Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-11 / 128. szám

1997. május 11., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 Nem fillérre megy ám! A Penny Marketet magyarul nagyjából „filléres piac”-ként lehetne fordítani, bár sokkal valószínűbb, hogy az üzlet­lánc tulajdonosainak szeme előtt is milliók lebegnek, mi­kor egyre több magyar telepü­lésen próbálják megvetni a lábukat. Baranyában a legújabban kiszemelt célpont Komló, ahol az előzetes tervek szerint a város szívében kapnának helyet, ráadásul legalább 80 autó számára alkalmas parko­lót is kialakíthatnának. Igaz, egyelőre mindez feltételes módban értendő, hiszen a végleges önkormányzati dön­tés még nem született meg, bár az nem titok, hogy a testü­let is üzletet lát az üzletben adó és területbérlés/vásárlás formájában. Igen ám, de a he­lyi kiskereskedők masszív til­takozása mellett sem lehet elmenni szó nélkül, márpedig ők nagyon borúlátok a Penny Market megjelenését illetően. Imhof László kereskedőnek ugyan több cége is van, mégis idegesíti a készülődő konku­rencia:- Nem is azt mondjuk, hogy ne legyen a bevásárló- központ, csak ne a centrum­ban, mert az tönkreteszi a kis­kereskedőket. Egyelőre az önkormányzat is csak az elő­nyöket látja, azzal nem szá­mol, hogy néhány hónap múlva esetleg a tönkrement vállalkozók tartják a marku­kat segélyért. Én úgy látom, hogy az áruház jó, ha 15 ember számára tud munkát kínálni, ugyanakkor legalább 100 eg­zisztenciát fenyeget, ha az inf­rastruktúrát is ideszámítom. A helyi kereskedők abban is egyetértenek, nem biztos, hogy egy ilyen leszálló ágban lévő városnak, mint Komló kell nyugati színvonalú ellá­tottság, mikor fizetőképes ke­reslet nincs, és amíg működő tőke nem kerül a városba, nem is lesz. Jelenleg csak a meglévő torta oszlik több sze­letre - kérdés, hogy ez kinek jó, mondják a kereskedők. M. K. Szidalmazási moratórium Hosszas huzavona után sike­rült megegyezniük Szekszár- don a húsosoknak. A cég ve­zetése vállalta, hogy az április 30-a óta sztrájkoló, mintegy 200 dolgozó bérét április 1-jei hatállyal 18 százalékkal meg­emeli, a januári, februári és március hónapokra kompen­zációként összesen 12 nap fi­zetett, igazolt szabadnapot adnak ki ez év december 31- éig. A mozgóbért ezentúl dif­ferenciáltan számfejtik. A megállapodásban a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nyilvánosság előtt egymás bírálatától eltekinte­nek. A szakszervezet pedig cserébe az aláírás napjától a sztrájkot beszüntette. Lapunk információi szerint viszont újabb gond lépett fel, nevezetesen, hogy most az ún. metracós dolgozók - akik átléptek a SZH-tól a tulajdo­nos cégéhez - feszültek, mert kiderült, hogy a sztrájkolok több pénzt kaptak azokra a napokra, amikor nem dolgoz­tak, mivel a szakszervezet a szolidaritási alapból bért fize­tett nekik. Emellett a mostani megállapodás „extra” szabad­ságot is adott. Az eddig dol­gozóknál meg minden maradt a régiben. Hazafi Zs. Csodák márpedig vannak Csodák márpedig vannak, de­rült ki Papp Lajos professzor, ismert szívsebész bonyhádi előadásából, a közelmúltban alakult Szív és Élet Egyesület első összejövetelén. Például előfordult, hogy két órával a szív leállása után - mara­dandó károsodás nélkül - si­került visszahozni az életbe egy férfit. Máskor egy súlyos motorbalesetet szenvedett 19 éves fiú éledt fel, miután már donornak is kinevezték. A kómaközpontból saját lábán távozott és a mai napig jó egészségnek örvend. A professzor szerint, ha rendesen működne az egész­ségügy, akkor szívbetegek tízezreit lehetne megmenteni. Mindössze 1,5 millió forintba kerül egy szívműtét. Magyar- országon eddig 16 szívátülte­tés volt, közülük heten élnek. Tavaly nem kevesebb, mint 3870 szívműtét volt, de mint­egy 10 000 az új beteg. A helyzeten javított, hogy Du­nántúlon Pécsett és Zalaeger­szegen kialakulhatott két szívcentrum, de még ez is ke­vés. Viszont: ha lenne pénz a szívsebészetre, az lenne a gond, hogy mindössze 40 szívsebész van az országban. Az erőnlét karbantartása és fejlesztése az egyik első rendű feladatuk ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH Különleges Szolgálat: az utolsó lépcsőfok Bár a politikai terrorizmus még nem jellemző Magyarörszágon, anyagi, üzleti vagy más érdek­ből elkövetett robbantások, zsa­rolások és túszejtések azért jócskán akadtak az elmúlt években. Az ilyen válsághely­zetek megoldását természete­sen nem a helyi rendőrkapi­tányság munkatársai végzik, hanem a speciálisan felkészített Rendőrségi Különleges Szolgá­lat emberei, ők az utolsó lép­csőfok a rendszerben, nekik nem szabad kudarcot vallaniok. Osvát László alezredes, az RKSZ parancsnoka a VDN-nek elmondta, hogy a szolgálat leg­fontosabb feladatai közé tarto­zik a terrorelhárítás.-Szerencsére nincs hiány a legmodernebb védelmi és tá­madó felszerelésekből, speciá­lis megfigyelő eszközökből. A terroristák sajnos, nem arról híresek, hogy elavult, régi fegy­verekkel „dolgoznának", ezért mi sem maradhatunk le. A szol­gálat folyamatosan gyakorlato­zik, készül a különböző helyze­tekre. Feljutunk a Magyaror­szágon előforduló repülőgéptí­pusokra, hogy egy eltérítésnél ne legyen ismeretlen a terep, de van alkalmunk vonatokon és épületekben is kipróbálni ké­pességeinket. Tulajdonképpen vízen, levegőben és földön egy­aránt otthon vagyunk. Az RKSZ felkészítési skálája elég széles, hiszen a testedzé­sen kívül folyamatosan tanul­mányozni kell az új berendezé­seket, és természetesen a lő­készség fejlesztése és a taktikai képzés is fontos egy ütőképes elit csapat munkájában. Ez a foglalkozás nem olyan, mint a többi: itt éjjel-nappal ké­szen kell állni a riadóra. Osvát alezredes minden bevetésen részt vesz.- Szeretek mindig a csapattal lenni, nem azért, mert nem bí­zom bennük, de ha hiba törté­nik, akkor nekem kell elvinni a balhét. Mi együtt sírunk, együtt nevetünk. Elég nehezen tudnék aludni azzal a tudattal, hogy a többiek bevetésen vannak. A parancsnokkal folytatott beszélgetésünk hirtelen meg­szakad, mert ahogy ő mondja: „megint van valami meló”. Ilyenkor pedig nincs mese, menni kell. R. Z. Kocatejet a csecsemőknek! A tej élet, erő, egészség! - har­sogott a plakátokról úgy ti­zenöt, húsz éve még a szlogen. Az elmúlt években többen megkérdőjelezték ennek vala­mennyi korosztályra vonatkozó igazát. Talán kevesen gondol­nák, hogy a kételkedés a cse­csemők tejfogyasztása kapcsán is felmerülhet, amennyiben a tejet tehénből fejték. Azok az anyukák, akik nem akarják vagy nem tudják gyer­meküket szoptatni, úgynevezett humanizált tehéntejből készült tápszerrel próbálják kicsinyü­ket jóllakatni. A siker nem tel­jes, hiszen az ezzel táplált cse­csemők általában kevésbé el­lenállók, gyakrabban beteged­nek meg, mint az anyatejet fo­gyasztók.- Nincs ebben semmi rendkí­vüli - állapította meg dr. Csapó János egyetemi tanár, a Pannon Agrártudományi Egyetem kuta­tója - hiszen a kérődző szar­vasmarhától és a mindenevő embertől származó tej homlok- egyenest különbözik egymástól. Nem így a kocatej! Az egye­temen folyó, négy éven át tartó vizsgálatok kiindulási pontja éppen az volt, hogy a sertés is a mindenevők csoportjába tarto­zik. így elképzelhetőnek tartot­ták, hogy a teje is hasonló lesz az emberéhez. A kutatómunka, mely során vizsgálták többek között a tej szárazanyag-, fe­hérje-, zsír-, vitamin-, ásványi- anyag-tartalmát, aminosav-, zsírsavösszetételét, fényesen igazolta a feltételezést. Kide­rült, a kocatejből megfelelően hígítva, tejcukorral kiegészítve, az anyatejhez hasonló összeté­telű, magas biológiai értékű tápszert lehetne előállítani. A nagy tejhozamú egyedek sza­porításával, a disznók számára készített speciális fejőberende­zéssel nagyüzemi szinten is el­képzelhető lenne a tej össze­gyűjtése. Bár az érdeklődés számot­tevő, legutóbb Argentínából és Kanadából is megkeresték őket, olyan, aki a gyakorlati megva­lósításra vállalkozna, egyelőre nem akadt. Pedig a professzor szerint, aki egyébként ingyen felajánlja a kutatások eredmé­nyeit a jelentkezőknek, egy ki­váló és hiánypótló termék ke­rülhetne végre piacra. V. G. Jótékony forintok Több mint 47 millió forint értékű felajánlás érkezett az Aranyág jótékonysági gála szervezőihez a múlt vasár­napi televíziós jótékonysági műsor végéig. A beteg gyermekek megsegítésére Baranya megyéből 236-an összesen 523 ezer forintot ajánlottak fel. Somogyból 253-an 755 522, Tolnából 176-an 306 372, Zalából pedig 187-en 767 236 forint szántak a nemes célra, (ee) Ajándék A Pécsi Városi Vöröske­reszt a POTE Gyermekkli­nika betegeinek babakocsi, játék- és gyermekruha- adományt juttatott, amit a klinika dolgozói és főleg kis ápoltjai hálásan fogad­tak. (sz) Irány Európa A balatonkeresztúri M és K ifjúsági fúvószenekar és mazsorettjei meghívót kap­tak az Európa-napokra né­metországi testvérvárosuk­tól. A Wunsiederben pün­kösdkor tartandó rendez­vényre hatvan Balaton-parti fiatal utazik. (t) Nem épül út Sokáig napirenden volt, hogy az M7-es autópálya folytatásaként legalább gyorsforgalmi út épül Bala- tonszentgyörgyig. A község körjegyzőségén jelenleg azt tudják, hogy egyelőre épí­tési engedély sincs, sőt a legutóbbi tervek szerint 2001-ig csak a meglévő utat újítják fel Zamárdiig. Min­den egyéb munkát hátrébb soroltak, pedig a Balaton­part nyári forgalma már-már tűrhetetlen. (sz) Püspökszentlászló festményeken A pécsi POTE Medgyessy Ferenc Művészeti Műhe­lyének 25 alkotója a hét vé­gén képzőművészeti tábort szervezett Püspökszentlász- lóra. A szaktanácsadó mes­ter Pandur József művészet- történész és festő. (cs) Erdő nő Bogdásán A Mecseki Erdészeti Rt. alapítványokkal együttmű­ködve az Ormánságban ta­valy 100, idén pedig 50 hek­tár új erdőt telepített első­sorban őshonos kocsányos tölgyből. A legtöbb cseme­tét Bogdása és Körcsönye- puszta határában ültették el. (cs) Profi katonához nem elég a 9 hónap A sorkatonai szolgálat tovább rövidül FOTÓ: TÓTH A profizmushoz tájolta be ma­gát a honvédség. Ennek jele, hogy május 5-étől újabb 2000 szerződéses katona toborzását kezdte meg. Nincs kedvcsináló verbunk: a különféle pótlékok nélküli havi 23-tól 29 ezer fo­rintig terjedő kezdőfizetés az egyik mézesmadzag a 18 és 30 év közötti fiatalok számára. A honvédség négy éve al­kalmaz szerződéses katonákat: jelenleg 2095 van belőlük. A mostaniak toborzásának vi­szont speciális okai vannak. A NATO-együttműködésre kije­lölt tatai, hódmezővásárhelyi, szolnoki és debreceni egysé­gekbe - esetleges külföldi al­kalmazásuk feltételeként - olyan profik kellenek, akik ön­ként vállalták a katonáskodást. A másik ok: a tervek szerint 9 hónapra csökken a sorkatonai szolgálat ideje. Vannak azon­ban olyan szakterületek - pél­dául lokátortechnikus, harcko­csivezető stb. - ahol a készség megszerzéséhez nem elég a 9 hónapos kiképzés és gyakorlat. A szerződéseseknél tisztes­ként 2 év a szolgálat. A hadki­egészítő parancsnokságoknál jelentkezhetnek, akik ilyet vál­lalnak. Büntetlen, katonaviselt, (vagy szolgálatukat töltő) ma­gyarországi állandó lakhelyű magyar állampolgárok jöhetnek számításba, akik egészségi, fi­zikai és pszichikai szempontból alkalmasak. Minimum általá­nos iskolai végzettség kell a legalacsonyabb tisztesi (őrveze­tői) rendfokozathoz is. D. I. Épül a Ro-Ro terminál Nagyarányú kikötőfejlesztés Baján Sokan vélekednek úgy, hogy a befektetők a közel­múltig a délszláv háború miatt kerülték el Baját. Pe­dig a Duna-Majna-Rajna csatorna kiépítése óta a ba­jai számít a nemzetközi ví­ziútrendszer második leg­nagyobb hazai közforgalmi kikötőjének. A 20 hektáros, közforgalmi minősítésű ki­kötő működésére az állam garanciát ad. Most hat or­szágos jelentőségű cég mű­ködik a kikötő területén. A kikötő vonzáskörzete lényegében egész Dél-Ma- gyarországra kiterjed a Ba­laton somogyi partjától egé­szen Debrecenig. A vízi és a közúti szállítás összekap­csolására megkezdődött egy korszerű Ro-Ro terminál ki­építése. Az 500 millió fo­rintból a munka megkezdé­séhez már idén felhasznál­nak 100 milliót. A bajai kikötő szerencsés infrastrukturális adottságai lehetővé teszik, hogy az or­szágban elsőként valósulhat meg egy logisztikai szolgál­tató központ. Ez Bács-Kis- kun, Tolna, Baranya megye és a két szomszédos ország, Horvátország és Jugoszlávia határközeli településeinek áruszállítás-szervező köz­pontja lenne. A városok kö­zül Pécset, Szekszárdot, Zombort' és Eszéket kap­csolná össze. Gál Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents