Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-10 / 127. szám

1997. május 10., szombat Iskolák A Jövőnek Dunántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Bóka Róbert SlTLINFO „Kék bolygó” vetélkedő. A Tehetséges Gyermekekért alapítvány V. Kék bolygó országos vetélkedőjén Bu­dapesten az 5-6.-osok ver­senyét a képzőművészet és irodalom kategóriájában Derváli Réka, a görcsönyi Általános Iskola ötödikes tanulója nyerte. A tehetsé­ges kisdiákot rajzból Der­váli Lórántné, irodalomból Dömös Gézáné készítette fel. Augsburg! kapcsolat. A pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola énekkara az áprilisi Éneklő Ifjúság hangversenyen az „Év kó­rusa” címet nyerte el Tasch- nemé Sértő Ágnes és Tillai- né Merácz Ágnes karna­gyok irányításával. A kórus a közelmúltban az augs- burgi Maria Ward Egyházi Gimnáziumban tett látoga­tást. Jubiláló iskola. A mohá­csi Park utcai Általános Is­kola most ünnepli alapításá­nak 35. évfordulóját. Az ünnepségsorozat május 8-án tantestületi találkozóval kezdődött. Tegnap doku­mentumkiállítás nyílt az is­kolában, a Kossuth Film­színházban tanárok és diá­kok közös képzőművészeti tárlatát rendezték meg. Cserelátogatás. A lány- csóki Általános Iskola kül­döttsége május 1-3. között baráti látogatást tett az ausztriai Mark Hartmann- dorfban lévő testvériskolá­ban, ahol közel harminc lánycsóki diák júniusi csere­látogatását készítették elő. Pécsiek Kovásznán. A pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont Gim­náziumának énekkara és irodalmi színpada az erdélyi Körösi Csoma-napok kere­tében Kovásznán a reformá­tus templomban és a líce­umban lépett fel. A líceum és a pécsi iskola vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Pótfelvételi Síkoson. A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium hatosztályos ta­gozata május 12-én hétfőn 14 órától pótfelvételit tart. Egy akadémiai év Amerikában Pavlovics Csilla, a pécsi Művészeti Szakközépiskola angolta­nára (képünkön) az Egyesült Államokban 1996 januárjától egy éven át az ottani középfokú oktatást tanulmányozta. A Kelet- és Közép-európai Ösztöndíj Programpályázatát az USA kongresszusának tá­mogatásával írták ki, a csehek­kel, szlovákokkal, lengyelekkel együtt félszázan kaptak lehető­séget arra, hogy az ország gaz­daságát, oktatását tanulmá­nyozzák.- A kiválasztásunknál sokat számíthatott a garancia, hogy a tanultakat itthon alkalmazzuk is majd - mondja a tanárnő. - A híres George Washington Egyetemen az amerikai oktatási rendszerről és az oktatás irányí­tásáról hallgattam előadásokat.- Liberális az oktatásuk?-Valóban liberális, de a hangsúlyt inkább a pozitív beál­lítódásra tenném, ahogy a tár­sadalom is sikerorientált. Az oktatás gondolkodáscentrikus, kreatív gondolkodásra nevel, gyakorlati problémákra keres választ. Mindehhez a technikai feltételek is adottak. Alapvető­nek látom, hogy az em­berek boldo­gok, egészsé­ges önbiza­lom jellemzi őket.- Milyen a középfokú ok­tatás szerke­zete?-Az államok autonómiájá­ból következik, hogy néha na­gyok a különbségek a középis­kolák között. Ezért két éve „A cél: 2000” néven a kormány egy globális, nemzeti oktatást megcélzó, de az államok okta­tásának önállóságához igazodó programot indított el, amelyre milliárdokat fordít. Erről írtam dolgozatot, úgy, hogy több ál­lam - Colorado, Virginia, Min­nesota - középiskoláit látogat­tam. A középiskolákban az an­gol, a matematika, valamint a társadalomtudományok és a természettudományok tantárgy kötelező. Haladva az érettségi felé egyre több a választható tárgy - művészet, idegen nyelv vagy más. Nagy szerepe van az érettségi után a „Community College”-oknak, melyek két­éves szakirányú felsőfokú kép­zést adnak és felkészíthetnek egyetemre is. A magyar okta­tásban, amelyben nagyrészt még a lexikális tudás dominál, érdemes lenne több hangsúlyt fektetni a gyakorlati, a minden­napi életre való nevelésre. Ta­lán a két oktatási rendszer kombinációja lenne az ideális.-Ma másként áll a kated­rára ?- Erre a diákok tudnának vá­laszolni, de talán még jobban alkalmazkodom hozzájuk. Mint angoltanárnak is rendkívül so­kat jelentett az amerikai kultú­rával való ismerkedés, melyet a tanításban is tudok érvényesí­teni, és felemelő érzés volt, hogy Egerszegi és Czene aranyérmének Atlantában, az olimpiai stadionban örülhet­tem. B. R. Menő manók a Mókamanók Beremendi gyermekszínjátszók az országos fesztiválon Április 30-án és május 1-jén Pakson rendezték meg a VI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó regionális fesztiválját. A négy megyéből - Somogyból, Bara­nyából, Tolnából és Fejérből - 16 gyermek-színjátszócsoport vett részt a versenyen, produk­cióik közt mese- és életjáté­kokkal, feldolgozásokkal. A nagyszerű hangulatú talál­kozón, ahol „Ki Mit Tud ... még?” címmel újabb ötletekkel szórakoztatták egymást a gye­rekek, Baranyából a beremendi Mókamanók Petkó Jenő drá­mapedagógus Kisködmön című feldolgozását adták elő Hor- váthné Molnár Tímea rendezé­sében. A Csányoszrói Színját­szók csapatának „Tévéjátékát” - Tersánszky Józsi Jenő modo­rában - Csokona Ilona ren­dezte, a nagyharsányi Kikerics Színpad „Figyelj rám” című produkcióját Szabó Anikó írta és rendezte, míg a pécsi ANK Gyermektáncszínháza „Az éj­szaka csodái” címmel Szalay Tamás feldolgozását adta elő. A zsűri döntése alapján a be­remendi Mókamanók társulata második helyezést ért el, ered­ményük alapján részt vehetnek a tatabányai országos döntőn. Magyarul magyarán Az EGY mint névelő Mindennapi tapasztalat tá­masztja alá a nyelvi művelt­séggel is törődő barátaimnak azt a megfigyelését, hogy so­kan és sokszor fölöslegesen használják az EGY határozat­lan névelőt, máskor viszont elhagyják, pedig szükség lenne rá. E sokrétű kérdésben csu­pán néhány fontosabb taná­csot fogalmazok meg. Az EGY határozatlan névelő az egy számnévből származik. A számérték képzete elhomá­lyosult benne, s így vált a ha­tározatlanság jelölőjévé. Mindenki számára természe­tes, ha eddig nem ismert sze­mélyről, élőlényről, dologról, tárgyról kezdünk beszélni, a neve elé az EGY határozatlan névelőt tesszük. Közismert a szokásos mesekezdet: Volt egyszer EGY ember ... EGY király ... EGY kismalac ... A folytatásnak az a feladata, hogy az ismeretlent, a határo­zatlant megismertesse, vagyis határozottá tegye, azaz ez az ember, ez a király, ez a kisma­lac legyen belőle. Kell tehát a határozatlan névelő, ha hatá­rozatlan, bizonytalan, köze­lebbről nem ismert fogalom­ról esik szó. Kell továbbá ha­tározatlan mértéket, mennyi­séget jelentő kifejezések előtt: a kis kenyeret kérek például nem azonos az EGY kis ke­nyeret kérek tartalmával. Ilyen még a csapat diák, cseppet sem álmos, tapodtat sem, keveset még olvastam, szót sem szólt, szó mint száz EGY-gyel ellátott változata. Kell akkor is, ha olyan tulaj­donnév előtt áll, amely ma­gasztaló vagy lekicsinylő ér­telemben köznévként szere­pel: EGY Petőfi válhatott volna belőle. Alkalmazása vagy elha­gyása más-más értelmet adhat a mondatnak: Vasmunkás lett a gyár igazgatója - például az EGY-gyel egészen mást je­lent, mint így. Ehhez hasonló rejtély a következő mondat: Profi lett a wimbledoni te­niszverseny győztese. Nem kell viszont a határo­zatlan névelő az olyan, állít­mányként szereplő főnév előtt, amely azt mondja meg, hogy kicsoda vagy micsoda valaki, illetve valami: A kutya egy háziállat - A veréb egy madár - A Felelet egy kiváló regény - a négyzet egy sík­idom - ez egy nagyon lénye­ges szempont stb. Napjaink­ban ez a leggyakoribb hibatí­pus, főként ha általános érte­lemben vett elvont főnevek, nem megszámolható dolgok neve elé tesszük: „Két ese­mény között egy hasonlóságot vélt felfedezni” - „A kor­mány egy céltudatos idegen- forgalmi politikát folytat” - stb. Divatos változat még ez is: „Zoltán egy Adonisz” - he­lyesebben: Z. valóságos Ado­nisz - „Péter egy ostoba fickó” - Jobban hangzik így: P. ostoba fickó. íróink, költőink finom ér­telmi és érzelmi árnyalatokat fejeznek ki elhagyásával vagy kitételével. Arany János pél­dául egyszer használja, más­szor nem: „Nem vagyok én bajnok, csak EGY földön­futó” - „Látod, én szegény költő vagyok.” Rónai Béla Gyermekfesztivál - először ÚDN Keresztrejtvény Az Apáczai Csere János Neve­lési Központ április 26-án elő­ször rendezte meg az I. Pécsi Gyermekfesztivált másfél ezer résztvevővel. A rendszervál­tásnak nevezett időszak óta gyerekek számára ilyen jellegű és méretű rendezvény nem volt Pécsett. Az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színjátszás, a tánc nyelvén szólaltak meg ki­csik és nagyok, azok, akik még tanáraik segítségével hisznek a művészetek embert gazdagító hatásában. Hasonló rendezvé­nyeken tűntek fel olyan ki­emelkedő tehetségek, mint Jandó Jenő vagy Ligeti András, s ilyen alkalmakkor lehet meg­tanulni tisztelni egyik legfonto­sabb emberi kincsünket, a te­hetséget is. A művészeti nevelés társa­dalmi fontossága ma sajnos nem kap kellő hangsúlyt. Nap­jaink iskolája a prakticista szemléletet részesíti előnyben, vagyis a gyermek minél jobb szakmai ismeretekkel, jól ke­reső állásban tudjon elhelyez­kedni. Egészséges, harmonikus életet élő emberek nevelése en­nél gazdagabb értékrendszer befogadását feltételezi. A sze­mélyiség magasabb szintű gaz­dagságához és harmóniájához a művészetek kihagyásával nem lehet eljutni. Ha az iskola a teljesség igé­nyével tudna fellépni, ennek a társadalmi hasznossága akkor is csak lassan, de örökérvé­nyűen tudna megmutatkozni, hiszen amit magukba szívtak, az lesz mindennapi életük, munkájuk alakító tényezője. A gyermekfesztivál ezért is támo­gatásra és folytatásra méltó. Lakner Tamás adjunktus, JPTE Művészeti Kar A tanáraik mondták A „shopok”, „centerek” és más, nyelvünket szennyező lepe- dékek világában nagy szó, hogy az ország 15 Kazinczy-díjasa közül ketten baranyaiak.- Orsós Re­náta, a sik­lósi Táncsics Mihály Gim­názium má­sodikos di­ákja (képün­kön) el sem hitte, amikor közölték vele ezt a nagyszerű eredményt, amit igazán önerőből ért el — mondja felkészítő tanára Aradi Éva, az iskola igazgató­nője. - Otthon, Beremenden a levegőbe is feldobták a 16 éves Renátát, aki kitűnő part­ner volt a felkészülés során - szorgalmasan gyakorolt és minden elolvasott, amire csak kértem. Jó fizikumú lány, rendszeresen kézilabdázik, s amit igazán szeret, abban, mint a verseny is bizonyítja, szorgalmas is tud lenni. Máté Edittel együtt jutott a győri döntőbe - Editet betegsége akadályozta a jobb eredmény elérésében.-A felkészülés során sok hangsúly- és szövegelemzést végeztünk Gáspár Zitával - mondja Szabó Szabolcs, a pé­csi Leőwey Klára Gimnázium tanára. - Nagy gondot fordí­tottunk a „kötelező szövegre”, amit helyesen értelmezve, a szöveg egységére is figyelve kell elmon­dani a ren­delkezésre álló rövid alatt. Zita ti­zenhat éves, nyitott, tájé­kozott kis­lány, akit na­gyon érdekel az irodalom, de amellett zon­gorázik is. Talpraesett, akiből egy kis vagányság sem hiány­zik. Az iskola diákszínpadá­nak előadásán ő volt Don Quiote Dulcíneája. Tizenhat éves, akit a családi hagyomá­nyok is egy kicsit az iskolához kötnek - a pedagógus édes­anya itt volt iskolatitkár és a bátyja is idejárt, a kosárlabda- csapat oszlopos tagja volt an­nak idején. Beküldendő a helyes megfejtés május 16-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. eme­let 801-es szoba. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Melléd állhatok, ha fotóznak? Akkor sokkal so­ványabbnak látszom.” Nyerteseink: Dudás Lajos - Pálé, Kovács Fe­renc - Szászvár, Martini Tóbiás - Palotabozsok, Ottó Mária - Sásd, Tarlós Jánosné - Mohács. A nyereményeket postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents