Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-10 / 127. szám
1997. május 10., szombat Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Milyen messze van Győr? A város műemlékeinek listája csaknem teljes A pécsi építészek számára úgy tűnhetett a Magyar Urbanisztikai Társaság áprilisi, területi ülésén, hogy messzebb a kívánatosnál. Győr neves építésze, dr. Winkler Gábor, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanszékvezető tanára ezen az ülésen ugyanis a folyóparti település történeti belvárosának a rehabilitációjáról számolt be kollégáinak. A városukért aggódó pécsiek pedig nem minden féltékenység nélkül állapíthatták meg, hogy a Dunántúl északnyugati pólusán olyan valami történt, amit majd a hálátlan utókor is megköszönhet: múltunk legszótlanabb és mégis beszédes tanúit, az építészet értékeit igyekeztek megmenteni a jövőnek egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő városban. Igaz ugyan, hogy a privatizáció, az anyagi gyarapodás szempontjai végtelenül önzők lehetnek, de a város valameny- nyi épületét még időben - a kilencvenes évek elején - felmérték, hogy a foghíjbeépítéseket és a rehabilitáció egészét szinte telkenként szabályozni tudják. Az önkormányzat pedig sokkal többet tett a nálunk megszokottnál. Cégeknél kilincselt sikerrel, alapítványt hozott létre, radikálisan emelte az üzletek bérleti díját (a nem-fizetőkkel szemben pert nyert), hogy a házak felújítására pénzt tudjon fordítani. Ahhoz, hogy a város úgy nézzen ki, mint amilyenné mára formálódott, kidolgoztak egy ötéves ciklusban gondolkodó rehabilitációs ütemtervet is. Az önkormányzat, élén a részvénytársasággá alakult ingatlankezelő vállalattal, mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a belváros felújításához köze legyen, s ehhez évről évről jelentős összegekkel járult. Ez a hozzájárulás, mint az előadó elárulta, esetenként százmilliós nagyságrendet jelentett. Mint megtudtuk, a győri építészek elképzeléseiben is akadtak utópiák, és ott sem zajlott le minden hibátlanul. Dévényi Sándor azonban még így is fel- tehette a kérdést - nem kevés keserűséggel és Pécset illető iróniával -, hogy vajon hol van ez a város? Nyilvánvalóan a szerencsés helyzetű Győr és az avult iparszerkezetét vedlő Pécs is Magyarországon van, de azon nem lehet és nincs is mit szépíteni, hogy a bányáit vesztő, a horvát válságot is megsínylő mecsekalji város lépéshátránya jelentős. Weiler Árpád, a Magyar Építészek Kamarájának helyi elnöke ugyan nem sok biztatót tud mondani, annyit azonban igen, hogy Zámbó Terézia építész szervezésében már készülőben a részletes rendezési terv, rövidesen kész a Havi-hegyi területé és csaknem teljes a műemlékek listája is.- Természetesen vannak utólag már nehezen vagy sóhajévá nem tehető bűnök is - mondja az építész. - Ezek közé tartozik a Park mozi eltüntetése, a Sza- lay András utca szétrombolása, az, hogy a magasház megépülhetett, vagy a panelépületek megjelenése a Mecsek-oldal- ban. Most az első feladat a városmag megmentése lenne.- Elég a Mária utca, a Hal tér beépítésre váró telkeire, a csupasz tűzfalakra vagy az alagút fölötti boltívekre gondolni. FOTÓK: MÜLLER ANDREA- Nem tudom mi lesz a Hal térrel. Valakinek ide nézett a WC-ablaka és megfellebbezte az egészet! Dévényinek ide is készült egy szép beépítési terve ... A Búza tér déli oldalán az új hangversenyteremhez a pénz hiányzott. A Sopiana téri parkolóház terve pocsékba ment, mert a régészeti és az építészeti törvény sincs szinkronban. A Flórián tér sarka jó ideje be van deszkázva. Ide Borza Endre készített jó tervet, a beruházást már régen el kellett volna kezdeni. A Mária utcai foghíjbeépítéseknél pedig volt Pécs szégyene: a magasház eset, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség ébredt későn, amikor már hozzáfogtak volna egy öreg ház lebontásához. Ebből is az a tanulság, hogy a város házairól teljes kataszternek kell készülnie. Tudomásom szerint a plébánián fölmerült, az alagút fölötti építmény ko- lumbáriumnak adhatna helyet. De lehetne akár borozó is, mint Máriagyűdön. Weiler kollégáival egyetemben arra számít, hogy a még hiányzó új építészeti törvény segíteni fogja a szakmát, s hogy a bürokrácia, az egymást gáncsoló érdekek sűrűjében végre tisztább helyzetet teremt.- Sajnos nálunk a történelmi váltások miatt mindig nulláról kellett újraindulni - mondja az építész. Most is óriási erőfeszítés lesz rendet tenni a káoszban. Jellemző, hogy a Czinderi utcai sarki épület engedély nélkül épült, utólag mégis engedélyt kaptak. Építészeti kulturáltságunk nagyon alacsony. Nem veszi komolyan a tervező szellemi munkáját, amely a kivitelezőétől élesen elválik. Sokkal nagyobb horderejű annál, mégsem beszélnek nálunk erről úgy soha, ahogy a szobrászatról vagy a festészetről. A kamara igyekszik mindent megtenni azért, hogy a szakmaiság érvényesüljön. Tavaly az építészeti albizottság létrehozásával az önkormányzat is komoly lépést tett efelé. Először fordul elő, hogy a város nem politikusokra bízza ezeket a döntéseket, hanem egy a MÉSZ és a kamara tagjaiból álló grémiumra, amely önálló előterjesztésekre is jogosult. És még visszatérve a rehabilitációra: nagyon fontos lenne a védelmet idejében kiterjeszteni a modem építészetre, így a Bauhaus jegyében épült, az eklektikus vagy az ötvenes évek szocreáf stílusú házaira is. B. R. Méhes Károly T jegyzete Tovább, tovább A földi életben mindig minden csak tovább, tovább, míg egyszer csak nincs tovább. Persze, mindez ezen a májusi esős vagy napsütéses ballagási napon oly hihetetlen és voltaképp nem is fontos. Fiatalságuk teljes fényében pompázó lányok és fiúk, mind tizennyolc évesek, szépen kiöltözködve, megfésülködve lépegetnek egymás mögött, egymásba karolva, fogva az egy szál virágot, és éneklik, ki könnyekig lelkesen, ki végtelenül lazára véve a figurát, ki egészen másra gondolva azt a bizonyos „.. . tovább, tovább”-ot. Talán nem is tudják, hogy mégiscsak nagy nap ez a mai, talán valamilyen okból nem is szeretik a „nagy napokat” - és biztos, hogy nem hiszik el a „felnőtteknek”, hogy egyszer majd, lehet hogy nem is olyan sokára visszavágynak, meg hogy azért jó volt itt és a többi szentimentális hülyeséget, ami most, még benne élve teljesen elképzelhetetlen az iskoláról. Ebben a pillanatban még minden előre van és ez - ha bevallatlanul is - kíváncsivá tesz, picikét izgalmas, mégha azt is sulykolták a fejekbe, hogy az élet nem fenékig habostorta, mert kegyetlen verseny van, meg kell méretni magad minden nap, egyedül vagy, csak magadra számíthatsz. De ez most egy más lapra, egy más napra tartozik. Patetikus, óvó és klisékkel megtűzdelt beszédek hangzanak el, szülői csókok, bizonyára kisebb-nagyobb ajándékok kerülnek kiosztásra. Egy jó ebéd a rokonokkal, akik nem győznek csodálkozni, milyen gyorsan elröpült az idő, hogy megnőttek ezek a gyerekek. Tovább, tovább. Mert jön az a csúnya hétfő, az érettségi. És utána az egész élet. Új élet - kényelmesen A legújabb tanácsokat Andrew Weil amerikai szerző könyvében olvashatjuk arról, hogyan éljünk egyre egészségesebben. Az első héten például az egészségtelen, nehéz hús helyett egyszer együnk friss halat, egyre gyakrabban brokkolit és minden étkezésnél nyeljünk le egy C-vitamin tablettát is. A recepthez tartozik eleinte napi 10 perc séta, 5 percnyi légzésgyakorlat - valamint naponta friss virágok elhelyezése a lakásban. A fentieket a következő hetekben folytatni kell, mégpedig növekvő arányban: gyakrabban együnk halat, többet sétáljunk. Emellett a kávé helyett téijünk át a zöld tea fogyasztására és együnk mind több szójaterméket. Nem kevésbé fontos, hogy kerüljük a mesterséges édesítőszereket és olívaolajat használjunk. Amszterdam bordélyházai A városi hatóságok bordélyházakat vásárolnak Amszterdam híres-hírhedt „vörös lámpás negyedében”, hogy ezzel is segítsék a XVII. században a csatornák mentén épült házak fennmaradását. A város nem tervezi, hogy üzemeltesse is a bordélyházakat, amelyeknek földszinti ablakaiban lenge öltözetű höl- gyikék kelletik magukat. „Amszterdam városi tanácsa nem stricik testületé. Semmiképpen sem hajlandó együttműködni bordélyház-tulajdo- nosokkal” - mutatott rá Richard Lancee városi szóvivő, cáfolva a hírt, mely szerint a városi elöljáróság azt tervezi, hogy az utcalányok képviselőivel együttműködve ,.mo- dell-bordélyházat” üzemeltet. Amszterdam önkormányzata szigorú rendelkezéseket léptetett életbe, hogy javítsa a prostituáltak „munkakörülményeit”, és megakadályozza illegálisan érkezett külföldiek alkalmaztatását. E rendelkezések néhány bordélyház bezárásához vezettek, és a város most azokat az épületeket vásárolja meg. Hollandiában törvény tiltja bordélyházak üzemeltetését, de azt a hatóságok hallgatólagosan eltűrik, miközben szigorúan ellenőrzik a prostituáltak „munkakörülményeit”. Haladni kell a korral fotó: müller andrea A toryknak segített kicsit Miklósvári Adrienn pécsi közgazdaságtan-hallgató (képünkön) három éve az angol parlament munkáját tanulmányozta Gary Waller konzervatív politikus mellé beosztva. Most, hogy Nagy-Britanniában választásokat tartottak, a képviselő meghívta valamikori famu- lusát, hogy segítsen a hajrá lebonyolításában.- Mi volt a feladata ?- Kékszalagos, tory önkéntesként dolgoztam az egy hónapos intenzív kampány utolsó három hetében. Végeztem a levelezést, és például telefonon kerestem meg a választókat kérdéseinkkel, melyek pártszimpátiára, várakozásokra, reményekre vonatkoztak. Többségük kulturáltan válaszolt, hiszen tudják, hogy itt nem a meggyőzés, hanem a tájékozódás, illetve talán a tájékoztatás a cél. De volt, aki elhajtott, vagy egyszerűen lecsapta a kagylót.- Miképp alakult a választás azon „képviselője” számára?-Gary Waller Észak-York- shire két kerületének, Keigley- nek és Ilkley-nek volt a képviselője 17 éven át, tehát a Tha- tcher-korszak óta. Az ellenjelölt egy munkáspárti hölgy volt, Ann Cryer, aki eddig nem dolgozott a politikában, és ki is jelentette, hogy a családot és gyerekeket ezután is politizálás elé fogja helyezni. Mr. Waller most 200 volt képviselőtársával munka nélkül maradt, és Londonban elég nehéz lesz elhelyezkedniük, hiszen mindegyikük volt politikai kapcsolatai révén akar álláshoz jutni, és az igazság szerint - bár lelkiismeretesen végezte végig a munkáját - nem volt potens személyiség.-Miért kaptak ki ennyire a konzervatívok?- Mert megosztott párt. Még olyan fontos kérdésekben, mint az Európához való viszony, is különböző szárnyak vannak, és az emberek nem ismerik ki magukat a frakciók között. Másrészt romlott az egészségügyi és szociális helyzet, valamint egyes tory személyiségeket a hosszú évek alatt mélységesen meggyűlöltek az emberek. Ezen túl a sajtó is teljes mellszélességgel a Munkáspárt mögött sorakozott fel, még az olyan tradicionálisan konzervatív lapok is, mint a The Times, az Independent vagy Guardian - ez persze arra is visszavezethető, hogy a sajtómágnások, Murdock és a Maxwell-örökö- sök csúnyán összevesztek a Major-kormánnyal.-Mi a legtanulságosabb a brit kampányból számunkra ?- Minden nagyon gördülékeny, profin szervezett. Talán több időt fordítanak a választó- polgárral való személyes kontaktusra, ezért azok a saját, és nem a politikusok fontosságát érzik. így érthető, hogy 76%-os volt a szavazási arány - az eredményt pedig már tudjuk! Méhes K.
