Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-06 / 94 szám
6 Btíhántúli Napló Magazin 1997. április 6., vasárnap A történelem és a First Lady-k Oktatók tilosban A brit hölgyek nagy része ezentúl nem szerezhet gyakorlatot az éjszakai vezetésben. A szigetországi autósiskolák szövetsége ugyanis megtiltotta a férfi oktatók számára, hogy alkonyat után órát adjanak a szebbik nem képviselőinek. A döntés számos panaszos bejelentés után született, amelyek arról tanúskodtak, hogy az oktatók szeretnek a sötétben tapogatózni, visszaélve a volán mögött ülő bájos mazsolák helyzetével. A szövetség kidolgozta az új viselkedési kódexet, amely előírja, hogy este csak abban az esetben ülhet tanár és tanítvány egy kocsiban, ha azonos neműek. Viccparádé Cicák. Két fekete macska beszélget a tetőn. „Dögunalom ez a mai nap.” „Gyere, vigyünk körbe egy kis bal- szerencsét!” Változás. Hogy hívják a Csipet csapatot, ha elüti őket a vonat? Cefet cafat. Stirlitz. A híres kém megy az erdőben, villanást észlel. „Az erdő nagy varázslója csodát tesz” - gondolja Stirlitz. „Meghalsz” - gondolja a puskagolyó. Tájékozódás. Beront egy vak az áruházba, és pórázánál fogva kezdi pörgetni a kutyáját a feje fölött. Az eladó megkérdezi, mit csinál. „Körülnézek” - mondja a vak. Párbeszéd. „Beértünk már a városba?” „Biztos, mert egyre gyakrabban ütünk el valakit.” „Hát, akkor lassíts!” „Hogyan, mikor te vezetsz?!” Tőzsde. „Hallottad, hogy egyes országokban megtiltották, hogy a nők 12 és egy óra között bemenjenek a tőzsdére?” „Nem, miért?” „Mert olyankor sok férfi elveszti ott a gatyáját.” Alkohol. Részeg tántorog a széles út közepén, megkérdi a rendőr, miért nem a járdán megy. A válasz nem késik: „Mi vagyok én, kötéltáncos?” Morbid. Bemegy a beteg az orvoshoz, és mondja, nagyon köhög. Az orvos kimutat az ablakon a közeli temetőre: „Látja azokat a sírokat? Azok milyen szívesen köhögnének!” Továbbra is várjuk vicceiket, ötleteiket lapunk címére, bármilyen műfajban. Összeállította: Bozsik László Az elnökfeleségek, noha nem választják őket és fizetést sem kapnak, mégis reflektorfényben vannak. Gyakran egész rágalomhadjáratot kell eltűrniük, ami voltaképpen nem is nekik, hanem áttételesen a férjüknek szól. „A közvélemény szentet vagy ördögöt csinál belőlük, pedig azt hiszem, hogy a körülményeikhez képest eddig mind a 43 amerikai First Lady megállta a helyét” - írja új könyvében a hírneves Smithsonian Múzeum vezető történésze, Edith Mayo. Az Egyesült Államok negyedik elnökének neje, Dolley Madison volt az első, aki a megtisztelő Első Hölgy címet kapta. James Monroe párját csak ráAki azt gondolná, hogy az asztronómiai felfedezések hatására leáldozott az asztrológia csillaga, téved. Még mindig olyan szilárdan tartja magát, mint régen. Az asztrológia őshazájában, Mezopotámiában eredetileg nem is készültek személyes horoszkópok, csak az uralkodók számára. Az ő sorsuk egyben népük jövőjét is megmutatta. A középkorban minden királynak, uralkodónak volt saját, udvari csillagjósa. A modem korban az államférfiak nem dicsekednek azzal, ha konzultálnak asztrológusaikkal. Teddy Roosewelt amerikai elnök azonban például sohasem titkolta, hogy hisz a csiltarti Elizabeth-ként emlegetik az egykorú történeti források, azaz a vele konkurens politikusfeleségek. Leginkább azt sérelmezték e hölgyek, hogy mivel Mrs. Monroe elvből nem vett részt a Fehér Ház-beli fogadásokon, ezért azokra más asszonyokat sem hívtak meg. Elizabeth Monroe-hoz hasonlatosan rossz a híre Mary Lincolnnak. Pedig szegényt inkább nevezhetnénk a szó szoros értelmében szerencsétlennek - magánéletében és politikailag is -, hiszen összes baja abból fakadt, hogy délinek született, s ezért környezete rásütötte az áruló bélyegét. Ugyancsak a múlt században volt elnökné Julia Gardiner Tyler. 1844-ben, 24 évesen lagokban. Személyes horoszkópját a Fehér Házban a falra is kirakta. Ronald Reagan és felesége olyannyira fontosnak tartotta Carroll Righter hollywoodi csillagjós tanácsait, hogy minden reggel fölhívták, mit tud mondani a számukra. Amikor azonban a szakértő nem látta előre az 1981-es merényletkísérletet, Mrs. Reagan Joan Quigley San Franciscó-i jósnőre cserélte le őt. Amikor a CIA vezetői megtudták, hogy Nancy Reagan rendszeresen beszél asztrológussal, óriási pánikba estek. Attól rettegtek, hogy a telefonbeszélgetéseket a KGB lehallgatja, s így megtudja az elnök részletes programját. Pedig a ment feleségül a nála harminc esztendővel idősebb John Tylerhez. A huszadik századi elnökfeleségek közül talán a legismertebb Eleanor Roosevelt, akinek viszont - a történésznő szerint - „sokan alábecsülték politikai befolyását”. Nancy Reaganról ma már kevesebb szó esik, vélhetőleg túlságosan „hollywoodias” asztrológia-őrülete miatt. Hillary Clinton szavaival zárja kötetét a tudós történésznő: „A mi életünk számtalan szerep elegye, s amíg megtaláljuk az egyensúlyt, bizony sokat billenünk. Számomra a család, a munka, a szolgálat jelenti ezt az elegyet. Csakúgy, mint minden nőnek.” CIA kémfőnökei amúgy nem zárkóztak el a csillagjóslástól. Az 1950-es és 60-as években pontos listájuk volt azokról az államelnökökről, akik asztrológiai támogatást igényeltek, s vesztegetéssel és más módon elhelyezték a maguk , jósait” a környezetükben. Mehmet Sehu albán miniszterelnök, Kwame Nkrumah ghanai elnök, Szuka mo indonéz államfő sohasem tudta meg, hogy beépített jósok amerikai befolyásra vallatták a csillagokat. Nkrumah elnököt is így buktatták meg: ,jósai” Kínába küldték látogatóba, távóllété- ben pedig vértelen puccsal megdöntötték kormányát. H. I. Gy. A prágai Viaszmúzeumban állították ki Hrucsov és Sztálin viaszszobrát, melyeket egyenként hétezer dollárért vásároltak Oroszországtól. Csillagjósok és politikusok Rohanunk a semmibe? Kemény jóslat, de Konrad Lo- renznek, a sajnos már elhunyt Nobel-díjas osztrák tudósnak volt mersze feltenni a kérdést. A következtetését a hétköznapokból vonta le. Egyszerűen körbenézett, s az emberek magatartásából „kiszámolta”, hogy amilyeh ütemben tesszük tönkre környezetünket, csakis a katasztrofális vég jöhet. Tegyük fel, hogy Lorenz tudatosan túloz. Azok a jelenségek azonban, amelyeket sötét színekkel a jövő palettájára kénytelen felfesteni, valóban meghökkentőek. Ami azonban tragikus: az ember tisztában van a saját világát romboló magatartásával, ám ezen a levont tanulságok ellenére sem hajlandó változtatni. Konrad Lorenz pedig valóban alaposan körbenézett. Az írott és „képernyős” kultúrától kezdve a jövő generációinak e szempontból nem kellően irányított magatartásán keresztül a pénzügyi-ipari lobbik világirányító hatalmán át megmutatja, hogy pokolba vezető utat kövezünk ki. A tudós azonban a közvélemény előtt nem annyira jövőkutatóként ismert, hanem mint az állatok magatartásával foglalkozó szakember. Ezt csak azért említjük, mert e körbe tartozó jó néhány megfigyeléséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az állatok hamarabb tanulják meg - éspedig nem is évszázezrede- ket kívánó időtartam alatt - a természet elvárásaihoz való alkalmazkodást. Sőt, ijó közérzetük” érdekében villámgyorsan is képesek alkalmazkodni az igényekhez. A példát Lorenz egy kollégájának majmáról vette. Az értelmes jószágnak - gazdájával együtt élt egy lakásban - egyetlen rossz tulajdonsága volt: mindig odacsinált a szőnyegre. A gazda persze igyekezett leszoktatni róla az állatot. Durva eszközöknek nem lévén barátja, egyszerűen ilyen alkalmakkor a fenekére vert a majomnak, majd kilódította a földszintes ház ablakán a kertbe. Magyarul: tanuld meg te majom, hogy az ilyesmit a bokrok alatt szokás elintézni! Nos, az állat három dorgálás után kapcsolt. A szőnyegre ugyan továbbra is odápiszkí- tott, de utána öntudatosan a saját fenekére vert - és kiugrott az ablakon ... Mármost az ide kissé ellentmondásosnak tűnő példa - az emberiség sorsa és egy majom pajkossága - csak azért jó, mert éppenséggel mi is bepiszkítjuk „lakásunkat”, azaz a Földet. Csakhogy a már felismert veszély miatti dorgálások mit sem érnek. Meglehet, mi is majd azt csináljuk, amit a majom: kiugrunk. Félő azonban, hogy akkor már nem lesz hova. Mészáros A. Brüsszelben megrendezték a tizedik nemzetközi testfestő versenyt, melyen négy óra állt a résztvevők rendelkezésére, hogy elképzeléseiket megvalósítsák. Képünkön az egyik „mű” a sok közül. Főzzünk változatosan! Gömböc. Hozzávalók: a tésztához 2 deci liszt, 2 deci tejföl, 2 egész tojás, 1 kávéskanálnyi só, az öntethez 10 deka füstölt szalonna vagy tarja, illetve 5 deka reszelt sajt és 2 deci tejföl. A lisztet elkeverjük a sóval, majd a tejföllel és a felvert tojásokkal. Gömböcöt formálunk belőle, és tiszta konyharuhába vagy vászondarabba kötjük. Főzőkanálra akasztva egy forró vízzel teli fazékra függesszük úgy, hogy a tésztát a víz ellepje. Űjrafor- rás után a tüzet mérsékeljük, és 40 percig lassan forralva főzzük. A gömböcöt felszeletelve köretnek adhatjuk vadas, mártásos húsok mellé. Önálló ételként is tálalhatjuk tejföllel és reszelt sajttal, vagy pirított füstölt szalonnával készült tejfölös öntettel. Fogyasztható hússal, darált pari- zerrel gazdagított fűszeres paradicsommártással is. Tejes tészta. 20-25 deka finommetéltet vagy szélesmetéltet 5-6 deci tejben, 3 deka vajjal, csipetnyi sóval addig főzzük, míg a tej zömét magába szívta. Leszűijük, megszórjuk 10 deka cukros darált dióval, mákkal, vagy fahéjas pirított morzsával. Ha gazdagabbra akarjuk, margarinnal kikent jénai tálba simítjuk. 2 tojás sárgáját 2 evőkanál cukorral habosra keverjük, elvegyítjük vele 2 tojás keményre vert habját és a tésztán elegyengetjük. Közepesen meleg sütőben addig sütjük, míg a tojáshab rózsaszínűre pirul. W. M. Egy NDK-s Hollywoodban Emil Jannings volt az első és egyben utolsó német filmszínész, aki még 1928-ban Oscar- díjat kapott, így az idei jelölés a Shine című filmben nyújtott alakításáért már magában megtiszteltetés volt Ármin Mueller- Stahlmk, az NDK volt vezető színészének, akit Szabó István Redl ezredes című munkájában láthattunk Ferenc Feídinánd szerepében. Mueller-Stahl néhány éve már Hollywoodban él, és a nagy fordulat után szó volt róla, hogy Mike Ovitz, az egyik legmenőbb producer Sean Connery-kaliberű szupersztárt csinál belőle. A színész erre így emlékezik:- Remek vacsorán voltunk Ovitznál, de én az időeltolódás miatt egyre álmosabb lettem, közben Robin Williams az egyik viccet mondta a másik után, nem tudtunk a tárgyra térni, úgyhogy egy idő után már se angolul, se németül nem értettem egy kukkot sem. Elmentem lefeküdni. Ennek ellenére Mueller- Stahlt folyamatosan foglalkoztatják Hollywoodban, aki mégse tudta teljesen megszeretni a világ film-fővárosát.-Már maga Los Angeles is egy őrült város. Mindenki sztár szeretne lenni. Az utcán meg lehet figyelni, ki éppen milyen szerepet játszik. Kamerák nélkül ugyan, de mindenki a maga kis filmjében alakít. Hollywoodra pedig rá lehet mondani, hogy a legdrágább, legfeleslegesebb dolgokkal berendezett, leginkább életidegen Paradicsom a Földön. Egy jelenetet, amit Európában egyetlen kamerával vesznek, itt biztos, hogy öttel; egy-egy beállítást nálunk leforgatnak maximum háromszor, Spielberggel megcsináltuk tizenötször. Van rá idő, van rá pénz. A szerződéseim, amiket az ügyrtököm tető alá hoz, 300 oldal vastag könyvek. A legapróbb részletekig minden bennük van, például, hogy a la- kóbüszomban milyen típusú ágy lesz, milyen könyvek, videofilmek és egy sereg holmi, amire amúgy semmi szükségem. Visszaemlékszem a régi NDK-s időkre: akkor a lakóbuszt egy rozzant szék helyettesítette, vagy sokszor még az sem! M. K.
