Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-06 / 94 szám

1997. április 6., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 „Divatterror az iskolában Tizenöt évvel ezelőtt, középis­kolás koromban a suliban há­romféle „állatfaj” létezett: a csöves, a digó (vagy popper) és a semmilyen - ez utóbbiból volt a legkevesebb. Mindenki többnyire szeretett volna „va­lamilyennek” kinézni. A mai iskolás korosztály öl­tözködésbéli különbségeit azonban nem pusztán az egyéni ízlés, hanem a szülők anyagi lehetőségei is alapvetően meg­határozzák. Vannak az abszolút menők, akik naprakész cuccok­ban feszítenek, őket követik - próbálják követni - azok, akik­nek csak „hasonmásokra” futja (Reebok cipő helyett megteszi a Redok is, a harmadába kerül), de persze vannak családok, ahol erejüket meghaladóan igyekeznek megfelelni a gyer­mek óhajának. Az általános és középiskolai tanárok többsége érzi ezt a különbséget és a mö­götte húzódó esetleges feszült­séget. Az ifjúságpszichológus ugyan arra hívja fel a figyelmet, hogy főleg a 14-18 éves kor­osztály önazonosulási vágya nagy, miközben folyamatosan keresik, miképp felelnek meg leginkább a környezetüknek is. A „különcség” mögött több­nyire tanulási vagy családi probléma rejtőzik. A lányok megjelenése ön­magáért beszél, hiszen már a 7. osztályban dívik a hajszínezés, a középiskolásoknál feltűnően gyakoriak a műkörmök. Mind­két nemnél - ha a ruházat nem is követi teljes mértékben az aktuális széljárást - kiemelt szerepet kap a lábbeli. Az árak mindenki előtt ismertek, így nem lehet csodálkozni azon, hogy mondjuk egy 10 ezer fo­rintnál is drágább sportcipő az egyetlen viselete egy-egy fia­talnak. Hiszen ezzel az áldozat­tal kimerültek az anyagi lehető­ségek, ezért aztán télen-nyáron, ünnepélyen és akadályverse­nyen is ebben kénytelenek pompázni.- Bizony, vannak rongyos cipőjű gyerekek, vagy olyanok, akik hetekig ugyanabban a pu­lóverben járnak - mondta egy gimnáziumi tanárnő -, de sze­rencsére ez nem jelent még tel­jes „kasztosodást”. Sőt, a külső megjelenést még a mai világ­ban is kompenzálni tudják egy osztályközösségben a belső ér­tékek, a szorgalom és a tudás. M. K - Fotó: Läufer L. Megkínzott gyerekek Hernádi, az ilyen-olyan Pécsett nemrégiben azért indult büntető eljárás, mert egy apa késsel hátba szúrta tizenkét éves fiát. Miért? Mert a bejárati ajtón kopogtattak, és a „büdös kölyök” nem akart ajtót nyitni. A városi önkormányzat gyámügyesei a minap olyan gyermekről kaptak hírt, akit nemcsak rendszeresen szíjjal vertek, de módszeresen forró vasalóval égettek. A télutón két csecsemővel rohantak a gyám­ügyesek a kórházba: a kisdedek testhőmérséklete már 23,8 Cel­sius (!) volt, a teljes kihűlés kö­zelében. (Sikerült őket vissza­adni az életnek.) Más esetben kulcscsont-töréssel került kór­házba egy megfenyített apró­ság. Ugyancsak Pécsett a szü­lők éheztetéssel büntették gye­rekeiket. Ennél a családnál a hűtőszekrényt kinyitni a lopás bűnével volt egyenértékű. Más az apróbb gyerekeit meztelenre vetkőztetve állandóan az ágy­ban tartotta, s aki kibújt a ta­karó alól, az kemény verést ka­pott. Persze akadnak változatos­ságai a verésnek, ütlegelésnek, hajtépésnek, fülszaggatásnak. A szakemberek szerint mind­ebben az a félelmetes, hogy a gyermekek megkínzásának alig egy-két százalékáról szerezhe­tünk tudomást, a többi rejtve marad. Statisztikát nehéz készíteni: minden önkormányzat saját gyámügyi hivatalával intézke­dik, összesítések nem készül­nek. Csak egymásnak mondják el, hogy egyre több a szomorú­ság. Mindezek miatt is kezdő­dik április 16-án Gyulán egy országos konferencia - véd­nöke Göncz Arpádné -, s mely­nek fő témája a gyermekvéde­lem lesz. Kozma F. Hernádi Judit az a fajta szí­nésznő, akire legjobban az a szó illik: jelenség. Akár azt búgja, hogy „Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen ...”, akár - mint a tévében húsvéthétfőn - az Osztrigás Miciben forgatja a szemét mély dekoltázsa fölött. Mi­kor telefonon Szolnokon épp egy következő Mici-fellépés előtt elérem, és kérdem, mi­kor lenne alkalmas egy kis beszélgetés a VDN számára, így felel:- Soha! - De aztán kissé engedékenyebb hangon: - Na, mondja!- Látta magát a tévében?-Nem. Soha nem nézek meg semmit. Minek? Ha magamat akarom nézegetni, ott van a tükör, nem igaz?- Megválogatja a szere­peit?-Legfeljebb, ha egyben igazgató is, akkor válogathat az ember! Különben annak kell örülni, ha egyáltalán le­hetőséget kapok. Egyébként ennek a mesterségnek az a lényege, hogy minden fajta szereppel meg kell küzdeni, A Guinness Rekordok Köny­vében csak a legidősebb szülő nő szerepel: állítólag 59 éve­sen hozta világra gyermekét. Ha a legfiatalabb szülő nő is bekerülhetne, az lehet, hogy egy pécsi anya lenne, aki 13 évesen hozta a világra első gyermekét, most a héten pedig bohózattal éppúgy, mint sorstragédiával. Ha így vesszük, nincs is különbség szerep és szerep között.- Kepes András „Desz- szert” című műsorában el­mesélte Görög Lászlóval való szerelmük kezdetét, tör­ténetét. Aztán az életet elját­szották Koltai Róbert „Szamba” című fdmjében. Milyen érzés volt?- Magunk is meglepőd­tünk, mert a forgatókönyv szerint mi nem boronáló- dunk össze, csak jó barát­már másodjára szült. Ő volt az, akiről tavaly megírtuk: a gyermek-anya a szülés után kiszökött a kórházból, sorsára hagyva ép és egészséges kis­fiát. Most ismét fia lett, s a tör­ténet nem hozott újabb fordu­latot sem: a szülést követően ságba keveredünk. így is lett, de hogy, hogy nem, a film vágása után „pár” lett belőlünk, ugyanis pont azt a részt vágták ki, ami arról szól, hogy mi csak barátko­zunk. Ebből is látszik, hogy egy filmet a vágó rendez va­lójában!-A „Süni és barátai” című Csukás István tv-mesé- ben a kotnyeles Kakukkot alakítja. Hogy zajlik egy ilyen film felvétele?- Állunk négyen, Für Anikó, Rudolf Péter, Garas és én a mikrofon előtt és rö­fögünk, nyuszogunk, mor- gunk és kakukkolunk. Imád­tuk csinálni - sajnos, múlt időben kell mondanom, mert 52 rész után leállították a so­rozatot, nincs rá pénz, naná!- Bolondos április van. Mi jut erről az eszébe?- Semmi. Bár nem igaz, mert áprilisban van a szüle­tésnapom. Vagyis idén is egy évvel öregebb leszek. De erről nem az április tehet. Egyébként jó hónap. Ilyen is meg olyan is. Pontosan, ami­lyen én vagyok! Méhes K. azonnal kereket oldott G. Zs., második gyermekét is a sor­sára hagyva. Jelen sorok írója nemrégiben beszélgetett a vá­randós anyukával, aki lányt (Szandit) szeretett volna, s fo- gadkozott, a gyermeket felne­veli. Ennyi lett a fogadkozás­ból. Kozma F. Lóval Würzburgig Jószolgálati lovastúrát rendez­nek május 1-31. között, a ma­gyarság történetének egy meg­határozott időszakára emlé­kezve. A megközelítőleg ezer kilométeres, Komáromtól Würzburgig tartó úttal tiszte­legni szeretnének elődeink tel­jesítménye előtt, és terjeszteni a magyarság valósághű történe­tét, épp ezért a túra az Interne­ten keresztül is nyomon követ­hető lesz. (sz) Modernkori őrületek A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ adott he­lyet szombaton a 20. század végi gyűjtögetés megszállottai­nak: telefonkártya és Kinderto- jás-figura börzét tartottak, nagy érdeklődés mellett. A szülők, akik valaha papírszalvétát és gyufaskatulya-címkét gyűjtö­gettek, segítettek gyermekeik­nek a csereberében. (sz) Szülinap az IH-ban Egyéves fennállását ünnepli áp­rilis 9-én a diákok által alakított Capuccino Filmszínház. A pé­csi Ifjúsági Ház rendezvényén délután fél hattól a múlt évad két nagy sikerű filmjét, a Tra- inspottingot és a Rettenthetet­lent vetítik. A vetítések között tombolára és a szülinapi torta felvágására kerül sor. (t) Új cérnagyár Nagyatádon Április hetedikén avatják föl az új Nagyatádi Cémagyárat, me­lyet januárban vásárolt meg a Coats Hungary Kft. A vállalko­zás a kelet-európai régió legje­lentősebb varrócérna és kézi­munkafonal gyártója. Az új üzem lehetővé teszi a kelet-eu­rópai textilipar teljes cémaellá- tását. (sz) Másodjára szült 14 évesen Kis „Vészhelyzet” Komlón? Több, nem éppen hízelgő ész­revétel érkezett szerkesztősé­günkbe a Komlói Kórház mű­ködésével kapcsolatban. Mind­járt a legdurvább, egy vicc, ami állítólag a városban kering: „Mi a különbség a Vészhelyzet és a Komlói Kórház között? - Hogy a Vészhelyzetben csak egy Ross (olv.: rossz) doktor van”. A vádaknak is beillő megjegy­zések emlékeztetnek a Sebé­szeti Osztály főorvosának tava­lyi „eltávolítására”, és arra, hogy az amúgy a nyugdíjkorha­tárt valóban elért főorvos tá­vozta után három valahai be­osztottja is otthagyta a kórhá­zat. Mi több, a kiszemelt utód, amikor meghallotta, milyen „cirkusz” van Komlón, inkább azt mondta, köszöni, ebből nem kér. A lakosságnak az sem tet­szik, hogy míg a kórházfelújítás hitelét évi 66 millióval kell tör­leszteniük - a kórházigazgató felvetése szerint a komlóiak az adójuk 1%-ával segíthetnének be még pluszban -, egy öttagú orvoscsoport pályázaton nyert 40 millió forinttal új egészség- ügyi centrumot kíván működ­tetni a volt Tröszt-épületben. Mindezen állítások kitelje­sednek abban a félelemben, hogy - egy telefonálót idézve - „az orvosokból álló képviselő- testület magánkézbe akarja ját­szani a kórházat”. Szarka Elemér polgármester - mintegy megszólítottként - a fentiekre a következőképp rea­gált a VDN-nek:- Hadd kezdjem a végén: öt orvos képviselőnk van, ez tény. A kórházprivatizációval kap­csolatban semmi konkrétumot nem tudunk még, a szóbeszéd­nek semmi alapja nincs. A kór­ház az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztárral képes együtt élni, a meglévő , adósság- állományt kezeljük, egyedül a megfelelő szintű akkreditáció várat még magára, ehhez 120 milliós új műszerberuházás kel­lene. Április 15-ével a POTE egyik adjunktusával betöltésre kerül a sebészfőorvosi poszt, s bár valóban elment három szakorvos, szerintem ez még nem tömeges fluktuáció. Ami pedig az új csoportpraxist illeti, a város csak örülhet, hogy negyven millió érkezik a helyi egészségügybe. A rendelőinté­zetnek ez lehet, hogy kellemet­len, hiszen ez számukra konku­rencia. M. K. Le a kalappal! Pécsváradon syombaton nyílt meg az V. Baranyai Gyermek és Ifjúsági Feszti­vál keretén belül a VI. Weö­res Sándor Országos Gyer­mekszínjátszó Találkozó megyei döntője. Tizenhat általános iskolás gyermekcsoport 235 kis színjátszója lépett a Pécsvá- radi Művelődési Központ színpadára, hogy a Petkó Jenő vezette zsűri, a veiélytár- sak és a közönség előtt bemu­tassák azt a plusz tudást, amit a szigorúan vett tananyagon túl az iskola nyújt számukra. A 17 produkcióból három jutott to­vább a hónap végi paksi regio­nális döntőre, majd máj'".2„>. következik az országos megmé­rettetés - remélhetőleg baranyai résztvevővel. M. K. Telenet a Cserkúti Cseoűrágók műsorából fotó: Läufer l. t * t

Next

/
Thumbnails
Contents