Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-13 / 101. szám
1997. április 13., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Ékszer és epilepszia Mint arról már röviden hírt adtunk, kedden este fél 11 körül egy hölgyet két férfi támadott meg Pécsett, az Uránvárosban lévő szolgáltatóház közelében. Az űtonállók egyike ököllel több ízben fejbe ütötte a nőt, melynek következtében a sértett eszméletét vesztette. Amikor magához tért, kétségbeesetten nyugtázta, hogy elvették két aranygyűrűjét, egy arany nyakláncát és az egyik fülbevalója is eltűnt. A rendőrök alapos terepszemlével kezdték meg a nyomozást az Uránvárosban, mely során szórakozóhelyekre is ellátogattak. A rablás áldozata ugyanis kifosztásának napján több presszónak is vendége volt. Mint Váczi István rendőrhadnagytól megtudtuk, a nyomozást nagyban segítette, hogy a Karaván presszóban egy férfi vendégen az ott dolgozók felismerni vélték a kirabolt hölgy nyakláncát és egyik gyűrűjét. Szóvá is tették, majd értesítették a rendőröket és a nyomozók kiérkezéséig feltartóztatták a szökni próbáló vendéget. A rendőrök mégsem tudtak már vele szót váltani, ugyanis a gyanúsított epilepsziához hasonló tüneteket produkált helyszínre érkezésükkor. így nem is a rendőrségre, hanem egyenesen a POTE Neurológiai Klinikájára szállították. Még a személyazonosságát sem tudták megállapítani mindaddig, amíg ki nem derült, hogy ugyanennek a személynek az elmúlt év őszén betöréses lopások elkövetésének alapos gyanúja miatt már dolga volt a kertvárosi rendőrökkel is. Érdekes módon akkori elfogásakor ugyancsak epilepsziás rohama támadt, sőt két évvel ezelőtt is, amikor egy idegen- rendészeti akció rostáján akadt fenn. O. A. I. ugyanis román állampolgárságú és már csak azt kell mielőbb eldönteni, hogy rosszullétei valódiak-e, vagy csupán színleltek. (Tavaly őszszel megszökött a klinikáról a felelősségre vonás elől.) Társát továbbra is keresik. Balog N. Hajjaj, a haj drága! mmmmm Ha minden átmenet nélkül egészen új, rövid frizurával jelenik meg ismerősei között az ember lánya, a női lélek avatott ismerői azonnal tudni vélik: az illető hölgy komoly lelki válságon esett át. A népi pszichológia azt tartja: külsőnk hirtelen megváltoztatása tiltakozás korábbi életünk ellen. Ha megszabadulunk addigi hajtömegünktől, képletesen a fölöslegessé - vagy éppen hűtlenné - vált partnernek is búcsút mondunk. No de mire lehet következtetni abból, ha valaki a megszokottnál jóval dúsabb, pláne, ha sokkal hosz- szabb hajjal jelenik meg? Egyre biztosan: hogy megfelelően vastag a pénztárcája. A hajszobrászok újabban megoldást kínálnak ugyanis a ritka, vékonyszálú hajukkal sokszor egy életen át küzdő hölgyeknek és uraknak. A módszer lényege az, hogy szili- konos ragasztóval valódi hajból készített tincseket rögzítenek a hajtövekhez. A kiterebélyesedett hajkorona fél éven át tart, s az eredetivel megegyező módon lehet vágni, festeni, de akár dauerolni is. A módszernek mindössze két hátránya van: akár 6-8 órát is eltart a póthaj rögzítése, s igen borsos az ára. 80 darabig 400, afölött pedig 300 forintba kerül egy-egy tincs felrakása, azaz minimum 32 ezer forintot kell leszurkolni a célra. A szépségért, mint tudjuk, meg kell szenvedni. Sőt, sokak szerint akár nélkülözni is érdemes érte. Kőhalmi A. nehéz elfelejteni A kedves emléktárgyak is Afrikát idézik fotó: Tóth Afrikát Imádlak Afrika! - kürtöli világgá egyik slágerében a KFT, s rajta kívül még vagy tucatnyi könyv és film igyekszik meggyőzni a besavanyodott európait a távoli kontinens szépségeiről. Hogy nemcsak a „Távol Afrikától” hőse, Meryl Streep szerethetett bele a fekete kontinensbe, hanem a nagy magyar valóságban, azon belül Harkányban élő Tamás Eszter és családja is, arra bizonyíték, hogy bár 16 Zairéban töltött év után Magyarországra költöztek, ezt a döntésüket máig nem heverték ki igazán. Fiúk, a huszonéves Sándor ugyan szintén otthagyta a tuszik és hutuk törzsi háborújától véres országot, nálunk csak rövid ideig bírta ki. Két bőrönddel és némi pénzzel inkább Zanzibárba ment, ahol egy gyógy- és fűszernövények termesztésével és forgalmazásával foglalkozó céget alapított. A család hírei szerint hasonló a helyzet a néhány éve még Zairéban élő nemzetközi, főként francia, belga, német csoporttal is, melynek nagy része ma Brüsszelben reménykedik a visszatérés lehetőségében. 1974-ben Romániában afrikai munkára kerestek vállalkozó szellemű pedagógusokat. A kolozsvári Tamás Eszter úgy vélte, nincs mit vesztenie. Romániából kifelé nem sok út vezet. így került a Közép-afrikai Zairéba, ahol francia nyelven kémiát, fizikát és matematikát tanított egy középiskola 70 fős osztályában. Fegyelmezési gondjai nem voltak, hiszen a helyi szokásoknak megfelelően a legnagyobb fiú, az osztályfelelős tartott rendet. Aki esetleg hangoskodott azt egyszerűen kipenderítette a tanteremből. Mivel a zairei törvények szerint nő nem lehet család- fenntartó, nem kapott repülőjegyet, hogy férjét és kétéves fiát is magával vigye. Két év alatt fizetéséből összespórolta az útiköltséget, s a „család- egyesítés” után úgy döntöttek: bár a román államtól kapott kint tartózkodási engedélyük lejárt, inkább Afrika. A hazatérés megtagadásáért Romániában távollétükben elítélték őket, úgyhogy a rendszerváltásig még ha akarnak, akkor is csak a több éves börtönbüntetést vállalva mehettek volna vissza. Ez azonban szóba sem került. Zairéban igen kellemesen éltek a tanárok: már csak elvből, tekintélyük megtartása miatt is mindannyian tartottak „boy”-t, azaz házvezetőt. A fehérek nem használták a városokban ismert tömegközlekedés egyetlen lehetőségét, a mindig tömött, ajtajain fürtökben lógó embereket szállító fula-fula nevű mikrobuszt. Nem is volt rá szükségük, hiszen a tanároknak a tanügyi vezetés kölcsönt folyósított, hogy autót vegyenek maguknak. Munka után az idő társasági eseményekkel telt: vagy a francia kultúrközpont rendezvényein vagy a minden hétvégére jutó magánbálokon, melyekre külön meghívó nélkül is mindenki hivatalos volt. Az első néhány, Kanangá- ban töltött év után egy buka- vui ültetvényre költözött a család a Tanganyika-tó közelébe. A környék egyik nemzeti parkjában élnek a föld utolsó hegyi gorillái - egynek a fotója ma is ott lóg a harkányi ház falán. A hegyes, völgyes vidéken egyébként 11 vulkán szolgáltatott állandó látványosságot, két-három évente egy-egy kitörést produkálva a kirándulóknak. Kőhalmi A. Dél-dunántúli főorvoskenngó Egy tény: dr. Földi Imre, a Amerikába, így volt beosztott- a Szakmai Kollégiurnl9 tagjáKomlói Kórház volt sebész főorvosa 1996-ban 60 éves lett. A POTE II. Sebészeti Klinikáján, még Korompai Ferenc vezetése alatt nem érezte jól magát dr. Tihanyi Miklós, ezért megkereste volt évfolyamtársát, dr. Nyirati Ferencet, a komlói kórházigazgatót azzal, hogy a sebész főorvos esetleges nyugdíjazása után érdekelné az ottani állás. Földi Imre jóformán a születésnapján nyugdíjba került, pedig biztos volt benne, hogy az általános gyakorlatnak megfelelően egy-két évig még a helyén maradhat. De jogilag nem emelhetett kifogást igazgatója fiatalítási szándéka ellen. Igen ám, de Pécsett fordult a kocka, prof. Korompai elment jának nem lett olyan sürgős a távozás, és lemondott Komlóról - a sebészeti osztály ott állt vezető nélkül! Földi Imrét a szintén kényszerhelyzetben lévő Bonyhádi Kórházban szívesen látták, mivel épp akkor fürödtek be egy szintén Pécsről érkezett ifjú főorvossal, akiről egy éven belül kiderült alkalmatlansága. A bonyhádi igazgató, dr. Bücs Gábor Földi főorvost helyettesként vette oda, bár maga a főorvos hosszabb távú együttműködésre gondolt, ezért is pályázott az állásra annak ellenére, hogy kiírási kikötés volt az 50 év alatti életkor! Mint a VDN- nek elmondta, úgy érezte, élvezi a vezető bizalmát, ráadásul nak többsége is a legmagasabb pontszámmal támogatta. Bücs Gábor: - Bármennyire is tisztelem Földi Imre emberi és szakmai kvalitásait, nekem nem 5 évre, hanem a következő 25 évre kellett főorvost hoznom Bonyhádra! Az is igaz, hogy egy kórházi vezetőnek nem kötelező a Szakmai Kollégium véleményét figyelembe venni, és dr. Kosa Zoltán személyében Pécsről egy menedzsertípusú főorvos érkezik Bonyhádra, míg Komlón a pécsi dr. István Miklós veszi át az osztály vezetését. Úgy tűnik, Földi Imrére - ahogy mondani szokták - a jól megérdemelt (?) nyugdíjas évek várnak ... M. K. Platánperek Balatonföldvár után, ahol 100 fa pusztult el a vasúttöltés menti védett platánsoron, immár Balatonlelle is perbe szállt a MÁV-val. Bár Lellén „csak” 11 fa betegedett meg, ragaszkodnak a kártérítéshez, ami alól az állami vasút azzal akar kibújni, hogy a környéken végzett munkálatokat alvállalkozóra bízták. (sz) Gáz Beliscéről Beremend és a horvátországi Belisce nemrég együttműködési kapcsolatot alakított ki, miután várhatóan még idén megnyílik a közúti határátkelő Beremendnél. Belisce vezetése felajánlotta a baranyai településnek, hogy ha kell, vezetéken át gázt ad, a magyar határ menti falvak pedig használhatják a város drávai kikötőjét. (cs) Megkoszorúzott tó Április 19-én indul a hajózási szezon a Balatonon Fonyód és Badacsony között. A tó közepén a vízre dobva megkoszorúzzák a tavat, így áldoznak a hajósok emlékének. (sz) Időközi választás Siklós város 2. számú egyéni választókerületének képviselője mandátumáról lemondott. A megüresedett hely betöltésére április 13-án időközi választás lesz. (cs) Robognak a zsaruk Négy új robogóval megerősítve kezdhetik munkájukat holnap a kaposvári rendőrök. Kaposvár önkormányzata nevében Szita Károly polgármester pénteken nyújtotta át az ajándékot a városi kapitányságnak. A négy motorkerékpárt Pintér István őrnagy, a kapitányság közelmúltban kinevezett vezetője vette át. (t) Vagyonvédelem Idén is megrendezik Kaposváron az Autó- és Vagyonvédelmi Kiállítást. Április 18-tól 20-ig az összes érintett Somogy megyei vállalkozó képviselteti magát a megyei rendőrkapitányság előtti téren. (t) Óriás üzletház Több mint 450 millió forint beruházással tíz hónap alatt készült el Nagykanizsán Dél-Du- nántúl legnagyobb bevásárló- központja, a Célpont Üzletház. A részben átalakított egykori Dél-Zala Áruház és egy 27 szaküzletből álló új árkádos tömb összekapcsolásával építették meg a régió 11 ezer négyzetméteres kereskedelmi központját. (t) Lopás ellen chipjogsi Az egyre nagyobb számú kocsilopások ellen a szakértők a gépjárműokmányok teljes cseréjét javasolják, méghozzá úgy, hogy mind a vezető, mind az autók adatait egy-egy nehezen hamisítható chipkár- tya tartalmazná. Az ötlet egyébként nem új, az Egyesült Államokban gyakran látható képsor, mikor az ottani rendőrök a gyorshajtók adatait egy terminál segítségével éppen ilyen kártyás rendszerben - a hírek szerint igen pontosan - ellenőrzik. Varga Sándor kormány-főtanácsadó, aki Pakson tartott előadást, elmondta, hogy az általuk kidolgozott program „ha nem tudja eladni, akkor nem fogja ellopni” elvre épül. Szerinte az új rendszer a lopott járművek 90%-át kiszűrné, a fennmaradó 10%-ot azért nem, mert ennyit mindig alkatrészként, szétbontva hoznak forgalomba. Eszerint chipkártya váltaná fel a jogosítványt és a forgalmit is, mely utóbbi csak az autó forgalmi adatait tartalmazná. Emellett lenne az autónak egy törzskönyve, mely igazolja a tulajdonos személyét. A rendőrök az elektronikus okmányellenőrző rendszerrel nagyon pontosan és gyorsan tudnák beazonosítani az autókat, az új okmányok pedig éppen az elektronikus hálózat önellenőrzése miatt szinte hamisíthatatlanok lennének. Hazafi Zs. Az érintettek véleménye Az Új Dunántúli Napló február 17-ei számában „Semmivé vált szociális munkások” és a március 2-ai számban „A rektori vizsgálat tényei” című írások kapcsán dr. Nagy Endre, a JPTE tanszékvezetője és Leng- várszky Attila tanulmányi osztályvezető a következő nyilatkozatot juttatták el szerkesztőségünkbe. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Cseri László újságíró „A rektori vizsgálat tényei” után újra megismételheti azon korábbi állításait, melyeket a rektori vizsgálat már megcáfolt, s ezzel mintegy kétségbe vonja a szakmai vizsgálat eredményeinek hiteltérdemlőségét. Méltatlankodásunkat fejezzük ki amiatt, hogy az újságíró az egyetem két jóhiszeműen nyilatkozó, felelős beosztású munkatársát külön-külön kikérdezte, majd az általuk közölteket az adatok tendenciózus csoportosításával egymással szembeállította, s ezzel őket mind egymás, mind az egyetem és a Bölcsész- tudományi Kar vezetése, mind pedig a széles nyilvánosság előtt kényes helyzetbe hozta. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az újságíró a tényeket úgy válogatja ki és úgy csoportosítja, hogy azok prekoncepcióját alátámasszák, mert a tények ily módon történt hamis színben való feltüntetése alkalmas az olvasók megtévesztésére, i. Csodálkozásunkat fejezzük ki, hogy az újságíró nem kezeli ugyanolyan súllyal az egyetem által írásban is rögzített hivatalos közleményt, mint az állítólagos egybehangzó hallgatói kijelentéseket. Baján első a víz A város vezetősége felismerte, hogy Baja fejlesztése csak a térséggel összekapcsolódva oldható meg. Áz első lépés egy Mohács-Baja központú vállalkozási övezet létrehozása, a Duna, mint nemzetközi víziút mentén. Ebből következik, természetvédelmi és egyben idegenforgalmi érdekből a dunai holtág és főcsatornák új életre keltése. Az említett ágak végveszélybe kerültek, elsősorban a folyószabályozás következtében. (A nemzetközi víziút fenntartása kötelezettség, de együtt járt azzal, hogy a Duna vízszintje az utolsó két évtizedben másfél méterrel csökkent.) A városkörnyék közlekedési viszonyai nem ütik meg az országos átlagot, némely mutató lényegesen az átlagos szint alatt van. Az elmaradás immár korlátjává vált a térség fejlesztésének. (Baja, melynek lakosságszáma az 1800-as években még meghaladta Pécs városáét, akkor került „mellék- vágányra”, amikor a vasúti fővonalak elkerülték.) Küszöbönáll a bajai országos közforgalmú kikötő társaság megalapítása, és ezzel együtt a kikötőfejlesztés. A szárazföldről a hajóra átrakás lehetőségének megteremtése még az idén megkezdődik. Gál Zoltán
