Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-07 / 95 szám
1997. április 7., hétfő Egészség - Életmód Dünántúli Napló 7 r Április 7.: Egészségügyi Világnap Az Egészségügyi Világszervezet az idén (WHO) április 7-ét jelölte ki Egészségügyi Világnapnak. A világnapokon mindig az éppen legaktuálisabb egészségügyi problémákra kívánják felhívni a ügyeimet. Mivel világszerte a már visszaszorítottnak hitt, illetve új fertőző betegségek fellépése tapasztalható, az idei világnapot az erre való figyelmeztetésnek szánták. Az Új Dunántúli Napló a Baranya Megyei ÁNTSZ Járványügyi osztályával együtt a mai egészségügyi oldalt e figyelemfelhívásnak szenteli. Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa W, \ - f Hírcsatorna Tudományos Hétvége. A hét végén megtartották a negyedik Tudományos Hétvége című rendezvényt a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épületében. A POTE által kezdeményezett, ma már országos jelentőségű rendezvénysorozat célja, hogy mindig más témakör megtárgyalására, más-más betegségcsoport gyógyításának legújabb módszerei és eredményei bemutatására összejöjjenek az ország legjobb szakemberei. A mostani hétvégi előadások és kerekasztal-beszélgeté- sek témái a tüdő daganatos betegségei voltak. / Kevés a vér! Országos jelenség, de megyénkre különösen jellemző, hogy kevés a véradó, kevés vér áll rendelkezésére a kórházaknak, klinikáknak. A Baranya Megyei Vértranszfúziós Állomás statisztikája szerint tavaly átlagban naponta 62-en jelentek meg véradásra. Az igények kielégítésére napi 80 véradóra lett volna szükség. A hiányzó mennyiséget máshonnan kellett megvásárolni az egészségügyi intézményeknek. Tavasszal is szalmonella. A hiedelemmel ellentétben nem csak nyáron, hanem a hőmérséklet emelkedésével már tavasszal is tartani kell a szalmonella fertőzésektől. A legjobb védekezés a megelőzés! Mivel legfőbb terjesztője a tojás, közvetlenül a felhasználás előtt a háztartásokban is ajánlatos alaposan lemosni a külső héját. Éttermi felhasználáskor előírás, hogy 10 percig két százalékos Hypo oldatban kell fertőtleníteni. Amennyiben szalmonellagyanús tüneteket észlelnek, (hasmenés, enyhe láz, levertség) azonnal orvoshoz kell fordulni. A tavaszi fáradtság leküzdhető, illetve enyhíthető, ha most elkezdjük vitaminnal bombázni a szervezetünket. Együnk sok zöldséget, különösen jók a káposztafélék, saláták. Fontos, hogy sokat legyünk friss levegőn. Üzenet az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójától: „Egészen a közelmúltig széles körben elterjedt az az érzés, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelmet már csaknem megnyertük. Látványos előrehaladás valóban bekövetkezett: felszámolták a feketehimlőt és más betegségek is megszűnőben vannak, mint a lepra, járványos gyermekbénulás. Tragikus módon az optimizmussal együtt járt a hamis biztonságérzet, amely elősegítette sok betegség riasztó gyorsaságú elterjedését.” A század első felében a fertőző betegségek okozta halálozás folyamatosan csökkent, mivel javultak a higiénés és táplálkozási viszonyok. Ez a tendencia csak erősödött az 1940- es években az oltóanyagok és Napjainkban ismét nagyobb számban megjelentek a betegségeket terjesztő élőlények, az egészségügyi kártevők néven ismert rovarok, rágcsálók. Most csak az emberi tetvekről szólunk. A tetvességet a második világháború után szinte teljesen felszámolták. Az újkori népvándorlás, a háborús menekülthullám következményeként hazánkban ismét elszaporodtak. Á fejtetvesség a kis közösségekben (család, bölcsőde, óvoda, iskola) a közvetlen személyes érintkezés útján könnyen terjed. A köztudatban él egy hamis illúzió: a fejtetves biztosan szennyezett környezetből jött. Ez egyáltalán nem igaz, mert a fejtetű nem kedveli a szennyezett fejbőrt és a hajat. A fejtet- vek és serkéik (fejtetű petéje) ellen nagyon hatékony szer a Nittyfor és a Pedex tetűirtó hajszesz. Ha a család egyik tagjánál fejtetvességet tapasztalnak, az egész családot át kell vizsgálni, mert az átfertőződés esélye fennáll. A lapostetvesség „kényelantibiotikumok eljövetelével. Mivel ettől kezdve a fertőző betegségek fenyegetése csökkenni látszott, az ellenőrzésükre addig rendelkezésre álló pénzalapokat fokozatosan más problémák megoldására irányították át, a fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek elvándoroltak a szakterületről, az e betegségek ellenőrzésére létrehozott infrastruktúra lassan kezd meginogni. A már leküzdöttnek hitt fertőző betegségek újra támadást indítottak, sőt újak jelentek meg. Az elmúlt 20 esztendő során több, mint 30 új, nagymértékben fertőző betegséget azonosítottak. Ezen új betegségek a Crautzfeld-Jakob betegség, a HIV-fertőzés, (az AIDS betegség okozója) az Ebola vírus okozta betegség, a Hepatitis C, metlen” fertőzöttség, mert ezek a vérszívó tetvek a szeméremszőrzeten telepszenek meg elsősorban. Terjesztésében is főként a nemi kapcsolat és az alsóruházat elcserélése játszhat közre. Eredményesen lehet védekezni ellene a Pedex tetűirtó- szerrel. A a legveszélyesebb a ruha- tetű, amely súlyos, halálos kimenetelű járványok kórokozóját hordozta és terjesztette háborús időkben (kiütéses tífusz). Ma az újbóli megjelenésével és elszaporodásával potenciális járvány veszélyt jelet. A hajléktalanok, csőlakók, a rendezett lakáskörülményeket nélkülözők között ütötte fel a fejét. A ruhatetvesek kínzó viszkea Lyme-kór. Ezek között van, amit még nem lehet gyógyítani, oltóanyag sem áll rendelkezésre, hogy megelőzzük. Megszűntnek hitt betegségek is újra feltámadtak, mint a kolera, vagy a TBC, de a malária, difté- ria, sárgaláz visszatérésének is tanúi lehetünk napjainkban. A fertőző betegségek feltámadásának, illetve újratámadá- sának számos oka van. Egyre több ember él a földön s sok helyütt az elavult higiénés infrastruktúra nem képes ezzel lépést tartani. Felgyorsult a nemzetközi utasforgalom, s az utazás a betegségek továbbvitelének egyik fő tényezője. Sajnos sok fertőző betegség kórokozója vagy nem reagál a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokra, vagy az idők során alkalmazkodott hozzá, így a kezelés hatástalan. Ezért az Egészségügyi Világszervezet szorgalmazza, hogy a világ országaiban erősítsék meg újból a fertőző betegségeket figyelő és jelző hálózatokat, hogy gátat lehessen vetni a teijedésének. Dr. Kiskároly Edina megyei tisztiorvos tetvek! tésük miatt véresre, sebesre vakarják magukat. A ruhatetű csak a melegben szeret élni, alsó ruházat redőiben, a testfelszín védett szőrzetében, de nagyfokú eltetvesedés esetében a felsőruházatban is. A ruhatetvesség elleni hatékony fertőtlenítést csak intézeti keretek között lehet megoldani. A személyi fertőtlenítés után a kezeltet ugyancsak fertőtlenített ruhával kell ellátni. A rendezett körülmények között élő embert is veszélyeztetheti a ruhatetű, mert zsúfoltságban (autóbuszon, vásári tolongásban) átvándorolhat egyik emberről a másikra. Pécs városában működik a megyei ÁNTSZ Fertőtlenítő Intézete, ahol akár személy, akár ruházat fertőtlenítését el lehet végezni. Ha bárkinek ez ügyben információra, vagy segítségre van szüksége, felhívhatja a 72/210-919-es telefont, vagy személyesen kérhet tanácsot a Pécs, Sport u. 6. szám alatt. Sipos Sándor közegészségügyi felügyelő intézet vezető Újból támadnak a A tavasz veszélye a kullancs Nemcsak a nyár, a tavasz is kullancsveszélyes időszaknak számít. A kullancs a fagy elmúltával újra kezdi élettevékenységét. Bokrok és aljnövényzet leveleinek fonákján hosszú ideig (akár 2-6 év) várja a megfelelő alkalmat a táplálékszerzésre. A kullancs két súlyos betegség terjesztője lehet, a Lyme-kór és a vírusos agyvelőgyulladás. A Lyme-kór 1975-ben került az érdeklődés középpontjába s a kórokozóját csak 1982-ben sikerült izolálni. Ez a baktérium a kullancs béltraktusában, míg az agyvelőgyulladás vírusa a kullancs nyálmirigyében él. A vírussal az ember akkor fertőződhet, ha a kullancs vért szív. Vérszíváskor ugyanis a szívó szájszervét a bőrbe fúrja. Ezután nyálát befecskendezi, mely érzéstelenítő hatású anyagot is tartalmaz, ettől csípése észrevétlen marad. A vírus ekkor kerül a szervezetbe, tehát a csípés után közvetlenül. Ä Lyme-kór okozójával más a helyzet. Mivel a baktérium a rovar belében, nem pedig a nyálmirigyberi található, átjutásához legalább 24-48 óra szükséges, ennek nagy szerepe van a megelőzésben. Az agyvelőgyulladás megelőzésére védőoltás áll rendelkezésre, mely a gyógyszertárakból a házi, ill. házi gyermekorvos receptjére beszerezhető. Az aktív védőoltáson kívül, ha ez nem történt meg, ún. passzív védőoltásra is lehetőség van a kullancscsípés után 72 órán belül. Az oltóanyag a gyógyszertárban vényre váltható ki. A Lyme-kór - melynek sokszínű megnyilvánulási formái: bőr, ízületi, szív- és idegrendszeri megbetegedések - megelőzésére védőoltás nem áll rendelkezésünkre. Fontos kihangsúlyozni az idő szerepét. A baktérium átjutásához 48 óra szükséges, ezért ha a kullancsot bőrünkben felfedezzük, ne várjunk szakorvosi segítségre. A rovart két ujjunk közé fogva csavaró mozdulattal tépjük ki a bőrből (ilyenkor feje nem, csak szívószerve maradhat a bőrben, amely kórokozót nem tartalmaz). Nagyon fontos: a bőrbe fúródott kullancsra semmilyen anyagot (olajok, alkohol, zsír, kenőcs) helyezni nem szabad, mert ez a rovart öklendezésre készteti, és így a kórokozók bőrbe jutását segítjük elő! A kullancs eltávolítása után szükség lehet anti- biotikus kezelésre, ezért célszerű orvost felkeresni. Pál András ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Epidemiológiai Osztály Új felfedezés a Hepatitis C A vírus régóta létezik, csupán felfedezése váratott magára 1989-ig. Korábban csak a rejtelmes „nem A-nem B” vírusnak hívták, s több éves intenzív nemzetközi kutatómunka eredményezte az azonosítását. A Hepatitis vírusok sorrendjében a C elnevezésű vírus által megfertőződött betegek 80 százaléka krónikusan fertőzött marad, és a betegségnek olyan súlyos, hosz- szú távú következményei lehetnek, mint például májdaganat kialakulása. Mint minden, a közelmúltban felfedezett betegség esetében tudományos körökben ellenvélemények vannak a krónikus hepatitis (májgyulladás) terjedéséről, kórlefolyásáról, következményeiről és kezeléséről. Szaporodó TBC-sek 115 évvel a tbc kórokozó felfedezése után ma a tuberkulózis szerte a világon több áldozatot szed, mint valaha. A világ népességének egyharmada (kb. 1,7 milliárd ember) átesett tbc-s fertőzésen. Közülük évente 8 millióan betegednek meg és 3 millióan meghalnak. Az első figyelmeztető jel az volt, amikor az USÁ-ban 1985-ben a járvány addig kedvező alakulása megfordult. Nálunk 1991 óta tapasztalható, hogy évről évre többen betegednek meg tbc-ben. A betegek többsége súlyos állapotban kerül felismerésre és szaporodnak azok a betegek, akik olyan baktériumokat szórnak szét környezetükben, amelyre a gyógyszerek hatástalanok. A kedvezőtlen jelenségek oka, hogy sokan nem fordítanak kellő figyelmet egészségük megőrzésére. Évről évre kevesebben vesznek részt a tüdőszűrésen, a felszólításokat zaklatásnak, „személyiségi jogai” megsértésének tekintik. Tünetek esetén sem fordulnak orvoshoz, emiatt késik a betegség felismerése és ezalatt nemcsak a beteg ember állapota romlik, de környezetét is megfertőzi, terjeszti a betegséget. A tuberkulózis teljes gyógyulásához több hónapos kezelésre van szükség. A fertőzőképesség megszűnése után a kórházból hazaengedett betegek közül sokan nem szedik rendszeresen gyógyszerüket, elhanyagolják az ellenőrzést. Emiatt a betegség kiújulhat, a beteg ismét fertőzővé válhat és megjelenhetnek a már említett, gyógyszereknek ellenálló kórokozók. A késve felfedezett és a visszaeső betegek egyre több embert fertőznek meg, a több fertőzöttből több lesz a beteg és ezt a lavinát nem könnyű megállítani. Mindebben szerepet játszik az anyagi-szociális helyzet romlása is, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, hajléktalanság, az alkohol és a dohányzás, így érthető, hogy a tuberkulózis elsősorban a társadalom perifériájára szorult embereket veszélyezteti, de senki sem érezheti „védettnek” magát. Vissza lehet-e fordítani a tbc-járvány kedvezőtlen alakulását? A korábban bevált és sikeresnek bizonyult eljárásokat igyekszünk a megváltozott helyzethez alakítani. Újjászerveztük a tbc-s betegek nyilvántartását. Egyénileg figyelemmel kísérjük a kezelés menetét, hogy időben közbeléphessünk, ha szükséges. Nagyobb mértékben be kívánjuk vonni a háziorvosokat a tbc-s betegek kezelésébe. Fokozni kívánjuk az ismeretlen betegek felkutatását. De a leghatékonyabb a lakosok közreműködése. Dr. Schreiner Mária intézetvezető főorvos Megyei Tüdőgondozó Intézet ANTSZ szolgáltatás Mivel ismét feltámadtak olyan fertőző betegségek, amelyekről azt hitték, hogy sikerült visszaszorítani, valamint új betegségek bukkantak fel, különösen fel kell készülni azoknak, akik olyan országokba szándékoznak utazni, ahol e betegségek jelen vannak. (A volt Szovjetunió területén is több olyan betegség támadt fel - hastífusz, diftéria) - amiről korábban nem lehetett hallani.) Mindenképp ajánlatos utazás előtt 2-3 héttel tájékozódni a célország egészségügyi helyzetéről. A Baranya Megyei ÁNTSZ minden kedden 13.30-15.30-ig ügyeletet tart, ahol erre vonatkozó információval szolgálnak és ha kell, védőoltást is adnak. TBC-s megbetegedések számának alakulása hazánkban