Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-06 / 94 szám
1997. április 6., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 „Divatterror az iskolában Tizenöt évvel ezelőtt, középiskolás koromban a suliban háromféle „állatfaj” létezett: a csöves, a digó (vagy popper) és a semmilyen - ez utóbbiból volt a legkevesebb. Mindenki többnyire szeretett volna „valamilyennek” kinézni. A mai iskolás korosztály öltözködésbéli különbségeit azonban nem pusztán az egyéni ízlés, hanem a szülők anyagi lehetőségei is alapvetően meghatározzák. Vannak az abszolút menők, akik naprakész cuccokban feszítenek, őket követik - próbálják követni - azok, akiknek csak „hasonmásokra” futja (Reebok cipő helyett megteszi a Redok is, a harmadába kerül), de persze vannak családok, ahol erejüket meghaladóan igyekeznek megfelelni a gyermek óhajának. Az általános és középiskolai tanárok többsége érzi ezt a különbséget és a mögötte húzódó esetleges feszültséget. Az ifjúságpszichológus ugyan arra hívja fel a figyelmet, hogy főleg a 14-18 éves korosztály önazonosulási vágya nagy, miközben folyamatosan keresik, miképp felelnek meg leginkább a környezetüknek is. A „különcség” mögött többnyire tanulási vagy családi probléma rejtőzik. A lányok megjelenése önmagáért beszél, hiszen már a 7. osztályban dívik a hajszínezés, a középiskolásoknál feltűnően gyakoriak a műkörmök. Mindkét nemnél - ha a ruházat nem is követi teljes mértékben az aktuális széljárást - kiemelt szerepet kap a lábbeli. Az árak mindenki előtt ismertek, így nem lehet csodálkozni azon, hogy mondjuk egy 10 ezer forintnál is drágább sportcipő az egyetlen viselete egy-egy fiatalnak. Hiszen ezzel az áldozattal kimerültek az anyagi lehetőségek, ezért aztán télen-nyáron, ünnepélyen és akadályversenyen is ebben kénytelenek pompázni.- Bizony, vannak rongyos cipőjű gyerekek, vagy olyanok, akik hetekig ugyanabban a pulóverben járnak - mondta egy gimnáziumi tanárnő -, de szerencsére ez nem jelent még teljes „kasztosodást”. Sőt, a külső megjelenést még a mai világban is kompenzálni tudják egy osztályközösségben a belső értékek, a szorgalom és a tudás. M. K - Fotó: Läufer L. Megkínzott gyerekek Hernádi, az ilyen-olyan Pécsett nemrégiben azért indult büntető eljárás, mert egy apa késsel hátba szúrta tizenkét éves fiát. Miért? Mert a bejárati ajtón kopogtattak, és a „büdös kölyök” nem akart ajtót nyitni. A városi önkormányzat gyámügyesei a minap olyan gyermekről kaptak hírt, akit nemcsak rendszeresen szíjjal vertek, de módszeresen forró vasalóval égettek. A télutón két csecsemővel rohantak a gyámügyesek a kórházba: a kisdedek testhőmérséklete már 23,8 Celsius (!) volt, a teljes kihűlés közelében. (Sikerült őket visszaadni az életnek.) Más esetben kulcscsont-töréssel került kórházba egy megfenyített apróság. Ugyancsak Pécsett a szülők éheztetéssel büntették gyerekeiket. Ennél a családnál a hűtőszekrényt kinyitni a lopás bűnével volt egyenértékű. Más az apróbb gyerekeit meztelenre vetkőztetve állandóan az ágyban tartotta, s aki kibújt a takaró alól, az kemény verést kapott. Persze akadnak változatosságai a verésnek, ütlegelésnek, hajtépésnek, fülszaggatásnak. A szakemberek szerint mindebben az a félelmetes, hogy a gyermekek megkínzásának alig egy-két százalékáról szerezhetünk tudomást, a többi rejtve marad. Statisztikát nehéz készíteni: minden önkormányzat saját gyámügyi hivatalával intézkedik, összesítések nem készülnek. Csak egymásnak mondják el, hogy egyre több a szomorúság. Mindezek miatt is kezdődik április 16-án Gyulán egy országos konferencia - védnöke Göncz Arpádné -, s melynek fő témája a gyermekvédelem lesz. Kozma F. Hernádi Judit az a fajta színésznő, akire legjobban az a szó illik: jelenség. Akár azt búgja, hogy „Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen ...”, akár - mint a tévében húsvéthétfőn - az Osztrigás Miciben forgatja a szemét mély dekoltázsa fölött. Mikor telefonon Szolnokon épp egy következő Mici-fellépés előtt elérem, és kérdem, mikor lenne alkalmas egy kis beszélgetés a VDN számára, így felel:- Soha! - De aztán kissé engedékenyebb hangon: - Na, mondja!- Látta magát a tévében?-Nem. Soha nem nézek meg semmit. Minek? Ha magamat akarom nézegetni, ott van a tükör, nem igaz?- Megválogatja a szerepeit?-Legfeljebb, ha egyben igazgató is, akkor válogathat az ember! Különben annak kell örülni, ha egyáltalán lehetőséget kapok. Egyébként ennek a mesterségnek az a lényege, hogy minden fajta szereppel meg kell küzdeni, A Guinness Rekordok Könyvében csak a legidősebb szülő nő szerepel: állítólag 59 évesen hozta világra gyermekét. Ha a legfiatalabb szülő nő is bekerülhetne, az lehet, hogy egy pécsi anya lenne, aki 13 évesen hozta a világra első gyermekét, most a héten pedig bohózattal éppúgy, mint sorstragédiával. Ha így vesszük, nincs is különbség szerep és szerep között.- Kepes András „Desz- szert” című műsorában elmesélte Görög Lászlóval való szerelmük kezdetét, történetét. Aztán az életet eljátszották Koltai Róbert „Szamba” című fdmjében. Milyen érzés volt?- Magunk is meglepődtünk, mert a forgatókönyv szerint mi nem boronáló- dunk össze, csak jó barátmár másodjára szült. Ő volt az, akiről tavaly megírtuk: a gyermek-anya a szülés után kiszökött a kórházból, sorsára hagyva ép és egészséges kisfiát. Most ismét fia lett, s a történet nem hozott újabb fordulatot sem: a szülést követően ságba keveredünk. így is lett, de hogy, hogy nem, a film vágása után „pár” lett belőlünk, ugyanis pont azt a részt vágták ki, ami arról szól, hogy mi csak barátkozunk. Ebből is látszik, hogy egy filmet a vágó rendez valójában!-A „Süni és barátai” című Csukás István tv-mesé- ben a kotnyeles Kakukkot alakítja. Hogy zajlik egy ilyen film felvétele?- Állunk négyen, Für Anikó, Rudolf Péter, Garas és én a mikrofon előtt és röfögünk, nyuszogunk, mor- gunk és kakukkolunk. Imádtuk csinálni - sajnos, múlt időben kell mondanom, mert 52 rész után leállították a sorozatot, nincs rá pénz, naná!- Bolondos április van. Mi jut erről az eszébe?- Semmi. Bár nem igaz, mert áprilisban van a születésnapom. Vagyis idén is egy évvel öregebb leszek. De erről nem az április tehet. Egyébként jó hónap. Ilyen is meg olyan is. Pontosan, amilyen én vagyok! Méhes K. azonnal kereket oldott G. Zs., második gyermekét is a sorsára hagyva. Jelen sorok írója nemrégiben beszélgetett a várandós anyukával, aki lányt (Szandit) szeretett volna, s fo- gadkozott, a gyermeket felneveli. Ennyi lett a fogadkozásból. Kozma F. Lóval Würzburgig Jószolgálati lovastúrát rendeznek május 1-31. között, a magyarság történetének egy meghatározott időszakára emlékezve. A megközelítőleg ezer kilométeres, Komáromtól Würzburgig tartó úttal tisztelegni szeretnének elődeink teljesítménye előtt, és terjeszteni a magyarság valósághű történetét, épp ezért a túra az Interneten keresztül is nyomon követhető lesz. (sz) Modernkori őrületek A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ adott helyet szombaton a 20. század végi gyűjtögetés megszállottainak: telefonkártya és Kinderto- jás-figura börzét tartottak, nagy érdeklődés mellett. A szülők, akik valaha papírszalvétát és gyufaskatulya-címkét gyűjtögettek, segítettek gyermekeiknek a csereberében. (sz) Szülinap az IH-ban Egyéves fennállását ünnepli április 9-én a diákok által alakított Capuccino Filmszínház. A pécsi Ifjúsági Ház rendezvényén délután fél hattól a múlt évad két nagy sikerű filmjét, a Tra- inspottingot és a Rettenthetetlent vetítik. A vetítések között tombolára és a szülinapi torta felvágására kerül sor. (t) Új cérnagyár Nagyatádon Április hetedikén avatják föl az új Nagyatádi Cémagyárat, melyet januárban vásárolt meg a Coats Hungary Kft. A vállalkozás a kelet-európai régió legjelentősebb varrócérna és kézimunkafonal gyártója. Az új üzem lehetővé teszi a kelet-európai textilipar teljes cémaellá- tását. (sz) Másodjára szült 14 évesen Kis „Vészhelyzet” Komlón? Több, nem éppen hízelgő észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe a Komlói Kórház működésével kapcsolatban. Mindjárt a legdurvább, egy vicc, ami állítólag a városban kering: „Mi a különbség a Vészhelyzet és a Komlói Kórház között? - Hogy a Vészhelyzetben csak egy Ross (olv.: rossz) doktor van”. A vádaknak is beillő megjegyzések emlékeztetnek a Sebészeti Osztály főorvosának tavalyi „eltávolítására”, és arra, hogy az amúgy a nyugdíjkorhatárt valóban elért főorvos távozta után három valahai beosztottja is otthagyta a kórházat. Mi több, a kiszemelt utód, amikor meghallotta, milyen „cirkusz” van Komlón, inkább azt mondta, köszöni, ebből nem kér. A lakosságnak az sem tetszik, hogy míg a kórházfelújítás hitelét évi 66 millióval kell törleszteniük - a kórházigazgató felvetése szerint a komlóiak az adójuk 1%-ával segíthetnének be még pluszban -, egy öttagú orvoscsoport pályázaton nyert 40 millió forinttal új egészség- ügyi centrumot kíván működtetni a volt Tröszt-épületben. Mindezen állítások kiteljesednek abban a félelemben, hogy - egy telefonálót idézve - „az orvosokból álló képviselő- testület magánkézbe akarja játszani a kórházat”. Szarka Elemér polgármester - mintegy megszólítottként - a fentiekre a következőképp reagált a VDN-nek:- Hadd kezdjem a végén: öt orvos képviselőnk van, ez tény. A kórházprivatizációval kapcsolatban semmi konkrétumot nem tudunk még, a szóbeszédnek semmi alapja nincs. A kórház az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral képes együtt élni, a meglévő , adósság- állományt kezeljük, egyedül a megfelelő szintű akkreditáció várat még magára, ehhez 120 milliós új műszerberuházás kellene. Április 15-ével a POTE egyik adjunktusával betöltésre kerül a sebészfőorvosi poszt, s bár valóban elment három szakorvos, szerintem ez még nem tömeges fluktuáció. Ami pedig az új csoportpraxist illeti, a város csak örülhet, hogy negyven millió érkezik a helyi egészségügybe. A rendelőintézetnek ez lehet, hogy kellemetlen, hiszen ez számukra konkurencia. M. K. Le a kalappal! Pécsváradon syombaton nyílt meg az V. Baranyai Gyermek és Ifjúsági Fesztivál keretén belül a VI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó megyei döntője. Tizenhat általános iskolás gyermekcsoport 235 kis színjátszója lépett a Pécsvá- radi Művelődési Központ színpadára, hogy a Petkó Jenő vezette zsűri, a veiélytár- sak és a közönség előtt bemutassák azt a plusz tudást, amit a szigorúan vett tananyagon túl az iskola nyújt számukra. A 17 produkcióból három jutott tovább a hónap végi paksi regionális döntőre, majd máj'".2„>. következik az országos megmérettetés - remélhetőleg baranyai résztvevővel. M. K. Telenet a Cserkúti Cseoűrágók műsorából fotó: Läufer l. t * t
