Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-04 / 92 szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. április 4., péntek Hírcsatorna Horn és Klima „vasúti csúcs- találkozót” tart június végén vagy július elején Burgenlandiban a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. fennállásának 125. évfordulója alkalmából. Helmut Kohl indul az 1998. évi németországi választásokon. Bejelentésével a 67 éves kancellár véget vetett a jövőjét övező bizonytalanságnak. Elismerésben részesítette a Nemzetközi Migrációs Szervezet azt a magyar orvoscsoportot, amely 1996 októberétől a bosznia-hercegovinai Brckóban a város egészségügyének talpra állításán dolgozik. Chirac sürgeti Románia felvételét a NATO-ba, de kizártnak tartja, hogy Szlovákiát már az első körben bebocsátják. A francia államfő szerint „a madridi csúcson Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, s esetleg még egy-két országot kémek fel a belépésre”. Varsó csak karitatív segítséget nyújt Albániának. A kormány határozata szerint Lengyelország főként gyógyszereket és élelmiszereket küld a polgárháborútól sújtott országnak. Ausztria később dönti el, milyen módon támogatja a nemzetközi akciókat Albániában. Nemi- erőszakkal vádolnak egy amerikai tengerészt Japánban. A huszonhét esztendős Sfnerikai tiszthelyettes a joko- szukai amerikai tengerészeti támaszponton bántalmazott, majd megerőszakolt egy 21 éves japán nőt. Lenin eltemetése ellen szavazott az orosz parlament alsóháza. A képviselők véleménye szerint Lenin testének eltemetése ellentétes „orosz állampolgárok tízmillióinak hangulatával és meggyőződésével”. Rossz bánásmód fenyegeti Szlovákiában azokat a gyanúsítottakat, akiket a- rendőrség őrizetbe vesz. Az Európa Tanács megfigyelői több olyan esetre bukkantak, amikor az érintettekkel a letartóztatás idején, vagy őrizetbe vételük első óráiban rosszul bántak. Előrehozott választásokat sürgetnek Franciaországban. A parlament feloszlatására, s júniusi előrehozott választások kiírására akarják rávenni Jacques Chirac államfőt. Kitoloncolják a jogellenesen Németországban tartózkodó mintegy 120 ezer jugoszláv állampolgárt. A hazatelepítésről megállapodás született a két ország hatóságai között. Légi járat Brazíliába Göncz Árpád latin-amerikai körúton Göncz Árpád és Fernando Henrique Cardoso kézfogása fotó: feb/reuter Brazíliavárosba érkezése előtt a magyar államfő Rio de Janeiróban átvette a politikusi és írói munkásságát elismerő díszdoktori oklevelet. Kéthetes latin-amerikai látogatása keretében Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön tárgyalást folytatott Fernando Henrique Cardoso brazil államfővel. A köztársasági elnök látogatására készültek el azok a megállapodások, amelyeket kézjegyével lát el a brazil és a magyar elnök, illetve kíséretének tagjai. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter brazil kollégájával kormányközi megállapodást írt alá, amely rendelkezéseket tartalmaz a menetrend szerinti járatok engedélyezéséről és üzemeltetéséről, a légiközlekedési vállalatok kijelöléséről. Szabályozza a viteldijak meghatározását, a jegyeladás feltételeit. A légiközlekedési okmány jogi hátteret teremt a menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésének beindítására, és kezdeti lépés a közvetlen légi összeköttetés megteremtése irányába. Ez utóbbi rendkívül pozitív szerepet játszhat a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok bővítésében és fellendítheti az idegenforgalmat a Dél-Amerikában kiemelt helyet betöltő országgal. A magyar miniszter tárgyalásokat folytatott az EMBRAER repülőgépgyártó cég és a CBPO nevű brazil építőipari nagyvállalat vezetőivel is. Míg az előbbi vállalat a közép- és kiskategóriájú utasszállító repülőgépek európai piacára akar betömi, és kelet-közép-európai vevőket keres, a CBPO elsősorban a budapesti metró 4. vonalának építésében lenne érdekelt. Tüntetők fehér köpenyben. Pályakezdő francia orvosok Párizsban, a városháza előtti téren felvonuláson tüntettek a kormány ellen a receptfelírási és rendelési gyakorlat tervezett megváltoztatása miatt. fotó: feb/reuter Atommeghajtású turistahajók Mi legyen a kiselejtezett orosz tengeralattjárók sorsa? Moszkva polgári célokra akarja hasznosítani az északi-tengeri hajóhad atom-tengeralattjáróit. A rozogábbakból például kiszerelnék a reaktorokat: az áram- és hőtermelő mini atomerőműveket a szárazföldön helyeznék üzembe. Tervek szerint átépítenék a még üzemképes hajókat, és turista-tengeralattjáróként közlekedtetnék őket. Egy részük viszont úszó erőműként működhetne a hatalmas ország tengerpartjainak közelében. A moszkvai atomügyi minisztérium és a szentpétervári hajóépítési intézet szakértői már föl is keresték Mur- manszk térségében a matuzsálemi korú atom-tengeralattjárók sokáig szigorúan őrzött, titkos bázisát. Edvard Petrov orosz kutató javasolja: a reaktorokat telepítsék át sziklaüregekbe, hogy megvédjék őket a sarkköri zord időjárástól. A hadihajók erőműveivel viszonylag olcsón állítható elő elektromos áram és hő. így akár új munkahelyek is teremthetők. Elképzelések szerint másfél évtized alatt 125, szolgálaton kívül helyezett atom-tengeralattjárót lehetne szétszedni és átépíteni. Szakértők azonban kétlik, hogy ehhez a kormányzat elő tudja majd teremteni a sok-sok száz milliárd rubelt. Nyikolaj Jegorov helyettes atomenergia-ügyi miniszter kijelentette: mind szakmailag, mind pénzügyileg nemzetközi segítségre szorulnak az oroszok. Csak így oldható meg a radioaktív hulladékok biztonságos tárolása. Thomas Nilsen, a tekintélyes norvég környezetvédelmi szervezet, a Bellona Oroszor- szág-szakértője azonban eleve felelőtlennek tartja a terveket, mert szerinte túl nagy a kockázat. (kulcsár) Amerikai-izraeli védelmi miniszteri találkozó Folytatódnak az építkezések A közel-keleti békefolyamat további sorsa attól függ, vajon a palesztin vezetés tesz-e lépéseket az erőszak megfékezése érdekében - állította az izraeli védelmi miniszter. A Washingtonban tárgyaló Ji- chák Mordehai értésre adta, hogy mindaddig szó sem lehet a zsidó építkezések akár csak ideiglenes felfüggesztéséről, amíg az erőszakos cselekmények folytatódnak. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki hétfőn Clinton elnökkel találkozik, ugyancsak kizárja a kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai zsidó építkezések leállítását. Az amerikai elnök állítólag kérni fogja Netanjahut, hogy hat hónapra, a palesztin területek végleges státusáról szóló tárgyalások idejére fagyassza be a munkálatokat. A hírügynökségek időközben közölték: Izraelben a kormány a napokban telepítési terveket hagyott jóvá. A Dzsihád azzal fenyegetőzik, hogy további öngyilkos merényleteket fog végrehajtani Izraelben. A szélsőséges palesztin szervezet megerősítette: az ő emberei hajtották végre a keddi két terrorakciót, „válaszul az ellenség népünk és földünk ellen elkövetett bűntetteire Jeruzsálemben és egész Palesztinában”. Amr Musza egyiptomi külügyminiszter azt kérte az európai országoktól, hogy bírják rá Izraelt politikájának megváltoztatására. Kiéleződött Csehország és Szlovákia viszálya Prága nem fél Meciartól Pozsony azzal fenyegetőzik, hogy bepanaszolja Csehországot a szövetségi vagyon elosztása miatt, s ezzel megnehezíti északi szomszédja felvételét a NATO-ba. / A legolvasottabb cseh napilap arra figyelmezteti a szlovák kormányfőt, hogy „Prága a zsarolással nem ér el semmit”. A Mladá fronta Dnes rámutat: a szlovákok olyan „szemérmetlenül manipulálják a tényeket”, hogy az minden képzeletet felülmúl. „A cseh kormánynak továbbra is ahhoz kellene tartania magát, hogy a Meciar- féle kabinetek jönnek és mennek, de Szlovákia mindig is a legközelebbi szomszédunk lesz.” „Meciar diplomáciai elszigeteltségbe került, és Szlovákia számára eljátszotta azt az esélyt, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország oldalán már néhány év múlva tagja legyen az Észak-atlanti Szövetségnek. Most megpróbálja elvonni a választók figyelmét erről a történelmi kudarcról.” Szlovákia NATO-tagságát Prága állandóan támogatta, még ha tudta, sőt az utóbbi időben már hangosan is kimondta, hogy keleti szomszédja háza táján nincs minden rendben. A lap megjegyzi, hogy a diplomácia volt eddig az a terület, amelyen Prága és Pozsony kölcsönösen támogatta egymást. Egyebek között „a csehek Po- zsonyra való tekintettel nem nagyon tartottak szoros barátságot a magyarokkal”. 4800 holt kisbolygó veszélyezteti a Földet • • Üstökösök látogatása Állandó veszedelem leselkedik Földünkre a világűrből. A mini égitestek szabad szemmel nem láthatók. A fekete, csóva nélküli üstökösök akár 9,5 kilométer átmérő- jűek is lehetnek. Számuk meghaladja az ötvenet. A riadót legutóbb egyszerre fújta meg egy brit és egy orosz csillagász. Mark Bailey és Vjacseszlav Emel-Janyenyko egyöntetűen azt javasolta, hogy telepítsenek infravörös jelzőrendszert, amely figyelmeztethet a jövevényekre. Bolygórendszerünk peremén, az Oort felhőben keletkeznek a „száguldozók”, s azért láthatatlanok, mert magjuk körül nincs gázfelhő. Becslések szerint legalább 4800-an lehetnek, és kétszáz évenként kerülnek a Földet veszélyeztető pályára. Bailey professzor szerint húsz fényes, csóvás üstököst tartunk nyilván, olyat, amilyen a híres Halley is, de legalább százszor ennyi a láthatatlan „kollégák” száma. Számítások szerint egy-egy ilyen holt égitest körülbelül félmillió évig kering elliptikus űrpályáján. Naprendszerünkben a Mars és a Jupiter vonalában mozog egy aszteroidgyűrű a Nap körül. Akkor van a baj, ha egy minibolygó becsapódik a légkörbe, s méretének köszönhetően a földfelszín felé szá- guldva nem ég el. Csak remélhető, hogy a láthatatlan „holtak” mégsem földi földben kívánnak nyugodni. (kenesei) Párizsban állva értekeznek Látogatóban a Le Monde szerkesztőségében Reggel, alig hét óra után gyülekeznek a még kihalt Claude Bernard utca egyik nagy irodaházában a Le Monde újságírói. Nemsokára kezdődik az aznap déli lapszám értekezlete. A Le Monde a francia sajtó zászlóshajója, és külföldön is meghatározónak tartják politikai állásfoglalásait. Bár a napilap „csupán” ötszázezer példányban jelenik meg, világszerte többmilliónyian olvassák. Pontban fél nyolckor a második emeleti kis konferencia- teremben tizenöt rovatvezető állja körül Jean-Marie Colombani főszerkesztő íróasztalát. Kezdődik az értekezlet: először a belpolitikai rovat vezetője kap szót. A harminc év körüli, halk szavú újságíró elsorolja a mai étlapot: Le Pen szélsőjobboldali pártjának strasbourgi kongresszusa előtt magasra csaptak a politikai indulatok. Egy konzervatív parlamenti képviselő a Nemzeti Front betiltását fontolgatja, mások rendzavarásoktól tartanak. Az értekezlet húsz perc alatt befejeződik, az újság négy óra múlva már az utcán kapható. Első oldalán Plantu rajzával, amely barna ingben, karszalaggal ábrázolja Le Pent. S miközben az emberek az utcán már a hónuk alatt tartják a friss lapot, bent a szerkesztőségben déli tizenkettőkor kezdődik a másnapi szám első értekezlete, s készülnek a másfél millió olvasónak szóló újabb cikkek. Fontos téma most a kezdő kórházi orvosok sztrájkja, valamint az egyetemi tanárok zúgolódása: a lap olvasóinak nagy része ugyanis értelmiségi, illetve diák. Tardos János EL KELL ISMERNI: A BOTRÁNYAIKKAL MINDENT uicr'TCC7ijeif uaav Dmircrmci/ meizíImiz * I í #
