Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-29 / 117. szám
1997. április 29., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántuli Napló 7 Oldalszerkesztő: Cseri László Hírcsatorna Német nyelvi pályázat. A Pécsi Német Önkormányzat pályázatot ír ki a német nyelv oktatásában, a hagyományok és a kultúra ápolásában, az azonosság- tudat erősítésében végzett városi munka támogatására. A megpályázható összeg 400 000 forint, intézményenként 50 000 forint. Pályázhatnak társadalmi szervezetek, oktatási intézmények. A beküldési határidő május 31. Cím: Pécsi Német Önkormányzat, Pécs, Munkácsy M. u. 8. Orosz akvarellek. Orosz akvarell vemisszázs - eladással egybekötött kiállítás - nyílik Pécsett május 8-án 17 órakor a Gyöngyszem Galériában, melyet előreláthatóan a budapesti Orosz Nagykövetség első titkára, az Örosz Kulturális Központ igazgatója nyit meg. Ügyfélfogadás cigányoknak. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége a Pécs, Mária u. 9. szám alatti irodájukban az alábbi időpontokban tart ügyfélfogadást. Városi önkormányzat: kedden 9-12 óráig, megyei szövetség: csütörtökön 9-12 óráig. Ikonkiállítás. Április 26-27-én került sor a pravoszláv húsvétra, melynek egyik érdekes rendezvénye a Pécsi Magyar-Orosz Társaság szervezésében a Pécsi Bolgár Klubban szombaton megtartott házi ikonkiállítás volt. Vasárnap a bolgár kápolnában közös istentiszteleten vettek részt oroszok és bolgárok. Kereszt- és búzaszentelés. Fazekasbodán két német család rendbehozta a 19. században felállított és felszentelt keresztet, amely a háborúk során megrongálódott. Az elmúlt hét végén búzaszenteléssel egybekötött körmenettel tisztelegtek a kereszt előtt a faluban élő németek és magyarok. A felújított keresztet Szűcs Ferenc, geresdlaki esperes szentelte fel. Húsvét a szerb kápolnában A pravoszláv húsvét, hasonlóan a hazánkban élő többség által megszokotthoz, ugyancsak mozgó ünnep. Idén éppen az elmúlt hét végére esett. A Zrínyi utcai pécsi szerb kápolnában szombaton délelőtt nagyszombati liturgiára, késő este pedig a feltámadási misére került sor, melyen az itt élő szerbeken kívül nagy számban vettek részt a városban tanuló görögök és hozzátartozóik is. A szertartás része volt a gyertyás körmenet, mely során „Krisztus sírját” kivitték az utcára. A szerbek húsvét másnapján tartották a halottak napját. Ilyenkor a pópa a temetőben minden sírnál imát mond, és a sírt vörösborral meg is locsolja. Kenyérfúlek zsákszámra A Pécsi Magyar-Orosz Társaság csak alig néhány hónapos. Zömmel orosz származású magyar állampolgárokból áll, akik feleségként vagy férjként kerültek Magyar- országra. Az uránvárosi tetőtéri lakásban - ahogy egy kis éllel mondani szokás mifelénk - annyian vannak, mint az oroszok. Aki csak odafér, ott serénykedik az asztal körül. Készül az egyik legnépszerűbb orosz étel, a pilményi, amely voltaképpen húsos derelye. Eredetileg Szibériából származtatható, az ott élő nyelvrokonaink, a komik - kiknek nyelvén a pilményi kenyérfület jelent - zsákokban akasztják az eresz alá a félkész ételt, amely pillanatok alatt csonttá fagy a rettenetes hidegben. Aztán ebből visznek vadászatra, halászatra, ahol kifőzik, ha megéheznek. A pécsi oroszok az április végi pravoszláv húsvét ünnepére készítik együtt a kétezer- nyolcszáz húsos derelyét, melyet addig mélyhűtőbe tárolnak. Á városban valamivel több, mint száz orosz nyelvet beszélő él, közülük 50-60-an járnak el a társaság rendezvényeire Készül a kétezernyolcszáz pilményi az orosz húsvétra amelyek elsősorban kulturális jellegűek - a Nevelők Házába. Mint Horváthné Szemerédi Mária, a társaság alelnöke elmondta, a Pécsett élő kisebbségek barátságosan fogadták a csoport létrejöttét, mely - remélhetően - a kezdeti nehézségek után észrevehető mozzanata lesz a Pécs város kulturális életének. Szokás, hogy egy-egy ünnepi alkalommal a többszáz pilményi valamelyikébe gombot vagy pénzdarabot rejtenek. Amelyik vendég ezt megtalálja, az a hagyomány szerint szerencsés és boldog lesz. E sorok írója is megkóstolhatta az ételt, s bátran kijelentheti, szerencsésnek érzi magát. Pedig nem talált se gombot, se pénzt. Málenkij robot és szentmise HÍMESHÁZA A Népek Barátsága Egyesület, mely 1990-ben alakult, ma mintegy száz tagot számlál. A testvérkapcsolat ápolása kizárólag az egyesület feladata a faluban. A németországi Fulda közelében lévő Rasdorffal alakítottak ki testvérkapcsolatot 1990-ben. Azóta évről évre egy busznyi ember megy ki, vagy utazik ide, s szoros, családi barátságok jöttek létre, meséli Rozmer Andrásáé (képünkön), az egyesület elnöke. Az egyesület az elmúlt évben a falu fennállásának 275. évfordulóján kivette a részét a rendezvények sorából: hagyományőrző estéket szerveztek, pünkösdkor néptáncegyütteseket, kórusokat láttak vendégül. Idén az önkormányzat által létrehozandó múzeum szervezésében segítenek, anyagokat szereznek, pályázatokat írnak. A szeptemberi búcsúra időzített nyitáskor emlékeznek meg arról, hogy 50 éve tértek vissza a málenkij robotró1 az elhurcoltak; ekkor szentmisét tartanak, s minderről előadásokat szerveznek. A fesztiváltól a padlásig VERSEND A Versendi Horvát Kisebbségi Önkormányzat 1994- ben alakult az ősidők óta háromnemzetiségű faluban. A nyolcszáz lelket számláló településen egy ’90-es felmérés szerint 240-en vallották magukat horvátnak, mondja Balatinácz Mariann, az ön- kormányzat elnöke. A cigány és a német kisebbség után a horvátok élnek a legnagyobb számban itt. Sokan, a rossz történelmi tapasztalatok miatt, még ma sem merik horvátnak vallani magukat. A legnagyobb gond, véli Mariann, hogy a horvát nyelvoktatás megszűnt az iskolában, nem akadt ugyanis tanár. Mindenesetre 1990 óta legalább kulturális rendezvények vannak, melyeket eleinte furcsállták a lakók, de az elmúlt évben már tele volt a kultúr- ház. Járt itt a Pécsi Horvát Színház, a júniusi horvát fesztiválon pedig hazai és horvátországi kultúrcsoportok, szép számban. Rendeztek horvát nyelvű misét, a Baranya Megyei Horvátok Borversenyét. Minderre pályázaton nyertek pénzt. S a tavalyi sikeren felbuzdulva idén júniusban is nagyszabású fesztivált terveznek, hasonló programokkal. Kiállítást is szeretnének rendezni, hiszen a padlásokon rengeteg szép holmi porosodik, melyeket érdemes lenne közszemlére bocsátani. Kertészek a múzeumban A Harkányban hosszú ideig működő bolgár múzeum a rendszerváltással együtt bezárta kapuit. Az anyag azonban bekerült Pécsre, a Várostörténeti Múzeumba. A tervek szerint Siklóson talál majd végleges otthonra a múzeum, mondja Bonev Jordán (képünkön), a Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Addig is A magyar-bolgár kapcsolatok évszázadai címmel nyílik május 23-án ünnepélyes keretek között egy tizenegy hónapig tartó időszaki kiállítás Pécsett a Várostörténeti Múzeumban, széles körű összefogással. A pécsin kívül a budapesti, a miskolci bolgár önkormányzat és az ország múzeumai, valamint számos magángyűjtemény segítségével, tájékoztatott Vonyó József, a Janus Pannonius Múzeum várostörténeti osztályának vezetője. A kiállítás megjeleníti a letelepedéseket, az itt kinyomtatott első könyveket, egyházat, iskolákat - s a legjelentősebb tevékenységet, a kertészkedést, annak tárgyi emlékeit. Ez az első kiállítás Magyarországon, amely két kis ország kapcsolatainak teljességét kívánja bemutatni. A horvát nyelvtanulás gondjai A Széchenyi István Általános Iskolában és a Kisfaludy Gimnáziumban lehet horvátul tanulni. Utóbbiban huszonhét diák él a lehetőséggel, harmadik nyelvként. Az oktatás körülményei azonban meglehetősen mostohák. MOHÁCS A törvény előírása szerint, ha egy osztályból nyolc tanuló valamilyen nyelvet szeretne tanulni, lehetővé kell tenni, és ebben az esetben fejkvóta is jár az államtól. Mohácson azonban a huszonhét tanuló tizenkilenc osztály diákjaiból verbuválódik, az osztályonkénti nyolc tehát sehogyan sem áll össze. Csókáné Prakatur Mária (képünkön), a horvát nyelv tanára szerint semmi esély nincs az állami támogatásra. Egyelőre a nulladik vagy a 6.-7. órában hozzák össze, hihetetlenül bonyolult szervezéssel, a különböző nyelvi megalapozottságú gyerekeket három csoportban: az érettségire készülőket, a középhaladókat és a kicsiket. Tekintettel arra, hogy nem jár fejkvóta, a települési ön- kormányzatra hárul a nyelvtanulás finanszírozásának terhe, melyért évről évre meg kell küzdeni iskolának, tanárnak és szülőnek egyaránt. Cserdi András igazgató szerint az iskola minden segítséget megad, de kevés a pénzük. Úgy gondolja, hogy egy háromnemzetiségű városnak tennie kell azért, hogy a kisebbség nyelvét tanulni lehessen az iskolákban. Udvarácz Mátyásné, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: indítványozzák, hogy a képviselő-testület támogassa a horvát nyelvoktatást egy elkülönített alap létrehozásával, amely nem túl nagy összeg a város költségvetésében. Az országos önkormányzat tanügyi referensétől is azt a tanácsot kapták, hogy a problémát helyben kell megoldani. Egy újjáéledő cigányzenekar Egykoron mindennapos jelenség volt, hogy éttermekben, kerthelyiségekben cigányzenekarok szórakoztatták a vendégeket. Mára már hírmondójuk is alig maradt. Szalai Dodi cigányzenekarának tagjai 3-4 éve már játszottak együtt a Szúnyog csárdában. Aztán szerteszéledtek, mint a többiek mind. Baranyában már csupán ők és Dörömbözőék csapata játszanak. Pedig egykoron, mondja Dodi bácsi, volt olyan utca Pécs városában, amelyben kilenc cigányzenekar is játszott esténként. Szalai Dodi 52 éve muzsikál mint hivatásos zenész. Négy gyermeke közül egyik sem választotta ezt a hivatást, s mint mondja, mások se nagyon, nincs utánpótlás. Pedig erre a fajta zenére, úgy gondolja, még mindig van igény, az emberek jó része szereti, a külföldieknek pedig kuriózum. Május elsejétől a Cellárium- ban péntek és szombat kivételével minden este játszani fognak. Mindannyian - Lakatos Károly, Orsós Imre és Lakatos János is - nyugdíjasok már, de szívesen vállalták ezt a nem kevés koncentrációval járó munkát.
