Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-07 / 95 szám
1997. április 7., hétfő Háttér - Riport Dünántuli Napló 9 N em tudom, mi kellene ahhoz, hogy az a sok szép apró, egykor gazdag baranyai falvacska ismét magára találjon. Kikecmeregjen nyomorűságából. Kisjakab- falván is nagyon hiányoznak a fiatalok, hiányzik mint oly sok helyen a jövő ígérete, az abbéli hit, hogy érdemes gyökeret verni. Munkáltató nincs vagy alig, a föld kicsi, nehéz megélhetést ad. Megy el az ifjúság (akik még eddig nem mentek el) nem is a könnyebb, hanem csak egyszerűen a megélhetés felé. Aki főiskolára vagy egyetemre kerül, annak nincs visz- szaűt. Hová? Minek? A^helybeKisjakabfalva talán a segélyért is fárasztó a községházára bemenni. őrzöm a Pécs-Baranyai Címtár 1932-es példányát, s ha abba beletekint az ember, Kisjakab- falváról azt olvashatja, hogy 473 lakója van, hogy a római katolikus népiskola igazgatója Csurda Henrik, hogy a községi bíró Beck Gáspár, a vendéglős Scheibl János, a kereskedő Pausz Jakab, a szülésznő Bősz Já- nosné. Van cséplőgépük, Hahn Ferenc a borbély, Reith Nándor az asztalos, s a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportja szervezi a kulturá- lis közéletet. Már nyomdában az új helységnévtár (régóta ez az első), s ebben már csak 194 fővel jelzett a község. Halódó falu. Bár az útmenti porcelán Madonnát szépen felújították, s a katolikus templom a régi fényében, a házak többsége bizony nem a régi képét mutatja. Akad, ahol a jövedelemből nem futja a felújítás, rendbetétel, s akad, melynek a kapuja zárt, melyiket a városi ember hétvégi háznak használja vagy annak se. S bár nem hiába épült meg az öregek klubja, a német klub Dankó BCilimmé nak, a kisebbségi önkormányzat elnökének nagy-nagy örömére, az lenne a legnagyobb A házak többsége nem a régi képét mutatja boldogság, ha lélekszámában gyarapodna a település, ha a fiatalok zúgolódnának illő szórakozóhelyért, vagy egyszerűen csak a bábaasszony nem győzné a sok születést. A német klub persze, gyönyörű szépre sikeredett: bárhol megállná a helyét. Az önkormányzat oda- kintről 5500 DM-et kapott rá, s minden fillérről pontosan el kellett számolniuk. A háború utáni kitelepítések gyötörték meg leginkább a községet, aztán meg Villány közelsége falta fel a maradékot: a társközség fejlesztésre nem érHangulatos, csendes, mégis halódó falu FOTÓK: PAPP ZOLTÁN A lakosság java idős, hiányoznak a fiatalok liek legföljebb annak örülhetnek, hogy nagyon sok tanult embert adott ez a település a megyének: többet arányaiban, mint sok más. (Erről is szó lesz a most készülő kisközségi krónikában.) Sovány vigasz az itt maradottaknak. Talán a szorgos munka lenne az, amivel a megélhetés oly nehezen csorgó fillérjeit össze- gyűjthetik, s amelyek nyomán az imitt-amott omló vakolatok, vályogfalát vesztett, düledező porták ismét feltámadnak halottaiból. De a munka másutt van többnyire, s a pénzből kevés jut a szülőfaluba vissza. E rről is beszélgettem Somogyi Józsefné\t\, Kisjakabfalva polgármesterasszonyával a pajtában, ahol éppen a frissen ojtott szőlővesszőket ültetgették a nedves földdel (tőzeggel) teli hordókba, tálakba. (A harminc-harmincöt centis vadalanyok vége bémetszve, s benne ülnek már a fajtát adó rügyek.) Ebben a faluban is sokan foglalkoznak oltvánnyal, de az is igaz, akad olyan ember, akinek mindenféle munka büdös. Még demesült, sőt, ahogy az a többi baranyai kisközségnél is jellemző volt, besorolták őket az elsorvasztásra javallottak közé. Építési engedélyt többet nem adtak ki, jövőről nem álmodhattak. Aki tehette, menekült a városok felé, az iparba, s legföljebb álmait hagyta itt. " "éhány esztendő még, s akkor kiderül, hogy a sajátos falurombolás végérvényesen megpecsételte a sorsukat, avagy van még remény a feltámadásra. Talán az a jó - ki tudja igazán? -, hogy az Erdélyből áttelepülni vágyó magyarok ezekben a háza-üres falvakban új otthonra lelhetnek. Kisja- kabfalván is van már néhány jövevény család. Ültetik a szőlőoltványokat a pajtában, az egyik besegítő munkás is „román”. Erdélyből való. Kitanulja, hogy miből ad megélhetést ez a vidék. Alig megélhetést. C sak egy a jó, hogy tavasz van ismét, s hogy ebben a koradélutáni falusi csendben, a széles utcán sétálva, a madárdal a legmámon- tóbb csoda. Mert a madár nem fogy, szaporodik, s ha egyikmásik el is megy télire, ilyenkor mindig visszajön. Visszajön Kisjakabfalvára is. Kozma Ferenc Kozma Ferenc jegyzete Gázpalack Sok minden, várt és váratlan hatás éri napjainkban az embert, aminek eredendő oka a vállalkozásokat kordában tartó adójogszabályoknak vagy társadalombiztosítási járulékoknak köszönhető. Legutóbb Nagyárpádon szűnt meg a pb-gázpalackokat árusító telep, feltehetően érthető okokból. A falu vezetékes földgázt kapott, s a palackok forgalma annyira megcsappant, hogy nem érte meg tovább a vállalkozást fönntartani. Még mellékesként sem. Nagy az adó és egyéb von- zata, bár az is igaz, hogy a törvényhozó a befizetendő tételek kiszabásakor nemigen mérlegelhette a jogszabály- változás hatásának összes körülményeit. Köztudott, hogy szerte Baranyában felgyorsult az elmúlt években a földgázvezetékek építése, s ennek okán egyre több településben válik fölöslegessé a gázpalack, egyre csökken iránta az igény. Igen ám, mondják - és írják olvasóink levelükben -, azért akad háztartás, ahol nem minden berendezés működik vezetékről. Vagy a háziasz- szony főző-sütő szokása miatt vagy a gyakorta változó nyomás és fűtőérték okán, de az is meglehet, hogy akad, ahol a bekötés tetemes költségeire nem tellett, s csak a földgáz- vezeték lecsavarozott csonkja áll ki az udvaron. Lényegileg mindegy. Tény, hogy egyre mesz- szebb kell (kellene) a gázpalack után menni, amire nem mindenkinek van lehetősége, hiszen a kiskocsit nem húzhatják az emberek kilométereken át, a főútvonalak és kereszteződések csapdái között, s ezzel napi szükségletek (főzés, fűtés) hiányával kell szembenézniük. Persze, a gázcsere-telepek ügye csak egy, s talán nem is a legfontosabb az adóval és a tb-vel megszorított tevékenységi körök közül. De arra jó, kiköveteljen bizonyos méltányosságot, figyelmeztetve a régi közmondásra: a szükség törvényt bont. Magánélet a munkahelyen A legtöbb embernek fontos, hogy otthonosan érezze magát ott, ahol dolgozik, ahol általában napi nyolc - vagy több - órát tölt. Ezért virágokat visz be, képeket aggat a falra, kicseréli a függönyöket. De vajon ezzel nem zavar másokat? A Journal für die Frau című német magazin szerint néhány alapesetből mindenki tanulhat. Előfordul például, hogy a kolléganőért mindig megjelenik valaki, aki hazaviszi őt, s az illető nap mint nap ott toporog az irodában. Ha ez idegesíti önt, kérje meg udvariasan a kolléganőt, hogy valahol máshol várjanak rá, ne jöjjenek be érte. Mi a teendő, ha magammal vinném olykor a gyerekeimet? Ez a legtöbb esetben nem probléma, hiszen az emberek általában örülnek a gyerekek társaságának - feltéve, ha jól nevelt ifjoncokról van szó, akiktől lehet dolgozni, akik nem tömek-zúznak. Fontos mindenesetre, hogy a főnök hozzájáruljon a gyerekek jelenlétéhez. Körbebástyázhatom-e magamat családi fotókkal, nagy növényekkel? Ha ön egyedül dolgozik egy szobában, akkor igen. De ha nem, akkor ezt természetesen meg kell beszélnie a többiekkel. Hiába tetszik önnek rendkívüli módon egy poszter, ha a kolléganőjét riasztja a kép. Egyébként a pszichológusok úgy vélik, hogy nem tesz jót, ha valaki családi fotókkal rakja körbe az íróasztalát. Ezek a felvételek ugyanis folyton elterelik a figyelmét. Akkor meg különösen rosszat tesznek a családi fotók, ha valakinek problémái vannak otthon. A kolléganőm órákon át telefonál, s fennhangon ecseteli a magánéleti problémáit. Először is arra kell rájönni: miért teszi ezt? Lehet, hogy nincs elég munkája? Akkor több feladatot kell adni neki. Talán nem is veszi észre, hogy másokat zavar a csevegése. Kérje meg udvariasan, hogy a privát beszélgetéseket inkább otthon bonyolítsa le! Egyébként se nézik jó szemmel, ha valaki a cég számlájára telefonálgat. Bizonyos keretek között ez elmegy, például amikor meg kell tudnunk: hazaért-e rendben a gyerek az iskolából? Ferenczy Europress Ismerős Önnek a PROBLÉMA ? a MEGOLDÁS = VARI LUX multifokális 0SS11OR szemüveg EGY szemüveg MINDEN távolságra Keresse az EURO-OPTIC Kft. üzleteiben Pécs, Zólyom u. 2. (a vásárcsarnoknál) T/F: 72/ 326-586 Pécs, Citrom u. 2. Colonia Passage üzletház II. emelet T: 72/ 212-280 l > *
