Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-24 / 82. szám
1997. március 24., hétfő Egészség - Életmód Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Zsuzsa RT) X • r ».I m Hírcsatorna Emlő Klub. A pécsi Emlő Klub azoknak a betegeknek nyújt lelki segítséget, praktikus tanácsadást, akik rosszindulatú daganat miatt elvesztették emlőjüket. A klub következő foglalkozására március 28-án, 16 órakor kerül sor a pécsi Ifjúsági Házban. A meghívott orvoselőadó dr. Faluhelyi Zsolt, megyei onkológus főorvos. Pécsi professzornő lett az elnök. Az ESAO (European Society of Artefical Organs) következő kongresszusának Magyarország lesz a házigazdája. A szervezet legutóbbi olaszországi tanácskozásán a magyarországi kongresszus tudományos bizottságának elnökéül dr. Nagy Juditot, a POTE II.sz. belgyógyászati klinikája igazgatónőjét választották meg egyhangúlag. A kongresszus témái lesznek olyan izgalmas kérdések: hogyan lehet pótolni protézisekkel különböző okok miatt elhalt, vagy eltávolított szerveket, szervrendszereket. Megoldódik a kórházi veszélyes hulladékok megsemmisítése? Az elmúlt héten a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Hulladékértékelő Bizottsága megadta a végső engedélyt a General- Finance Holding Rt. által forgalmazott és üzemeltetett kórházi veszélyes hulladék sterilizáló - mikrohullám és gőz alapú - berendezések működtetésére egész Magyarország területére. A berendezés alternatív technológiát biztosít a kórházi veszélyes hulladékok ártalmatlanításában. Ezzel a módszerrel ugyanis vissza lehet nyerni újrahasznosításra olyan anyagokat, mint üveg, fém, papír, műanyag. Parlagfű akció. Az Asztmások Allergiások Baranya megyei Egyesülete az elmúlt hét végén tartotta közgyűlését, amelyen meg- , beszélték az április-május hónapban indítandó, Pécs város és környékére kiterjedő parlagfű gyűjtési akció lebonyolításával kapcsolatos tennivalókat. Nehéz a kiút a mély depresszióból FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Szükség van az örömre Néhány nappal ezelőtt egy fiatalember felmászott a szigetvári kórház kéményére. Hogy miként hozták le, és miért tette azt, arról sok - a kívülálló számára rendkívül érdekes - részletet tudnának mesélni az orvosok, de nem teszik.- A beteg személyiségjoga sokkal fontosabb, s ezt mindig tiszteletben kell tartani - mondta magyarázatként dr. Vörös Gyula, a szigetvári kórház pszichiátriai osztályának megbízott vezető főorvosa. - Ez a pszichiátriai esetekre is igaz, annak ellenére, hogy napjainkban hazánkban a lelki egyensúly megbomlásában gyökerező bajokat még nem tekintik a többivel egyenértékű betegségnek. A nálunk fejlettebb országokban teljesen más a megítélés, és elfogadott tény, hogy a kiegyensúlyozott életérzéshez, folyamatosan szükség van az örömre. Az ember életében súlyos megrázkódtatást okozó események olyan folyamatok elindítói lehetnek, amelyek testi panaszokat, bajokat okozhatnak. A pszichiátria pont ezt szeretné megelőzni. Szigetváron is szakrendelés, illetve egy nyolcvan ágyas osztály áll e cél szolgálatában. Meglehetősen sajátos hangulatú és szemléletű ez a hely, amelyről az ember körbenézve, az első pillanatban nem gondolná, hogy kórházi osztály. Kevesen fekszenek ágyban, inkább kint a folyosón, az étteremben üldögélnek, beszélgetnek. Azt azért mégis érzékelni lehet, valami zavar van bennük a külvilággal való kapcsolattartást, a realitás érzéküket tekintve.- Ma már nagyon sokféle gyógyszer, módszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a különböző konfliktusok miatt lelki mélyrepülésben lévő embereket kihozzuk a válságból - folytatta a főorvos. - Vannak összetettebb esetek is, ezek megoldása érdekében szorosan együttműködünk a neurológiai, illetve az alkohológiai osztályunkkal. A teljesen nyitott szemléletet, a különböző terápiás módszereket az osztály korábbi vezetői rendszeresítették, szép eredménnyel, ők kezdték el kezelni azt a házaspárt is, akik ma már odáig jutottak, hogy délután haza mennek a saját otthonukba, de reggel vissza jönnek, részt vesznek a csoportos foglalkozásokon, egyéni beszélgetésen. Pont az ő példájuk nyomán jutott eszünkbe, hogy azok számára, akik nem tartoznak családba, önálló életvezetésre nem alkalmasak, de nem is elmeotthoni esetek, jó lenne egy olyan intézményt kialakítani, amelyben lakhatnának, s otthon vagy másutt dolgozhatnának. T. É. „Az” után is van élet! A társadalmi rehabilitációt segíti az ILCO Egyesület Nem véletlenül hangsúlyozódott a címben, hogy „Az” után, vagyis a súlyos operáció után is van élet. Ugyanis sokan, amikor átesnek „azon” a műtéten, amikor valamilyen ok miatt tovább nem ürülhet ki a széklet a testből a normális úton, hanem a hasfalra kivezetett nyíláson a sztómán (stoma) keresztül, úgy érzik, így nem lehet élni! Sokan az öngyilkosság gondolatával is foglalkoznak. A kórházból hazatérve önmagukat rekesztik ki a társadalomból. Rettegnek, hogy a környezetük megérzi, észreveszi rajtuk a fogyatékosságukat, sokan az állásukat is feladják emiatt, s ott van még a jövőtől való rettegés, hiszen az esetek döntő többségében rosszindulatú daganat miatt kellett a belek egy szakaszát eltávolítani. Az ilyen betegnek a műtét után nem is orvosi, inkább lelki támogatásra és a mindennapi élettel kapcsolatos praktikus tanácsokra van szüksége, valamint arra, hogy lássa, sokan vannak hasonló sorsúak és majdnem ugyanúgy élhet, mint műtét előtt. Erre jók a klubok, ahol az azonos problémával küszködő betegek találkozhatnak, segíthetik egymást. Magyarországon az első ILCO Klub (A név a vékony és vastagbél latin nevének rövidítéséből született) Kaposváron alakult, s egy évvel később, 1983- ban a pécsi lett a második. A kezdeményező dr. Kett Károly, a megyei kórház sebészetének akkori főorvosa volt. Orvosszakértőként a klub patronálá- sát dr. Scmidt László vállalta, aki azóta Dombóváron lett főorvos, de a pécsi, közben egyesületté lett „Ilkósokhoz” nem lett hűtlen, rendezvényeiken változatlanul részt vesz. A Pécsi ILCO Egyesület elnöke és titkárnője elmondták, minden műtéten átesett sorstársukat várják, hiszen saját magukról tudják, mit jelent a lelki mélyponton egy segítség olyantól, aki maga is átélte ezt a krízist. El tudják mondani, hogy ma már tökéletes segédeszközök állnak rendelkezésre, hogy a sportról, strandolásról sem kell lemondaniuk, hogy az Egyesületben barátokra találnak. Az ILCO Egyesület minden szerdán délután a pécsi egészségügyi szakiskolában (Kórház tér) ügyeletet, minden hónap második szerdáján pedig kibővített egyesületi ülést tart. Várják az érdeklődőket. Pécsi Tudományos Hétvége Negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Pécsi Tudományos Hétvége, (április 4- 5-én.) A POTE volt a kezdeményezője a rendezvénysorozatnak, amely rövid idő alatt országos jelentőségű eseménnyé nőtte ki magát. A cél az volt, hogy több lehetőséget biztosítsanak ezzel arra, hogy a szakemberek kicserélhessék véleményeiket, megismerhessék és megbeszélhessék a legújabb eredményeket. Any- nyiban több ez a rendezvény- sorozat a szokásos szakmai szimpóziumoknál, hogy itt az adott témakörhöz valamilyen módon kapcsolatban álló valamennyi ágazat teret kap, a kutatótól a diagnózist, a terápiát végző orvosig, a diplomás ápolókig, szakdolgozókig. Ezeken a POTE tantermeiben megrendezett, péntek déltől szombat délutánig tartó tudományos hétvégéken egy- egy jelentősebb témakör köré csoportosítják az előadásokat, amelyre az országból az adott téma legnagyobb szakértőit hívják meg. A következő - április 4-5-én - rendezvény a tüdő daganatos megbetegedéseivel, előfordulásának gyakoriságával, diagnózisával és legújabb gyógyítási módjaival foglalkozik. A háziorvosok részére a részvétel kredit- pontszerzési (minősítés) lehetőséget biztosít. Humánusabb katonaélet Fiatal katonatisztek, tiszthelyettesek töltötték tanulással az elmúlt hétvégét Pécsett. A magyar honvédség modernizációjának keretében a 4. Gépesített Hadtest Parancsnokság humán szolgálatának és a Pécsi Honvéd Kórháznak a szervezésében mentálhigiénés tanfolyam kezdődött a helyőrségi Művelődési Klubban. Lényegében kommunikációfejlesztő és konfliktusmegoldó programról van szó. A cél az, hogy jobban törődjenek a katonaidejüket töltő fiatalokkal, többet segíthessenek nekik az őket foglalkoztató lelki problémák megoldásában. A tanfolyamon azok a tisztek, tiszthelyettesek vesznek részt, akik a bevonulok kiképzésével foglalkoznak. Összesen huszonötén vannak, az ország minden részéből. Tíz hónapon keresztül havonta egy alkalommal előadások, illetve kiscsoportos foglalkozások keretében tanulják azokat az ismereteket, amelyeket a szolgálat során a gyakorlatban kell alkalmazniuk. A tanfolyamot dr. Pörczi József, a Honvéd Kórház osztályvezető főorvosa vezeti, a kórház és a POTE Pszichiátriai Klinikája több szakemberének részvételével. Mit tegyünk, ha fáj a fejünk? A fejfájás milliókat kínoz világszerte, mégsem tartják betegségnek. Mivel sokan válnak emiatt átmenetileg munkaképtelenné, érdemes komolyan venni. Statisztikai adatok szerint a fejfájások 38 százaléka migrénes eredetű, míg 54 százaléka valamilyen feszültségre vezethető vissza. A migrénben szenvedők hatvan százaléka nő, ennek valószínűsíthető oka, hogy ezt a fajta tipikusan görcsös fájdalmat a női nemi hormonok befolyásolják. Úgy a migrénes, mint a feszültség eredetű fejfájások kiváltó okai tisztázatlanok, egyszerre akár több tényező is fennállhat a sok közül. A leggyakoribbak a zaj, rossz levegő, éles fény, feszültség, stresszhelyzet, kevés alvás, időjárás változás, hirtelen öröm, vagy bánat, szex, éhség, rossz testtartás, ételallergia, nem megfelelő szemüveg. A migrénre jellemző, hogy a fájdalom csak a jobb vagy csak a bal féltekére korlátozódik és hirtelen, váratlanul jelentkezik. Gyakran kíséri rosszullét, hányás, zaj, fény és szagérzékenység. A feszültség okozta fejfájásra viszont az jellemző, hogy lassan induló, nyomó, tompa fájdalom, mely a homlok vagy tarkó irányából terjed ki aztán az egész fejre. Megszüntetése fájdalom- csillapítókkal ajánlatos, de vannak ún. „szelíd gyógymódok” is. Ilyen a kávé C vitaminnal. A fájdalomcsillapítókban is van ugyanis koffeint, a C vitamin pedig fokozza annak hatását. Legújabb kutatások szerint magnézium rendszeres adagolása csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását. Pécsiek véleménye saját egészségükről A FACT Alapítvány átfogó felmérést végzett Pécs város lakóinak közérzetét, életét befolyásoló tényezőkről, egészségi állapotukról. Az eredményt a Tények tükrében című kiadványban foglalták össze röviden. Ilyennek ítélik a pécsiek egészségi állapotukat Megkérdezték a pécsieket: Mi a véleményük saját egészségi állapotukról? A kérdezettek ötödé az egészségét rossznak érzi, a többség azonban úgy ítélte meg, legalább megfelelő, vagy ennél jobb. A megkérdezettek számára az egészség a konkrét betegségek hiányát jelenti. Erre utal, hogy bár a megkérdezettek négyötöde egészségi állapotát megfelelőnek tartja, ugyanakkor mindössze minden második személy mondta magáról, hogy minden szempontból jól érzi magát. A felmérő kérdéseire adott válaszokból kiderült, a város lakói nem élnek egészséges életet. Általánosan elteijedt szokás a dohányzás. A vizsgált személyek 32 százaléka rendszeres dohányosnak vallotta magát. Jellemző a mozgásszegény életmód. A felnőtt lakosok kevesebb, mint fele folytat szabadidejében fizikai aktivitással is járó tevékenységet. A felnőtt lakosság mintegy 40 százaléka fogyaszt több-kevesebb rendszerességgel bort, átlagosam 2,1 litert hetente. A sörivók aránya 32 százalék, az ő átlagos heti fogyasztásuk 3,2 liter. Tömény italokat a lakosok 17 százaléka iszik rendszeresen. (2,9 deciliter a heti átlagfogyasztás.) A város lakóinak 54 százaléka napi 8 óránál kevesebbet alszik és mindössze egynegyede vallotta, hogy élete nagyjából stresszmentes. Igen érdekes, hogy miközben kevesen tesznek azért valamit, hogy egészségesebbem éljenek, kevesen hajlandók életmódot változtatni (mozgás, táplálkozás), mégis a megkérdezettek döntő többsége a legfontosabb értéknek a jó egészséget tartja. A következőképpen rangsorolták, mit tartanak legfontosabbnak az életükben ahhoz, hogy jó közérzetük legyen: Jó egészség 5,5 Harmonikus családi élet 5,1 Anyagi jólét 4,2 Biztos munkahely 3,2 Jó emberi kapcsolatok 3,1 Lelki béke 3,0 Tiszta, ép környezet 2,4 Szakmai sikerek 1,5 BT __....____2:_____——— - ---T,...... JUamiSJ-Jl V - «-4T Ú j belgyógyászati részleget építenek a pécsi nefrológiai centrum mellett. fotó: papp z.
