Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-29 / 117. szám
Könyvespolcok „házasítása” Tanácsok kezdőknek A falra rögzítés fogásai (1.) Dunántúli Napló 9 Elektromos készülék javítása előtt mindig áramtalanítsunk FOTÓ:PAPP ZOLTÁN Megszívlelendő balesetvédelmi tanácsok (4.) Legyünk óvatosak az árammal! Lakásban, különösen tetőtérben térelválasztóként is hasznosíthatjuk könyvespolcainkat, ha megfelelő szélességű nyílást akarunk velük teljesen betölteni, illetve ha a beállított könyvespolcok mellett marad még annyi helyünk, amin ajtónyílás gyanánt kényelmesen ki-be járhatunk. A hátlapjával szorosan egymáshoz állított két, nagyjából azonos szélességű könyvespolcot balesetmegelőzési okból is ajánlatos fönt vagy alul ügy összefogni (egymáshoz erősíteni) a mindkettőhöz csavarral erősített vékony fémlemez, lécdarab segítségével, hogy az ne bántsa a szemet, és stabilan fogja egymáshoz a két könyvespolcunkat. Mit, mivel, hogyan rögzítsünk, és milyen faira? Alapszabály: a fal fúrása előtt győződjünk meg arról, hogy a fúrandó lyuk mögött a fal nem rejt-e villanyvezetéket, víz- vagy gázcsövet! A deszka- és pozdorjafalba beütött szög, behajtott facsavar megtartja a könnyű tárgyat. Ha viszont nehéz tárgyat (faházba nagyobb villanybojlert stb.) akarunk a falra rögzíteni, ajánlatos a fal másik oldalára erősített fém avagy deszka merevítéssel teherbíróbbá tenni az adott falrészt. Téglafalba szerencsés esetben még kampósszeget is beüthetünk. De nehezebb tárgy, netán polc falra erősítéséhez mindenképp szükséges elektromos kézi fúrógép (lehetőleg ütvefúró), megfelelő átmérőjű műanyag tipli, a belevaló erős, esetleg kampós csavarral, és a tiplivel azonos átmérőjű vídialapkás fúrószár (illetve annál kisebb átmérőjű is az előfúráshoz). A felerősítendő tárgy súlyától, méretétől függ, hány fűratot kell készítenünk. A téglába fúrt lyuk legfeljebb csak egytizedével lehet tá- gabb a tipli átmérőjénél. A megfelelő teherbírás érdekében téglafalnál a téglába (a nem tömörbe is) fúrt lyukba a tipli legalább kétharmada kerüljön be, és ott szorosan illeszkedjék. Ha menet közben „elmászik” a fúrónk a tégla szélén, ha lehet, mérjük át máshová a kijelölt pontokat, úgy, hogy a lyukak lehetőleg a téglákba kerüljenek. Hogy a vakolat alatt a fúró ne mozogjon ide-oda a téglán, ajánlatos előtte helyező furatot készíteni, esetleg acélszöggel megütögetni a fúrás helyét. Ha a kijelölt helyen téglák közé szaladt a fúrószárunk, a lyukat bővítsük ki, és a furatba gipsszel rögzítsük a tiplit. (E nélkül megforog és ter- helhetetlenné válik.) Téglafal fúrásakor tehát minden eshetőségre készen legyen kéznél gipsz és puhafa-darab (az abból faragott tiplit illesztjük és gipszeljük be a lyukba.) 1997. április 29., kedd A barkácsolás is ezer veszélyt rejt magában. Elég, ha egy pillanatra kihagy a figyelmünk. Az végképp bajt hozhat ránk, ha hibás szerszámmal, géppel dolgozunk. Némi tudással, ügyességgel és szerszámmal az otthonunkban lévő elektromos készülékek és berendezések egyszerű hibáit magunk is kijavíthatjuk. De mindig legyünk óvatosak az árammal! Attól függően, hogy milyen jellegű elektromos javításba fogunk, azt megelőzően áramtalanítsunk a dugó kihúzásával, a biztosíték kicsavarásával, illetve lekapcsolásával! Ugyancsak baleset- és élet- veszélyes lehet, ha a kapcsolók; dugaszoló aljzatok függőleges (esetleg vízszintes) tengelyvonalában ütünk szöget, netán lyukat fúrunk a falba, mert ott húzódnak a kapcsolót, konnektort árammal ellátó vezetékek. Veszélyforrás a kilazult fali kapcsoló, konnektor is! Ha a fedél levétele nélkül hozzáférünk a kilazult dugaszoló aljzat, kapcsoló feszítőpofájának csavarjához, akkor csavarhúzóval mindkettőt lazítsuk ki egy kissé, majd erősen nyomjuk a kapcsolót, konnektort a falhoz, és húzzuk meg jól a feszítő csavarokat. Ha a kapcsoló stb. továbbra is mozog, illetve a fedél miatt eleve nem férünk a feszítő csavarokhoz, először is áramtalanítsunk. Azt követően vegyük le a konnektor stb. fedelét, máris hozzáférünk az alatta lévő, a kapcsolót, konnektort a falba rögzítő pofák feszítőcsavarjaihoz. A konnektor kilazulását megelőzhetjük, ha a villásdugó kihúzása közben azt a szabad kezünkkel a falhoz nyomjuk. A villásdugó kirángatása megbosszulja magát. Sok elektromos hiba forrása a nem megfelelő érintkezés. Ilyen esetben a foglalatok, kapcsolók, villanyégők, háztartási gépek, berendezések, híradás- technikai eszközök „vibrálhatnak”, tehát jelzik a bajt. Aram- talanítás után igazítsuk meg csavarhúzóval a foglalat fém érintkezőit, húzzuk meg alaposan a vezeték csupasz végét rögzítő csavarokat. Hibakeresésnél a fázisceruza nélkülözhetetlen. A biztosítékot soha ne „patkoljuk” meg! Ha a hiba elhárításához nem értünk, mindenképpen hívjunk szakembert! Térelválasztónak is jó'a könyvespolc FOTÓiTÓTH LÁSZLÓ Oldalszerkesztő: B. Murányi László Újrahasznosítás Bt Nagyobb lendületre van szükség! Beszélgetés Brun Józseffel, a Dél-magyarországi Húsipari Részvénytársaság elnök-vezérigazgatójával- A márciusi igazgatósági tanácsi döntés alapján Brun József immáron elnök-vezérigazgatóként irányítja a Délmagyarországi Húsipari Részvénytársaságot (DÉLHÚS Rt.): milyen változást jelent, hogy már elnöke is hazánk legnagyobb húsipari cégének?- Ami a személyemet illeti, természetesen nagy változást jelent, hiszen még az eddiginél is nagyobb felelősséggel kell dolgoznom. Az kétségtelen, hogy az igazgatósági ülések, közgyűlések előkészítése a menedzsment feladata volt, de az új helyzetben ehhez többlet döntési kompetencia is társul - hozzá kell tennem, ezzel kapcsolatban a tulajdonosok részéről is nőttek az elvárások felém -, amellyel megfelelő módon lehet és kell is élni.- Mit tart a legfontosabb feladatnak?- Azt, hogy a DÉLHÚS- 2000 programot úgy előkészítsük és megvalósítsuk, hogy a társaság hosszú távon eredményes legyen, s megfelelő számú embernek munkát tudjon biztosítani.- Adott a szükséges pénz e nagyszabású program végrehajtásához?- Igen, az anyagi fedezet rendelkezésre áll! Hitelt minden további nélkül kap a DÉLHÚS Rt., de nem ez a fő probléma, hanem az, hogy a kölcsönöket vissza is kell fizetni, ezt pedig meg kell termelni. Az élelmiszeriparban, mint gondolom más iparágakban is, nem lehet egyik napról a másikra átállni, először a technológia fejlődik, majd gyártmány fejlesztést kell végrehajtani, s csak után lehet haszonnal számolni. Miközben a cégnek korábbi kötelezettségei vannak, a tulajdonosok pedig joggal elvárják, hogy azt a pénzt, amit invesztálnak, azt ki is vehessék, legalább olyan mértékben, mint amit a bankok kamatként adnának. Ha nem így lenne, akkor nem kellett volna gyárat vásárolni....- Elnök-vezérigazgató úr! Várható változás a kereskedelem-politikában ?- Korábban abban a helyzetben voltunk, hogy a termelés, a gyártmányfejlesztés dinamizmusával a társaság kereskedelmi tevékenysége nehezen tartott lépést. Holott, manapság már nem is kellene ezt külön hangsúlyozni, hogy a nagy konkurencia harcban mekkora a szerepe a kereskedésnek, hogy el kell felejteni az egykor volt elosztásos rendszert, amelynek során a termelő diktált. Nekem az a véleményem - Nyugat- Európában olyan tapasztalatokat szereztem -, hogy a kereskedők, az áruházláncok határozzák meg az alapanyag termelést. S ehhez nekünk, a mi kereskedelmi területünknek is alkalmazkodni kell, s alkalmazkodni is fogunk.- Lesz elnök-vezérigazgatói „beavatkozás”?- Mindannyian, én is, a tanácsadók, a megbízott kereskedelmi igazgató is igyekszünk ezt a területet úgy átformálni, hogy nagyobb legyen a kommunikációs készség. Ma már Magyarországon is vannak olyan fiatalok, akik kikerülve a főiskolákról, egyetemekről felvértezettek azokkal az ismeretekkel, amelyek elengedhetetlen feltételei az eredményes tevékenységnek. Nagyobb lendületre, a piac pontosabb ismeretére van szükségünk, s olyan reagálási képességre, amely lehetővé teszi, hogy színvonalas, a versenytársak által is elismert, a vásárlók körében kedvelt termékeinket, készítményeinket az eddiginél is jobban el tudjuk adni.- Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a húsipar területén is igen kiélezett a piaci verseny.- Ez így van, hiszen több cég - nem szeretnék megnevezni egyet sem - arra törekszik, hogy különböző trükkökkel kihasználja a saját gyárát, ezekkel a módszerekkel nehéz versenyezni. Az igaz, hogy két- három éven belül tönkremennek, de ezt az időszakot nekünk is ki kellene bírni, úgy, hogy mi tisztességes eszközökkel versenyzőnk. Ez pedig nem könnyű.... (x) A régi vécétartályt tartó és más, háromszög alakú fémkonzolok könyves- és barkácspolc tartójaként is újra hasznosíthatók, megfelelő szélességű deszkákkal. Masszív tartóléceket függőlegesen és egymáshoz párhuzamosan rögzítsünk fixen a falra (abba befúrva, tiplizve és a fát is megfelelően átfúrva), ahová a készítendő polcunkat szeretnénk felrakni. Ha már függőlegesen és feszesen simul mindkét léc a falhoz, azokra csavarozzuk, rá az egymással vízszintbe hozott konzolokat. A polcokat a tárolandó könyvek, egyéb holmik magasságának megfelelően rakhatjuk egymás fölé. A polcdeszka mindkét vége egy-két centivel lógjon túl a konzol vízszintes élén. Helykihasználási ötletek Polcok a mennyezetről Ha végképp nem tudjuk már hová tenni könyveinket, hol tárolni gyermekeink játékait, egyre gyarapodó kincseinket, mert már minden lehetséges helyet bepolcoztunk és befogtunk e célra, vessünk egy pillantást a mennyezetre. Ugye, mennyi tárolási lehetőséget hagytunk eddig kihasználatlanul? A plafon szinte kínálja magát a függő polc(ok) kialakítására, ott, ahol se beépített szekrény, se ajtó, ablak nyitogatását nem zavarja. Mondjuk a gyerek íróasztala felett. Kell hozzá a lelógatás mélységének megfelelő négy egyenlő hosszú lánc, netán jó erős, de nem túl vastag műanyag kötél, a mennyezetbe fúrt négy műanyag tipli a bele való erős kampós csavarral, annyi polc, amennyit gondolunk. Ügyeljünk arra, nehogy túl nehéz agyagból készítsük a polcokat, illetve azok majd megpakolva nehogy kiszakadhassanak a mennyezetből. Az egyik végével a meny- nyezethez erősített, onnan lelógó négy lánc (kötél) átmérőjével egyező méretben fúrjuk át sarkaitól néhány centivel beljebb a polc(ok) anyagát, és azon húzzuk át a tartó láncot, kötelet. A „felfűzött” polcot az alá a kötélre kötött csomó, illetve a lánc polc alatti szemén áthúzott fatipli tartja majd meg. Fontos, hogy a lógatott polcaink vízszintben legyenek! Ajánlatos a polcok két oldalsó és a hátsó (akár az első) pereméhez is szegélyt erősítenünk, hogy a rá pakolt holmik ne gurulhassanak le. A láncot, hogy szebb legyen, akár be is festhetjük, avagy még a polcok ráerősítése előtt vezető dróttal behúzhatjuk egy megfelelő átmérőjű műanyag csőbe. A lógatott polcnál két szempont igen fontos: 1. kevésbé teherbíró, 2. esetleges hintázásával balesetveszélyes lehet. ÖTLETSAROK Fő a biztonság! Ha laposvasból készítünk külső rácsot faházunk, deszka melléképületünk befelé nyíló ablakára, azt legcélszerűbb kapupántcsavarokkal felerősíteni. De a csavart ne kívülről hajtsuk be, mert azt bárki kihajthatja és leemelheti a rácsot. Belülről nyomjuk át az előre megfúrt lyukon a csavart, és azt hajtsuk be a kimért helyen átfúrt és 8-as menetvágóval készített menetbe. E művelet előtt a kapupántcsavar fejébe fűrésszel, keskeny fémreszelővei készítsünk két, egymásra merőleges vájatot, hogy csavarhúzóval hajthassuk azt be, és a szár fej alatti részén kiképzett négy sarkot is reszeljük le. A belülről behajtott kapupánt- csavart csavarhúzóval húzzuk meg erősen, majd a laposvasból kiálló részt fűrésszel, netán sarokcsiszolóval tüntessük el, és hozzuk egy síkba a felületet. Az így felerősített rácsot kívülről nem lehet csavarhúzóval leszerelni. Ha nincs hegesztőkészülékünk az egymáson átfektetett laposvasak egymáshoz erősítésére, a fentiek szerint kisebb csavarral is megoldhatjuk a rögzítést. Az egymásra fektetett két vasat átfúrjuk, a csavarral egyező menetet vágunk, belülről behajtjuk és erősen meghúzzuk a csavart.
