Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-30 / 118. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. április 30., szerda Borban még nincs igazság Itt igazi bor készül Röviden Vásár Zágrábban. Har­mincegy magyar, köztük hat baranyai cég vett részt a Pé­csi Ipari Vásár Kft. szerve­zésében a Zágrábi Tavaszi , Vásáron. A rendezvényen, amelyen az építőipar, az épületgépészet, illetve az élelmiszeripar kapott na­gyobb hangsúlyt, nagy volt az érdeklődés a magyar termékek iránt. Az eszéki kirendeltség megnyitása óta első üzletember-találkozóját szervezte Zágrábban a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. (k) Társasági adó. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete Dél-Dunántúli területi szervezete április 30-án 13 órakor a Penta Unió Oktatási Centrumban tartja havi klubfoglalkozá­sát. Az összejövetelen a résztvevők tájékoztatást kapnak a társasági adótör­vényről. (I) Szigeti Tavasz. Május 2- tól tart nyitva Szigetváron a Szigeti Tavasz ’97 elneve­zésű kiállítás és vásár. A többnyire általános fogyasz­tási javakat megjelenítő rendezvény ünnepélyes megnyitója 2-án 10 órakor lesz a Vigadóban. (k) Értékes jegy. Egy darab 4 milliárd forint értékű kár­pótlási jegyet vehetett át a Kárpótlási Hivatal kedden. A papír a vészkorszakot túl­élt zsidó áldozatok részleges kárpótlására nyújt majd fe­dezetet. A Nemzeti Banknál helyezték letétbe, ennek ter­hére fizetik majd a jogosul­taknak az életjáradékot. Temetői szolgáltatás. Törvény készül a temetői szolgáltatások szakmai kö­vetelményeiről. A korábbi félszáz szolgáltató helyett ma csaknem négyszáz vál­lalkozás foglalkozik teme­téssel, kegyeleti szolgáltatá­sokkal. Köztük olyanok is, akik sem szakmailag sem a műszaki hátteret illetően nem felelnek meg a szakmai előírásoknak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) * Angol font 296,75 Francia frank 31,27 Japán jen (100) 144,01 Német márka 105,40 Olasz líra (1000) 106,23 Osztrák schilling 14,98 Svájci frank 123,90 USA-dollár 182,56 ECU 205,78 Gazdasági szakemberek számí­tásai szerint egy millió liter pancsolt bor került az elmúlt évben a piacra. Ez a tetemes mennyiség igen jelentős vásár­lóerőt kötött le, bár a borosgaz­dák legtöbbje úgy vélekedik, aki hajlandó ezt a rossz minő­ségű bort meginni, az nem is tartozik igazán a borszerető emberek közé. Az viszont igaz, a visszaesett kereslet miatt a villányiaknak az úgynevezett folyó borok eladásából nem volt nyereségük. A főleg Bács-Kiskun me­gyéből az egész országot el­árasztó, cefréből, cukorból és citromsavból készült rizlinget issza a kisfizetésű, ám a napi egy litert kötelezően elfo­gyasztó, a krónikusan alkoho­lista, no meg a fröccsöt csak a társaság kedvéért szürcsölgető is. Azért mert olcsó, legalábbis olcsóbb, mint a szőlőből ké­szült „üdítő”. Peresztegi László, Villány­ban az egyik legnagyobb bor­forgalmazó, semmiféle állami beavatkozást nem lát célraveze­tőnek, ugyanis addig, míg az emberek borkultúrája olyan, amilyen, ha a „panes” jelenti számukra a mindennapi bete­vőt, addig hiába minden intéz­kedés, ezek az emberek úgyis megtalálják annak lehetőségét, hol lehet olcsó, szőlőt soha sem látott „nedűt” kapni. Azon a vé­leményen van, az általuk for­galmazott, de garantáltan sző­lőből készült ital sohasem lesz a már fent említett rétegnél ár­ban versenyképes. Óhegyi János, a Villányi Bo­rászati Rt. vezérigazgatója sze­rint a pancsborok csak egy terü­leten zavarják a „köreiket”, mégpedig a folyóborok forgal­Az első pályázat márciusban volt, s akkor 1,8 milliárd forin­tot kapott harminc pályázó mintegy 7000 munkanélküli ideiglenes, 7 hónapig tartó fog­lalkoztatására. Az újabb két pá­lyázat támogatási keretösszegé­ről még nem döntött a közmun­katanács, elvi állásfoglalást vi­szont hozott, s eszerint az au­gusztusi lehetőségre hagynak majd meg kevesebb pénzt az idei, nettó 3,3 milliárd forintos alapból. A második fél évben a rövidebb idejű alkalmazáshoz adnak segítséget, s a foglalkoz­tatás áthúzódik 1998-ra. Sokak mazásában. Ez viszont nem je­lentős a vállalkozás tevékeny­ségében, hiszen körülbelül 10 százalékát adja a cég összbevé­telének. A minőségi borforgal­mazást ez egyáltalán nem érinti, a vezérigazgató nem tartja komoly versenytársnak a „pancsolókat”, de azért meg­jegyzi, az a 11 borminősítő el­lenőr talán nem elegendő az egész ország termelőinek el­lenőrzésére. Az sem ártana, ha borhamisítókat jelentős pénz- büntetéssel sújtanák, hogy ne legyen gazdaságos a tevékeny­ségük további folytatása. Szende Gábor villányi hegy­bíró is azon a véleményen van, szigorítani kellene az ellenőr­zéseket. Augusztustól szárma­zási bizonylat alapján lehet csak igazolni a termés eredetét, ám abban nem bízik, hogy ez a jogszabály maradéktalanul el­számára jó hír, hogy jövőre is tervezik a közmunkák központi támogatását, méghozzá na­gyobb összeggel: az eddigiek szerint 5 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre. Lényeges elem, hogy azok is újra pályázhatnak, akik az első, márciusi fordulóban sikertele­nül próbálkoztak. A közmunkás foglalkoztatási forma az elmúlt két esztendő­ben Baranyában is kiemelke­dően népszerű volt az önkor­mányzatok körében. A lehető­séggel nemcsak a kritikus tér­ségek városai, területi központ­tünteti a borhamisítókat. Ebben nem is lehet bízni, mint ahogy abban sem, hogy a bor jövedéki termékké átminősítése szűri majd ki a hamisítókat. Egy nem­régiben megjelent nyilatkozat­ban ugyan a Vám- és Pénzügy- őrség parancsnoka a zárjegyek­ben találta meg a megoldás kul­csát. Peresztegi László viszont azon a véleményen van, hogy ez csak a terméket drágítaná meg, és ismét a hamisítók által termelt olcsó folyóbor irányába mozdí­taná el a keresletet. Nincs üdvözítő megoldás a borforgalmazásban. Talán egyet lehet érteni a kereskedő vélemé­nyével: a vevőknek kellene igé­nyesebbnek lenniük. Az igény viszont a jövedelemhez igazo­dik, s a magyar ember által any- nyira szeretett fröccshöz talán nem is kell minőségi bor. Jó ah­hoz a savanyú csiger is. B. G. jai, hanem a kisebb települések is élni tudtak. Az így létrejött, komoly létszámot érintő fog­lalkoztatás elsősorban két ága­zatban, a települések szociális ellátásában, illetve az infra­struktúrái is fejlesztések, mű­szaki karbantartások terén je­lentkezett. Sajnálatos módon megyénk lemaradt a közmunka-támoga­tás idei első pályázati forduló­járól. A kistérségi igények ugyanis a régiós területfejlesz­tési elképzelésekhez kapcsolód­tak, és az igény nagysága miatt ezt nem támogatták. A május 31-ig beadható második körből biztosan részesül a megye, vi­szont ezzel a támogatással leg­korábban augusztustól számol­hatnak az igénylő önkormány­zatok; K. E. Pályázható közmunka-támogatás Baranya sajnos lemaradt az első fordulóról Közmunkások foglalkoztatásához az idén még kétszer lehet pá­lyázat útján támogatást kérni az Országos Közmunkatanács­tól. A pályázatok benyújtásának határideje május 31. és au­gusztus 31. Az elbírálást mindkét esetben a következő hónapok közepéig, június 15-ig, illetve október 15-ig végzi el a testület. IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Turizmus-támogatások A gazdaság dinamikusan fejlődő ágazata, az idegen- forgalom az elmúlt években korántsem használta még ki lehetőségeit. Ezért a kor­mányzat többféle módon támogatja azokat a magán- személyeket, vállalkozókat, akik saját erőből is bővíteni kívánják a hazai vendéglá­tás és turisztika kínálatát. Az ipari tárca közvetlen te­lefonszolgálatától legutóbb ezekről a támogatásokról kaphattak információt az ér­deklődők. Eszerint jelenleg a Turisztikai Célelőirányzatból két program készítéséhez le­het vissza nem térítendő tá­mogatásra pályázni. Mértéke az igazolt, áfa nélküli költsé­geknek legfeljebb a fele, ame­lyet utólag térítenek meg. Az egyik támogatott cél a kistérségek és régiók turiz­musfejlesztési programja. Pá­lyázhatnak a térség turisztikai szövetségei, egyesületei, non­profit szervezetei, az önkor­mányzatok, azok szövetségei, a vállalkozók és a kamarák. A másik az alább kiemelt termékcsoportok és terméktí­pusok fejlesztési programjai­nak elkészítése:- vízparti üdülés,- aktív üdülés: gyógy-, termál-, fitness-, lovas, ke­rékpáros, falusi és ökoturiz­mus, valamint természetjárás,- speciális érdeklődést szolgáló, kulturális, kastély­műemlék-, gasztronómia-tu­rizmus és bortúrák,- üzleti, kongresszusi és szakmai turizmus. E témakörökben a vállal­kozókat összefogó országos, regionális szervezetek, kama­rák, önkormányzatok, vala­mint ezek szövetségei pá­lyázhatnak. E héten az alábbi témákban várják a kérdéseket: Ápr. 22.: Hogyan kereskedjünk Ukraj­nával? Ápr. 23.: Milyen beru­házási kamattámogatást kap­hatnak a vállalkozók ipari, építőipari tevékenységhez? Ápr. 24.: Milyen szolgáltatást nyújtanak a Befektetési és Kereskedelmi Rt. vidéki iro­dái? A hívásokat 14-16 óra között a (06-l)-269-3703, 111-9669, 131-4375-ös tele­fonon fogadják. (koós) Alapítvány a vállalkozókért A kormány a kis- és közép- vállalkozások gazdasági helyzetén kíván javítani a vál­lalkozások működését befo­lyásoló szabályozók kedve­zőbbé tételével, új, gazdasági intézmények létrehozásával. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány programot dolgozott ki a vállalkozásokat segítő támogatások és pénz­ügyi források összehangolá­sára, és egy hatékony infor­mációs rendszer felállítására. Jákli Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke el­mondta: az a céljuk, hogy a kis- és középvállalkozók egy helyen, az MVA fővárosi és megyei irodáiban hozzájut­hassanak a tervezett beruhá­zás, fejlesztés megvalósításá­hoz szükséges összes infor­mációhoz. Minderre annál is inkább szükség van, mivel a magyar pénzintézetek, a tőkebefekte­tők kizárólag üzleti alapon fi­nanszíroznak programokat, és elvárják, hogy kellőképpen kimunkált, a gazdaságosságot bizonyító, kellő biztosítékkal rendelkező üzleti tervek ké­szüljenek. (újvári) Agrár-hitelgarancia Az idén - kuratóriumának döntése értelmében - 6,5 mil­liárd forintnyi hitelre nyújt garanciát az Agrárvállalko­zási Hitelgarancia Alapít­vány. így az alapítvánnyal együttműködő hat pénzintézet - a Budapest Bank, a Magyar Hitel Bank, a KMH, a Mező­bank, az OTP és a Takarék­bank - ilyen összegben kérhet az agrárágazat területén kihe­lyezett hiteleihez garanciavál­lalást. Az említett bankokból az agrár kis- és középvállal­kozók kérhetnek fejlesztése­ikhez hiteleket. Gyakorlatuk­ban a 250 dolgozónál keve­sebbet foglalkoztató cég tar­tozik ebbe a kategóriába. A kuratórium azoknak a vállal­kozóknak, akik az alapít­vánnyal együttműködő hat banktól már vettek fel köl­csönt és azt visszafizették, 20 százalékos garancia-díjked­vezményt ad. Szakértői becs­lések szerint a hitelgarancia biztosításával - az igénybevé­teltől függően - több mint 10 milliárd forint értékű beruhá­zás valósulhat meg. az Dunántúli Napló előfizetőinek Folytatjuk ezévben is hetenként egy előfizetőnk megajándékozását. Naponta egy kihúzott számmal több és hétvégére kiderül ki az előfizetőnk akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. Ön a nyertes? Nyerőszámaink: 18. heti ajándék értéke; 5.000 Ft-os ballonkabát, amelyet a Jó &. Olcsó Ruhakereskedés (Bébi-, gyermek-, felnőttruha) Pécs, Ifjúsági Ház és Viktória u. 3. ajánlott fel. nyertes etonzetonKét KUion is ertesiTjUK. Mohrészvények befektetőknek Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jóváhagyta a Mól Rt. részvényeinek második nyilvános forgalomba hozata­lát. Eszerint a jegyzési időszak május 12-én kezdődik és május 23-án zárul, de túljegyzés ese­tén a jegyzési időszak 3 nap el­teltével lezárható. Az értékesí­tendő részvények eladási árát május 8-án jelentik be. Az ÁPV Rt. belföldi intéz­ményi befektetők és magán- személyek számára a Mól Rt. alaptőkéjének egy százalékát kitevő 984.000 darab részvényt kínál fel. Amennyiben a papí­rok iránt túlkereslet mutatko­zik, további 984.000 darab részvényt dobnak piacra. Bel­földi magánszemélyek - 500 vagy annál kevesebb részvény jegyzése esetén - a vételár tel­jes összegének befizetésével, de halasztott fizetési kedvez­mény igénybevétele mellett is vásárolhatnak részvényt. Ez utóbbi esetben jegyzéskor a tel­jes vételár 30 százalékát kell befizetni, míg a fennmaradó 70 százalékot kamatmentesen, egy éven belül egy összegben lehet leróni. Túljegyzés esetén a magán- személyek részére a kártyale­osztás szabályai szerint allokál­ják a részvényeket, nem tesz­nek különbséget a készpénzes és a halasztott fizetést választók között. Amennyiben egy ma­gánszemély 500 vagy annál több részvényt kíván jegyezni, az intézményi befektetőkkel esik egy jegyzési csoportba. így csak a készpénzes fizetést ve­heti igénybe, ám korlátlan számú papírra adhat le jegyzési igényt. Privatizáció előtt Bábolna Részvények kárpótlási jegyért is Huszonhét nagy agrárgaz­dasággal együtt privatizáció előtt áll mezőgazdaságunk reprezentánsa, a Bábolna Részvénytársaság. A nagy múltú - több mint 200 éves - üzem magánosítása azon­ban több vonatkozásban is eltér majd az eddigi gyakor­lattól. A Bábolna Rt. 51 százalékban továbbra is állami tulajdon­ban marad. Egyidejűleg tőke­bevonást hajtanak végre - er­ről a közelmúltban írtak alá szándéknyilatkozatot a cég, valamint a Nemzetközi Valu­taalap és az Európai Beruhá­zási és Fejlesztési Bank kép­viselői. A befektetők mintegy 60 millió dollárral növelik a tár­saság tőkéjét különféle fej­lesztések finanszírozására és a krónikus forgótőkehiány csökkentésére. Az új társak az Rt. részvényeinek 30 százalé­kát kapják meg. A számítások szerint a tő­kebevonás révén a Bábolna Rt. eredménye a tavalyi 1,5 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedhet. Az eladásra kerülő vállal­kozási részvények mintegy 7,5 százalékát a dolgozóknak ajánlják fel, de - örvendhet­nek a befektetők - kárpótlási jegyért is lehet majd Bábolna- részvényt vásárolni. Az ér­tékpapírok fennmaradó részét még ebben az évben beveze­tik a tőzsdén. V < X

Next

/
Thumbnails
Contents