Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-25 / 83. szám

4 DUnántúli Napló Baranyai Tükör 1997. március 25., kedd Hírcsatorna Tudós Klub. A Pécsi Aka­démiai Bizottság Tudós Klubja csütörtökön este 7 órakor tartja következő ösz- szejövetelét a PAB székhá­zában. Az est vendége Ká­dár Béla és Toller László országgyűlési képviselő. Az aktuális (gazdaság)politikai kérdések mellett téma lesz a dél-dunántúli régió, ezen be­lül Pécs gazdasági, társa­dalmi, politikai szerepe, (sz) Víz-napi rajzok. A Me­cseki Kulturpark, a Misina Természet- és Állatvédelmi Egyesület és a Pécsi Zöld Kör közös rendezvényen emlékezett meg a Víz Vi­lágnapjáról. Az ünnepen a pécsi katolikus iskola és a zeneiskola növendékei szí­nesítették műsorukkal. Az erre az alkalomra rendezett gyermekrajz pályázatra kül­dött munkákból számos ki­emelt helyezést oszthattak ki a diákok között, a közön­ség különdíját a sásdi Óvári Izabella nyerte el. (g) Egyenesen Münchenbe. Márciustól már hetente két­szer, a szombati napok mel­lett csütörtökönként is indít közvetlen autóbusz járatot Harkányból, illetőleg Pécs­ről - Stuttgarton keresztül - Münchenbe a Pannon Volán Rt. 1995 novemberétől, egy éven belül több mint ötezren vették igénybe a lehetőséget - a járat népszerűsége az üzemeltetők legmerészebb várakozásait is felülmúlta. (g) Pollen-jelentés. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete pollenfigyelő szol­gálatának mérései szerint az elmúlt héten az erős lehűlés és az időnkénti hóesés lelas­sította a fák virágzását, s ezért a légköri allergén kon­centráció a minimálisra süllyedt. Az elvirágzott mo­gyoró, éger és tiszafa helyét átvette a csekély mértékben allergén íűz, nyár és juhar pollenje. Ám amint az időjá­rás melegebbre fordul, rövid időn belül virágzásnak indul a nyírfa, amely tavaszon­ként hazánk egyik legag- resszívebb allergén virágpo­rát termeli. A gombaspórák száma az elmúlt héten is alacsony szinten maradt. Finn klubest. A Pécsi Magyar-Finn Társaság szerdán 17 órai kezdettel tartja következő klubestjét a Nevelők Háza előadótermé­ben, melyen többek között a finnországi turisztikai lehe­tőségekről, a finnugrisztika oktatásáról lesz szó. (p) Verseny az olcsóbb energiáért A városban 600 lakás van rákapcsolva a központi hőellátásra. A kazánt korábban olajjal, majd pakurával fűtötték. Drága s nem környezetbarát. SZENTLŐRINC Mátis István polgármester egy fotót mutat: osztrák ültetvényt, amelyen 4-5 éves nyárfák tő­csonkjai úgy sorakoznak egy­más mellett, mint a búzatarlón a szárak. A fák fűtőanyagként egy olyan kis osztrák települést hőenergiával ellátó kazánba ke­rülnek, ahol 60 porta rá van kötve a hálózatra. Szentlőrincen fűtési rend­szerre kötött lakásokban nincs mód a hőmennyiség mérésére, az egyedi szabályozásra. A kor­szerűsítés kikerülhetetlen - és ekkor jött a biomassza-erőmű gondolata. Előnyei? A szükséges nyers­anyag - a nyárfa - megtermelé­séhez ma mezőgazdasági mű­velésre alkalmatlan területeket lehetne felhasználni. Ennek ré­vén növekedne a környezet oxigén-ellátottsága, javulna a nedves részek vízháztartása, esztétikai szempontból pedig előnyére válna a környéknek. Mindez foglalkoztatási lehető­séget is jelentene, a fűtés lé­nyegesen olcsóbb lenne. Nyu­gaton az úgynevezett energia­erdők telepítését külön is dotál­ják a kormányok. Már 1992-ben elkészült egy tanulmány: hogyan lehetne Szentlőrincen a fűtőolaj-fel­használást csökkenteni fatüze­lésű kazán beállításával. Egy osztrák cég eljött a városba, felmérte az igényeket, s az adottságokat rendkívül pozitív­nak ítélték meg. Szentlőrinc re­ferencia-település lehetne az energiaracionalizálás, a kör­nyezetbarát fűtésmód alkalma­zásával. Ehhez Phare-támoga- tás is kapható, a hazai Központi Környezetvédelmi Alap is se­gítséget adjhat. Utóbbi felté­tele: magyar szellemi energia is része legyen a megvalósítás­nak, ez pedig rendelkezésre áll. Az osztrákoktól a közel­múltban érkezett meg a projekt, amelyről Mátis István azt mondja, valaki Magyarorszá­gon mindenképpen meg fogja csinálni. Az előkészítettségen, a gyorsaságon múlik, hogy ki. Most tavasszal Szentlőrinc már pályázik is. A projekt szerint - ha a pénz megvan rá - 1998- ban már akár működhet is a vá­rosban az ország első erdőener­giára alapozott távfűtő rend­szere. Mészáros A. Elérhetőbb pályázati pénzek Hat megyei kirendeltsége mellé két újabb vidéki irodát nyit az idén a Soros Nonprofit Infor­mációs és Oktató Központ Ala­pítvány és a dél-dunántúli régi­óban Pécs pá­lyázik a leg­nagyobb eséllyel - tud­tuk meg Vincze And­rástól (ké­pünkön), a NIOK mun­katársától. Kiderült, arra nincsenek egy­értelmű adatok, hogy a bara­nyai intézmények és egyesüle­tek milyen mértékű segítséget kaptak az elmúlt esztendőkben a Soros Alapítvány programja­iba bekapcsolódva, de az or­szágban az elmúlt tíz év alatt 3 millió dollárról 17 millió dol­lárra nőtt a támogatás összege. Tízezer pályázatot díjaz évente a Soros Alapítvány, s a körbe egyaránt meg­találhatók a civil társa­dalmat, az egészség­ügyet, a kul­túrát, a felső- és a közokta­tást segítő programok. Kevesen ismerik vi­szont a három éve működő NIOK Ala­pítványt, mely kizáró­lag a nonpro­fit szerveze­teket célozza meg. Adatbá­zisukban negyvenháromezer magyar civil csoportosulás részletes anyagához lehet hoz­záférni, de egy-egy iskola fej­lesztéséhez is tanácsot adnak, miként lehet például a munká­hoz anyagi támogatókat sze­rezni. Ámennyiben Pécsre ke­rül az egyik NIOK iroda, úgy minden szolgáltatás helyből el­érhetővé válik. M. B. E. A frakció vezeti az egyesületet MOHÁCS A cégbíróság február 4-én je­gyezte be az Együtt Mohácsért kulturális egyesületet. Terveik­ről tegnap tájékoztatták lapun­kat. Dr. Németh Elemér, az egye­sület elnöke elmondta, azokkal kívánnak együttműködni, akik a városért akarnak és tudnak tenni. Mohács szolgálatára minden köztiszteletben álló embert meg szeretnének nyerni. A kölcsönös előnyök figye­lembe vételével a környék tele­püléseivel is együtt fognak munkálkodni. Az egyesület vár mindenkit, az ideológiai elköte­lezettség nem lehet kizáró ok. Az egyesületnek 15 alapító tagja van, ennél sokkal több ta­got nem is szeretnének fel­venni. Inkább a pártoló tagokra számítanak, akiknek szakmai véleményét egyes kérdésekről kikérnék. így az is megoldható lenne, hogy a pártoló tagok kö­zött több párt képviselői helyet kapnának. A civil szervezetek közül többel felvették már a kapcsolatot, és pozitív vissza­jelzéseket kaptak tőlük. Az Együtt Mohácsért Egye­sület nem politikamentes. El­nöke és alelnökei most is ön- kormányzati képviselők, és egy független frakciót alkotnak. Dr. Németh Elemér, volt tanácsel­nök az előző választáson a pol­gármesteri posztért indult. Ráa­dásul a következő helyhatósági választáson az egyesület is indí­tani fog jelölteket. U. G. Kérésre szívesen kinyitják a múzeumot fotó: papp Pipa van, de se pénz, se pap IBAFA A pipagyűjteményéről elhí- resült településen idén nem jut pénz beruházásra. A 260 lelkes baranyai kistele­pülés évről évre azzal küsz­ködik, hogy kijöjjön a szűkös költségvetéséből - mondta el lapunknak Gyetvai József, Ibafa polgármestere. Véle­ménye szerint helyben nem lehet kitalálni finanszírozási rendszert, így csak „vegetál­nak”. A faluban szinte nincs kire adót kivetni, nagyon sok a munkanélküli, így minimá­lisak a bevételek. Fejleszté­sekre beruházásokra nem te­lik, ha minden jól megy, ak­kor sikerül elkerülni azt, hogy Ibafa csatlakozzon a forráshi­ányos települések hosszú so­rához - tudtuk meg. Mégis van mivel büszkél­kedni, hiszen Magyarország egyetlen pipamúzeuma itt ta­lálható. A 200 darabos egye­dülálló gyűjtemény alapjait a múlt század közepén rakta le egy Hantai Nándor nevű plé­bános, aki szenvedélyesen pi­pált. Mára ugyan plébánosa sincs a falunak, a kiállítás azonban rengeteg látogatót vonz. A belépőkből származó pénz azonban csak a múzeum fenntartására elég. S. Cs. Romló turisztikai helyzet PÉCS Összehangolt idegenfor­galmi koncepció kidolgozá­sába kezdett a város ön- kormányzata valamint a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara a tu­rizmusban érintett szerve­zetek bevonásával. Jóllehet, Pécsett az elmúlt év­ben nőtt a turisták száma, el­gondolkodtató, hogy az ad­digi háromról kettőre csök­kent az átlagosan a városban töltött vendégéjszakák száma. Beszédes adat, hogy míg Ba­ranyában található az ország szálláshelyeinek 5%-a, a ha­zánkba látogató külföldi turis­táknak már csak 2,9%-a ke­resi fel a környéket. Megye- szerte hiányoznak a minőségi turizmust vonzó magas kate­góriájú szállodák, s szerény a kínálat olcsó diákszállóban is. Az idegenforgalmi kon­cepció Pécs városából kiin­dulva az egész megye fejlesz­tését tartja szem előtt. Kraftné dr. Somogyi Gabriella, a Du­nántúli Tudományos Intézet kutatója (képünkön) el­mondta: a májusra elkészülő tervezet négy csoportba so­rolja Baranya lehetőségeit. Egyrészt a pezsgőgyártással, szénbányászattal, Pécs tradi­cionális feldolgozó iparával kapcsolatos emlékeket bemutató iS t|I múzeumok w (i,. / kialakítását ...... V *•' sürgeti. Fon­f ^ / tos szerepet szán a nyelvi muS 1 korlátoktól mentes mű­vészeti ágakra - zene, báb, fotó - szervezett fesztiválok­nak, s egy konferencia- és vá­sárközpont kialakításával a hivatásturizmusnak. Szól egy nemzetközi versenyekre al­kalmas sportkomplexum lét­rehozásáról, a lovas turizmus és a gyalogos természetjárás lehetőségeinek fejlesztéséről is. Kőhalmi A. A balett világnyelvén Tegnap vizsgáztak a pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának növendékei. Kilenc tehet­séges ifjú növendék - hat lány és három fiú - tett gyakor­lati képesítő vizsgát a Pé­csi Nemzeti Színház balett-termében - Rónay Márta, Hajzer Gábor, Körmendy László, Bálint Éva, Papp Tímea és Uhrik Dóra Liszt-díjas érdemes művész (képünkön), táncművészeti igazgatóhelyettes tanítványai. Mint az igazgatóhelyettes elmondta, a táncművészeti ta­gozatról - ahol általában 15- 16 növendék végez - számos kiválóság került ki az évtize­dek során. Például Delbó Ba­lázs, a Magyar Állami Opera­ház szólistája, Szigeti Oktá- via, aki Párizsban élhet a hi­vatásának, Markovics Agnes és Kéri Nagy Béla, akik a szegedi társulatnál dolgoz­nak, -írtig hárman a nemzet­közi hírű pécsi balett szólistái - Czebe Tünde, Niibl Tamara és Három Edina. A most vizsgázók folytat­ják a negyvenéves évforduló­ját ünneplő iskola szép ha­gyományát, a balettosok kö­zül ketten Hollandiában, a Rotterdami Akadémián, egy növendék pedig Zürichben tanulhat tovább. B. R. Vitában a közműtelekért NAGYPETERD A község határában nyolc te­lepülés közösen létesít egy központi szennyvíztelepet. Olcsóbb lenne a kivitelezés, ha a közmű területét ingyen kapnák az államtól. Pál János botykapeterdi pol­gármester elmondta, hogy a családi házaknál lévő emésztő­gödrök egyre jobban szennyez­nek. A szennylé kiszippantása és elszállítása Szigetvárra al­kalmanként legkevesebb 2500 forintba kerül. A telep megépí­tését az a tény is sürgeti, hogy néhányan tiltott helyen öntik ki az iszapos levet, így fertőzik a határvizeket. Kelemen László­tól, Nagypeterd polgármesteré­től megtudtuk, hogy csak együtt érdemes pályázni a be­ruházáshoz szükséges pénzért. S jóval olcsóbb lenne a kivite­lezés, ha a csatahelyi részen lévő állami földből ingyen kap­nának önkormányzati területet. Azon a részen szükséges ki­alakítanunk a szennyvízkezelő művet, mert ott folyik egy pa­tak, amelybe kiereszthetjük a tisztított vizet - mondotta még. Az érintett 200 hektár állami földet most Kustra Pál vállal­kozó bérli, aki meg is akarja venni a bérleményt. Szerinte máshová is lehet tervezni a te­lepet, hisz a közelben van már önkormányzati föld és egy má­sik patak is. Az önkormányza­tok, ha kell, elmennek az Ál­lami Privatizációs Rt.-hez is, hogy legalább annyi földhöz jussanak, amelyen megépülhet a létesítmény. Csuti J. A kisvizek pusztuló hüllői ORMÁNSÁG Biológiai értékei miatt leg­alább félszáz kisvíz szorul védelemre. A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület Ba­ranya Megyei Csoportjának tagjai csaknem félszáz kisvi- zet (kisebb mocsár és láp, volt téglagyár és kubikgödör tava) vizsgáltak meg tavaly a Fe­kete-víz mentén és a Dráva- sík keleti részén, 15 falu hatá­rában. A felmérés egyben a védetté nyilvánítást is szor­galmazza, mivel a bejárt ha­tárrészeken néhány faj állo­mánya gyérül, sőt pusztaié­ban. Valószínű, hogy az évti­zedeken át tartó túlzott vegy­szerezés is károsítólag hatott, és ezért például egyre keve­sebb a mocsári és kistavi béka. Kivételt jelentenek Bü­rüs és Várad vizei, ahol sok a béka, szép számmal költ kis- vöcsök és vízi tyúk is. Sze­rencsére nem szűnt meg Matty és Gordisa határában, a hótedrai résznél a kockás sik­lók téli pihenőhelye. Errefelé háborítatlanul megvannak a tarajos gőték tanyái is. A Fekete-víz mentén, fő­ként Kétújfalunál és környé­kében már nagyobb a pusztu­lás. A természetvédők ezért minden érintett önkormány­zatnak eljuttatják a jelentésü­ket, és indítványozzák az együttműködést a kistavi ve­getációk megóvása, például őrzése végett. Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents