Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-13 / 130. szám
1997. május 13., kedd Hazai Tükör Dímántúli Napló 3 Az ellenzék is üdvözölte a kisvállalkozói programot Ki rúgta fel az egyezséget? A parlamentben Szájer József (Fidesz) és Balsai István (MDF) azt tették szóvá napirend előtt, hogy a kormánypártok egyoldalúan módosítani akarják az alkotmányt, holott 1995 májusában aláírtak egy egyezséget, miszerint apránként nem módosítgatják az alaptörvényt. A koalíciós pártok szerint az ellenzék azért zárkózik el a módosításoktól, hogy ezzel is gátolja a kormányzás munkáját. Az ellenzék a moratórium tervezett felrúgását azzal magyarázza, hogy a hatalom képviselői a jövő évi választásokon lehetséges bukásukat akarják tompítani az alkotmány egyoldalú átszabásával. Egymásra mutogatás követte a felszólalásokat: a koalíció szerint a KDNP és az MDF rúgta fel a megállapodást 1996 decemberében, amikor nem szavazta meg az új alkotmány koncepcióját, az ellenzék szerint pedig a kormány és a szocialista frakció kiemelkedő személyiségeinek tavalyi nem szavazata gátolta meg az alapelvek elfogadását. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár szerint az ország működéséhez sok olyan jogszabályt kell elfogadni, amihez az alkotmány kis mértékű, a demokráciát nem csorbító módosítására van szükség. Barsiné Pataki Etelka (MDNP) üdvözölte azt a csomagtervet, amelyet a kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztésére nyújtott be. Javasolta, hogy a Ház sürgősen határozzon e cégek közterheinek csökkentésével. S.A. Megkezdődött az Akadémia 160. közgyűlése / Átalakuló kutatóintézetek Bár a közvélemény az idén talán minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordul a máskor csupán protokollárisnak számító esemény felé, szokatlan módon, zárt üléssel vette kezdetét hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia 160. közgyűlése. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke a délelőtti zárt ülést követően számolt be arról, hogy a közgyűlés résztvevőinek túlnyomó többsége elfogadta az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa és a kilenc tagú Konszolidációs Bizottság együttes határozati javaslatát. Ismételten megerősítette: egyetlen kutatóintézetet sem szüntetnek meg, csak összevonások lesznek. A konszolidáció végrehajtására az Akadémia költségvetése ez évre 600 millió forint célzott támogatást kapott, és a jövő évre is biztos ígéretük van ennyi pénzre. Elsősorban az újjáalakuló akadémiai kutatóintézetek működési feltételeit, informatikai infrastruktúráját szeretnék javítani. Az elnök azt is elmondta az újságíróknak, hogy a most elfogadott határozati javaslatról lehetősége volt minden érintettnek véleményt mondania. A változtatásoktól minőségileg magasabb szintű kutatásokat, a kutatók számára pedig kedvezőbb munkalégkört, s jobb körülményeket várnak. Bruhács János még reménykedik Becsületszavát adta Bruhács János immár harmadszor is ringbe száll az alkotmánybírói székért. Mint ismeretes, a koalíciós pártok kétszer elutasították személyét annak ellenére, hogy a parlament jelölőbizottsága támogatta a nemzetközi jogászprofesszort.- Nem fásult bele ebbe a majd egy éve tartó huzavonába? - kérdeztük az érintettet.- Lehet, hogy optimista vagyok, de remélem, harmadszorra a kormánypárti honatyák másként döntenek. Már a legutóbbi meghallgatáson sikerült bizonyos félreértéseket eloszlatnom. Ennek eredményeként a koalíciós pártok képviselői közül is többen mellettem voksoltak. Igaz, ez akkor nem „hatotta meg” a t. Ház bizonyos képviselőit, én mégsem zárom ki annak lehetőségét, hogy most másképpen lesz minden.- Van még kedve egyáltalán az Alkotmánybírósághoz?- Persze, hogy van. A kedv mellett azonban más tényezők is szerepet játszanak abban, hogy ilyen kitartó vagyok. Köt az úri becsületszavam, amelyet azoknak tettem, akik jelölni akartak. Az persze igaz, hogy ha előre tudom, milyen kálváriát járok majd ezzel a jelöléssel, akkor még az elején sokkal jobban meggondolom, beleme- gyek-e vagy sem. Ugyanakkor - személyemtől függetlenül - fontosnak tartom, hogy az alkotmánybírák között legyen nemzetközi jogász is. Azt gondolom, hogy ebben a munkában hasznos résztvevő lehetnék. Szalóky Eszter Követendő cél a szociális biztonság (Folytatás az I. oldalról) Persze a gazdaság helyzetén múlik Magyarország jövője. Horn Gyula kijelentette: 1997- ben szeretnék elérni, hogy legalább négymillió munkahely legyen Magyarországon. A Magyar Újságírók Szövetségében a tegnapi 45 percben meglehetősen sokféle téma került terítékre. Az előbbiekhez kapcsolható talán az, hogy az ország jövőjét illetően Horn Gyula amolyan népfrontos összefogást tudna elképzelni, amelyet konkrétan nem fogalmazott meg, de éreztette: annak a politikai széthúzásnak és sárdobálásnak ami a mát jellemzi, semmi értelme, rontja az ország nemzetközi megítélését. Pedig jó esélyünk van előbb a NATO-csatlakozásra, majd pedig hogy belépjünk az Európai Unió államai közé. Az egyházi vagyon kérdésében kijelentette: rövid időn belül rendeződnek a négy történelmi egyházzal (katolikus, református, evangélikus és zsidó) kapcsolatos kérdések. Álláspontja: az oktatás szintjétől függetlenül világi iskolákhoz hasonló állami támogatásban részesüljenek az egyházi iskolák is. Érdekes kérdésként jelent meg az ügynöktörvény, az átvilágító bírák munkáinak eddigi „eredménye” tükrében. A miniszterelnök elmondotta, hogy ő is megjelent a bírák előtt, s természetesen mindent elmondott, amit korábban is tudtak róla, azt is, hogy mit tett külügyminiszterként 1989-90 fordulóján, a magyar külpolitika első önállósodásra való törekvésének időszakában. Szerinte a törvény egyértelműen rossz, s ezt már a törvényalkotás idején is megfogalmazta. Nem érti, hogy miért kell kilenc esztendővel a rendszerváltás után ilyen kérdéssel foglalkozni. Végezetül emeljük ki reagálását az MSZP-n belüli szociáldemokrata platform megítélését illetően. Horn Gyula leszögezte: a párton belüli bírálatot tűri, az előrevivő javaslatokat örömmel fogadja, de a platform hangja időnként hasonlított a szélsőséges ellenzéki megnyilvánulásokra. Ezt határozottan vissza kell utasítania. Kozma F. A kormány benyújtotta törvényjavaslatát az új nyugdíjrendszerről Senki sem járhat rosszabbul A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új nyugdíj- rendszerről szóló törvényjavaslatát, amelyről a jövő héten kezdődhet a vita. A képviselők várhatóan a nyári szünet előtt elfogadják a mai gyakorlatot megváltoztató jogszabályt.-Csupán néhány és alapvetően kedvező változást hoz majd a reform a jelenlegi nyugdíjasoknak - hangsúlyozta Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az 1998-tól bevezetendő kombinált nyugellátási rendszerbe a pályakezdőknek lesz kötelező belépniük, a 2009. január 1. után nyugdíjba vonulók nagy része szabadon választhat a ma ismert, de korszerűsített, úgynevezett fel- osztó-kirovó és az új vegyes szisztéma között. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a reformot követően az egyéni befizetési terhek nem növekednek. Az elkövetkezendő években a kormányzat a reálbérek és így a nyugdíjak reálértékének növekedésére számít. Ha adott .évben az előbbi mégis csökkenne, az új indexálási szabályok szerint a nyugdíj kevésbé veszítene értékéből. Az egyedülállóak számára kedvező változás az özvegyi nyugdíj megállapításának új rendszere. A tervezet szerint jogosultak lesznek házastársuk özvegyi nyugdíjának egy részére akkor is, ha saját jogon is részesülnek ellátásban. A reform igazán azokat érinti, akik 1998. január 1-jé- től pályakezdőként állnak munkába, ők, illetve utánuk a munkáltatójuk a járulékoknak mintegy háromnegyedét a társadalombiztosítási alapba, egynegyedét pedig kötelezően a magán nyugdíjpénztárakba fizetik be. Megkötés - a többi között - számukra, hogy a nyugdíjjogosultságot 20 év járulékfizetési idővel szerezhetik meg. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a kötelező nyugdíj- pénztárak megjelenésével nem sorvadnak el az önkéntes pénztárak. (deregán) Akiket a törvény szele megcsapott Csehák Judit MSZP-s képviselő nem mond le mandátumáról, noha az átvilágítás során a bírák megállapították: III/ III—as jelentéseket kapott, így érintett az ügynöktörvény ide vonatkozó passzusában. Milyen jogi, erkölcsi következményekkel jár, ha valaki fennakad a szűrőn? - kérdeztünk egy alkotmányjogászt, aki - mert őt is átvilágítják - nem kívánta felfedni kilétét.-Az ügynöktörvény vitája során ugyan felmerült a keményebb, jogi szankcionáló rendszer beépítése, ám végül - a személyiségi jogok védelme okán - egy meglehetősen enyhe dokumentum született. Magyarán a képviselők, illetve akik a parlament által megválasztott funkciót töltenek be, átvilágíthatok, de nincs jogi következménye annak, amit a bírák megállapítanak.- Tehát nincs sok értelme az egész procedúrának?- Ezt azért így nem mondanám. A törvény a súlyos eseteket szankcionálja. Csak az a bökkenő, hogy a bizonyítás ezekben a dokumentumszegény időkben meglehetősen nehéz feladat. Tény azonban, hogy az 1946-os ügynöktörvény jobban szabályozott, mint a mai.- Mi ennek az oka?- A rendszerváltást követően nem sokkal született a jelenleg hatályos törvény. A jogalkotók politikamentes törvényt akartak létrehozni, ám átestek a ló másik oldalára, s ezért tulajdonképpen a morális és a politikai normák minősítik az érintetteket. Legfeljebb a sajtó nyilvánossága kezdheti ki őket, de ezenkívül az illető jó ízlésére bízzák, mit tesz: visszavonul vagy esetleg bíróság előtt kéri a minősítés megváltoztatását.- Hol tart az átvilágítás?- Úgy tudom, a képviselők felét vizsgálták meg eddig. Többek között azt kutatják, végzett-e valaki ügynöki tevékenységet, kapott-e ügynököktől anyagokat, tagja volt-e valamely erre specializálódott szervezetnek. (szalóky) Hírcsatorna Isépy elhatárolódik. „Nem tudjuk és nem is kívánjuk vállalni Giczy György kereszténydemokráciától távol eső, politikai irányvonalnak nevezett cikcakkjait” - olvasható Isépy Tamás KDNP-s frakcióvezető és további tizenkét képviselőtársának hétfőn közzétett nyilatkozatában. A levél aláírói szerint a pártelnök saját hatalmi érdekét a párt érdekei fölé helyezi, a képviselőcsoport együttműködési szándékát folyamatosan elutasítja, a képviselőket engedelmességre köteles alattvalókként kezeli. Orvoskamarai közgyűlés. A Magyar Orvosi Kamara újabb egyeztetéseket tart szükségesnek a szaktárcával, még mielőtt az a kormány elé terjeszti az egészségügyi törvény tervezetét. Kökény Mihály népjóléti miniszter viszont már nem lát lehetőséget a tárgyalásokra. Mindez a kamara hétfőn, Budapesten tartott küldöttközgyűlésén hangzott el. Munkaügyi ellenőrzés. Széles körű ellenőrzést kezdett hétfőn az építőiparban az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. A terv szerint a 220 felügyelő a két nap alatt 1000-2000 céget keres fel. Az ellenőrzés eredményeiről pénteken számolnak be a nyilvánosság előtt. Munkás útlezárás. Félpályás útlezárással tiltakozott a nagytétényi Duna-part élővilágának veszélyeztetése ellen hétfőn délelőtt a 6-os főúton a Munkáspárt környezetvédelmi bizottsága. A szervezők akciójukkal arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a folyó árterének feltöltésére engedélyt kapó cég évek óta veszélyes anyagokat is tartalmazó kommunális hulladékot rak le a területen. Párbeszédprogram. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által is támogatott program fő célkitűzése, hogy támogasson olyan kezdeményezéseket, amelyek alkalmasak a kisebbségi kultúrák, szubkultúrák megismertetésére, s hozzájárulnak az idegengyűlölet, a mássággal szembeni türelmetlenség mérsékléséhez. A tervezetekkel május 25-éig lehet pályázni, a minisztérium címén. Megzsaroltakat keresnek. A zsarolók Balogh József alias Michel szigetbecsei, büntetett előéletű verőlegény vezérletével több vendéglátó egység vezetőjét különféle összegek átadására kényszerítették. Rendszerint Taszarenko Ruszlán ukrán bandatag tárgyalt a kiszemelt áldozatokkal. A ráckevei rendőrkapitányság kéri a károsultakat, hogy jelentkezzenek. Ha morajlik a Föld mélye Az eddig négyezernél több halálos áldozatot követelő iráni földrengés a Richter- skála szerint 7,2 erősségű, hatása pedig - ma már tudható - katasztrofális volt. Mónus Péter, a Földrengésjelző Obszervatórium tudományos munkatársa elmondta, hogy a földmozgások nagyságát, erejét a jelentések rendszerint a Richter-skálával érzékeltetik. A következményekkel ezekből A földrengések gyakorisága a Földön Megnevezés Éves átlag nagy 1 jelentős 18 erős 120 közepes 800 gyenge 6 200* kicsi 49 000* nagyon kicsi napi 1000-8000 az értékekből is lehet számolni, bár a szakemberek világszerte többnyire a Mercalli- féle, 12 fokozatú intenzitásskálát használják, ami pontosabb információt ad a földrengés méretéről. Eszerint az első fokozatokat szinte csak a műszerek, az emeleteken lakók érzékelik. „Felébresztő” a Föld mélyén zajló háború, ha „leng a csillár”. Tudományosan is „ijesztő” a helyzet, ha repedezik az épületen a vakolat, ledől a kémény, megszólalnak a kis harangok. A nagy harangok megkondulásakor egyöntetűen a szabadban keresnek menedéket az emberek, károsodnak az épületek. A 8. fokozatnál a gyengébbek, a 9.-nél á masszívabbak is összedőlnek. A mostani, iráni földrengés meghaladta a 10., az „erősen romboló” fokozatot, ami már katasztrofális méretű. Az intenzitás- skála 12. fokozatánál teljes a pusztulás, a táj is megváltozik. Ilyenre az utóbbi években szerencsére nem volt példa. Cs. Benkő Judit A század legnagyobb hazai rengései időpont epicentrum (intenzitás) 1911. július 8. 1925. január 31. 1956. január 12. 1985. augusztus 15. Kecskemét (VIII) Ostoros (V1I-VIII) Dunaharaszti (VIII) Berhida (VII) Az utóbbi évek földrengései időpont epicentrum (intenzitás) 1993. július 12. Győr (III—IV) 1993. július 25. Medgyesegyháza (III—IV) 1993. augusztus 27. Vál (III-IV) 1993. december 31. Berhida (III) 1994. február 14. Jászalsószentgyörgy (IV) 1994. május 27. 1995. január 23. 1995. február 5. 1995. szeptember 12. 1995. szeptember 18. 1995. november 8. 1996. március 28. 1996. május 23. 1996. június 29. Recsk (IV-V) Berhida (IV) Szabadszállás (V-VI) Várpalota (V-VI) Börzsöny (V-VI) Várpalota (III-IV) Kunadacs Mórahalom Jászboldogháza 1996. szeptember 29. Füzesgyarmat (III-IV) 1996. október 21. Dunaharaszti (III-IV) Ifjú alkotók kiállítása. Frissen végzett ötvösök, arany- és ezüstművesek diplomamunkáiból nyűt kiállítás tegnap Budapesten, a Duna Palotában. A 6. sz. Ipari Szakmunkásképző az egyetlen iskola az országban, ahol a fiatalok elsajátíthatják e művészi igényű szakmák titkait. Három évtizedes hagyomány, hogy a jövő mesterei műveiket közszemlére bocsátják. Az idén 80-an szereztek oklevelet, ők mutatkoztak be a nyilvánosság előtt, fotó: feb/kallus györgy * y, t j <
