Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-16 / 104. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. április 16., szerda A már csak jogilag létező szövetkezet Feljelentést fogalmaznak a FÉNYSZÖV volt dolgozói, tagjai Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a szövetkezet a színeskidolgozást is még monopolhelyzetben végezhette fotó: Tóth László Röviden Környezetvédelem és technológia. Ezzel az ösz- szefoglaló címmel rendez szemináriumot és pályázati fórumot április 18-án 9 órakor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A szeminárium témái többek között a kelet-európai atomerőműveken végzett vizsgálatok eredményei, az urán- bányászati rekultivációk koncepciója, illetve a hazai Központi Környezetvédelmi Alap idei pályázati rendszere. (k) Gardénia a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén a határidős piac árainak határozott csökkenésével kezdődött hétfőn a kereskedés. Egyes megfigyelők szerint ez Pető Iván szabaddemokrata pártelnök lemondásának tudható be. A részvényárak viszont stagnáltak vagy alig gyengültek. A tegnap 1465 forinton bevezetett Gardénia-részvények mintegy 300 forinttal magasabb árfolyamon keltek el. Építész-építő szaknapok. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola az idei Építész-építő szaknapok keretében április 16-án 9 órakor rendezi meg a Minőségi Termékek az építőiparban című kiállítást és szakmai előadássorozatot az intézmény központi épületében. A fórumon mintegy 30 cég mutatja be újdonságait, (k) Ipari együttműködés. Egy olasz cég gépjármű-berendezések, illetve gépjármű-alkatrészek gyártása céljából keres együttműködő partnert térségünkben. A projekt első lépéseként a vezető munkatársak kiválasztása, képzése zajlik majd. A lehetőség iránt érdeklődőket tájékoztatja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a 211- 755/292-es számon. (k) Borbírálat. A kővágósző- lősi Zsongorkő Baráti Kör borbírálatán 41 szőlőtermelő 76 bormintáját minősítették. A 60 fehér- és 16 vörösbor termelőinek 10 arany-, 22 ezüst- és 28 bronzérmet osztottak ki. A fődíjat és a baráti kör kü- löndíját Galló Gyula olasz- rizling bora érdemelte ki. A bírálat során elhangzott, hogy örvendetes módon javult a borok kezelése, és növekedett a minősítésre nevezett borok száma, (k) Nem nyugszanak a kedélyek a Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet körül. Az egykor szebb napokat megélt cégnek ma már nincs működő egysége, sőt alkalmazottja is csak egy van, az elnök. A szövetkezet volt dolgozói, tagjai igazukat keresve feljelentést kezdeményeznek a cég megszűnése körüli szabálytalanságok kapcsán. Lapunkban korábban már beszámoltunk róla, hogy egy hitelszerződés folytán az előbb kaposvári bejegyzésű, ma már pécsi Extendo Kft. szerzett tulajdonjogot a Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet még megmaradt ingó és ingatlan vagyontárgyai fölött. Az új tulajdonos a dolgozók többségét átvette, néhányukat viszont nem alkalmazta tovább. Ez utóbbi embereknek december óta kérdéses a sorsa, ugyanis hiába próbálnak hivatalos kapcsolatot teremteni egykori munkáltatójukkal, úgy tűnik, hogy a szövetkezet már csak jogilag létezik. Márpedig számukra immár létszükséglet lenne a hivatalos kapcsolatfelvétel, ugyanis december óta ellátatlanok.-Több mint 20 évet ledolgoztam a szövetkezetnél - kezdte saját problémájával Kocsis Lajosné - nem gondoltam, hogy ez lesz a vége. Tavaly novembertől beteg voltam, de decemberben már nem tudtam felvenni a táppénzemet, mondván, hogy a kifizetőhely megszűnt. A kartonomon az állt, hogy felmondási idő alatt vagyok. Erről azonban értesítést nem kaptam. A táppénzhez csak jóval később jutottam hozzá, és februárban értesítetKoleszár István, az ÁPV Rt. agrárgazdasági igazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta: a 28 agrártársaság közül 10-nél kormánydöntés is szükséges a privatizációhoz. A Bábolna Rt. és a martonvásári Martonseed Rt. pedig a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából kiemelt jelentőségű, ezért ezeknek a társaságoknak a privatizációjáról az Országgyűlés határoz. Azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél 25 százalékos rétek csak arról is, hogy a munkahelyem már egy kft-é, ahol nincs mód a foglalkoztatásomra. Hasonló panasszal fordult szerkesztőségünkhöz Cziglemé Varga Eszter és Kónya Endréné is, akik szintén táppénz, illetve szabadság miatt nem dolgoztak a tulajdonosváltás idején. Ugyan felmondólevelet azóta már mindannyian kaptak, viszont még mindig nem rendelkeznek munkáltatói és adóigazolással, amikkel kezdeményezhetnék munkanélküli regisztrációjukat, elintézhetnék hivatalos ügyeiket. Nem is beszélve a végkielégítésről és a ledolgozható felmondási időről.- Nyilvánvaló törvénysértés történt - mondta az üggyel kapcsolatban Rauschné Jovics Ibolya, aki már nem a szövetszesedést lehet eladni, 10 százalékot nyilvános értékesítésen hirdetnek meg, a maradék 15 százalékot pedig felajánlják a dolgozóknak, a menedzsmentnek és a termelő gazdáknak. A zártkörű privatizációt azért csak a 10 százalékos tulajdoni hányad meghirdetése után kezdik meg, hogy reális, piaci árat ajánlhassanak. A Bábolna Rt. esete egyedi, hiszen a részvény- társaság 51 százaléka marad állami tulajdonban, 30 százalékát tőkeemelés útján kifejezetten kezet dolgozója, de tagja a gazdasági szervezetnek. - A szövetkezet megszűnését csak a közgyűlés mondhatja ki, és ez a mai napig nem történt meg. A hivatalos leveleink pedig sorban úgy jönnek vissza, hogy a cím megszűnt. Az egykori dolgozók, illetve a szövetkezeti tagok az igazság feltárása érdekében ügyvédhez fordultak, és feljelentést is tesznek az ügyben. Továbbra is sérelmezik a szövetkezeti vagyon eltékozlását, és szeretnének tisztán látni a cég megszűnése körül is. Erre a legjobb módnak a jogilag még létező - vagyonát részben privatizálták, részben eladták, részben lefoglalta az APEH - szövetkezet felszámolási eljárása lehet, melynek során az érintettekre kötelező érvényűek a vonatkozó jogszabályok. Kaszás E. külföldi intézményi - tehát nem szakmai, konkurenciát jelentő - befektetőnek szánják. A többi részt pedig a dolgozóknak kárpótlási jegy ellenében, vagy nyilvános forgalomba hozatal során ajánlják fel, illetve a tőzsdén értékesítik.-Bábolna azért is egyedülálló - mondta Koleszár István -, mert a gazdaságok közül csak ez a társaság rendelkezik saját termőföldtulajdonnal. A külföldi értékesítésről már néhány hete szándéknyilatkozatot írtak alá a Nemzetközi Valutaalappal és az EBRD-vel, amelyek 2^1 magánbefektető bevonásával 60 millió dolláros tőkeemelést ígértek. Privatizálják az agrártársaságokat Felgyorsul az elkövetkező hetekben az agrártársaságok privatizációjának előkészítése, magánosításukat az év végéig be kívánják fejezni. A nagyszabású átalakításról a javaslat várhatóan heteken belül a kormány elé kerül. Környezetvédelmi termékdíj A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. tv., valamint az ezt módosító, fogyasztási adóról szóló 1996. évi LXXXII. tv., és a végrehajtást szabályozó 113/1995. (IX. 27.) kormány- rendelet alapján a környezetvédelmi termék díjat 1997. január 1-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) kell bevallani és befizetni. A befizetéseket az alábbi számlaszámokra kell mindig a tárgyhót követő hó 15-ig teljesíteni: 10032000-06056078 Motorbenzint terhelő környezetvédelmi termékdíj 10032000-06056085 Gázolaj 10032000-06056133 Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056157 Hűtőberendezések és hűtőközeg környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056140 Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056164 Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja A havi és az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózóknak - a havi, évközi és éves bevalláson túlmenően - a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség bevallását az I—III. negyedév vonatkozásában negyedévente, az azt követő hó 20-ig a 9723-as (APEH/250. r. sz.) nyomtatvány illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz történő benyújtásával kell teljesíteni. Az éves összesítő bevallás benyújtási határideje a havi, az évközi, valamint az évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók esetén egyébként minden esetben az adóévet követő év február 15-e a határidő. 1997. április 1-jével az egyéb termékdíj köteles terméket terhelő környezetvédelmi termékdíj 10032000- 06056092-es számú számla megszűnik, és helyette kerül megnyitásra a gumiabroncsot; hűtőberendezést, hűtőközeget; a csomagolóeszközt, illetve az akkumulátort terhelő környezetvédelmi termékdíj önálló számlaszáma. A motorbenzint, illetve a gázolajat terhelő környezetvédelmi termékdíjak 1997. január 1- jével megnyitott számlán továbbra is élnek. Az 1997. április 15-én esedékes március havi (gumiabroncsot; hűtőberendezést, hűtőközeget, csomagolóeszközt, valamint akkumulátort terhelő) környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettséget már az újonnan megnyitott számlaszámokra kell megfizetni. Az újonnan megnyitott számlaszámokra teljesített befizetéseket összevontan a 9701-es havi, illetve a 9702-es évközi bevallások 26. sorában, valamint a 9703-s és 9707-es éves bevallások „egyéb környezetvédelmi termékdíj köteles termék” során kell szerepeltetni. A bevallott adatok adókönyvelése is ennek megfelelően történik. Kpt. Körny.véd. Alap APEH Közérdekű gazdasági témák az IPARTNER forró vonalain Közérdekű gazdasági kérdésekben adtak felvilágosítást tegnap az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium IPARTNER vonalain a tárca szakértői. A szerdai napon az Európai Uniós szabványokra vonatkozó előírások, ajánlások iránt lehet tudakozódni, csütörtökön pedig a latin-amerikai országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket lehet feltenni a minisztérium munkatársainak. Az IKIM IPARTNER forró vonalai kedden, szerdán és csütörtökön 14 és 16 óra között állnak a hívók rendelkezésére. Ebben az időszakban a következő számok hívhatók: 269-3703 (16-17 óráig üzenetrögzítő veszi a hívásokat), 111-9669, 131-4375. Az eddigi IPARTNER napok tapasztalati szerint a tárca által nyújtott információs lehetőséggel a legnagyobb számban a gazdálkodói, vállalkozói szféra képviselői élnek. Ugyanakkor számottevő érdeklődés tapasztalható az intézményi és lakossági körökből is. K. E. Jelzáloghitel - talán májustól A jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről készülő törvény akár gazdaságtörténeti jelentőségű is lehet, hiszen a pénzügyi és pénzintézeti rendszer fehér foltjának felszámolását jelenti majd. A parlamenti végszavazás májusban várható. A jelzáloghitel intézménye 1947-ig működött hazánkban, ám azóta nem élvezhette e szolgáltatás előnyeit a magyar társadalom, mondta Kékesi János, a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Részvénytársaság vezérigazgatója. A jelzáloghitel intézménye olyan hosszú távú finanszírozási formát teremt a gazdálkodók számára, amely a lassú megtérülésű tőkefolyamatokat is finanszírozhatóvá teszi. Ilyen befektetések például a földdel, a lakással és a kommunális ingatlanokkal összefüggő beruházások. Ugyanakkor a szakértő véleménye szerint a jelzáloghitei törvényi szabályozása kedvezően hat majd az egész ingatlanpiacra is. A jelzáloghitel-intézetek - amelyek közül az első várhatóan még idén megkezdi működését - oly módon finanszírozzák majd a különböző hitelügyleteket, hogy jelzáloglevelet bocsátanak ki. Ezzel teremtik meg a forrásokat a hitelek kihelyezéséhez. A jelzáloglevél- speciális értékpapír, amely a tervek szerint öt-, tíz-, tizenöt éves lejáratú lesz. A jelzáloghitel-intézet - szakosított hitelintézet lévén- számlát nem vezethet és betétet nem gyűjthet majd. Alapításához előreláthatólag legalább 3 milliárd forintnyi alaptőkére lesz szükség. Kevés a sikeres vállalkozás Magyarországon A Figyelő című gazdasági hetilap toplistájának első harmadában ugyan nem szerepel baranyai vállalkozás, mégis érdemes elemzés alá venni a felsorolást, hiszen értékes tanulságokkal szolgálhat. Ebből ugyanis kiderül, a magyar vállalkozások között kevés a sikersztori, hiszen a 200 jegyzett cég közül öt év alatt mindössze csak 21 tudott javítani helyzetén. A gazdasági rendszerváltás óta megszoktuk, hogy a magántulajdonban lévő cégek robbanásszerű fejlődéséről kapunk híreket. A korábban állami nagyvállalatként működő cégeknél mintha teljesen megállt volna az idő: az elmúlt Öt év teljesítményét elemezve a Czipin & Partner termelékenységi tanácsadó cég arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbbjüknél későn kezdődött és túlságosan lassan haladt a reorganizáció. A magyar gazdaság legnagyobb cégeinek 1991 és 1995 közötti tevékenységét vizsgálva kiderül, hogy a toplistás helyezésén mindössze 21 tudott valamicskét javítani. Az 1991-ben már létező, döntő részben állami tulajdonban lévő vállalatok egynegyede viszont hátrébb csúszott a forgalmi adatok alapján összeállított rangsorban. Előretörtek viszont a korábban listára sem került cégek: az 1995-ös legjobb 200 között már 86 ilyen vállalat szerepelt a nyilvántartásban. Ezek többsége vegyes vagy tiszta külföldi tulajdonú vállalkozás. A Figyelő-lista elemzése alapján a tanácsadó cég azt is megállapította, hogy az állam továbbra is rosszul sáfárkodik a rábízott vagyonnal, a tulajdonában lévő vállalatok tervezett átszervezéssel és racionalizálással tudnak csak előrelépni. A listán a cégek nagy többségének nettó árbevétel alapján megállapított helyezése közel áll a hozzáadott érték alapján mért pozícióhoz. A MÁV kivételével azon vállalatok bizonyultak eredményesnek, amelyeket a piac mért meg, és a létszámukkal is képesek voltak takarékoskodni. A külföldi befektető megje- minden cégnél látványos eredlenése szinte kivétel nélkül ményeket hozott. B. G. 1991-es és helyezések öss 95-ös asonlítása 43% E c S:S ■a-s l§ 1% s s- J2>:P o t: »§ I i 24,5% 21% I a I g >» X Forrás: Figyelő TOP 200 % ? i
