Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-16 / 104. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. április 16., szerda Hírcsatorna A magyar és a román kül­ügyminisztérium szóbeli jegy­zékváltása értelmében törlik azt az 1987-ben hozott rendelkezést, amelynek nyomán nemkívánatos személynek nyilvánították Győrfi Károlyt, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi ta­nácsosát, illetve Pavel Platona budapesti román tanácsost. A szén-dioxid-szondák beve­tése óta normalizálódik a hely­zet az osztrák-magyar határon - jelentette ki kedden Kari Schlögl osztrák belügyminisz­ter, aki csütörtökön Bécsben magyar kollégájával, Kuncze Gáborral folytat megbeszélést. Nem született áttörés Javier Solana NATO-főtitkár és Jev- genyij Primakov orosz kül­ügyminiszter keddi moszkvai megbeszélésein a NATO-orosz megállapodás ügyében. A szerb ellenzék vezetői beje­lentették, hogy eltemetik nézetel­téréseiket, és egységfrontjukat megőrizve szállnak szembe az önkényre hajlamos szerb elnökkel és pártjával a választásokon. II. János Pál kedden magánki­hallgatáson fogadta a Vatikánban Kofi Annán ENSZ-főtitkárt. El­sősorban az afrikai Nagy-tavak térségében kialakult válságról, a Szentföld és a Balkán helyzetéről cseréltek véleményt. Szabadlábra került Bemard Tapie, a francia közélet egyik ismert szereplője. A politikus­üzletembert labdarúgócsapata érdekében elkövetett vesztege­tés miatt zárták börtönbe. Tapie csfiV napközben szabad, estére vissza kell térnie cellájába. Izrael jelentős mértékben eny­hítette a palesztin területek zár­latát, amelyet a március 21-én Tel-Avivban elkövetett robban­tásos merénylet után rendelt el. Hát hónapos diplomáciai erő­feszítések ellenére Afganisz­tánban csekély előrehaladás történt a tűzszünet elérése ér­dekében - ismerte el az ENSZ- főtitkár afganisztáni külön- megbízottja. Az ENSZ New York-i központjában nemzet­közi tanácskozás kezdődik az afganisztáni rendezésről. Elsüllyedt a kubai partok kö­zelében hétfőn egy norvég tar­tályhajó. A legénység több tag­ját kórházba szállították. Az amerikai elnöki pár va­lamivel több mint egymillió dolláros jövedelemre tett szert tavaly. A First Lady csaknem hétszázötvenezer dolláros bevé­tele mellett eltörpült Bili Clin­ton évi kétszázezer dolláros el­nöki fizetése. Az elnöki pár Mexikóban. A latin-amerikai körúton tartózkodó magyar államfő és kísérete hétfőn és kedden Mexikóba látogatott. Ernesto Zedillo mexikói elnök kiemelte: Göncz Árpád látogatása lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak. fotó: feb/reuter Szlovákia kész tárgyalni a „C” variánsról Lezárult, a meghallgatás A szlovák válaszadással ked­den befejeződött a hágai per szóbeli része. A bíróság vár­hatóan ősszel hirdet ítéletet. „A bíróság nyilvánítsa ki: a bős-nagymarosi vízlépcsőről aláírt szerződés soha nem szűnt meg létezni Csehszlovákia, majd Szlovákia és Magyaror­szág között, és Magyarország 1992-es egyoldalú szerződés- felmondásának semmi jogi kö­vetkezménye nincs” - kérte a Hágai Nemzetközi Bíróságot a szlovák szóbeli meghallgatást lezáró beszédében Peter Tomka küldöttségvezető nagykövet. Egyúttal kérte, a testület mondja ki, hogy Magyaror­szágnak nem volt joga felfüg­geszteni majd pedig leállítani a munkálatokat egyfelől, Cseh­szlovákia viszont jogosan járt el az ideiglenes, „C” megoldás megépítésekor másfelől. Java­solta a nagykövet, hogy a bíró­ság mondja ki: Magyarország kártérítéssel tartozik Szlová­kiának, és mindent meg kell tennie az eredeti szerződés ha­tályba helyezéséért. A szlovák küldöttségvezető ugyanakkor - immár kiegészítő megjegyzésként - jelezte azt is: a bírósági ítélet után Szlovákia kész a „C” variánsról, vagy Dunakiliti jövőjéről a magyar féllel tárgyalni, miként az sem kizárt, hogy Szlovákia esetleg lemond a bősi erőmű csúcsra járatásának lehetőségéről. Ar­ról nem lehet szó, hogy a fo­lyóvizet teljes egészében visz- szatereljék az öreg Duna-me- derbe - szögezte le. Több mint ezer külföldi katona érkezett kedden Albániába Megkezdődött a Napkelte-akció Bashkim Fino albán miniszterelnök nyilatkozatban üdvö­zölte a nemzetközi védelmi erők első csoportjának albániai partraszállását. Kedden több mint ezer olasz, francia és spa­nyol katona érkezett az országba. Reggel hét órakor elsőként az Orange nevű francia hadihajó­ról szálltak partra katonák Dürres kikötőjében. Nem egé­szen másfél órával később megérkeztek az olaszok a San Marco hadihajó fedélzetén, őket a spanyolok követték. Ezeknek az alakulatoknak, illetve a Tiranába érkező olasz katonáknak lesz a feladata a katonai misszió első két híd­főállásának kiépítése. A Nap­kelte névre elkeresztelt akció első szakasza a jövő hét köze­péig tart, addigra olasz és gö­rög egységek veszik át Vlora kikötőjének ellenőrzését is, míg Tiranában felállítják a soknemzetiségű erő albániai parancsnokságát. Az athéni kormány ülésén úgy döntöttek, hogy előőrs­ként szerdán 120 fős kontin­gens indul légi úton Tiranába. Egy másik egység ugyancsak szerda reggel Szalonikiből a Szamosz nevű csapatszállító hajó fedélzetén Vlora felé in­dul; a hajó páncélozott csapat- szállító járműveket, kamiono­kat és egy távközlési rendszert is visz magával. A hivatásos tisztekből és altisztekből ösz­szeállított kontingens harma­dik része szintén ezen a héten Tiranába repül. A dán parlament csak ápri­lis 23-án tűzi napirendre az ezzel kapcsolatos kormány- döntés vitáját. A nemzetközi misszióban egy Bornholmban állomásozó gyalogos egység 65 katonája venne részt, a hí­rek szerint ők csak május 10-e környékén érkezhetnek Albá­niába. Beniamino Andreatta olasz védelmi miniszter kedden Durresbe utazott. Ezt megelő­zően a politikus látogatást tett Brindisiben az indulásra ké­szen álló olasz csapatoknál és ünnepélyes keretek között át­nyújtotta a nemzetközi vé­delmi erők csapatzászlaját. Partra szállnak az első spanyol katonák FOTÓ: FEB/REUTER Győzött a kormánypárt Zágrábban patthelyzet alakult ki A horvátországi helyhatósági és parlamenti felsőházi vá­lasztásokon a kormányzó Horvát Demokratikus Közös­ség (HDZ) végzett az élen - adta hírül kedden a zágrábi tömegtájékoztatás a voksolás nem hivatalos részeredmé­nyeit ismertetve. A megyei képviselő-testületek megválasztásakor Franjo Tudjman elnök pártja 21-ből 19-ben szerezte meg az első he­lyet, míg a zágrábi városi kép­viselő-testületben csak 24 kép­viselője lesz az ellenzék 26 képviselőjével szemben. Érté­kelések szerint ezzel a főváros­ban patthelyzet alakult ki, s még az sincs kizárva, hogy Zágrábban ezért meg kell ismé­telni a szavazást. A parlament felsőházának 63 mandátumából a kormánypárt 41-et szerzett meg, ami mint­egy kétharmados többséget biz­tosít számára. Öt felsőházi kép­viselői hely sorsáról az államfő dönthet, ebből két mandátumot a horvátországi szerbek képvi­selőinek biztosítanak. Hétfőn befejeződtek a vá­lasztások a még szerb kézen levő, ám ideiglenes ENSZ- igazgatás (UNTAES) alá he­lyezett horvát Duna mentén is. Áz UNTAES szóvivője annak a reményének adott hangot, hogy legkésőbb 5 nap múlva végső döntés születhet arról, érvényes volt-e a voksolás a térségben. Viszály a csúcs előtt Területi vita Oroszország és Kína között A diplomáciai naptár szerint április 22-én esedékes a kínai államfő moszkvai látogatása. A csúcsot készíti elő a napok­ban Pekingben tárgyaló orosz védelmi miniszter. A korábbi éles viszályok után most mind Kína, mind Orosz­ország támaszt keres a másik­ban. Moszkva a NATO-bővítés elleni tiltakozáshoz remél ezál­tal erőt meríteni, míg Peking azt szeretné, ha orosz segítség­gel sikerülne elhárítani azokat a nyugati bírálatokat, amelyek elmarasztalják az emberi jogok megsértése miatt. A csúcstalálkozó előtt azon­ban ismét nézeteltérések rob­bantak ki a két hatalmas ország között. Ezúttal a Turnén folyó­nál, az orosz-kínai-észak-ko- reai háromszögben fekvő határ- területektől van szó. Ha Peking igényét elfogadnák, akkor a kí­naiak kijuthatnának a Japán­tengerhez: itt akarják felépíteni az évi 100 millió tonna kapaci­tású Tumangan kikötőt. Moszkva viszont attól tart, hogy emiatt jelentősen vissza­esne az orosz kikötők forgalma, és veszítene jelentőségéből a Bajkál-Amur vasútvonal is. Nem szólva arról, hogy a terü­let feladásától esetleg megnőne mások étvágya is. Az oroszok ellenzik, hogy Kína benépesítse a nyersanyagkincsben gazdag területet, ahol egy négyzet- kilométerre az orosz oldalon négy, míg a határ kínai oldalán 127 lakos jut. (réti) Ecuador partjai előtt kutatott a kincskereső cég búvára Megtalálták az inkák örökségét Minden idők legnagyobb kinr^eletére bukkant Anton Smith norvég könnyűbúvár a dél-amerikai Ecuador partjai előtt, mindössze 16 méter mélyen a tenger színe alatt. Évszázadok óta csiklandozta szerencselovagok, búvárok fan­táziáját az 1654-ben, a perui El Callaóból a panamai Pericóba tartó, ám elsüllyedt La Capi- tana Jesús Maria titka. A spa­nyol hajó hatalmas mennyi­ségű, a hódítók által kifosztott inka birodalomból rabolt ara­nyat, ezüstöt és drágakövet szállított. Átszámítva 1205 mil­liárd forintot ért a rakománya. A vitorlás hadihajó a II. Fü- löp spanyol király által létesített „legyőzhetetlen armada” zász­lóshajója volt. Legendák tucatjai keletkez­tek és keringtek a századok alatt a La Capitana Jesús Ma­riáról, mindenekelőtt pedig ar­ról a temérdek kincsről, ami va­lahol a tenger mélyén pihen. A La Capitana Invest AS kincskereső cég főnöke, az egyébként ugyancsak dúsgaz­dag Morten Mo közölte nemré­giben a világgal: megvan az in­kák legendás kincse! Punta Camero térségében, nem mesz- sze az ecuadori partoktól leltek rá. Bizonyítékként a búvár pénzérméket, egy vázát és há­rom ágyúgolyót hozott fel­színre a jórészt elmállott ron­csok közül. A kincskereső vállalkozás megállapodott az ecuadori kormánnyal: 7,2 millió dollárt fizet, ha megkezdheti a hajó ra­kományának a kiemelését. A norvégok a legkorszerűbb mű­szerekkel és eszközökkel kutat­ták a tenger mélyét a 343 esz­tendővel ezelőtti szerencsétlen­ség feltételezett térségében. A kapitány ugyanis túlélte a hajó­törést, és nagyjából meghatá­rozta, hogy hol történt a bal­eset. A La Capitana Invest AS ve­zetője bizakodva jelentette be azt is, hogy éppen a modem felszerelés és a kifinomult szá­mítógépes technika birtokában további nagy leletekre számíta­nak. Becslések szerint évekig is eltarthat, amíg a kincseket a felszínre hozzák. (kulcsár) Éltetik a hajdani uralkodót. II. Simeon száműzött bolgár cár kedden Bulgáriába érkezett. A tervek szerint részt vesz az első bolgár alkotmány évfordulójára rendezett ünne­pélyen. Simeont érkezésekor mintegy háromezres tömeg üdvözölte. fotó: feb/reuter í > I

Next

/
Thumbnails
Contents