Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-20 / 108. szám
1997. április 20., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 Schengen-billentett sógorhatár Ausztria határőrei és vámosai hétfőtől három napon át az Európai Unió szakértői előtt vizsgáznak Schengenből. A vizsgadrukkban mi, magyarok is érintettek vagyunk Hegyeshalomtól Rábafüzesig. A vizsga témaköre és tétje: a már EU-tag sógorok mennyire képesek őrizni az Európai Unió osztrák szakaszának határait. A két éve élő schengeni egyezmény tagjai - Németország, Franciaország, a Benelux államok, Spanyolország és Portugália - arra szerződtek, hogy egymás közötti határaikon megszűnnek az ellenőrzések, míg a külsőkön megszigorítják az őrzést. Főleg a nem kívánatos bevándorlás ellen akarják elreteszelni Európa nyugati fertályát, ám most a sógorok bekapcsolásával a magyar-osztrák határszakasz kellemes utasbarát voltát is Schengen-billentik. A kérdés csak az, mennyire? A buzgó szigorból és következményeiből elrettentő ízelítőt produkáltak az osztrákok márciusban. Ennek ellenére Krisán Attila ezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője kérdéseinkre így nyilatkozott:- Optimista vagyok a jövőt illetően, hiszen Schengen fogalma szigorúbb határőrzést jelent, de nem utasvárakoztatást. Az ellenőrzés elektronizálása, az EU-konform útlevelek számítógépes leolvasása, és a különféle - köztük „magyar” - áthaladási sávok felgyorsítják az alaposabb osztrák ellenőrzést. A mi részünkről nem fog változni a gyakorlat: marad a szelektív és differenciált utasellenőrzés. Néhány órás várakozás a legforgalmasabb határátkelőknél, a hegyeshalminál, a rábafüzesinél, esetleg a soproninál jöhet össze, amikor a vendégmunkások szabadságra mennek. A kevésbé forgalmas átkelőhely kiválasztásához segítséget ad majd utasforgalmi tájékoztató szolgálatunk. Ezt a nyári szezon előtt vetjük be. Akkor a 363- 10-60-as (pesti) telefonon lehet érdeklődni. Dunai Imre Tizennyolc kórus mintegy hatszáz tagja lépett dobogóra tegnap délután Pécsett, a Liszt Ferenc Hangversenyteremben: a megye legjobb együttesei emlékeztek meg az Éneklő Ifjúság kórusmozgalom születésének 70. évfordulójáról. Képünkön a Piacsek Lászlóné vezette pécsi Berek utcai Általános Iskola Kórusa énekel. papp zoltán felvétele A ladik Kharóné lesz Mohácson nem lelkeket, hanem magukat a csónakokat viszi át Kharón a túlsó partra, úgy, hogy sose találja őket többé tulajdonosuk. Bár még nincs igazán csónakázóidő, az idény papíron már megindult a Dunán is, ami egyben - sajnos - azt is jelenti, hogy lopják a csónakot, mint a cukrot. Pedig nem olcsó manapság egy vízi alkalmatosság, a fateknő is megér 100 ezret, hát még ha fel van szerelve 200-400 ezer forintos Yamaha vagy Mercury motorral! Az egyik kárvallott szerint, a hatóság nem biztos benne, hogy a szárazföldi vagy vízirendőrségre tartozik az ügy, de mivel legtöbbször nem tudnak semmit tenni, majdnem mindegy, hogy melyik „cég” ír 30 nap múltán levelet, hogy lezárták az ügyet. A másik szempont, hogy a Duna természete szerint egyszer kicsi, másszor nagy, így előfordulhat, hogy a csónak egyik nap még vízen van, majd hamarosan partra kerül. A mohácsi vízirendőrség nem tagadja, hogy valóban nőtt az utóbbi években az elkötött csónakok száma. Kérdés, hogy mi minősül lopásnak, és mi a jármű önkényes elvitelének? Hiszen sok esetben előfordul, hogy a csónakot valahol megtalálják - az már más kérdés, hogy az elkövetőt szinte sose tudják megcsípni. Azt azonban határozottan cáfolták, hogy a különböző területek rendőrei ne tudnák a dolgukat és ne tennének meg mindent az eltűnt ladikok felkutatásának érdekében! M. K. önkéntes rabszolgák Egy férfi, aki még nem töltötte be az ötvenedik évét, naponta kap 500 forintot és teljes ellátást. A munkában egy barom is megrokkanna. Ötvenen felül már nem jár pénz, csak teljes ellátás. Vagyis szállás a fészerben kialakított kuckóban, juh- hodályban vagy a szénapadláson. Ha nő az illető, az kincsnek számít, de a teljes ellátáson kívül ő sem kap semmit. Ha ügyes, akkor az ötven alatti férfiaktól kaphat ezt-azt - némi nemi szolgáltatásokért. A modem rabszolgaság itt van a nyakunkon. A társadalom szociális lukain kihullott egye- dek nem tehetnek mást - főleg a vidékiek-, mint önkéntes rabszolgának vagy a hivatal előtt rokonnak állnak egy-egy módosabb gazdánál. Egy szekszárdi illetőségű hajléktalan - természetesen inkongnitóban - azt mondja, hogy ő az idén az Alföldre szegődik el juhásznak. Tavaly maradt egy szekszárdi gazdánál, de az kutyául bánt vele. Ételt még adott, de a pénzt, amit kialkudtak, a szezon végén - ez a hajléktalan szállóra való bevonulás ideje - nem adta oda. Kérdésemre, hogy miért szegődik el, ha tudja, hogy embertelen körülmények közé kerül, egyszerűen csak annyit válaszolt: még ebben az esetben is embernek hiszem magam! Papp Győző, a szekszárdi Családsegítő Szolgálat vezetője megerősíti a hírt: a szállólakók megindultak, s ahogy elmondták neki, munkára mennek. Ők tudják, hogy milyenre, de semmit nem tehetnek, hiszen nagy a titkolódzás, a gazda neve és a helyszín soha nem tudódik ki. Hazafi Zs. Szobor a kártevőnek (Folytatás az 1. oldalról) A sárga, hosszanti irányban csíkozott bogár az Amerikai Egyesült Államokból, pontosabban Colorado államból származik. Amerikában alapvető tápnövénye a mérgező csucsor volt. 1850-ben egy burgonyaszállítmánnyal érkezett Európába és ezidáig ismeretlen okok miatt gazdanövényt váltott, és az emberi fogyasztásra termelt burgonyaféléket kezdte pusztítani. Farkas Sándor, a Janus Pannonius Tudományegyetem Ökológia Tanszékének illetékese kérdésünkre elmondta, hogy a krumplibogár valószínűleg már a háború alatt bekerült hazánkba, csak nem volt idő foglalkozni vele.- A honosodás hivatalos éve 1947, de a korábbi bekerülés miatt ekkor még nem lehetett kiirtani. Egyes szakmai vélemények szerint a bogár nem is Coloradóból, hanem Mexikóból származtatható. Ma már nem okoz komoly károkat, hiszen sok az erre kifejlesztett rovarirtó. A május másodikán tartandó megemlékezés, a Krumplibogár-tumé két szervezője, Búzás Mihály és Szolnoki József otthonosan mozognak a témában, hiszen ők készítették a bogár történetét feldolgozó díjnyertes filmet.-Az esemény keretében lovaskocsin vezetjük végig a vendégeket a bogárral kapcsolatos fontos helyszíneken, majd Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter leleplezi a közel méteres nagyságú bronz burgonyabogarat. Tudtunkkal ez az egyetlen olyan köztéri szobor a világon, amely egy kártékony rovarnak állít emléket. A résztvevőknek lesz alkalmuk megtekinteni az első magyar krumplibogarat is, hiszen egy öreg professzor máig őrizte ezt a nevezetes példányt. Az első jövevény felfedezése Hédervárott, a kis szigetközi faluban nagy riadalmat keltett, hiszen a burgonya a háború utáni ínséges időkben a legfontosabb táplálék volt. A Földművelésügyi Minisztérium 1947-ben azonnal egy különleges alakulatot küldött a településre, hogy akadályozzák meg a katasztrófát. A bogár származása annak idején politikai kalamajkát is okozott, hiszen az ország vezetése az imperializmus elleni propagandához használta fel a hívatlan vendéget. Szóróanyagok, plakátok és tudósítások hirdették: a burgonyabogarat ellenséges repülőkről szórták le hazánkra, hogy tönkre tegyék vele a népi demokrácia mezőgazdaságát. Rendes Z. Szigetvári jogostrom Zrínyiért A Baranya Megyei Vagyonátadó Bizottság a héten hozott első fokú - tehát a megye által még megfellebbezhető - döntéssel Szigetvár tulajdonába adta a város alapította Zrínyi Múzeum gyűjteményét. A Szigetvár számára különösen becses tárgyak a múzeumok összevonásakor kerültek a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságához. Bemutathatóságuk nehézségei miatt javarészt raktárban vannak, miközben egyik legnevezetesebb várunk kiállítási anyaga lehangolóan szegény. A visszanyert tulajdonával ezen szeretne változtatni a város. Ám a bemutatás helye, a vár elidegeníthetetlen állami tulajdon: évenként hosszabbítja meg a hasznosítását az önkormányzat számára a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. Az idegenforgalomban érdekelt tőkét viszont csak akkor lehet bevonni a vár hasznosításába, ha az legalább 15-20 évre szól. így lehetne támogatásokért is pályázni és a befektetések hasznát visszaforgatni a vár felújítására. Üj fejlemény: a Kincstári Vagyonkezelő hajlandóságot mutat erre a megoldásra. D. I. Siófoki Pünkösd Hazai és külföldi turisztikai szakemberek, újságírók, politikusok részvételével ünnepség- és programsorozatra készülnek Siófokon. A város polgárainak összefogását reprezentáló rendezvényre Pünkösdi Szezonnyitó címmel május 16-a és 18-a között kerül sor. A szakmai programok mellett lesz városnézés, hajókázás, operettgála, és Varga Imre Kálmán Imre-szobrát is ekkor avatják fel. (sz) Vers- és prózamondók „Anyám fekete rózsa” címmel rendezik meg Erdőkertesen a VII. Nemzetközi Vers- és Prózamondó Találkozót. Az elődöntőkön több mint 300 határon túli magyar mutatkozott be, a 400-nál is több magyarországi nevező mellett. A háromnapos döntő május 2-án kezdődik, az erdőkertesi Kulturális Közhasznú Alapítvány, az Ady Endre Művelődési Ház és a veresegyházi önkormányzat közös rendezésében. Tehetséges fiataloknak A tehetséges kollégista fiataloknak négy éve teremtett először bemutatkozási lehetőséget a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola Kollégiuma. A fogadtatás sikere nyomán azóta minden évben megrendezik a Kollégiumi Diákalkotók Találkozóját. A szombaton befejeződött kétnapos találkozón Baranya, Somogy és Tolna megye 15 kollégiumából közel 200 fiatal mérte össze tudását képzőművészetben, szépirodalmi alkotásban és előadásban, zenében és táncban. Előkerült az elveszettnek hitt fütyi Először sokan megbotránkoz- tak rajta, majd a frissen felállított szobrot festékkel öntötték le, így a pécsi Szent Mór utcai fiú akt szobor élénk színekben pompázott. A város lakóinak egy része - úgy tűnt - nem szívesen barátkozott Tauben László szobrászművész alkotásával. Végül az alak két lába között elhelyezkedő henger - melyet a pécsi köznyelv szimplán „fütyinek” kezdett becézni - tűnt el. Mondják, annak idején a híres Hunyadi szobrot is nehezen fogadta el a pécsi polgár, de annak privát részeit tulajdonították el. A Taubert-szobor felújítása Kerekes Gábor szerint - aki a Közüzemi Rt. parkfenntartási előadója - kemény százezer forintba került volna a városnak. A Gondviselés azonban nem hagyta el a sokat szapult művet. A héten egy ifjú hölgy behozta szerkesztőségünkbe az elveszettnek hitt fütyköst. A bronzrudacska felületén kalapácstól származó ütésnyomok látszanak. Az illető nem kímélhette magát, hiszen a szóban forgó szerv több mint két méteres magasságban volt eredetileg. Az akció azonban bizonnyal eredményes volt. Kerekes Gábor átvette a rudat, és elmondta, rövidesen helyreállítják a sajátos kritikai észrevétel okozta csorbát: a tettet pedig egyszerűen nevezzük vandalizmusnak. Kincse Sz. Ö. Ölhet is a sertéshús (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszertörvény előíija, hogy a közfogyasztásra kerülő állatok húsát meg kell az állatorvossal vizsgáltatni. Az otthoni fogyasztásra levágott sertés esetében ezt nem kell megtenni, de erősen ajánlott, még akkor is, ha azért fizetni kell - tájékoztatta lapunkat dr. Éva Gábor szakállatorvos. A sertéshúsba ugyanis a szabad szemmel nem látható tri- chinella spiralis nevű parazita fészkelheti be magát. Ha ez az ember szervezetébe kerül, ugyanúgy megtámadja, mint a sertést. Ä disznók azonban ellenállóbbak vele szemben, és elélnek velük, míg az ember extrém esetben akár bele is halhat a fertőzésbe. A parazita akkor pusztul el, ha teljesen átsütjük, főzzük a húst, a füstölés azonban nem árt neki. így a kolbásszal együtt is megehet- jük. Ha a sertést a földön vágják, akkor a legveszélyesebb baktérium is a húsba kerülhet, hívta fel még egy veszélyre a figyelmet dr. Regös Béla élelmiszerhigiéniai főfelügyelő. Ez a Clostridium botulinum nevezetű baktérium az egyik legerősebb biológiai mérget termeli, ami akár meg is ölheti az embert. Más baktériumok lázzal, hasmenéssel járó ételmérgezést okozhatnak. Ezek a hibás bontáskor kerülhetnek a belekből a húsra, illetve a vágást végző ember is megfertőzheti velük a sertést. A zugvágás tehát rendkívül veszélyes. Ezért a szakemberek arra kémek mindenkit, jelentsék be, ha ilyesmiről tudomást szereznek. U. G. t t
