasakba hullik a por. Lyukak betömése. Ha a falban már fölösleges és szemet bántó a korábban fúrt lyuk, azt legegyszerűbben gipszeléssel tüntethetjük el. Először a lyukból húzzuk ki az esetleg bent maradt tiplit, majd akár a szánkból is bespriccelhetünk vizet, hogy kellően nedves legyen a lyuk és annak pereme is. A kapható háztartási gipszből akár egy nagyobb üres, alaposan kimosott konzervdobozba is önthetünk, arra csurgassunk kevéske vizet és folyamatosan keverjük ne túl. híg, de ne is sűrű masszává egy lapos fadarabbal. A nedves gipszet a fadarabbal, akár az ujjainkkal alaposan préseljük be a lyukba, majd a külsejét simítsuk el. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson [ Elektrió Kft.-néi! Milyen barkácsgépet vegyünk? (6.) Elektromos kézi gyalugépek Ha nagyobb igénybevételre választunk elektromos kézi gyalugépet, a nagy(obb) teljesítményű mellett döntsünk, de ne feledjük, az sem terhelhető túl. Bármekkora is a kínálat, az ilyen gépek többsége abban megegyezik, hogy igen nagy fordulatszámmal két darab gya- lukést pörgetnek (tehát igencsak balesetveszélyesek), állítható a fogásmélységük, a gyalult anyag élét is le lehet velük gyalulni, üzemi és biztonsági kapcsolóval ellátottak. Más és más viszont a teljesítményük és áramfelvételük, késszélességük, fogás- és horonymélységük, a hosszuk és a súlyuk is. Ha már átnéztük a gyalulandó anyagot (hogy abban véletlenül se maradjon szög, csavar stb.), majd rögzítettük is a munkapadon, bekapcsolhatjuk a gyalugépet, úgy, hogy a kés a bekapcsoláskor ne érintse az anyagot. A gépet mindig egyenletesen, de ne túl gyorsan toljuk, a munkadarab végén és elején tartsuk egy szintben, nehogy a gép megbillenjen és belekapjon az anyagba. Az elektromos kézi gyalugép használatához néhány hasznos tanács: csak éles, hibátlan és megfelelően rögzített gyalukéssel dolgozzunk! A tompa kés növeli a visszaütés veszélyét, egyenetlenül gyalul. A kirepülő kés igen nagy bajt okozhat. Bármiféle szerelés előtt a hálózati csatlakozót húzzuk ki a konnektorból. A kikapcsolt gépet csak akkor tegyük le, ha a kés hengere már leállt. Ujjal sose nyúljunk a forgácskivezető nyílásba vagy a forgó késekhez, részekhez! Az elektromos kézi gyalugépet gondosan, kikapcsolt állapotban, száraz helyen tároljuk, gyermek elől elzárt helyen. A gép élettartamát jelentősen megnövelhetjük, ha azt nem erőltetjük meg, ha nem akarjuk vele egy fogással elérni a több fogással elérendő fogásmélységet. A gép gondozásáról se feledkezzünk meg: a portól és forgácstól tiszta ruhadarabbal és ecsettel tisztítsuk meg a gép házát, a késhengert, a forgácskidobó nyílást és a motor szellőző rácsait. Ha gépünk elromlik, azt csakis szak- vagy márkaszervizben javíttassuk. Tanácsok kezdőknek A falra rögzítés fogásai (2.) Mit mivel, hogyan rögzítsünk és milyen falra? Alapszabály: a fal fúrása előtt győződjünk meg arról, hogy a fúrandó lyuk mögött a fal nem rejt-e villanyvezetéket, víz- vagy gázcsövet! Az előző mellékletünkben a fa-, pozdoija- és téglafalra rögzítésnél már említettem, hogy a felerősítendő tárgy súlyától, méretétől függ, hány fúratot kell csinálnunk. Betonba vagy panelfalba vídiabetétes fúróval készíthetünk lyukat, de csakis és kizárólag ütvefúrásra is használható fordulatszám-szabályo- zós géppel. Ha csak mondjuk 4 mm. átmérőjű lyukra van szükségünk, nem kell vékonyabb szárral előfúmunk, de a 8-10 mm átmérőjű lyukhoz a fúrónk és főleg a gépünk védelmében szükséges az előfú- rás vékonyabb fúróval. Ha sikerült a falfelületre merőlegesen befúmunk a kívánt mélységű lyukat, nyomhatjuk is bele a tiplit, abba behajthatjuk a csavart vagy a menetes végű kampót és már akaszthatjuk is rá a képet, rögzíthetjük a polc tartóját. Ha a panelban, betonban nagyobb kavics van közvetlenül a falfelület alatt, az fúrás közben könnyen kifordulhat. Ilyenkor akár gipsszel vagy fehér cementtel tüntethetjük el a falhiányt, és kezdhetjük újra, legjobb esetben is néhány centivel arrébb a mé- ricskélést, furkálást. A panel fúrásánál is fontos, hogy oda kerüljön a lyuk, ahová azt mértük. Mielőtt fúrni kezdünk, keskeny élű hidegvágóval, acélszöggel készítsünk aprócska kis mélyedést (akár a fémfúrás előtt a pontozóval), az majd megvezeti a fúrószárat. Arra is ügyeljünk, hogy az ütvefúró- gépet ne maximális fordulatszámon használjuk és a forgó fúrószárat időnként húzzuk ki a lyukból, hogy a fúrási törmelék se károsíthassa. Ha nincs ilyen gépünk, és nagyobb terhet szeretnénk több lyukkal a panelfalra (betonra) erősíteni, ajánlatos szakembert hívni. Barkácsműhely-csendélet fotó: tóth László TIKKURILA Ha festeni készülünk kezdjük azzal, hogy az adott felület anyagának, funkciójának az igénybevétel mértékének és az esztétikai szempontoknak legmegfelelőbb festéket keressük meg. A jól kiválasztott színekkel új hangulati hatást érhetünk el. A TIKKURILA a színkeverésben és a termékek minőségében is már bizonyított Magyarországon is. segítünk önnek tanAcsadAssal ÉS MÁJUS 12-17-10 10% ÁRENGEDMÉNNYEL MINDEN FESTÉKÁRURA ÉS FESTŐSZERSZÁMRA MAGYAR, NÉMET ÉS FINN TERMÉKEINKRE PÉCS, YBL NI. u. 3. 72/253-073 A konyhakések legbiztosabb helye A háziasszonyoknak okoz komoly fejtörést, hol tartsák a különféle rendeltetésű konyhakéseket, hogy azok elzárva és mégis mindig kéznél legyenek. A konyha- szekrény alsó, kétajtós része legtöbb háztartásban a lábasok, edények, tálcák tárolására szolgál, az ajtóit nem kell főzés közben percenként nyi- togatni. így jó és biztonságos helyet kínál a magunk készítette késtartónak (képünkön). Az ajtószámy belső szélességénél rövidebb lécet csavaroztam vízszintesen az ajtólapra, a vele azonos hosszúságú másik léc egyik oldalába a késpengék szélességének és vastagságának megfelelő hosszanti, keskeny nyílásokat rajzoltam egymástól olyan távolságra, hogy helyet hagyjak a kést a nyelénél kiemelő kéznek. Fűrésszel bevágtam a kivágandó részek rövidke oldalait, majd éles késsel és vésővel alakítottam ki a késpengetartó helyeket. Az így megmunkált lécet a nyílásos oldalával csavaroztam hozzá az ajtóra rögzítetthez. A könnyedén kivehető kések függőleges helyzetben, a nyelük aljára felülve pihennek pengéjükkel lefelé. Csavar befeszítése Ha tönkrement csuklóspántot cserélünk, egyéb javítást végzünk, legtöbbször szinte lötyög az újból visszahajtott facsavar. Ha nem akarjuk, avagy gép, szerszám, esetleg szakértelmünk híján nem is tudnánk felbővíteni a fában és a zsanérban lévő lyukat, akkor se csüggedjünk. Vegyünk elő egy skatulya gyufát (de a már leégett végű gyufaszálak is megteszik) vagy néhány puhafa fogvájót. A fában lévő mindegyik furatba nyomjunk be tövig egy-egy gyufaszálat, a kiálló végét törjük le és máris hajthatjuk vissza a csavart, ami jó feszes lesz. Á nagyobb átmérőjű facsavarnak puhafa lécdarabkákból hasíthatunk hosszú, vékony ékeket. I A
