Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-05 / 93 szám

1997. április 5., szombat Háttér - Riport Dlinántúli Napló 9 Jó széllel az észak-atlanti „vizekre” Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több ország a NATO tagjává váljon A kiil- és a belpolitikai események, állásfoglalások sűrűsödése jelzi, hogy a döntésekhez közeledik a NATO tényleges bővíté­sének, illetve Magyarország csatlakozásának az ügye. Erről a kérdéskörről beszélgettünk dr. Pataki Istvánnal, a Külügymi­nisztérium Integrációs Államtitkársága helyettes vezetőjével.-A NATO csatlakozásnak van-e reális alternatívája Magyaror­szág számára?-Nincs. Magyarország év­százados történelmi-politikai- társadalmi fejlődéséből termé­szetesen következik az euro-at- lanti szervezetekbe való integ­rálódási törekvés. Ez - megne- vesítve a szervezeteket - az eu­rópai uniós tagságot és a NATO-ba való belépést jelenti.-Külpolitikai vagy katonai biztonsági okok miatt kívánato­sabb inkább a csatlakozás?- Külpolitikai törekvéseink megegyeznek azokkal a de­mokratikus elvekkel, amelyek meghatározzák a NATO mű­ködését. Azonos az értékren­dünk azonosak a céljaink, így természetes, hogy törekszünk a szövetséggel folytatott minél szorosabb együttműködésre, s végső soron a teljes jogú tag­ságra. Magyarországot jelenleg nem veszélyezteti katonai tá­madás, de egy ország védelmi­biztonsági szempontból mindig stabilabb helyzetben van egy katonai szövetség tagjaként, mint kívülállóként. Nincsenek speciális „magyar” feltételek-A NATO új stratégiája alapján egy közép-európai csatlakozó államnak szervezeti szempontból, illetve a szuvere­jellegűvé váltak a magas szintű találkozók. 1994 februárjában csatlakoztunk a NATO Béke­partnerségi programjához. A NATO-val való együttműködé­sünk legmarkánsabb megnyil­vánulása a délszláv válságren­dezésében való szerepvállalá­sunk, részvételünk a NATO ál­tal vezetett IFOR/SFOR művel­tek végrehajtásában. Bázist és átvonulási útvonalat biztosí­tunk az IFOR/SFOR csapatok részére és 150 fős műszaki ala­kulattal veszünk részt a hely­színi helyreállítási munkában. Pécsett pedig az SFOR északi dandárjának logisz­tikai központja kapott el­helyezést. Az első kör esélye- Tarthatónak látszik-e időbeli ütemezésében az a feladatterv, amit a NATO átalakítására megszabott az Észak-atlanti Tanács? Ott lehet-e Magyarország a bővítés első körében ?-Az Észak-atlanti Ta­nács 1996. decemberi kül­ügyminiszteri és 1997. februári rendkívüli ülésén meghatározta, majd meg­erősítette a bővítési ütem­tervet, amelynek értelmé­ben a NATO júliusi, mad­ridi csúcsértekezletén megne­- Megfigyelhető a csatla­kozni kívánó államok között egy jó értelemben vett versen­gés a kritériumok teljesítése ér­dekében, de sokkal fontosabb, hogy szoros együttműködés is létrejött közöttük. Az egymást túllicitáló versengés szükségte­len, hiszen senkinek sem az az érdeke, hogy a másik gyenge pontjaira hívja fel a figyelmet, hanem az, hogy a csatlakozási feltételeknek minél jobban és mielőbb megfeleljen. Magyar- ország csatlakozását egyébként minden NATO-tagállam támo­gatja, ezért nincs értelme, hogy külön „kijárókat” keressünk.- Magyarországnak milyen mértékű és körű NATO bővítés felelne meg leginkább, és mi­lyenre látszik most esély? A mi érdekünk az, hogy a vezik azokat az államokat,'drhe»'” csatlakozási kritéiíumok teljest* nitás korlátozottságának mér- \ ' lyiek elsőként kezdhetik-'meg-a ioitése révén minél több ország/» tékében mennyire lesz masabb csatlakozási tárgyalásokat a szövetség tagjává váljon, hi­a helyzete, mint hajdan a Var­sói Szerződésben volt?- A szuverenitás - amennyi­ben ez alatt egy ország önálló cselekvésének lehetőségét ért­jük - „tiszta formájában” nem létezik. A döntő különbség e tekintetben az, hogy egy ország maga határoz-e arról, hogy cse­lekvésének korlátáit hol állítja fel, vagy e korlátokat külső erők rákényszerítik.- Vannak-e, voltak-e speciá­lis csatlakozási feltételek Ma­gyarország számára?-Nincsenek. A csatlakozni kívánó államoknak ugyanazon feltételeket kell teljesíteniük. A NATO ereje épp ebben az egy­ségben rejlik. A magunk részé­ről támogatjuk, hogy minden ország, amely teljesíti a felvé­teli kritériumokat, a NATO tel­jesjogú tagjává váljon.- Miként fejlődtek kapcsola­taink a NATO-val?-Rendszeresek a konzultá­cióink a NATO, illetve a tagál­lamok vezető tisztségviselői­vel, politikusaival. Mára rutin szövetséggel. .A NATO és a tagállamok legmagasabb szintű képviselői minden fórumon megerősítették, hogy tartani fogják magukat az eredeti me­netrendhez. A NATO vezető tiszíVteölőitŐl,' ilíélvj3!'á' taigálla- mok vezető politikusaitól ka­pott jelzések alapján úgy érté­keljük, Magyarországnak na­gyon jó esélyei vannak arra, hogy bekerüljön a bővítés első körébe. Hangsúlyozni szeret­ném viszont, hogy a NATO bő­vítése nyitott folyamat, és azt, hogy egy ország mikor csatla­kozik a szövetséghez, csak az adott ország felkészültsége dönti el. A versengés egészséges, a „kijár ók” feleslegesek- A csatlakozásra esélyesnek tartott államok - Lengyelor­szág, Csehország, de Románia és Szlovénia is - igyekeznek pártfogókat találni a NATO- tagállamok köréből. Van-e ér­telme ennek? Magyarország­nak van-e „kijárója"? szén ezzel erősödik térségünk és Európa egészének stabili­tása. A bővítés azonban a NATO-n belül is bizonyos vál­toztatásokat követel meg. A szövetség belső adaptációjának mostani állapotában 'mtególtép- jedtebb vélemények szerint 3-5 ország esélyes arra, hogy beke­rüljön a bővítés első körébe. Szövetségen kívül drágább a védelem- Hol tart NATO-csatlakozá- sunk hazai előkészítése?- Már eddig is nagy utat tet­tünk meg. A szükséges intéz­ményi reformokat jórészt vég­rehajtottuk, a haderő-átalakítás jól halad és a szakértő gárda már javában készül a remélhe­tőleg még idén megkezdődő csatlakozási tárgyalásokra, ahol nemcsak a hadseregünk kompa­tibilitásával kapcsolatos kato­nai-technikai kérdéseket kell tisztázni, hanem arra is módot szeretnénk kapni, hogy az euró- atlanti biztonsági rendszer megerősítésével összefüggő sa­játos magyar érdekeket is érvé­nyesítsük - ha úgy tetszik a biz­tonság építményének magyar tégláit is elhelyezhessük. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy a felkészülés a tag­ság elnyerésével sem fejeződik majd be, hiszen például a had­seregünk teljes kompatibilitá­sának eléréséhez 5-10 év kell.- Van-e felmérés arról, mibe kerül a NATO-csatlakozás?- A témában külföldön több felmérés készült, amelyek a legkülönbözőbb eredményekre vezettek. Február 24-én terjesz­tette az Egyesült Államok kor­mányzata a kongresszus elé a bővítés költségeivel is foglal­kozó tanulmányát, amelynek megállapításai eddig a legreáli­sabbak. Itthon is megkezdődtek a felmérések és az ered­mények a közeljövőben várhatók. Az viszont biz­tos - és ezt Svájc és Svédország példája is jól bizonyítja -, hogy a kato­nai szövetségekhez nem tartozó országok sokkal többet költenek védel­mükre, mint az azokban részt vevők. Itthon és külföldön a többség támogatja- Milyen a NATO-csat- lakozásunk társadalmi támogatottsága ? A NATO-tagállamok lakos­sága számára mennyire szimpatikus terv a szövet­ség bővítése?- A legutóbbi közvélemény­kutatási adatok szerint a ma­gyár lákösság 52%-a támogatja és csupán 22%-a ellenzi az or­szág csatlakozását a NATO- hoz. A nemrég beindított kom­munikációs stratégiánkban ép­pen ezért nagy hangsúlyt fekte­tünk arra, hogy a társadalom szélesebb körű ismereteket sze­rezhessen a NATO-ról, bemu­tassuk mindazokat a célokat, amelyek a NATO-csatlakozás érdekében vezérelnek bennün­ket. A tagállamok lakossága körében természetesen vannak ellenzői is a szervezet bővíté­sének, de általában elismerik a csatlakozni vágyó országok jo­gos biztonsági igényeit, és tá­mogatják e törekvéseiket. A NATO bővítése természetesen nem gyengítheti a szövetség erejét, és emiatt nem alakulhat ki újabb hidegháború Oroszor­szággal. Ezért nagy jelentősége van a NATO és Oroszország közötti, egyben az új összeuró­pai biztonsági rendszerben való orosz részvételt is szolgáló megállapodásnak. Ennek létre­jötte érdekében a NATO meg­tesz minden lehetséges lépést. Dunai Imre Kozma Ferenc jegyzete Nejlonváros Pécs szép. Sokszor és sokaktól hallottam már, hogy ha nem itt vagy ott laknék, s tehetném, vagy Sopront vagy Pécset vá­lasztanám. Főleg a budapesti­ektől. Mindenesetre egyetértek velük, hiszen ha csak a sző­kébb pátriámnál maradok, ak­kor is kötelességem minden el­fogultság nélkül megjegyezni, hogy számtalan szeretetremél­tót fedezhet fel naponta az em­ber ebben a Mecsek által „becsben” tartott mediterrán városban. (Nyelvész ismerő­söm vagy húsz esztendeje ar­ról próbált meggyőzni sikerrel, hogy Pécs nevének eredete nem a szláv pet-ben (öt) kere­sendő, hanem az avar földvá­rakban, melyeket „becs”-nek neveztek, s mely azóta is fönnmaradt az óvni, védeni, dédelgetni, becsben tartani ki­fejezésben.) Sajnos, kénytelen vagyok azt is megjegyezni, hogy a Mecseken kívül aztán nem sokan akadnak, akik óvják, védik, becsben tartanák a me­gye székhelyét. Ezért aztán kezd lassan elterjedni a híre annak is, hogy azért jár a pé­csi ember emelt fővel, hogy ne vegye észre azt a sok sze­metet, ami a város közterüle­teit, parkjait, útjait borítja. Azt a sok eldobott színes nej­lonzacskót, színes és színtelen papírfecnit, cigarettacsikket, papírzsebkendőt és miegy­mást, ami hovatovább azt a látszatot kelti, hogy nincs a városnak hatóságilag kijelölt szeméttelepe. Megállapításom sajnos, ál­talánosítható, vonatkozik vá­rosrész megjelölés nélkül Pécs egész területére, annak legvégső közigazgatási hatá­ráig, nem külön kiemelve Uránvárost vagy Kertvárost, s nem szakosodva a belvárost övező utcákra és terekre. Lehet, hogy tévedek, de úgy tudom, hogy a közterület nem a senki földje, s mint adózó polgárnak jogom van a városatyák (anyák?) figyel­mét felhívni e tényre. Magyar testőrök az egykori Bécsben Bessenyei György szobrot kapott Kiállítás a Collegium Hungaricumban Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! - írta a költő Besse­nyei György, a magyar test­őrírók legnevesebbje. Besse­nyeinek, Mária Terézia ked­velt és irodalmi tevékenysé­gében támogatott testőrének szobrot állított a hálás utókor Bécsben. Március idusán avatták fel Fekete Tamás szobrászművész alkotását. Mária Terézia 1760-ban alapította a Magyar Nemesi Testőrgárdát, lehetőséget te­remtve a fiatal magyar neme­sek számára a műveltség megszerzésére, a birodalom fővárosának megismerésére. A legtehetségesebb testőrök fordítókká-írókká lettek, a korabeli német és francia irodalom átültetésével előse­gítették a magyar irodalmi nyelv fejlődését. Önálló munkák írásával egy kis bé­csi magyar irodalmi életet te­remtettek. Á magyar testőrírók a pol­gári reformokat teremtő 19. századi magyar műveltség számára készítették elő az utat. Olyan kiemelkedő törté­nelmi személyiségeket is talá­lunk soraikban, mint Görgey Artúr vagy Klapka György. A magyar testőrgárdára, a testőr írókra emlékezve a bu­dapesti Petőfi Irodalmi Mú­zeum és a bécsi Collégium Hungaricum ez utóbbi intéz­ményben (Holland str. 4.) ki­állítást rendezett. Festmé­nyek, metszetek segítségével mutatják be a gárda 1800-ig szóló történetét, neves pa­rancsnokait, kiemelkedő tör­ténelmi eseményeket, ame­lyeken a magyar gárdisták ad­ták az őrséget. Ott vannak a testőrírók kéziratainak máso­latai, Bécsben megjelent munkái, személyes tárgyaik. A Magyar Nemzeti Mú­zeum Történelmi Arckép­csarnoka, az Országos Szé­chényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum kölcsö­nözte a műtárgyakat, doku­mentumokat a bécsi tárlatra, amelyet a Bécsbe látogató magyar turisták figyelmébe is ajánlunk. rgg® AKCIÓ ! KRISTÁLYVÍZ PÉT 21 C(f>p VÁSÁROLJON A COOP-BAN ES NYERJEN! A COOP-PAL HAVONTA AKÁR MILLIOMOS IS LEHET! Áprilisban 1 vásárló 1.111.111 Ft-ot nyeri Il-en II.III Ft-os vásárlási utalványt nyernek! A részleteket keresse a C00P szórólapokon és az üzletekben kifüggesztett plakátokon! MINDENHOl OTT VAGYUNK Az akció a készlet erejéig érvényes! Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk! NESQUIK Szelet 30g i h 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents