Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-09 / 126. szám
1997. május 9., péntek Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Palántanevelő önkormányzat MINDSZENTGODISA Második éve művelted meg az önkormányzat a tulajdonában lévő területeket és az iskolakerteket a településen élő jövedelempótlósokkal és munkanélküliekkel. így termelik meg az óvoda, az iskola és az idősek klubjának konyhájára a zöldféléket; hatnyolc asszony tartja rendben a konyhakerteket. Amikor az idő engedi, kint szorgoskodnak a földeken. A veteménye- zéssel már elkészültek, s lassan minden palánta is a helyére kerül. Sokat segítenek a község lakói, akik a maguk nevelte palántákból is adnak az önkormányzati „kertészetnek”. Idén vetettek babot, borsót, krumplit, tököt, dug- ványoztak vöröshagymát és fokhagymát, palántáztak káposztát, karalábét, paprikát, paradicsomot, de még cseresznyepaprikát is. Tavaly termeltek így először zöldféléket a községi „konyhakertben”, s ehettek a gyerekek már korán retket, zöldhagymát, s a szezon kezdetén zöldborsót, babot. A téli hónapokra is gondoltak, ezért hűtőládát is vásárolt az ön- kormányzat, ebben tárolják a zöldségféléket. Van egy pincéjük is, ahol a burgonyát, a káposztát és az egyéb zöldfélét raktározzák. Tavaly 108 ezer forintot takarított meg így az önkormányzat. Szalai K. Szabadon fertőzhet Nem itatnak a pécsi kis- mélyvölgyi patak vizéből, mert egy vállalkozó beleereszti emésztője szennylevét. A szomszédok hiába járják a hivatalokat. A 80 éves Kódé Ferenc és 13 gazdálkodó társa november óta sokszor kérte az új szomszédot, Raus Csaba vállalkozót, hogy ürítse ki szennyvíz- tárolóját, és annak tartalmát ne az élővízbe eressze. Nem használt a szép szó, a helyzet annyira elmérgesedett, hogy nem üdvözlik a völgy új lakóját, ha találkoznak vele. A lakók bementek a városházára, az ANTSZ-hez is - nemegyszer - panaszt tenni. Az önkormányzat szabálysértési osztályán kérdésünkre közölték, hogy a bizonyítási eljárás még tart. A bírságolás legmagasabb összege ilyen esetben akár 20 ezer forint is lehet. Az ÁNTSZ helyszínelője átküldte a jelentését az önkormányzatnak, és amikor kérdeztük tanácsadóját, az nem fűzött kommentárt az ügyhöz. Zalay Buda, a Város- fejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője elmondta, hogy a Károly utcában, Pata- cson, Rácvárosban adódnak hasonló esetek - főként ott, ahol a volt PIK-épületek lakói nem egyeztek meg a tárolók ürítésében. A fertőzésveszély miatt fontos, hogy végre szülessék megoldás az akut kérdésben, hangsúlyozta. Raus Csaba elismeri, hogy rosszul épült az emésztő, bár hatósági ember erre nem figyelmeztette. Feltör a talajvíz, és ha reggel 6-kor szippantott, 11-re már megtelt. Ez után döntött úgy, hogy a felesleg folyjon inkább a szabadba. Csuti J. Csomag Anonymustól Feltételezhetően külföldiek támadták meg a minap a pécsi Domus Áruház parkolójában azt a férfit, akitől 400 ezer forint értékben vittek el valutát. Az ügy fejleménye, hogy a sértett lakására kapott egy csomagot, melyben a pénzével együtt elvitt övtáskája, iratai és kocsikulcsa volt található. A feladó „Anonymus”- ként írta alá levelét, melyben közölte, hogy a holmit egy kukában találta meg. B. N. Ismét terítéken egy iskolaügy Rendkívüli gyűlést hívtak össze a pécsi Papnövelde utcai Általános Iskola és Diákotthonban, tartva attól, hogy az intézmény központi épületéből rövidesen ki kell költözniük. A viharos tanácskozáson a tanárok a Pécsi Önkormányzat oktatási bizottságának javaslata ellen tiltakoztak, amely szerint a városi fenntartású gyógypedagógiai iskolának ki kell költöznie az egyházi tulajdonban lévő épület falai közül. Mint Bödő Lászlóné, az intézmény igazgatója (képünkön) elmondta, az egyház mindvégig türelmes volt velük szemben, azonban az ' önkormányzat, anélkül, hogy kérdezte volna a véleményüket, most osztálynévsorokat kér tőlük, azzal a szándékkal, hogy a gyerekek iskolákba való szétosztásáról dönteni tudjanak. Az egyik változat szerint a 150 fős kollégiumban csak a pécsi, Pécs környéki gyerekek - zömében állami gondozottak - maradnának. Gyulánczi Anna gazdasági igazgatóhelyettes dokumentumokat mutat, melyek szerint 1996. július l-jétől az épület havi bérleti díja 1 millió 341 ezer forintra emelkedett, az ön- kormányzat azonban az idén már csak 675 ezer forintot utal ki erre, az egyház pedig perrel fenyegetőzik. Megjegyezték, hogy a két éve visszaadott „Bagolyvár” azóta is üresen áll. Nem az intézmény megszüntetéséről, hanem a több mint 300 gyereket érintő központi épület „telephely-áthelyezéséről” van szó. Ami - látszólag - nem ütközik törvénybe. De mint a gyűlés résztvevői elmondták, az oktatási bizottságból vajon ki gondolta végig, mit jelent a lelkileg egyébként is sérült gyerekek szétszórása, olyan értelmileg enyhén vagy súlyosabban sérült kisdiákok számára, ahol a szülők is segítségre szorulnak? És természetesen képtelen helyzetet teremt a nevelők számára is. Az iskola szétforgácsolódása nem mai keletű, ezért álláspontjuk szerint az önkormányzatnak már jóval korábban megoldást kellett volna találnia, dönteni a Bajcsy-laktanya vagy a Ziper- novszky Ipari Szakközépiskola - volt diákotthon - átalakítása mellett. Az iskola, sorsára választ várva, hétfőn 15 órakor a Szivárvány Gyermekházban fórumot, kedden 8 óra 30-kor a Széchenyi téren békés demonstrációt tart. Az üggyel kapcsolatban Tóth Béla, a városi önkormányzat közoktatási, közművelődési és sportosztályának vezetője (képünkön) elmondta, a bizottság több alternatíváról tárgyalt, s éppen a jó döntés érdekében kért az iskolától részletes adatokat, hiszen a kérdést május 20-án ismét megtárgyalják. A testületi döntést még a városmegye közti egyeztető bizottsági tárgyalások is megelőzik, hogy végre egyezség szülessen. Hiszen az egyedi, múltból örökölt helyzet, hogy ez az intézmény nem megyei, hanem városi fenntartású. A költözködés szükségessége sem újdonság, s azt is tudni kell, hogy 1994. december 31-éig még évi 12 forintot fizettek a bérleményért, a mostani díjat pedig már nem győzi egyedül törleszteni a város. B. R. Gazdasági határhelyzet (Folytatás az 1. oldalról) Szent-Iványi István, a parlament szabaddemokrata frakciójának vezetője is ott volt a megbeszélésen, s kijelentette, kormányszinten tolmácsolja az itteni felvetéseket: a vállalkozói övezetben kedvezményes vámtarifákat kellene bevezetni, vagy a zöldmezős beruházások után elengedhetnék a földalapba befizetendő illetéket. Horvát részről Eden Hrvoje- vic (képünkön), Belje tanácselnöke úgy vélekedett, hogy a mostani egy előkészítő megbeszélés volt, hiszen júniusban várhatóan Be- liscén lesz a nagy találkozó a Délbaranyai Határmenti Települések Egyesülete számára (19 horvát és 12 magyar taggal). Az viszont máris elmondható, hogy a délvidéken Eszékig a Dráván 3 híd épül 7 éven belül, s közülük a beliscei 3 éven belül elkészül. Valpovonál már megépült a terelőút, s a horvát autópályakoncepció egy ága Beremend közigazgatási határa alatt 4 kilométerrel halad majd el. A beremendi határátkelő 1998 eleji megnyitása - Szent- Iványi István nyilatkozott így - nem csupán a kishatárforgalom megélénkülésében játszik szerepet. Nem messze tőle a Dráván kikötő található, a folyó pedig Beliscéig hajózható. A külügyi tárca volt államtitkára egyben arra is utalt, hogy a baranyai határszakaszon 1998- ban még egy újabb átkelőt nyitnak, de, hogy hol, arról még nincs döntés. Mészáros B. E. Könnyű telefonszám - súlyos ár Ha könnyen megjegyezhető telefonszámot szeretnénk, amely elősegítheti vállalkozásunk felvirágzását, fizetnünk kell érte. A napokban egy étterem vezetője értesítést kapott a MA- TÁV-tól: tekintettel arra, hogy korszerűbb központba kapcsolják távbeszélő-állomását, a hívószámát megváltoztatják. Az új szám azonban nem nyerte meg a tulajdonos tetszését. A könnyebben megjegyezhetőnek viszont ára is van, tudatta válaszlevelében a MATÁV, esetenként nem is kevés. Dr. Ficzkó Zsuzsanna, a pécsi igazgatóság kisfogyasztók osztálya vezetője tájékoztatása szerint ’96 novemberétől vezették be ezt az új rendszert, hiszen egy megjegyezhető számnak komoly üzleti előnyei lehetnek. A vállalkozók száma és igényei annyira megnőttek, hogy a MATÁV valamilyen kezelhető, áttekinthető rendszert kívánt létrehozni. A soproni központ például árverést is tartott a könnyű számokból. A számokat több kategóriába osztották. Például a „nagyon könnyű” 75 ezer plusz áfa egyszeri díjért és havi 15 ezerért kapható, a „könnyű” 7500 egyszeri és 2500 haviért, de az egyéni igények, például a család születési évei telefonszám gyanánt már 500 plusz 1500-ért megvalósíthatók. Cs. L. Hírcsatorna Önkéntes segítők kitüntetése. A Vöröskeresztes világnap alkalmából tegnap 24 támogatót részesített elismerésben a karitatív hálózat Baranya megyei szervezete. Az ünnepségen olyanok kapták meg a Vöröskeresztes munkáért kitüntetés különböző fokozatait, akik évek óta önkéntes tevékenységgel vagy pénzadománnyal segítik a rászorultakat. (ee) Pettend és Gyöngyösmel- lék útja. Gyöngyösmellék és Pettend között öt önkormányzat összefogásával út épül. Az 1,2 kilométeres létesítmény tervét egy pécsi kft. készíti, amely a munkával július 31-éré végez. Ezt követően a két érintett falu, valamint Nemeske, Kétúj- falu és Kistamási önkormányzata benyújtja a közös pályázatot, állami támogatás elnyerésére. (cs) Pécsiek Kolozsváron. A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Vegyeskara a hét végén a kolozsvári Bárdos Lajos zenei hét vendége volt. A diák-énekesek Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Karai József és Tillai Aurél műveiből adtak elő a Szent Mihály templomban. Vezényelt Kertész Attila. (cs) Pünkösd a pécsi Lénán Házban. A Lenau Ház német klubja május 9-én, ma 18 órakor tartja következő rendezvényét, melyen a május 18-i pünkösdi fesztivál szervezési kérdéseit vitatják meg. Ugyanakkor német nyelvű videóvetítést tartanak az erdélyi szászokról és a belgiumi német kisebbségekről. (d) Külföldön fájják. A fennállásának 40. évfordulóját ünneplő pécsi Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fesztivál Fúvószenekar a németországi Wertingenben rendezendő Euroton ’97 elnevezésű nemzetközi fúvósfesztiválra és versenyre utazott. Karnagyok: Auth Vilmos és Kerekes Csaba, (p) Bírságolt pécsi butikosok Siófokon. A Somogy megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Siófokon, a Kálmán Imre sétány több butikosát megbírságolta azért, mert az általuk kínált portékákra, főként pólókra valamint dzsekikre világcégek márkajelzéseit varrták fel. A megbüntetett kereskedők között pécsiek is voltak. (cs) „Adóbalesetes” járadékosok Járadékkal kárpótolja az állam azt, aki önhibáján kívül gépjárműbalesetet szenvedett, s emiatt részben vagy teljesen munkaképtelenné vált. A járadékból azonban adóelőleget vonnak - idén 39%-ot -, ami sokakat váratlanul ért. Hiába volt az év eleji 19,5 %-os emelés, a legtöbben kevesebb pénzt kapnak kézhez mint az elmúlt évben. A Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet tavaly január óta foglalkozik az 1991 júniusa előtti gépjárműbalesetekből származó állami kötelezettségek kezelésével. Sebestyénné Balás Erzsébet igazgató elmondta, az elmúlt évben az érvényes személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján 40%-os adóelőleget vontak a járadékosoktól. Jobban mondva csak azoktól, akik valamilyen oknál fogva megkeresték őket, s ennek kapcsán elővették aktájukat. Voltak ügyfeleik, akik arra hivatkozva, hogy nincs megtakarított pénzük, hogy majd egy év múlva pótolják a mulasztást, egyenesen követelték az előírt adóelőleg levonását. A többségtől viszont, mivel a hivatalnak nem volt megfelelő kapacitása valamennyi ügy átvizsgálására, nem kérték a magas előleget, csak azt a százalékot, amit akkor állapítottak meg, amikor a balesetük történt. így fordulhatott elő, hogy volt, akitől alig 16 %-ot vontak. Igaz, alacsony jövedelme miatt amúgy sem vált volna adó-visszaigénylővé. Idén a hivatalnak már be kell tártania az előírt jogszabályt. Éppen ezért levélben értesítették ügyfeleiket, hogy májustól a törvényben meghatározott 39%-ot vonják mindenkitől. A helyzet megváltoztatása érdekében újra javasolják a Pénzügyminisztériumnak, vegye figyelembe az adótörvény jövő évi módosításakor, hogy ezek az önhibájukon kívül járadékra szoruló emberek nem akkora jövedelműek, hogy szükséges lenne tőlük ilyen mértékű adóelőleget vonni. Remélik, sikerül elérniük azt is, hogy a nyugdíjakkal azonos mértékű emelést kapjanak minden évben. Velősy G. Német népszokások GÖDRE Egykoron csak németek lakták a Baranya és Somogy határán található települést. Jelenleg a lakosság mindössze 15 százaléka nemzetiségi származású. Az 1946-os kitelepítéssel együtt a németek kulturális hagyományai is feledésbe merültek, csak az idős emberek őrzik még emlékeikben a régi hagyományokat. E szokásokat gyűjtötte össze Kohner Anna és Gelencsér Gábor, a helyi általános iskola két német szakos tanára. Gyűjtőmunkájuk során az év jeles napjaihoz, ünnepeihez kapcsolódó hagyományokat jegyeztek le. A napokban napvilágot látott könyv címe: „Wir kommen daher.. melynek borítóját Baktay Patricia tervezte. Sz. K. az Dunántúli Napló előfizetőinek Folytatjuk ezévben is hetenként egy előfizetőnk megajándékozását. Naponta egy kihúzott számmal több és hétvégére kiderül ki az előfizetőnk akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. On a nyertes? 19. heti ajándék értéke: 5.000 Ft, amelyet az Axel-Springer-M. Kiadó Baranya Megyei Iroda Pécs, Rákóczi út 34. ajánlott fel. W
