Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-10 / 98 szám
1997. április 10., csütörtök Hitélet Dtinántuli Napló 7 Elhunyt dr. Hargitai János teológiai tanár Dr. Hargitai János teológiai tanár, nyugalmazott szederkényi plébános, életének 88., áldozópapságának 63. évében április 5-én szentségekkel megerősítve elhunyt. Temetése a pécsi Belvárosi templomban április 14- én, hétfőn a 13.30 órakor kezdődő koncelebrált szentmiseáldozat után lesz a templom kriptájában. Serra-avatás Vasárnap délelőtt 9 órakor a pécsi ifjúsági Serra-csoport avatására kerül sor a Csontváry teremben a horvát és szlovén testvércsoport jelenlétében. Utána fél 11 órakor közös szentmise a Belvárosi templomban. A szombati ópusztaszeri Serra-találkozó programja 9 órakor koncelebrált szentmisével kezdődik, szentbeszédet mond Gyulay Endre szeged- csanádi püspök. Csabafi András üdvözlő beszéde után Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök tart előadást. Felszólal Lisa Guarda Nardini kormányzó. A tanácskozást a délutáni órákban Mayer Mihály pécsi megyés püspök foglalja össze. Református nagygyűlés A Református Világszövetség az idén Debrecenben tartja meg a soron következő, 23. nagygyűlését. Az összejövetelre a Magyar Református Egyház meghívására augusztus 8-a és 20-a között kerül sor, s a mottó az alábbi bibliai versidézet lesz: „Törjétek szét az igazságtalanság bilincseit!”. Templomépítők Bolyban Virágvasárnapon a felvidéki Negyed község lakóiból álló küldöttség százezer forintos adományt hozott Bólyba, a református templom építéséhez. S hogy mit keresnek a ne- gyediek e baranyai községben? Arra a történelem adja meg a választ: (Német)Bóly- ból, az egykor szinte tisztán németajkú településről ötven esztendeje kitelepítették a lakók nagy részét, s helyükre érkeztek a Felvidékről elűzött családok, köztük Deákiból, Negyedről, máshonnan. Minderről a református gyülekezet lelkipásztorával, Alföldi Borús Máriával (képünkön) beszélgettünk, némileg még kiegészítve e történetet. A ne- gyediek éppen a háborút megelőző években fejezték be saját templomuk építését, s meglehetősen kevés ideig lehetett örömük benne. De azért az otthon maradottakkal a kapcsolat megőrződött, s lám, ez hozta meg az egykori szülőföld adományát. Persze sok mindenki adakozott, hogy végre templomuk legyen a bólyi reformátusoknak. Ki pénzzel, ki munkával. Hiszen mindössze 50 ezer forintja volt az eklézsiának, amikor 1995-ben döntött a presbitérium: az amúgy szép, építészeti emléknek is beillő, közel másfél száz esztendős imaház kiszolgálta az időt. Templom kéne. A határozatot tett követte. Szigetvári György Ybl-díjas kaposvári tervező papírra vetette a jövőt (azért ő, mert már több templom terveit is ő csinálta a régióban), s tavaly július 20-án a 90-dik zsoltár eléneklése és ima után 55 ember megkezdte a templom alapozását. Aztán még többen és még többen jöttek. Nemcsak reformátusok, hanem a sokak által megálmodott ökumené jegyében a katolikusok, evangélikusok, s még a minden felekezeten kívüliek is. Tény: a nagyközség sajátjának érzi azt, amit csinál, s való igaz, ez a templom mindenkié. Az ön- kormányzat 848 forintért adta a telket (ennyi négyszögöl a terület), s csatolt hozzá egymillió forintot. A Bólyi Rt. hasonlóan egymilliót adott, de pénzzel vagy munkával jött szinte minden bólyi kft. és sok-sok mindenki más. A 200 lelkes gyülekezet 3 milliót gyűjtött össze, jött Hollandiából is adomány, s a társadalmi munka értéke (pontosan regisztrálják) már meghaladta a 2,5 millió forintot. Mindent egybevetve, eddig összesen 11 milliós érték épült be a falakba, s megérhették, hogy a tavalyi év végére, december 21-re sikerült a tetőt is felrakni, becse- repezni. S az idei öröm: a toronyra február 18-án felkerülhetett a csillag. Most csend van a templomkertben: a munkálatok átmenetileg szünetelnek. Kevés a pénz, újabb töl- tekezési időre van szükség ahhoz, hogy lépcsőről lépcsőre előbb lépjenek az építők. Legszűkebben 4,5 millió kellene még, de így ösz- szességében is csoda lesz, ha majd kimondhatjuk: alig tizenötmillió forintból felépült a reformátusok temploma Bolyban. S fel fog épülni őszre. Sokféle emlékezéssel szeretnék Isten házát felavatni, ugyanis október 31-én lesz annak ötven éve, hogy Bolyból a németeket kitelepítették, s hogy a felvidékiek új otthont avattak, s hogy a református gyülekezet is megalakult. Kozma F. - Fotók: Müller Mindszenty titkárának feljegyzései Akit övéi be nem fogadtak Szentté avatás II. János Pál pápa rendelete alapján a katolikus egyház szentté avatja Edith Stein filozófust, akit 1942-ben az auschwitzi koncentrációs táborban öltek meg. Edith Stein az első zsidó származású a katolikus egyház szentjeinek sorában. Ugyancsak szentté avatja a katolikus egyház a XIV. században élt Hedvig lengyel királynét, Ladislaw (László) lengyel király magyar feleségét. Edith Stein 1891-ben született Lengyelországban. „Zsidó, filozófus, apáca és mártír” mondta róla II. János Pál, amikor 1987- ben, Kölnben boldoggá avatta. Edith Stein 1933-ban tért át a katolikus hitre és Teresa Benedetta néven a mezítlábas karmelita apácarend tagja lett. A száműzött Mindszenty bíboros utolsó titkárának feljegyzései, a vele folytatott beszélgetés önmagában is érdekfeszítő, de ezen szerkesztésben kortörténeti dokumentum. Mészáros Tibor életregénye ezen a találó címen jelent meg, s azt a baranyai Hetényi Varga Károly rendezte sajtó alá. Mészáros Tibor 1919-ben Felsőpatyon, a „félfeudális, barokk Magyarországon” született. Könyve, természetéhez illően nemcsak szókimondó önéletrajz. Nemcsak az ő alakja rajzolódik ki a könyv lapján, hanem a bíborosnak kiemelkedő jellemével együtt a gyengéi is. Teszi ezt a személyes, egymás mellett eltöltött évek tapasztalatával. Lényegre törő, reális, emberközelségű meglátásait immár történelmi időből szemlélve szomorúan könyvelhetjük el, hogy övéi valóban nem fogadták be. Sem korábban, amikor a nyilasok foglya volt, sem a szovjet büntetőtáborban eltöltött közel 8 esztendő után, amiről így nyilatkozik: „Ezt a kínlódást, ezt az emberi mezítelenséget .. .sehol nem tudtam volna olyan alaposan, reálisan megtapasztalni, mint itt.” Sem legutóbbi hányatott éveiben. A könyvet a Pro Domo kiadón (7720. Pécsvárad, Táncsics M. u. 3.) keresztül lehet beszerezni. Várbíró Éva Ferencesek A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány provinciái káptalanja Várnai Jakabot választotta tartományfőnöknek a következő hat évre. A tartományfőnök helyettese Hegedűs Kolos lett. A káptalan döntést hozott arról, hogy 12 osztályos iskolává bővül a rózsadombi Szent Angéla Általános Iskola 1998 szeptemberétől, Gyöngyösön a városi könyvtár kiköltözése után a rendházi részen fiú- kollégiumot, Mátra verebély- Szentkúton pedig lelkigya- korlatos zarándokházat indítanak. A rendtartománynak jelenleg 131 tagja van, akik tíz közösségben élnek. Imádság az ezredfordulóig Valamikor a pécsi egyházmegyében minden templomban az év minden napjára beosztva egész napos szentségimádást tartottak. Ez főleg faluhelyen a búcsú után a legnagyobb ünnep volt, az egész közösség részt vett az imádkozásban. Mint sok minden más, ez is az elmúlt évtizedekben leépült, sok helyen teljesen megszűnt. Erre a régi hagyományra alapozva jött az ötlet, hogy szentségimádást kellene szervezni a Szent Ágoston templomban. A különbség csak annyi lenne, hogy nem csupán egy napig tartana, hanem merészen az ezredfordulót céloztuk meg, és így három éven át mindennap reggel 8-tól este 6-ig tartana az imádság. A napokat fél órákra osztottuk föl, és így indítottuk el a jelentkezést. Vasárnap és hétfőn délben kezdődik az imádkozás. Egy hétre száztíz fél óra esik, mégis hamar betelt a jelentkezési lista. Többen hosszabb ideig is imádkoznak két fél órát betöltve. Húsvét vasárnapján délben kezdtük el. Eddigi megfigyelésem szerint nemcsak azok imádkoznak, akik a listára feliratkoztak, hanem azok is, akik nem merték vállalni a lekötöttséget. Szinte soha nincs egyedül az imádkozó, mindig akad néhány társ is. Templomunkba nem a tér felől, a főajtón lehet bejutni, hanem a plébánia felől a sekrestye ajtón át. Előfordul, hogy az egyedül imádkozó belülről bezárja ezt az ajtót. Ilyenkor csengetni kell és az imádkozó kinyitja. „Imahadjáratunk” mozgató rugója: a jövőre sorra kerülő egyházmegyei zsinat, a másik: a Szentatya szeretne egy lélekben megújult világot átvezetni a harmadik évezredbe. Ezért imádkozunk és várunk mindenkit, aki velünk együtt akar imádkozni. Báthory László apátplébános Biblia roma nyelven A Bibliát immár roma nyelvre is lefordítják - jelentette a Kathpress. A jövő héten Bécsújhelyen találkozik egy ökumenikus fordítócsoport, amelybe tíz országból várnak szakértőket. A roma nyelvre fordítást és a kiadást a Román Bibliatársaság és a Bibliatársaságok Világszövetsége közösen koordinálja. A Bibliát eddig közel 2100 nyelvre fordították le, részben, vagy egészben. A teljes Biblia több mint 340 nyelven hozzáférhető, a többi fordítás pedig a mű egyes fejezeteire vonatkozik. Henri Boulad Pécsett A nagylelki könyvek írója, P. Henri Boulad SJ egy nappal korábban érkezik Pécsre mint azt tervezte, s így már április utolsó keddjén a hagyományos pálos-misén is részt vesz. A világhírű filozófus április 30-án, szerdán, 19 órakor Tailhard de Chardin misztikájáról tart előadást a Nagy Lajos Gimnáziumban. Másnap ugyanott és ugyanakkor „Meg kell tanulnunk azt, hogy legyünk. Bátorság a léthez” előadásának a címe. Az előadások után P. H. Boulad a könyveit dedikálja. Napirenden Zsákutca A Vatikán hivatalosan elítélte azt, hogy a világ több országában foglalkoznak az úgynevezett könnyű kábítószerek engedélyezésének lehetőségével. A családok helyzetével foglalkozó pápai tanács dokumentuma szerint a „kábítószerek ellen nem lehet kábítószerekkel küzdeni”, mivel a drogoktól való függőség nem a kábítószerek miatt alakul ki, hanem az emberek miatt, akik úgy érzik, szükségük van ilyen szerekre. Éppen ezért zsákutcába vezet, ha megpróbálnak különbséget tenni „nehéz” és „könnyű” kábítószerek között. A Szentszék szakértői ezzel éppen ellenkezőleg úgy vélik, hogy a kábítószer-függőség fogalmát jóval szélesebb értelemben kellene megfogalmazni, ki kellene terjeszteni azt a különböző nyugtátokra, élénkítőszerekre, az alkoholra és a dohányra is. Az emberek sorsát veszélyeztetné az, ha a törvényhozások engedélyeznék a függőséget elősegítő szerek árusítását és használatát. Semmi esély nincs arra, hogy a függőséghez vezető magatartás megváltozzon, ha szabadon hozzá lehet jutni azokhoz a termékekhez, amelyek épp ezt a függőséget erősítik. Áz állam emellett semmiképpen nem mondhat le arról a kötelességéről, hogy védenie kell a kiskorúakat, akik éppen a kábítószerek lehetséges áldozatai - hangsúlyozta a dokumentum. A lengyel államfő a Vatikánban Haza várják a pápát Aleksander Kwasniewski lengyel államfőt mintegy 40 perces magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Kwasniewski, aki tárgyalt Angelo Sodano bíborossal, a Vatikán miniszterelnökével is, a pápával folytatott beszélgetését szívélyes légkörűnek nevezte. Joaquin Navarro Valis pápai szóvivő hangsúlyozta, hogy a lengyel elnök arról biztosította a pápát: azon fáradozik, hogy a lengyel törvényhozás minél hamarabb ratifikálja a Vatikán és Lengyelország között 1993 júliusában aláírt konkordátumot. „Semmi sem akadályozza meg, hogy a konkordátum ratifikálásának kérdése napirendre kerüljön az új alkotmányról május 25-re kiírt népszavazás megtartása után” - mondta Kwasniewski vatikáni látogatásának befejezésekor. Megerősítette, hogy szándékában áll a folyamat felgyorsítása. Á lengyel államfő és a lengyel pápa most találkozott első alkalommal azt követően, hogy a tavalyi elnökválasztáson Kwasniewski vereséget mért Lech Walesára, s így a parlamenti ' többség megszerzése után az elnöki poszt is a baloldal kezébe került. A katolikus egyházfő május végén megkezdi hatodik, ez alkalommal tíz napra tervezett lengyelországi látogatását. Kwasniewski szerint a pápa látogatása „semmilyen zavart nem fog okozni, egész Lengyelország örömmel fogadja őt”. Serra-szervezetek Magyarországon Arról a lelki- ségi mozgalomról van szó, melyben a laikusok a papi hivatás mellé állva, a római katolikus egyház szolgálatában állókat, szeminaristákat és fölszentelt papokat próbálják lelkileg, s ha kell anyagilag és fizikailag is segíteni. Minderről Csabafi András (képünkön), a magyarországi Serra-szervezetek vezetője tájékoztatta a lapunkat, abból az apropóból, hogy a hét végén (április 12-én) Ópusztaszeren tartják meg az I. Magyar Serra Találkozót. Lehetőség ez, hogy először a mozgalom eredetéről ejtsünk néhány szót. Amerikában, éppen Pécs testvérvárosában (milyen véletlen!), Seattle-ben alakult az első Serra-klub 1934-ben, majd terjedt el a nagyvilágban. A névadó egy ferences szerzetes, név szerint Hunitero Serra, akit 1938-ban avattak boldoggá, s aki Mexikóban illetve Kaliforniában tevékenykedett, a papi hivatásokért sokat tett, másrészt nagy becsben tartják, mint Kalifornia állam alapítóját. (Ma is itt van a szervezet, a Serra International központja.) Minden földrészen otthonra leltek, s ma összesen 648 Serra-klub van a világon, ebből három Magyarországon. A negyedik, egy ifjúsági klub a közeljövőben alakul Pécsett. A szervezet Magyarországra éppen megyés püspökünk, Mayer Mihály tevékenysége nyomán érkezett meg 1992- ben, s éppen Pécsre. Magyar- ország az úgynevezett 67-es körzet tagja, ebbe Olaszország, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Románia tartozik, s a körzet lelkészi vezetője Mayer Mihály, kormányzója egy padovai hölgy, Lisa Guarda Nardini, s utóbbi megbízottja tulajdonképpen Csabafi András. A Serra tagjai imával, életmódjukkal, megnyilvánulásaikkal segítik a papi hivatást választókat, illetve próbálnak segítségükre lenni. Mindig fontos ez - fogalmazta meg Csabafi András -, de különösen napjainkban, amikor nemcsak egyházmegyénkben, nemcsak Magyarországon, hanem több európai országban szembeötlő a papok elöregedése, a papok hiánya. A kérdésre, hogy milyennek kell lenniük a serrásoknak, álljon itt néhány mondatban a válasz, melyet tavaly fogalmazott meg Minneapolisban Eric R. H. Selley, a Serra International egykori elnöke. A serrásoknak odaadó katolikusoknak kell lenniük, szilárd erkölcsi értékekért kell dolgozniuk, harcolva az anyagelvűség ellen, támogatniuk kell az egyház tanításait és szeretniük kell papjaikat és a híveket. Kozma F.
