Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-30 / 88. szám
Magazin 1997. március 30., vasárnap Az Oscar-díjas „angol beteg” valódi arca A válások megjósolhatok? * Agyú Nelson hágójáról? Régészek szerint akár a híres trafalgari ütközetben is használhatták azt az ágyút, amelyet búvárok fedeztek fel Uruguay atlanti partjainál, Punta del Este közelében. Az ágyú valószínűleg Nelson admirális HMS Agamemnon nevű hadihajójáról származhat, amely 1809 júliusában süllyedt el az uruguayi partoknál. A hajót a brit erők használták a trafalgari ütközetben 1805- ben. Korábban a régészek azt hitték, hogy a hajóroncs a spanyol El Salvador nevű hajó maradványa, amely a 16. században süllyedt el, mintegy 600 katonával. A hódítások idején számos spanyol hajó veszett hullámsírba a mai Uruguay partjai mentén. Viccparádé Szocpol. Mikor vásárolhat a nyugdíjas WC-papírt? Ha igazolja, hogy eszik is. (Be- , küldte Ádor Károlyné, Pécs). Megoldás. Miért teszi a rendőr a szekrény tetejére a gyereket? Mert azt nem hallotta, amikor legutóbb az ágyról leesett. Megnyugtatás. „Édesem, ha te engem megcsalsz, nem élem túl.” „Nyugodt lehetsz, már régen túlélted.” (Beküldte Meződi Sándor, Pécs) Fények. .Játszunk olyat, mint Teli Vilmos, odaállsz, fejeden az alma, én meg lövöm” ,Jó” - mondja a kisfiú, mire barátja kilövi az egyik szemét, a második próbálkozást a másik szeme bánja. „Megpróbálom harmadszor, ennyit nem szoktam hibázni.” „Nem lehet, azt mondta az Anyukám, hogy sötétedés előtt érjek haza.” Felvételi. A bányába vesznek fel embereket. Bemegy az első, megkérdik tőle, mivel világítottak a bányában. „Petróleum lámpával”, mondja és azonnal kirúgják. Említi is soron következő kollégájának, hogy vigyázzon a „világítással”. Tőle is kérdik, mivel világítottak a bányában. „Azt nem tudom, mindig délelőttös voltam.” Továbbra is várjuk vicceiket, ötleteiket lapunk címére, bármilyen műfajban. Összeállította: Bozsik László Kilenc Oscar-díjat kapott a világ 1996-os filmtermésének legjavát felmérő zsűritől Az angol beteg (The English Patient), a kanadai Michael Ondaatje azonos című regénye alapján készült film, amelynek főhőse Almásy László gróf, magyar Afrika-ku- tató. A sivatagi környezetben játszódó, megkapó háborús szerelmi történet a filmtörténetben jártas nézőben bizonyára felidézi e műfaj már klasszikus alkotásait, a Casablancát, a Doktor Zsivágót vagy az Arábiái Lawrence-t. Csakhogy Az angol beteg főhőse saját nevén szereplő, valóságos személy, akinek kalandokban gazdag életútját a korábbiaknál hitelesebben világítják meg a legfrissebb kutatások. Almásy László 1895- ben született a nyugat-magyarországi, 1920-tól azonban Ausztriához tartozó Borostyánkőn (Bernstein), nemesi eredetű, de nem grófi családból. (A fáma szerint úgy lett gróf, hogy az utolsó magyar király, IV.Károly szólította őt következetesen így, amikor lemondása -1919 - után ' és a Habsburg-ház magyarországi trónfosztása - 1921 - előtt gépkocsival szállította az ex- uralkodót). Apja, Almásy A kés kőkorszaki találmány, a villa eredete viszont jóval homályosabb. Az első fémvillákat még csak arra használták, hogy kivegyék a forró húsokat a fazékból. Ezen tálaló villáknak fából faragott elődeik voltak. A kést és villát sokáig úgy használták, hogy az evéshez mindkettőt egyszerre nem alkalmazták. Sőt: a villahasználat kérdése a lovagi kor kezdetén belekeveredett a latin és a görög rítusú egyház, illetve a korai Német-Római Birodalom és a Bizánci Birodalom vetélkedésébe. A villa használata a kifinomult kultúrát képviselő Bizáncból eredt és csak igen lasGyörgy ismert tudós, Belső- Ázsia nemzetközi hírű kutatója volt, Lászlót azonban kezdetben inkább a technika vonzotta. Annak is akkor legkorszerűbb és legcsillogóbb jelenségei, az autók és a repülőgépek, amelyeknek jobb megismeréséhez Angliában merítette a tudást. A fölserdült ifjú az első visan terjedt el. Kezdetben az a felfogás volt az akadálya, amiről a XI. századból maradt fenn híradás. Dormiani, velencei püspök a szószékről ítélte el az „eretnek” Bizáncból származó és előkelő itáliai családoknál bevezetett szokást. A felháborodott főpap istennek nem tetsző cselekedetnek bélyegezte meg a késsel és villával való evést mint a bűnös elpuhulást. Még a XIV. században is ritkaságként jegyezhették fel a krónikások, hogy X. Lajos francia király feleségének étkezésre szolgáló villája volt. Egy évszázaddal későbbi illemtankönyv még ilyen előírásokat lágháborúban önkéntes harci pilótaként érdemelt ki több kitüntetést, majd az osztrák Steyr-autógyárban vállalt munkát. A század huszas éveinek közepétől rendszeresen vezetett autós-expedíciókat a mai teszt-pilóták módján Egyiptomba, Szudánba, a Nílus mentére. Az egyik útról, amikor a sivatagban az ősi karavánutat járta végig a kocsi, dokumentumfilm is fennmaradt, amit Ausztriában 1996-ban újra bemutattak. Ezek az utak éleszthették fel a grófban az apai örökségként eddig benne szunnyadó föl- fedező-hajlamot. A harmincas évek elejétől repülőgépes fölfedező utakat tett, többnyire angol kutatókkal közösen. O volt az első, aki a magasból igyekezett fölfedezni a Szahara rejtett titkait és kiemelkedő tudományos eredményekkel gazdagította az egyetemes földrajztudományt és a művészettörténetet. Ő találta meg az addig térképen nem jelzett Zarzura-oázist és az Uweinat-hegység bércei és szakadékai között megbúvó sziklarajzokat, véseteket, festményeket. Ezek egyike a Magyar Posta által születésének centenáriumára kiadott bélyegen is látható Almásy arcmása hátterében. tartalmazott: „Csak három újjal fogd meg a húst, ne pedig két kézzel tömd a szádba! ” A villa magyarországi karrierje Mátyás király korában kezdődött. Második feleségét, nápolyi Beatrixot határozottan idegesítette, hogy a magyarok kézzel esznek, és legalább a királyi udvarban igyekezett elérni a villa használatát. Ezért 1479- ben villákat hozatott Itáliából. Igazából azonban a villa evőeszközként való használata csak jó kétszáz évvel később terjedt el az előkelők és a gazdag polgárság körében: akkor már a villakészítő mesterséget is megemlítik krónikák. D. I. Egy amerikai pszichológus szerint a válások 90 százaléka előre - még a házasságkötés előtt - megjósolható, ismerve a pár egymáshoz fűződő kapcsolatának milyenségét, elsősorban problémakezelési képességüket. Howard Markham a den- veri egyetemről azt állítja, hogy a házasság tartóssága elsősorban a kommunikációs képességen múlik. Sokan, elsősorban akiknek szülei is elváltak, gyakrabban „vetik magukat” a küzdelembe párjukkal, hajlamosabbak sértegetni egymást. A kölcsönös támadások, sértegetések alapjaiban rongálják meg a kapcsolatot, egyetlen ilyen „akció” 5, 10 vagy 20 kedveskedést is semmissé tesz a viszonyban. Főzzünk változatosan! A főtt füstölt csülök és sonka szeletelésekor maradnak olyan húsdarabok, amelyek nem elég tetszetősek. Sok helyen megmarad a tálra tett zsírosabb rész vagy a bőrke alatti zsíros falatok, Ezekből ízletes sonkapástétomot készíthetünk. A főtt húst 2-3 főtt tojással együtt kétszer daráljuk le. Öt deka margarint keverjünk habosra egy evőkanál mustárral, mokkáskanálnyi porcukorral, sóval, fehérborssal, majd kanalanként adjuk hozzá a tojásos darált sonkát. Alaposan keverjük ki, és hűtőben dermesszük meg. Nemcsak kenyérre kenve finom, de főtt tojást és céklát is tölthetünk vele. Ez utóbbihoz már előre megfőzhetünk 5-6 közepes méretű céklát. Ha kihűlt, meghámozzuk és nylon zacskóba téve befagyasztjuk. Ha szükségünk van rá, előző nap vegyük ki a mélyhűtőből, és sós-ecetes vízben hagyjuk fölengedni. A cékla belsejét kivájjuk, s az üreget sonkapástétommal töltjük. A kivájt céklát reszeljük le, és keverjük el egy tubus majonézzel, 2 deci tejföllel, kevés cukorral és mustárral, és a majonézes céklát halmozzuk a töltött cékla mellé. A főtt sonkamaradékból készült pástétomot különböző módon ízesíthetjük. Darálhatunk bele maradék főtt kolbászt, apróra vágott, vöröshagymát, tehetünk bele Kotá- nyi-féle darabos borskeveréket, cayenn borsot, apóra vágott snidlinget. W. M. Los Angelesben a Shire Auditorium előtt állították fel ezeket a nagyméretű Os- car-szobrokat Csúf vagy, babám! „Oly sokféle alakú és arcú nő van Angliában, én miért ne lehetnék közülük az egyik?” Ez volt az indítéka, hogy Roy Wardle, a Királyi Légierő egykori katonája, a Leeds futballcsapatának hajdani védőjátékosa 59 éves korában nőként folytassa az életét. Elérte a célját. Ma már lány néven, Fay Ward- leként perli azt a kórházat, ahol a vágya megvalósulását vélte megtalálni. „Tűrhetetlen, ahogyan bántak velem a Leeds-i kórházban. Annak ellenére, hogy négy pszichológus előzőleg már helyeselte, hogy nő legyek, ennek a kórháznak a pszichológusa elutasított. Határozottan kijelentette: annyira csúf vagyok, hogy nincs orvos, aki nőt tudna csinálni belőlem?’ Akadt ilyen orvos. És nagyon sokba került. Bár a hölgy közel 2 méteres magassága, a mázsát is meghaladó testsúlya és a 46-os cipőjének látványa nem indítja meg a férfiszíveket. A kiátkozott evőeszköz Kitömött békákból nyílt kiállítás Zágrábban. Az állatok ízlésesé?) jelenetekbe rendezve szerepelnek a tárlókban. Ez a kollekció a legnagyobb, 500 darabból áll. Konkurenciaharc a vadászmezőn Az ölyv, szárnyát rátámasztva a gyenge ellenszélre, talán tízméteres magasságban lebegett a mező felett. Tökéletesen köny- nyed mozgását mégis feszültté tette, hogy vadászott. Bármelyik pillanatban kész volt arra, hogy lecsapjon. Nem volt egyedül. Rőt róka csapongott a mező apró buckái között. A célja mindkét állatnak ugyanaz volt: egér. „Vadászmezőik” egyre közelebb kerültek egymáshoz. A róka nem látta az ölyvet, de a madárnak látnia kellett a ravaszdit. Egér bőven volt. A róka ügyesebbnek bizonyult, legalábbis többször ugrott a levegőbe, négy lábára előrehuppanva érkezett vissza. így, szökdécselve érkezett az ölyv alá. Valami jó helyre bukkanónak gondolhatta magát, mert a fenekére ült. Fejét kissé oldalra fordítva várakozott. Egyszerre mozdultak. Óvatlan egérke nyargalt kitaposott, keskeny ösvényén. A róka a levegőbe ugrott, az ölyv elindult a levegőből. Az érkezés sorrendje a következő volt: alul az egér, sejthetően a róka mancsai alatt, felette a ravaszdi, annak fejére vágódva pedig a kiterjesztett szárnyú ölyv. Vélhetően mindhárman roppant szerencsétlenül érezhették magukat. A róka ijedten vakkantott, az ölyv méltatlankodva szárnyra kapott. Az egér még mindig rémülten pihegett - semmi baja sem volt -, amikor a különös vadászat helyére értem. M. A.
