Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-05 / 63. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. március 5., szerda Röviden Horvát érdeklődés. A tu­rizmus és az élelmiszer nagykereskedelem területén keresnek partnereket annak a horvát üzletember delegá­ciónak a tagjai, amely a Spliti Gazdasági Kamara szervezésében látogat Pécsre március 6-án. Az üz­leti partnertalálkozót 10 órakor tartják a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Ipar­kamara székházában (Majo- rossy I. u. 36). (k) Turistapénz. Az MNB adatai szerint 1996-ban 345 milliárd forint volt az ide­genforgalom bevétele, ami nem kevesebb, mint 57 szá­zalékos növekedést jelent az elózó évhez képest. A kia­dás 146 milliárdot tett ki, ez 11 százalékos emelkedést mutat. Az ágazat aktívuma az 1995-ös 88 milliárd után tavaly 199 milliárd forint volt. Veszélyes hulladékok fóruma. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügye­lőség és a Környezetgazdál­kodási Intézet szakemberei a veszélyes hulladékok ke­letkezésében, kezelésében és elhelyezésében érintett vállalatok és intézmények e témáért felelős szakemberei részére tartanak konzultáci­óval egybekötött fórumot március 11-én Pécsett. A programban kiemelten fog­lalkoznak a március 1-én hatályba lépő, a veszélyes hulladékokról szóló kor­mányrendelet tartalmával. Érdeklődni lehet a VTT Ba­ranya 224-024-es telefon­ján, illetve a 227-044-es fa­xán. (k) Torlódás Búcsúnál. Az osztrák hatóságok Búcsúnál tegnap óránként csak egy­két kamiont engedtek be­lépni Ausztriába, ezért je­lentős volt a torlódás: kedd délután mintegy 50 kamion várt kilépésre. Az osztrák vámosok - egy embercsem­pészési ügy miatt - néhány napja következetesen rend­kívül alaposan ellenőrzik a Magyarországról érkező te­herjárműveket. Gardénia-részvény. Már­cius 10-étől március 21-éig nyilvános részvényjegyzés során a Gardénia Csipke­függönygyár összesen 622 ezer névre szóló törzsrész- vényt kínál fel nyilvánosan hazai és külföldi befektetők számára megvásárlásra. Ez­zel egy időben a Gardénia alaptőkéje egymilliárd fo­rintról 1,2 milliárd forintra emelkedik. Meghatározó gazdasági örökség Tavaly ismét emelkedett Baranya megye ipari termelése Magjelent a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának új kiad­ványa* az 1996. évről készített Statisztikai Tájékoztató. A me­gye gazdasági helyzetével és életkörülményeivel sokoldalúan foglalkozó elemzésekből elsőként Nyakacska Máriának a térség ipari tevékenységének főbb jellemzőit felsorakoztató tájékoz­tatójából közlünk adatokat, háttér-információkat. Baranya iparszervezetinek 19%. évi teljesítményében tükröződ­tek mind az elmúlt időszakokból örökölt, mind a közelmúltban ke­letkezett újabb ellentmondások, a produktumokat egyelőre még sokkal inkább meghatározták a megfigyelt 50 fő feletti vállalko­zási kört érintő szervezeti válto­zások, mint a stabil gazdálkodói kör javuló eredményei. Tartós irányváltozásnak ebből fakadóan az 1996. év ez esetben pozitív eredményei még nem tekinthe­tők, de ma már több területen is működnek biztosnak látszó ala­pokon jó teljesítményt produkáló nagy- és középvállalkozások. Baranya megyében az ipari termelés értéke 1996-ban 110,2 milliárd forint volt, összehason­lítható áron számítva 5%-kal na­gyobb az egy évvel korábbinál. Országosan ugyanebben a vál­lalkozói körben 3 %-kal nőtt a termelés. Az ipari termelés - az 1992. évig visszatekintve - 1996-ot megelőzően csupán 1993-ban mutatott némi emelkedést, az összes értékesítés viszont tava­lyig minden évben kisebb-na­gyobb mértékben csökkent a megyében. A termelés stabilizá­lódása 1995 IH. negyedévétől regisztrálható. Ekkortól vált az exportnövekedés is nagyobb lép­tékűvé. Az ipari értékesítés nettó ár­bevétele a megfigyelt körben 1996-ban - hosszú idő óta elő­ször - közel 4%-kal emelkedett, amely egyértelműen az export- bővülés eredménye. A belföldi értékesítés mérséklődésében a fizetőképes kereslet csökkenése mellett az importtermékek széles választéka is szerepet játszott. A kivitel jelentős növelésének fel­tételei ugyanakkor számos fel­dolgozóipari szakágban megte­remtődtek. Ebben több területen szerepe volt a vállalkozásokba belépő külföldi tulajdonos már kiépített piaci kapcsolatainak. Számottevő volt ugyanakkor a bővülő bérmunka lehetőségek, a déli határon túl kedvezőbbé váló körülmények miatt jelentkező többletigény, s az általában élén­kebbé váló piacépítés pozitív ha­tása is. Az értékesítésen belül az 1995. évi 13%-ról közel 20%-ra emelkedett térségünkben a kivi­tel aránya. Ezen belül a feldol­gozóiparban átlagosan megkö­zelítette a 31%-ot. Ez még mindig lényegesen elmaradt az országosan is hasonló gazdál­kodói körre számított 37%-os hányadtól. K. E. Az értékesítés alakulása a megyei székhelyű Iparban - 1996 Megnevezés Az értékesítés nettó árbevétele Ezen belül belföldi I külföldi belföldi j külföldi Millió forint az 1995. évi %-ában értékesítés aránya, % # Bányászat 3 227 90,3 90,9­100,0- | I Feldolgozóipar 69 754 105,4 92,6 153,9 69,5 30,5 « Ezen belül: { élelmiszer, ital, és dohánytrem. 40 231 99,3 93,2 146,4 83,0 17,0 ■ textília, ruházat, bőr- | és szörmetermék 5 526 101,9 86,6 115,7 40,2 1 59,8 fa-, papir- és nyomdaipari termék, kiadói tevékenység 3 224 89,4 83,8 96,3 52,2 47,8 1 1 nemesfém, ásványi termék 10 375 98,1 94,7 137,3 88,9 11,1 H | gépipar 7 538 277,5 94,0 357,1 10,2 89,8 I , bútorgyártás, egyéb X feldolgozóipari termék 1 797 90,7 81,5 93,4 _____20,2 7 9,8 II Villamosenergia-, gáz-, 1 hó- és vízellátás 35 573 101,9 101,9 100,0 . |{j|| Ipar összesen 108,554 103,7 _____— 9 6,1 s..-..... 1 53,7 80,4 19,6 A hegyközségek módosítást sürgetnek Több mint két esztendeje született meg a hegyközségekről szóló törvény. A jogszabály 300 hegyközség 97 ezer tagját érinti. A rendeletet az érintettek alapvetően jónak tartják, de a tapasztalatok indokolttá teszik a módosítását. Egyre nehezebben megoldható gondot okoz a hegyközségek számára, hogy az államtól át­vett közigazgatási és egyéb fel­adatok ellátásához, a testületek működéséhez a költségvetés sem tavaly, sem az idén nem biztosított pénzt. Az ágazat ala­csony jövedelmezősége miatt a járulékfizetési fegyelemmel is gondok vannak. Több hegyköz­ség a gazdasági ellehetetlenülés határára került - hangzott el a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának keddi ülésén. A tanács­kozáson szóba került a mező- gazdaságot érintő adó- és tb- jogszabályok ügye, és a hegy­községi törvény módosításának szükségessége is. Urbán And­rás, a HNT főtitkára megerősí­tette korábbi véleményét: az adó- és tb jogszabályok válto­zása a mezőgazdasági kisterme­lőket, a szőlőtermeléssel, borá­szattal foglalkozókat hátrányo­san érintette. A testület a kor­mányzat eddigi intézkedései­vel, a kialakult helyzettel kap­csolatos állásfoglalását - lap­zártánk után - hozta nyilvános­ságra. Újvári Gizella Bor és porcelán Klagenfurtban Sikeres baranyai bemutatkozás a GAST-on Megkülönböztetett figyelem kíséri a magyar kiállítók bemutatkozását a GAST ’97 idegenforgalmi és vendég­látó-ipari szakvásáron Kla­genfurtban. Hazánk gazda­ságának szereplői első ízben vesznek részt a hagyomá­nyosan nagy szakmai érdek­lődést kiváltó rendezvé­nyen, a magyar standon több baranyai cég is képvi­selteti magát. A Pécsi Ipari Vásár Kft. szer­vezésében 10 magyar cég állí­tott ki Karintia fővárosának vásárcentrumában. A magyar résztvevők mellett olaszok, szlovének, és németek bizto­sítják a GAST nemzetközisé­gét. A magyar pavilon leglát­ványosabb standja a Zsolnay Porcelángyár Rt-é. A cég az elmúlt év végén bécsi üzleté­nek megnyitásával újra figye­lemmel fordult az osztrák piac felé, a díszműtermékek bevezetésének fontos állo­mása most a klagenfurti vá­sári részvétel. A vásár első napjaiban kelendőek voltak a Zsolnay porcelánok, még ak­kor is, ha konkurenciának mindjárt a szomszéd standon megjelent a Hollóházi Porce­lángyár Rt. is. Ugyancsak hazai verseny­társ társaságában vannak kint Klagenfurtban a villányi bo­rok is, hiszen a szomszéd kiál­lító az Aliscavin Rt. Ennek el­lenére osztatlan sikert arattak a baranyai borvidék produk­tumai. A vásár nyitó fogadá­sán a Vinum Bonorum Villá­nyi Borrend zászlósborát, a ’91-es évjáratú Cabemet So- vignon-t kínálták, és Ausztri­ában is elismerést váltott ki a villányi Polgár és Bock pin­cészet megjelenése. A két termelő kollégáik boraival együtt a Villány-Siklósi Borút Egyesület programjait is nép­szerűsíti egyben a vásár ideje alatt. Hogy teljes legyen a bara­nyai kínálat, a pécsi Cellá- rium és Diana vendéglő közös vállalkozása magyar ételspe­cialitásokból ad ízelítőt a GAST látogatóinak. Mint Mar­kos György (képünkön), a PIV Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a mostani ma­gyar megje­lenés hosszú gazdasági diplomáciai munka eredménye. A pécsi vásár- szervező társaságnak már évek óta jó kapcsolata van a klagenfurti vásárközponttal, de korábban szervezett rész­vétel még nem volt magyar részről a karintiai vásáron. Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium ál­tal támogatott vásári részvétel nemcsak arra adott lehetősé­get, hogy a kilátogató cégek próbát tegyenek termékeikkel az egyre igényesebb osztrák piacon. A vendéglátók viszo­nossági alapon hajlanak a re­gionális gazdasági együttmű­ködésre, és ezt a kölcsönös vásári részvételen túl a kama­rai kapcsolatok erősödése is elősegítheti. Kaszás E. Áttelepíti magyar biztosításait a Grawe Engedélyt kapott a korábban Prima Austria néven kalóz­biztosítóként tevékenykedő, a grazi Grawe-csoprothoz tar­tozó cég magyarországi élet- biztosítások kötésére. A pécsi székhellyel induló pénzinté­zet vállalta, hogy az illegáli­san kötött schillingalapú biz­tosításokat áttelepíti a magyar vállalkozásába. Nem kevés pénzről van szó. Korábban úgy hírlett, a kalózbiztosító 50-60 ezer ügyféllel rendelkezett, ám a vállalkozás körül kialakult botrány miatt sokan vissza­léptek, körülbelül 30 ezren tartották fenn az osztrák biz­tosításukat. Az átlagosan 5 ezer schillingért kötött szer­ződések több mint 2 milliárd forintot jelentenek. A Prima Austria nem csak schilling alapú biztosításokat kötött, forintért is árulták szolgálta­tásaikat. Akik ezt a lehetősé­get igénybe vették - körülbe­lül 3500-an őket a Grawe már kártalanította, akik pedig eddig még nem jelentkeztek pénzükért, azoknak a biztosí­tásra befizetett összeget (ez 80 ezer forint volt) letétbe he­lyezték. A Grawe az elképzelések szerint 6 életbiztosítási ter­mékkel, 620 millió forintos alaptőkével indul. A központ­juk a Pécs melletti Üszög­pusztán, a Batthyányi-kastély közelében lévő épületekben lesz, de Budapesten is fenn­tartanak majd irodát. B. G. Száznyolcvanezer tonna a fölösleg Tornyosuló burgonyahegyek, tornyosuló gondok Becslések szerint 180 ezer tonna burgonyafölösleg halmozódott fel az országban. A termelők és a terméktanács szerint csak a kormányzat tudna hatékonyan föllépni a krumplipiac vissza­térő zavarai ellen, ha az agrárpiaci rendtartást a gyakorlatban érvényesítené. A szaktárca úgy véli, hogy a terméktanácsoknál van a termelés és az ellátás kiegyensúlyozottá tételének kulcsa. A túltermelési válság közvetlen kiváltó oka az, hogy tavaly - a két évvel ezelőtti kedvező érté­kesítési lehetőségek hatására - a termelők a korábbinál tízezer hektárral nagyobb területen ve­tettek burgonyát, s a betakarí­tott mennyiség 'jóval megha­ladta a hazai szükségletet. A túltermelés lenyomta az árakat, s az eladatlan készletek jelenleg is a tárolókban tornyosulnak. A Földművelésügyi Minisz­térium Agrárrendtartási Hivata­lában kérdésünkre elmondták: a szűkös felvevőképesség miatt európai exportlehetőségekkel gyakorlatilag nem lehet szá­molni; nagyobb távolságra pe­dig, a magas költségek miatt, nem érdemes szállítani. A ki­alakult feszültséget most az enyhíthetné valamelyest, ha a felesleget közintézményeknek, létminimum alatt élőknek jut­tatnák. Ehhez azonban állami segítségre volna szükség. A szaktárca álláspontja: hosszú távon a túltermelést vagy éppen a hiányt, s az ezzel járó túlzott áringadozásokat csak úgy lehet elkerülni, ha a gazdálkodók összefognak, s megállapodnak egymással a megtermelendő mennyiségről. Ennek fóruma a Terméktanács, amelynek elsődleges feladata éppen a megelőzés, s baj esetén a kár lehetséges enyhítése. A Burgonya Terméktanács szerint a dolog bonyolultabb: a krumplipiacon kialakult kaoti­kus állapotokban nagyban köz­rejátszott, hogy tavaly számos, a terméktanácshoz nem tartozó magángazda burgonyatermesz­tésbe fogott. Az idén valószínű­leg leállnak róla - de hogy ez­zel és a nagyüzemek önkorláto­zásával sikerül-e a fogyasztás­hoz igazítani a termőterületet, az kérdéses. Újvári Gizella Közbeszerzési törvénymódosítás A munkavállalók egyharmadát védi kollektív szerződés Módosítják a közbeszerzési törvényt. A változtatások elő­készítésén már dolgoznak a Közbeszerzési Tanács szak­emberei, s még az idén megte­szik az Európai Unió köve­telményeit, a magyar sajátos­ságokat, valamint a törvény eddigi alkalmazásának tapasz­talatait figyelembevevő javas­lataikat. Ezt Horváth István, a Ma­gyar Munkaadói Szövetség al- elnöke jelentette be kedden, az 50 tagszervezetet összefogó föderatív tömörülés ügyvezető elnökségének Dunaújvárosban megtartott ülését követő sajtó- tájékoztatón. Kifejtette: annak ellenére, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazásánál - első­sorban a kisebb vállalkozások esetében - negatív jelenségek is tapasztalhatók, a jogszabály nagy lépést jelentett a közpén­zek felhasználásának ellenőr­zésében, átláthatóvá tételében, illetve a piacvédelmi funkciók ellátásában. Az eddigi ered­ményeiről a Közbeszerzési Tanács a közeljövőben számol be az Országgyűlésnek, egy­szersmind jelzi azt is, milyen változtatásokat tart indokolt­nak a törvény hatékonyabb működése érdekében. A munkaadói szövetség ügyvezető elnöksége - ezt Or­bán István elnök mondta el - állást foglalt abban, hogy job­ban ösztönzi a szakmai, illetve vállalati munkaügyi megálla­podásokat; jelenleg ugyanis - részben gyakorlatlanság, rész­ben rosszul értelmezett mun­kaadói érdekekből - a hazai munkavállalók mindössze 30 százalékának jogait és köte­lességeit rögzíti munkahelyi kollektív szerződés. Márpedig a gazdaság átalakulásának je­lenlegi szakaszában mind a munkaadói, mind a munkavál­lalói oldal számára fontos a munkabéke megőrzése, s en­nek érdekében rendkívül nagy szerepük van a megállapodá­soknak. A munkaadói szövetség a jövőben konferenciákon, szakmai előadásokon igyek­szik segíteni az előrelépést ebben a kérdésben. t 4

Next

/
Thumbnails
Contents