Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-22 / 80. szám

1997. március 22., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Keserű Ilona képei - Űj kiállítóhelyet avattak teg­nap délután Pécsett, a Káptalan utca 4-ben, a volt Party Ga­léria helyén. A Múzeum Galéria először Keserű Ilona fes­tőművész tárlatának ad otthont. A bemutató, amelyet dr. Ecsedy István , a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója nyitott meg, április 20-ig látogatható. fotó: laufer László Szymborska, magyarul Csordás Gábor, a (nemcsak) polonista Csak emlékeztetőül: Csordás Gábor neve az 1980-as, élénk visszhangot keltő verseskö­tetben, a „Fél korsó hiány”- ban Parti Nagy Lajos, Melio- risz Béla és Pálinkás György társaságában szerepel. Ezután két saját kötet, „A nevelők nevelése” és a „Kupié az elő­csarnokban” következik. Az irodalomkritika azok közé a költők közé sorolja, akiknél a XIX. századból örökölt, pate- tikus, énközpontú „lírai ént” friss, irónikus látásmód váltja fel. Évekig szerkesztője a Je­lenkornak, 1993-tól a Jelen­kor Kiadó ügyvezetője. Most pedig rövidesen a boltokba kerül az 1996-os év Nobel-dí- jasa, a lengyel Wislawa Szymborska verseinek váloga­tása is az ő fordításában.- Hogyan került kapcso­latba Szymborska költészeté­vel?- Még a hatvanas évek kö­zepén, tizenhatévesen, autó­stopposként bejártam Len­gyelországot. Megtanultam lengyelül, kapcsolatba kerül­tem Kovács István költővel, a 70-es évektől fordítottam is. A Szolidaritással is szoros volt a kapcsolatunk, kézirato­kat cseréltünk. 1983-ban személyesen is jártam Szymborskánál. Az 1988-ban megjelent kötetében, a „Cso­dák vásárában” is vannak for­dításaim.- Tanulmánya szerint Szymborska a nagy kérdé­sekre is „kis válaszokat” ad.- Látszólag teljesen hét­köznapi dolgokat mond, ami­ből aztán nagy összefüggé­sekre látni. Teljességgel ideo­lógiaellenes beállítódás jel­lemzi. Például Milos a dikta­túrákkal még a nagy európai humanista hagyományokat ál­lítja szembe, Szymborska ezt a hagyományt is megkérdője­lezi. Teljesen hétköznapi nyelvet használ nagyon föl- forgatóan - nyelvi lelemé­nyekkel, utalásokkal, ráját­szásokkal. A fordítása ezért is nagyon nehéz.-Az asszociációk magyar megfelelőit föl lehet-e lelni egyáltalán?- Ezek az asszociációk egyáltalán nem szűkkörűek, hanem az európai vagy a vi­lágkultúra részei. És ettől ő még nagyon lengyel költő. Csak mi vagyunk hajlamosak partikularitásokban gondol­kodni. A lengyelek irodalma a nagy európai kultúrkörökhöz tartozik.- Sienkiewicztől Szymbors- káig több Nobel-dijassal.-Sienkiewic 1905-ben, Reymont 1924-ben, Milos 1980-ban részesült a díjban. Szymborska 78 éves, idős asszony, rendkívül kedves va­laki, akinek kitűnő a humora is.-Milyen nyelvekből fordít még?- Szerb, horvát, német, an­gol szerzőktől, franciáktól, szlovénektől, csehektől is. Nálunk jelent meg - Csíki Lá­szlóval közös munkánk - a román Dinescu kötete, a hor­vát Fabrio regénye, a szlovén T. Salamun és mások. Az el­múlt években a Jelenkor Ki­adó adott ki legtöbb könyvet Közép-Európa irodalmából Magyarországon. B. R. Hangversenyterem Pécsett Beszélgetés Howard Williams karmesterrel Howard Williams hét évvel ezelőtt szegődött a Pécsi Szimfonikus Zenekarhoz. Az­tán három és fél év szünet után, most újabb 18 hónapra kötött szerződést.-Csak tizennyolc hónapra ír­tam alá a szerződést. A továb­biakat feltételhez kötöttem. Szeretném ugyanis, ha Pécsett megvalósulna egy önálló hang- versenyterem, s ez alatt a tizen­nyolc hónap alatt elkezdődné­nek a munkálatok. Mert a POTE aulája és a Liszt terem nem alkalmas hangversenyte­remnek.- Van ennek reális esélye?- Úgy gondolom, Újvári Jenő alpolgármester úrral való beszélgetések után, hogy igen. A tervek elkészültek az Apolló mozi átalakításáról erre a célra, s ha nem is új épületről van szó, ami a legjobb megoldás lenne, azt hiszem, örömteli esemény volna ennek a tervnek a megva­lósulása.-Észlelt-e változást a pécsi zenekarnál visszatérte után?-Nagyon sok pozitív válto­zást tapasztaltam. Fegyelmezet­tebb lett az együttes egészében is és a különböző szólamokon belül is. Ez, úgy gondolom, nagy részben Nicolás Pasquet tevékenységének köszönhető, s annak a munkának, amelyet a zenekar a lemezfelvételek miatt a stúdiókban töltött, amikor a Lajtha-sorozat készült. Ez egyébként nagyon szerencsés mozzanat volt, hiszen a leme­Ismert remekművek és pécsi bemutatók lesznek zeket a Marco Polo cég világ­szerte terjeszti. Természetesen, túl azon, hogy fontos egy zene­kar életében a lemez, nem a legfontosabb. A lényeg, hogy a zenekar élő legyen, s egy olyan városban, mint Pécs, a kulturá­lis élet egyik legjelentősebb, legjobb minőséget nyújtó té­nyezőjévé váljon.- Várható-e valamiféle lé­nyeges változás a korábban megszokott zenei programok­hoz képest?- Továbbra is széleskörű lesz a repertoár, de szeretném foly­tatni a hét évvel ezelőtt meg­kezdett sorozatokat. Mahler 4. szimfóniáját adjuk elő majd, amely a hatodik Mahler mű lesz a zenekar életében. Újabb Rahmanyinov darab, a II. szim­fónia kerül sorra, s ismét elő­adunk egy Elgár művet, ezúttal az Enigmát, amelyet minden valamire való brit zenekar kí­vülről játszik. Eljátsszuk Bar­tók legnehezebb művét a Zene húros-, ütőhangszerekre és cse­lesztára címűt. A zenekar nyári fesztiválja pedig először tema­tikus lesz, címe: A teremtés. Egy sor ismert remekművön kívül több pécsi bemutató is lesz. Például Gustav Holst Pla­néták, Milhaud A világ terem­tése, Dvorak A természetben című műve. Áprilisban pedig a színházban a hangversenyterem javára rendezett koncerten elő­ször vezényelek Johann Stra- usst. Cseri László Görgeyt a pantheonba! Görgey Artúr tábornok hosszú évtizedeken át az 1848/49-es szabadságharc „feketebáránya” volt az utókor politikától átita­tott történelemképében, az „áruló”. Vajon miképp véleke­dik erről a múltról és a jelenről - egy négy generációval fiata­labb Görgey Artúrt kérdeztünk, aki íróként Görgey Gábor né­ven ismert a közönség előtt.-Mondhatni-e, hogy az is­mert hagyomány miatt március 15-e önöknél szinte „családi ünnep" volt?- Nagyon szép lenne azt mondani, hogy „családi ünnep” volt, de ezt nem érzékeltem. Gyerekkoromban természete­sen viseltem az anyám varrta kokárdát, mint mindenki más.- Görgey Artúr személye mi­kor érintette meg először?- Elég későn kezdett érde­kelni. Kisfiúként ugyan sokat hallottam róla, hiszen apám még ismerte őt, kijárt hozzá Vi- segrádra, és mesélte, hogy az Artúr bácsi ezt mondta, meg azt mondta, dehát ez egy gyerek számára inkább idegesítő volt. Fiatalságomban más dolgok ér­dekeltek, inkább azt monda­nám, hogy érett férfikoromban kezdett el foglalkoztatni. Ekkor kezdtem el gyűjteni módszere­sen az iratokat, dokumentumo­kat, a Görgey-irodalmat - ez aztán mind el is veszett 1951- ben, mikor kitelepítettek ben­nünket. De azóta egy újabb könyvtárat szedtem össze róla.- Úgy tudom, egyre „ halo­gatja", hogy szépíróként fog­lalkozzék Görgeyvel. Igaz ez?- írni írtam róla, mikor a 80- as évek elején engedett az a majd’ egy évszázados „áruló­mítosz”, és kezdtek megjelenni komoly tanulmányok, amik Görgeyt saját súlya szerint ér­tékelték. Akkor aztán jött egy Népszabadság-támadás, hogy elég volt ebből rehabilitálásból - erre már én is kénytelen vol­tam válaszolni. De íróként va­lóban várat még magára a mű, bár a fiókomban már van egy két éve megkezdett Görgey- dráma, amit szeretnék befe­jezni.-Megítélése szerint 150 év­vel a történtek után lassan a he­lyére kerül Görgey Artúr a ma­gyar történelemben ?- Történészileg igen, első­sorban Kosáry Domokosnak köszönhetően. Hogy ez meny­nyire szivárog át a köztudatba? Tény, hogy ma már az iskolá­ban is azt tanítják, hogy neki volt igaza, ő volt reálpolitikus, és szó sincs árulásról. De az még hiányzik, hogy a „nemzeti pantheonba” bekerüljön, és a máig meglévő „hangulat”, ami az ő személyét körülveszi, még Ő volt a reálpolitikus, szó sincs árulásról! nem is alkalmas arra, hogy ez végbemenjén. Mert ne csak az mondassák ki, hogy pardon, mégse volt áruló, hanem az is, hogy a magyar történelem nemzeti hősei közt van a helye. És nem Kossuth helyett vagy ellene, hanem Kossuth mel­lett! Méhes K. Hírcsatorna Pécsi Dalosnap. Vasárnap tartják a Pécsi Dalosnapot. 11 órakor a Csontvári Mú­zeumban ünnepi hangver­seny lesz, melyen fellép a Testvérvárosok téri Általá­nos Iskola nagykórusa, a Leőwey Gimnázium ve­gyeskara, az Evangélikus Gyülekezet kórusa és a Pé­csi Kamarakórus. (ly) Fotókiállítást rendez kö­zépiskolások munkáiból az 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola Pécsett március 23-án 10 órától. E napon itt 9 és 14 óra között fényképész szakmai napot is tartanak. (ly) Az irodalomtudomány műhelyei címmel új soro­zat indul a pécsi Művésze­tek Házában március 25-én. Este fél 7-kor Thomka Beá­tával, „Az irodalom elméle­tei” című négykötetes munka szerzőjével beszél­get Mekis D. János iroda­lomtörténész. (ly) Koncertek. Az IH-ban március 24-én 19 órakor a Ragtime és Jazz Fesztivál alkalmából a jazz-zongorás zseninek is nevezett John GUI ad szólókoncertet. Kö­zös hangversenyen lép fel a Vasutas Koncert-Fúvósze­nekar és a Belvárosi Liszt Ferenc Zeneiskola Gyermek Fúvószenekara március 28- án 19 órakor a Liszt Ferenc Hangversenyteremben. Az esten az ausztriai vendég- karmester, Johann Mösen- bichler is vezényel. (ly) Vendégjáték. A Sepsi­szentgyörgyi Tamási Áron Színház szerepel a Pécsi Harmadik Színházban már­cius 25-én és 26-án este 7 órakor. A társulat Witkie- wicz a „Vizityúk” című szférikus tragédiáját adja elő. (ly) Új tárlatok. A Pécsi Kisga- lériában március 27-étől áp­rilis 20-áig a siklósi Kovács Ferenc festőművész, és a szigetvári Vanyúr István szobrászművész munkái láthatók. A Műhelygalériá­ban március 22-étől április végéig Kedves István akva- relljei kapnak helyet. (ly) Zeneestek. Tehetséges fia­tal művészek, a győri Gar­dénia Klarinétegyütes tagjai adnak koncertet március 26- án este 7-kor a Művészetek Házában Pécsett. Ugyanitt másnap este fél 7-kor a híres francia énekessel, Francis Cabrellel ismerkedhet meg a közönség. (ly) Könyv Martinszky Jánosról A magyar képzőművészeti avantgárd második generáció­jának volt egyik képviselője az a Martinszky János, akiről Vár- konyi György művészettörté­nész írt monográfiát. A kötetet a héten mutatta be a nagykö­zönségnek a Pannónia Köny­vek Kiadó. A Mohácsra költö­zött s ott rajztanárként dolgozó Martinszky 40 évesen, alkotói pályája delén halt meg. Várko- nyi György nemcsak az alkotói pálya egészét tekintette át ala­pos és jó stílusú munkájában, de az életmű rekonstruálására is vállalkozott, hiszen sok alkotást dátum és cím hiányában ő he­lyezett el benne. A tanulmány­ban a festő olyan alkotótársaira is kitekint, mint Martyn Ferenc, Gyarmathy Tihamér, Aba No- vák Vilmos. Az igényes, szép kivitelű könyvet Pinczehelyi VÁR KO N YI GYÖRGY MARTINSZKY JÁNOS Sándor tervezte. A kiadó veze­tője, Szirtes Gábor elmondta: a munka a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány pályázatának egyik díjnyerteseként látta meg a napvilágot. H. I. Gy. A túlélés műfaja A Budapesti Tavaszi Feszti­válon külön operettfesztivált is rendeztek, ahol öt vidéki és egy budapesti teátrum előadá­sát láthatta a közönség, töb­bek közt a Pécsi Nemzeti Színház produkcióját, Rigó Jancsit. A rendezvényt Szine- tár Miklós kezdeményezte.-Mostanában mintha re­neszánsza volna a magyar operettnek.- Olyan értelemben min­denképp, hogy ilyen széles körű külföldi érdeklődést rég nem tapasztaltunk.-Miért tetszik annyira a külföldieknek?- A dolog összetettsége, furcsasága vonzó számukra. Ma a színház világszerte elfá­radt, viszont - fura módon - az operett a maga „régimódi­ságával” nagyon újnak hat.- Ön mondta egyszer, hogy ez a túlélés műfaja.-Ennek az országnak egy évezreden keresztül a legna­gyobb teljesítménye a túlélés volt. Az operett is éppen ezt tükrözi: mert ott is mindig baj van, konfliktusok, nehézsé­gek adódnak, de végül a élet mindig diadalmaskodik. A jó operettben ez nemcsak egy­szerű happy and, hanem az életöröm diadala minden gond felett. Etzért olyan sajá­tosan magyar jelenség ez.- Világszerte háttérbe szo­rítják az operettet a musica­lek.- Ez szerencsétlen szem- beállítás. A musical tulajdon­képpen folytatása az operett­nek! A Mecsek legszebb helyei A második könyvet teszi közzé a Mecsek turisztikai pontjairól Baronek Jenő, a Baranya Me­gyei Természetbarát Szövetség elnöke egy éven belül. A bara­nyai természetjárás történetét bemutató kötete után most a Mecsek-hegység forrásait, tu­rista emlékeit szedi csokorba. Összesen 566 szép, fölkere­sésre érdemes helyet jelöl meg a kézikönyv. Abc-rendbe szedve összesen 184 kutat és forrást mutat be hegységünk­ben, a hely nevével és történe­tével. Valamennyi szerepel a turistatérképeken is. További sok olyan vízfolyást ismer a szerző, amely valaha névvel bíró forrás volt, és újra kiépít­hető volna. Majd következnek ugyancsak adatolva a Mecsek turistapihenői, számszerint 9, a 10 kilátó, és a 35 „ház” - azaz a vadászházak, kulcsosházak, kunyhók, a bakancsos turisták kedvelt szálláshelyei. Végül a mecseki turistautak által érin­tett olyan különleges pontok következnek, mint a Babás szerkövek, Rockenbauer Pál sírja vagy a Tripammer-fa. Ezek száma 66. Az 566 jeles helyről fényképet is közöl Ba­ronek Jenő könyve, amely több egyszerű katalógusnál. Arról a közösségről, arról a szellemről beszél, amely a természet szere- tetét és védelmét tartja legfőbb céljának és legkedvesebb idő­töltésének. A több mint félezer fényképet tizennégyen készítet­ték. A Mecsek-hegység forrása­inak, turista emlékeinek és ér­dekességeinek képes gyűjte­ménye a közelgő villamosener- gia-ipari országos természetba­rát találkozóra készült. G. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents