Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-23 / 81. szám

Magyarország - Dél-dunántúl 1997. március 23., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából EMŐKE nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.41 nyugszik 18.02 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: Velősy Gabriella Az újszülött Emőke nevünk az ómagyar korból eredeztethető. Jelentése anyatejjel táplált újszülött, cse­csemő. Ma van Virágvasámap is, Jézus Jeruzsálembe vonulá­sának ünnepe. A katolikusok ennek emlékére körmenetet tar­tanak, amelyen a hívek pálma­ágakat (nálunk barkát) tartanak a kezükben. Nagyatád és a felsőoktatás A nagyatádi önkormányzat le­vélben invitálta meg főiskolá­sait és egyetemistáit ma 10 órára a helyi Művelődési Házba. A találkozón rég nem látott iskolatársakkal és a pol­gármesterrel beszélgetnek a vá­ros jelenéről és jövőjéről. (t) Időjárás Kezdetben kevesebbszer, ké­sőbb azonban egyre gyakrab­ban megnövekszik a felhőzet a Dél-Dunántúlon. Az erősen felhős időszakokban havas eső, egyes területeken hózápor is várható. Vízállások: Mohács 514 cm, áradó, vízhő 7,4 fok; Őrtilos -64 cm, apadó, vízhő 8,2 fok; Barcs -31 cm, apadó, vízhő 7,4 fok; Drávaszabolcs 70 cm, apadó, vízhő 7,9 fok. Hatos lottó: 4,11,14 33,41,43 Pótszám: 29 Ide menekültek - és itt is maradnak Jellemző példa egy hazánkba menekült négytagú délszláv család: a férfi és a fiúgyermek bosnyák muzulmán, a feleség szerb ortodox, a leánygyermek horvát iskolába járt, és valami­lyen okból római katolikussá keresztelkedett. Az 1991-1992 óta Dél-Ma- gyarországon élő menedéke­sek közül azok, akik haza sze­retnének térni, komoly prob­lémával találkoznak, nevezete­sen: melyik új ország is a hazá­juk? A vegyes etnikumú csalá­dok végképp gondban vannak, hiszen úgy van az, hogy a szerbeknek horvátok, a horvá- toknak szerbek. A baranyai idegenrendészet megfigyelése szerint ebben a kérdésben a horvátok épp olyan rigorózusak, mint a szerbek, a határon túli Bara­nyában is szeretnének vigyázni a lakosság „összetételére”. És mintha nem lenne elég gond a jelenleg Magyarorszá­gon élő, és a jelek szerint moz­dulni képtelen menedékesek helyzete, komolyan fenyeget annak veszélye, hogy a háború elől Nyugat-Európába ment honfitársaik tartózkodási en­gedélyét a német, osztrák és a többi fogadó szervek nem hosszabbítják meg, mondván, véget ért a vészhelyzet, menje­nek szépen vissza, ahonnan jöttek. Az ő esetükben is - több ezer főről van szó - az lesz majd a kérdés, hogy Hor­gosnál vagy Drávaszabolcsnál lépjék-e át a határt, és külön­ben is, mit csinálnak, ha, mondjuk, a horvát feleséget nem engedik be Kis-Jugoszlá­viába? Bédy István, Harkány pol­gármestere markáns véleményt fogalmaz meg ez ügyben, ami nem csoda, hiszen hatodik éve „érintettek” a harkányiak:- Harkány mindig is a ven­dégekre épített, de ha tömege­sen, már-már állandó lakos­ként vannak jelen, az felbontja a normális életet. A menekül­tek nem szokványos vendégek, ráadásul ennyi idő alatt „élette­ret” követeltek maguknak, és ez feszültségeket szül. Nálunk a 3500 helyi lakosra jut ma is 600-800 délszláv menekült, miközben szerintem kb. 25-30 főt lehetne megnyugtatóan ke­zelni. Mi hiába próbálunk „szabályozni”, országos intéz­kedés kellene, hogy ne lehes­sen egy település nyakába nem magyar, többségi kisebbséget akasztani. És mi lesz, ha Nyu­gatról még jönnek a többiek? Kérem szépen, ez itt nem Sza­rajevó! M. K. A legifjabb Hamlet Székhelyi József egyike leg­népszerűbb színészeinknek, de amióta alig készül magyar tévés produkció, ő is csak 15 évvel ezelőtti filmeken tűnik fel néha a képernyőn - leg­alábbis a vidéki közönség számára. Hiszen színpadon fo­lyamatosan jelen van, mi több, most éppen rendez, „Hamlet pikáns szószban” címmel egy olasz darabot.- Miért van az, hogy a világ drámairodalmának több ezer évéből a Hamlet ennyire ki­magaslik?-Talán azért, mert a szín­ház, mint műfaj különösen so­kat köszönhet Shakespeare- nek - mondta a VDN-nek. A Hamlet-béli színészjelenet pe­dig az életpályára ad útmuta­tást, kicsit azt is meghatá­rozva, milyennek kell lennie a színháznak. Nem véletlen, hogy a „Hamletek” minden országban, minden korban meghatározóak, és generáció­ról generációra elő kell venni, hogy felfrissítsük a belőle kapható tudást. Egyébként Magyarországon én voltam a színháztörténelem legfiatalabb Hamletje, 1972-ben, 25 éve­sen játszottam Ruszt József rendezésében Kecskeméten. Akkor, nem sokkal a ’68-as mozgalmak után különös, for­radalmi hangulata volt annak az előadásnak.- 1997-ben mire taníthatja a Hamlet a színházat?-Talán arra, hogy a mai élet-halál harcban, mikor a színházat is a könnyebb meg­oldások felé viszi a piac, ma­radjon meg mégis markáns­nak, radikálisnak. A „szük­ségállapot” után is jöhet még valami jobb, szebb. Már tud­juk, hogy a művészet is áru, és hogy fantasztikus ára van - ezt több értelemben mondom! Méhes Károly Kiadható az adóazonosító? (Folytatás az 1. oldalról) Szerepelnek is a használatra jogosítottak között, mint ahogy az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást kiállítók, a pénzin­tézetek akkor, ha a kifizetés­ből a polgárnak valamilyen adófizetési kötelezettsége származik.- Más az adószám és más az adóazonosító jel - mondja Gecséné Borbás Ilona, az APEH Baranya Megyei Igazgatósága osztályveze­tője. - Az előbbi változhat, az utóbbi állandó. A XX-as tör­vény szerint az említetteken túl használhatja a polgárok adóazonosító jelét a vám- és pénzügyőrség, az önkor­mányzat jegyzője, illetve az illetékhivatal is. Nem hiszem egyébként, hogy ezzel az azonosító jellel vissza lehet élni. Csak személyi igazol­vánnyal együtt érvényes, ha mindkettőt eltulajdonítják va­lakitől, legfeljebb céget lehet alapítani, de ennek is inkább az „áfa-visszatérítés nagy korszakában” lett volna va­lami értelme. M. A. Társulás a temető ellen-Ez a nagy kérdés! - mondja Trábert András, Véménd pol­gármestere, amikor arról kérde­zem, a társadalmi tiltakozás kellő súlyú-e ahhoz, hogy eredményesen lépjen fel a Bá- taapátiba tervezett paksi atom- hulladék-lerakóval szemben. Mint ismert, a nagy mély­ségben kiépítendő lerakó ellen három baranyai település is til­takozott, Véménd, Ofalu és Fé­ked. Az érintettek legutóbbi megbeszélésén kiderült, hogy az előbbi két falu önkormány­zata nem tudott csatlakozni a Társadalmi Ellenőrző és Infor­mációs Társuláshoz - e civil szervezet hivatott a kutatás, a létesítés, a működtetés körül­ményeit figyelemmel kísérni -, mert nem volt a szervezet alap­szabályának birtokában, azt késve kapták meg. Feked úgy döntött, hogy a próbafúrások idejére hozzájárulását adja, azt követően újabb önkormányzati döntést hoz további lépéseiről. A napokban hat község - Ófalu, Mecseknádasd, Erdős- mecske, Szebény, Véménd és Palotabozsok - megalakította a Kelet-Mecsek és Völgység Ön- kormányzatai Környezetvé­delmi Társulását. Az önkor­mányzatok hozzájárulása lako­sonként 1 forint. A szervezet cégbírósági bejegyzése e hét közepén megtörtént.- Célja a környezet általános védelme - hallottuk Trábert Andrástól, a társulás megvá­lasztott elnökétől. - Fellép ter­mészetesen a bátaapáti atom­temető létesítése ellen is. A jogszabály szerint szükség van a lakosság hozzájárulására, ez a kiindulópontunk. A hely nincs véglegesen eldöntve, ezért úgy véljük, felesleges itt a kutatá­sokra nagy pénzt fordítani, si­keres tiltakozás esetén pedig a rekultivációra. Ettől a költség­től is szeretnénk mentesíteni az államot, illetve környezetünket a veszélyforrástól. M. A. Már a halakat is lopják Szakemberek szerint hazánk­ban többek között Tolnában vannak a legjobb horgászhe­lyek. Például Fadd-Dombori- ban fogták ki Európa legna­gyobb szürkeharcsáját, mely lemérve mindössze 4,5 kilóval maradt el a mázsától. Szinte minden falu környékén akad egy-egy halas- vagy horgásztó, nem is beszélve a Duna holtá­gairól. Azonban egyre inkább megkeserítik a halásztársasá­gok és horgászegyesületek éle­tét a halrablók a vízi rabsicok. Ma már egyre láthatóbb, hogy vannak, akik a megélheté­sük forrásának választották ezt a tevékenységet - mondta el la­punknak Versánszki János, a megye harmadik legnagyobb horgászegyesületének, a tolna­inak elnöke. Míg korábban fő­leg szenvedélyből, egyfajta .huszár virtusból” loptak hala­kat, ma - mivel elég magas lett a hal ára - piacra „rabolnak”. Varsákat, leshálókat raknak le, egy éjszaka akár 50-80 kilo­gramm halat is tudnak így sze­rezni. Ez azért fájó, mivel a hal- telepítésre nem kevés pénzt ál­doz az egyesület, az éves költ­ségvetésük 70 százaléka e célt szolgálja. Természetesen ezért halőrt alkalmaz a társaság. A Tolna megyei Agrárkamarától - ahová a halgazdálkodás is tar­tozik - hasonló információkat kaptunk. A megye egész terüle­tén gondot okoznak a halrabsi- cok. A szabályzás pedig igen gyenge; ha tetten érik őket, ak­kor pár ezer forintot kell sza­bálysértésért fizetni, de például a leshálót - melyet 25-30 ezer forintért lehet vásárolni a sza­badkai piacon - ilyenkor vissza kell szolgáltatni. Hazafi Zs. Bánatában utána holt... Nem csupán népmeséi fordulat az, hogy „bánatában utána holt”, „elemésztette a bánat”. A népmesék, a balladák pontos megfigyelés alapján rögzítet­ték a szeretett társ után való ha­lás tényét. A jelenség ma sem szűnt meg, sőt! A szakemberek szerint a 20. század végére a halál induszt- rializálódott, a hagyományos gyászolási modellek felbom­lottak, és az emberek ebben a struktúrában nem találják a he­lyüket. A régi falusi közegben közösségi esemény volt a ha­lál, a gyász, a többiek segítet­ték elviselni a terhet. Ma mi maradt: „Részvétnyilvánítások mellőzését kérjük”, áll sok gyászhír végén, vagyis a halál individualizálódott, ugyanak­kor egyedül nagyon kevesen tudnak megbirkózni a krízis- helyzettel. Pedig, ha a gyászreakció el­húzódik, ráül a személyre, le­szűkül az élettere és ezáltal a „normális” élet újrakezdésé­nek az esélye, könnyen bekö­vetkezik a depresszió. Elsősorban az öreg emberek esetében -- akiknél az izoláció mind nagyobb fokú (leszakad­nak róluk a fiatalok) - veszé­lyes rizikófaktor a lelki megbe­tegedés, és nem ritka eset az öngyilkosság. Ám, ha valaki önkezével nem is vet véget éle­tének, a halál okozta stressz­helyzet biológiai következmé­nyeivel kell számolnia. A stressz terheli a szívet és a ke­ringési rendszert, valamint gyengíti az immunrendszert, és fokozza a betegségekkel szembeni érzékenységet. Ez akár oda is vezethet, hogy gyors lefolyású, rosszindulatú rák alakul ki a gyászolóban, és ezáltal hal párja után. Ha a lé­lektani krízisállapot az esemé­nyek után hat héttel sem oldó­dik, máris nagy ennek a veszé­lye. Sajnos, ma Magyarorszá­gon az egészségügy, a szociá­lis gondozás és az egyházak is felkészületlenek, hogy a bajok elébe vágjanak. Csak az segíthet, ha a gyá­szoló egyre inkább megint az élet felé fordul, és ebben segít­ségére lehetnek, mondjuk, az unokák vagy akár egy kutya, aki „társa” lesz. M. K. 125 éves a kanizsai Zrínyi Fennállásának 125. évforduló­ját ünnepelte szombaton Nagykanizsa régi alapfokú ok­tatási intézményeinek egyike, a Zrínyi Miklós Általános Is­kola. A város polgárai köz­adakozásból építtették, s 1872. március 22-én adták át rendeltetésének az akkori pol­gári fiúiskolát, amely hetven éve viseli a költő-hadvezér nevét, mindmáig megőrizve pedagógiai jó hírét. A jelenleg hatszázhatvan tanulót és ötvenkét tagú tan­testületet számláló intézmény falai közül indult életútjára többek között az író-költő Darvas Ferenc és Rétfalvi Sándor szobrászművész, egye­temi tanár. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents