Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-23 / 111. szám

1997. április 23., szerda Háttér - Riport Dünántúli Napló 11 A béka és a vadászat összefüggése Harminc évvel ezelőtt, április 24-én hunyt el a legnagyobb magyar vadász, gróf Széche­nyi Zsigmond. Széles körű ál­lattani ismeretei, kiváló vad­gazdálkodási, vadászati tu­dása, etikus magatartása, írói tehetsége idehaza és külföl­dön egyaránt elismertté tet­ték a nevét. Ő volt az, aki alapszabályként fogalmazta meg azt is, hogy a vadászat vadűzést és erdőzúgást egy­aránt jelent - de elsősorban erdőzúgást. A vadászerkölcs legszebb megfogalmazása. Fácánvadászat. Etikai köve­telmény, hogy a földön maradó madárra nem lövünk. Tyúkra sem. Továbbá, a szárnyaló fá­cánt kelló' távolságra engedjük, hogy a túl közelről leadott lövés ne tépje cafatokra. Mindezek helyett: tyúkok - bár nem jpk - a terítéken, a mezőn pedig né­hány olyan friss dög, amelyet összeszedni sem volt érdemes, mert nem maradt a fácánból jó­szerével semmi. Vaddisznó-hajtás. Szigorú rendje van. A felállított puská­sok csak meghatározott irányba lőhetnek. Kis kan tör át két nimród között. Az egyik oda­pörköl - pontosan a szomszéd vadász melletti fatörzsben rob­ban a golyó. Lénián a vadászok. Róka somfordái elő óvatosan az er­dőből, nagyjából félúton két vadász között. Szép bundája van, a januári fehér hó felett szinte úszik tömött farka. Lövés, a róka megroggyan, felhente- redik, megpróbál talpra állni. Újabb lövés, ezúttal a szomszéd felől. A róka elterül. Parázs, durva veszekedés tör ki, most kié a,gerezna? Cserkelés. Nagyvadra söré­tes puskával nem lövünk! őz csipegeti a hajtásokat, csak a nyaka látszik ki a tavasz friss zöldjéből. A puska csöve meg sem volt törve, kapásból oda lehet durrantani. Találat, mert vér freccsen, az őz azonban el­menekül. A sörét nem ölte meg, a seb majd megöli valahol. Ez a valóság. A vadászok nemzetközi szervezete, a CIC kódexe írja: „A vadász ne űzze a vadat re- kordhajhászás céljából, legyen az a nagyvad trófeája, vagy az apró vad nagy terítéke. Tudatá­ban kell lenni mindig annak, hogy a vadászatnak szerepe van a természetben, az életben és az elmúlásban.” Most van folyamatban a me­gyében élő őz- és szarvasállo­mány nagyságának megbecs­lése. Pontos adatokat soha, senki sem tudott mondani, vár­hatóan így lesz ez most is. A vad mozog, csapatokban vagy magányosan jár, soknak követ­hetetlen a mozgása. Egy azon­ban bizonyos: nemcsak a terv- szerűség, hanem az orvvadászat eredménye is, hogy számuk na­gyon jelentősen megcsappant. A tervszerűség: egymáshoz kö­zelíteni egy területen a vadel- tartó-képességet és a tényleges populációt. Dr. Papp Tivadar, a Mecseki Erdészeti Rt. igazga­tója úgy véli, szarvashói ele­gendő lehet, mert a múlt évben 2300-at lőttek ki. Várták a szakemberek, hogy a februárban elrendelt általános vadászati tilalom eredményt hoz. Fáik Konrád megyei vadá­szati felügyelő véleménye: sok értelme nem volt. A rabsicko- dás ma éli a virágkorát. Léggömbként pukkant szét a vadászetika. Alacsony volt a színvonala - a vadászati kultú­rával egyetemben - eddig is, de az utóbbi két-három hónapban - ahogy Papp Tivadar fogal­mazza - a béka feneke alá csú­szott. Fáik Konrád szerint is felerősödött a társaságokon be­lüli orvvadászat. Ezek az emberek vérszomja­sak és mohók voltak. Járták a dél-baranyai területeket, s tele­tömték saját és ismerőseik hűtő­ládáit orvul elejtett szarvasok­kal. Lőttek mindenre, ami moz­gott. Volt, hogy a gímbikának csak a fejét vágták le, az állat testét az erdőben hagyták - már nem tudtak mit csinálni a hús­sal. Akadt közöttük olyan, aki forint körül mozgott. Ilyen mér­tékű vadorzásra korábban nem volt példa Baranyában - leg­alábbis nem jutott senki tudo­mására. „Mert nem ám maga a zsák­mány, hanem a kézre kerítésére áldozott kockázat és fáradozás bizonyítja a vadászember rá­termettségét ...” - figyelmez­tet Széchenyi Zsigmond. A ma szakembere feljelentésekre vár. Pontosabban, még többre szá­mít. Mert akárhogy is, de a le- tisztulási folyamatnak meg kell indulnia. Nem a feléledő etika, hanem a tulajdon követeli. So­kat kell fizetni a vadászatért. A vadászok egymást jelentgetik fel.- Kénytelenek lesznek meg­szűrni magukat a vadásztársa­ságok - mondja Papp Tivadar -, mert a vadorzás kárt okoz nekik. Elsősorban persze elma­radt haszonként, kieső bevételi lehetőségként értékelik, ritkáb­ban mint a nemzeti vagyon ré­szét, természeti kincset. Fáik Konrád is reméli, hogy a társaságok apadó létszámuk mellett megválogatják, kiket fogadjanak maguk közé, és a szempontok között helyet kap­nak a hozzáértés és az etikus magatartás is.- Az új vadászati törvény ugyan megfogalmazza az ál­lami felügyelet szükségességét, vadásztársaság tagja volt, olyan is, aki korábban hivatá­sos vadász volt. Egyik alkalommal lebuktak. Akkor már a Mecseki Erdészeti Rt. szakemberei és a rendőrség is „ várta a találkozást A vizs­gálódás végére kiderült, hogy legkevesebb hét szarvas elej­tése róható a számlájukra, rá­bukkantak még kifőzetlen trófe­ára is. Az anyagi kár 10 millió de a végrehajtási rendeletben erről már egy szó sincs - teszi azonban hozzá. A vadászat nemzetközi kó­dexe - múlt évben fogadták el - ezt a követelményt fogalmazza meg: „A 2000. év vadásza egy­szersmind az ismeretek embere is legyen, felvértezve a nemes- lelkűség intelligenciájával. ” Messze vagyunk nagyon Szé­chenyitől. Mészáros Attila Békéssy Gábor jegyzete Galamb-békétlenségek Mind elvitték, mind egytől egyig. Még a fiókákat is zsebre rakták. Az idős gumijavító-mes(,er békétlen. Nem tud kijönni a szomszéddal, pedig hát csa­ládi házban laknak mindket­ten, nagy udvarral, garázzsal és mellesleg állatokkal el­látva. A szomszédban a ku­tyák uralják a terepet - van belőlük vagy öt, valamennyi korcs -, neki meg a galambok jelentették a természet közel­ségét. A postagalambokat szerette, volt belőle vagy 120 darab, a padlás volt az ottho­nuk, a mester napközben is feljárt hozzájuk, ha egy kis kikapcsolódásra vágyott. Volt, aki kétszer fordult, jó lesz levesnek, mondta a jöve­vény, de azt már nem vállal­tam, hogy a nyakukat is el­vágjam. A szívem hasadt volna meg, ahogy vergődnek kedvenceim. A mester a helyi televízió­ban tette közzé, aki akar ga­lambot, az nála jelentkezzen. A szomszéd miatt volt min­den, már nem bírta elviselni a szekálást. A mellette lévő épületben lakók feljelentet­ték, nem bírják elviselni az ál­landóan szállongó galamb­tollpihét. Nem is értette, miről is van szó, de amikor a felszó­lítás megérkezett, az asztalra csapott: vesszenek a galam­bok. Aztán megbánta hirte­lenkedését, de akkor már nem lehetett mit tenni, jöttek az emberek, vitték a turbékolcy kat. A szomszédban ugatnak a kutyák - néz fel a kerékab­roncs mellől. Egész éjjel ki­bírhatatlanul vonítanak. Mit tehettem mást, nekiültem írni, mert zavarnak a kutyák. Mutatja az átírótömböt. Levél a polgármesteri hiva­talba. Meg a rendőrségre és természetesen a városi televí­zióba. Hogy azért nyilvános­ságot is kapjon az égbekiáltó szomszéd-békétlenség. Ügyvéd ismerősöm azt mondja, a bíróságok tevé­kenységének 20 százalékát a tyúkperek adják. A pszicho­lógusok a szomszédi torzsal­kodásokat a lefojtott társa­dalmi indulatok megjelenítő- désének tartják. Alan Price és az Animals Alan Price, a jónevű brit bil­lentyűs, akinek elévülhetetlen érdemei voltak az Animals együttes megszervezésében, 55. születésnapjához érkezett. Ezek az érdemek azonban az évek során elhalványultak, s Alan Price időnkénti fellángo­lásai ellenére a popzene egyik vesztese. Az angliai Fatfield- ben született, s nyolcévesen határozta el: zongorázni, gitá­rozni fog. Fiatalon megszervezte együttesét, azt az Alan Price Combót, amely pontosan 35 éve Eric Burdon énekessel, a ma már halott Chas Chandler- rel, Hilton Valentine-nal és John Steellel együtt játszo­gatni kezdett Newcastle-ban. Amikor 1963-ban Londonban koncertezett Sonny Boy Wil­liamson fekete blues-száj- harmonikás és énekes, fellé­pett többek között az akkor már Animals néven fellépő csapattal is. Remek koncert és lemez kerekedett a dologból: az utóbbi ma is a gyűjtők fél­tett kincse. Az 1964-es év nyarának szenzációja volt a The House of The Rising Sun (A felkelő nap háza) című folkdal, amely az Animals ­pontosabban Price - feldol­gozásában a listák első he­lyére ugrott. Ezzel elindult a diadalmenet: jól ismert blue- sok feldolgozásai és saját, szerzeményeik nagy sikert arattak. Menedzserük, Mickie Most irányításával több mint negy­ven dalt dobtak piacra. A Do­nit Let Me Be Misunderstood, a Weíve Gotta Get Out of This Place, az iím Crying, a Boom, Boom, a Bring It on Home To Me, az Itís My Life című da­lok a fontosabb útjelzői ennek a korszaknak. Aztán a leg­szebb napokban, 1965-ben Price távozott, és másodszor is saját zenekart alakított Alan Price Set néven. Állítólag ide­gileg nem bírta Burdonék tempóját és életstílusát... Az I Put a Spell On You (Megbű­völtelek) című dal feldolgo­zása óriási siker. Kedvező volt a fogadtatása a Simon Smith and His Dancing Bear és a The House That Jack Built című számainak is. Társulása Geo- rgie Fame-mel nem volt hosz- szú életű, de Rosetta című da­luk nagy siker. Ismét saját uta­kon járt, filmzenéje - O Lucky Man - szintén siker. Rómák világtalálkozója Francesco Rutelli, az olasz fő­város polgármestere meghívta a világ öt legnagyobb Rómá­jának polgármesterét, hogy együtt ünnepeljék az örök vá­ros születésnapját. A legenda szerint Romulus és Remus, a nőstényfarkas által felnevelt testvérpár 2750 éve alapította Rómát, amely a világ legré­gibb, folyamatosan fennálló nagyvárosai közé tartozik. Szerte a világon mintegy negyven település viseli az örök város nevét, de többsé­gük kicsiny helység, s távolról sem mondható el róluk, hogy „örök idők óta” léteznének. Az öt legnagyobb „Róma” kö­zül három az Egyesült Álla­mokban található, a negyedik az ausztráliai Queenslandben, az ötödik pedig a Dél-afrikai Köztársaságban. Fegyvere: a fokhagyma Fokhagymás leheletével pró­bálta „leszerelni” a rend őrét egy ausztrál férfi, akit közle­kedési vétségért állítottak meg. Jeff Pearce, akit a felhá­borodott rendőr végül bíróság elé citált, nem is tagadta az el­lene felhozott vádat: igenis szándékosan kapott be egy fokhagymagerezdet - amelyet egy barátja tanácsára éppen az ilyen esetekre tartogatott autó­jában - és lehelt az igazoltató rendőr arcába. Pearce-t - akit a rendőrség füstölgő kipufo­gócsöve miatt követett - a fokhagymarágás ellenére ittas vezetésért vették őrizetbe. Végül hivatalos közeg el­leni erőszak miatt került a perthi rendőrbíró elé, aki a he­lyi büntetőkódex alapján a fokhagymával garázdálkodó Pearce-t bűnösnek mondta ki. s Nyerjen egy Suzuki GLX-et az Uj Dunántúli Naplóval! Minden előfizető eséllyel indul - Próbálja ki újra! Örömmel tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat, hogy április 18-ától újabb akciót indítottunk olvasóink részére. Akciónk lényege, hogy azon jelenlegi előfizetőink, akik május és június hónapban is előfizetik az ÚDN-t, részt vesznek sorsolásunkon. A fődíj egy extra felszereltségű Suzuki Swift GLX személygépkocsi, melyet a pécsi Suzuki Szabolcs Kft-nél vásároltunk meg. A sorsolást egy egész napos, szabadtéri szórakoztató műsor keretében rendezzük, június 14-én, Pécsett. Azon olvasóink is bekapcsolódhatnak játékunkba, akik most nem előfizetői az Új Dunántúli Naplónak. Nekik nem kell mást tenniük, mint hogy június 8-áig - bármikor - három hónapra előfizetik a lapunkat. Ne feledje tehát: zsályazöld Suzuki GLX-et nyerhet az Új Dunántúli Naplóval! További információk a 06-80- 200-089-es, ingyenesen hívható (zöld)számon munkanapokon 8-11 óráig. *« 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents