Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-21 / 79. szám
Világtükör 1997. március 21., péntek Olaszország fontolgatja a katonai beavatkozást Megnyílt a tiranai repülőtér Csütörtökön újra megnyitották az albán főváros, Tirana repülőterét, amelyet egy hete zártak le a harcok miatt. Értesülések szerint Olaszország korlátozott katonai beavatkozásra készül Albániában. Csütörtökön különleges alakulatok őrizték a légikikötőt, amely a legfőbb összeköttetést jelenti a külvilággal. A repülőtérre érkeznének a humanitárius szállítmányok is, amelyekre hamarosan szükség lesz az élelmiszerhiány miatt. A csütörtöki olasz lapok szerint minden készen áll arra, hogy az olasz haditengerészet korlátozott méretű katonai akciót hajtson végre Albániában. Ennek célja az lenne, hogy Dürres kikötőjében olyan humanitárius folyosót hozzanak létre, amelyen át megérkezhetnek a segélyszállítmányok Albániába. Emellett az olasz hadi- tengerészek segítséget nyújtanának a lakosság lefegyverzéséhez és a helyi rendfenntartó erők felállításához. Az újságok azt hangsúlyozták, hogy az esetleges akcióhoz szükséges katonák, hadieszközök felvonultatása már megtörtént. Az albán partok közelében tartózkodik a San Giusto hajó, amelynek éppen a partraszállások végrehajtása a katonai feladata. A Fekete-tengerről az albán partok elé vezényelték a Vittorio Veneto cirkálót is, mely a Garibaldi repülőgép-hordozó vízre bocsátásáig az olasz hadi- tengerészet zászlóshajója volt. A Vittorio Veneto harci helikoptereket visz magával. A csúcson Csütörtökön megérkezett a finn fővárosba Bili Clinton amerikai, és Borisz Jelcin orosz elnök. A két államfő csak este, Marti Ahtisaari finn köztársasági elnök díszvacsoráján találkozott egymással. Érdemi megbeszéléseikre pénteken kerül sor. A csúcstalálkozót megelőzően Clinton elsődleges fontosságúnak nevezte a NATO kibővítését, de egyúttal leszögezte, hogy nagyszabású, tartalmas partneri viszonyra kell törekedni Oroszországgal. Az orosz elnök kijelentette: nehéz, komoly tárgyalásoknak néznek elébe. Hangsúlyozta, hogy a béke megerősítésének szándékával jött, és azzal a meggyőződéssel, hogy nem szabad lerontaniuk, amit az A két állan\fő az érkezés pillanataiban a helsinki repülőtéren fotó: feb/reuter elmúlt években felépítettek. Korszerűsítik az atomerőműveket Szlovákiában követik a nyugati szabványokat Korszerű biztonsági rendszerrel látják el Szlovákiában a mochovcei (mohi) és bohunicei atomerőművet. Az EUCOM német-francia vállalat 1999-ig szereli fel a műszereket. Felvonulást szerveznek a vajdasági székhelyeken Újra akcióban a Szolidaritás Meciar Párizsban Franciaország jelen akar lenni a kelet- és közép-európai térségben, s erősíteni akaija kapcsolatait Szlovákiával - hangsúlyozta Jacques Chirac francia államfő csütörtökön, hivatalában fogadva Vladimír Meciar szlovák kormányfőt. Elemzések szerint a látogatás legfőbb célja az, hogy Pozsony - négy hónappal a NATO sorsdöntő, madridi csúcsértekezlete előtt - megszerezze Franciaország támogatását ahhoz, hogy Szlovákia bekerüljön a bővítés első körébe. Chirac azonban igen óvatosan csak annyit mondott, hogy a párizsi vezetés szerint minden egyes európai országnak joga van belépni ebbe a szervezetbe. Meciart csütörtökön fogadta Alain Juppé miniszterelnök is. Hírek szerint a szlovák kormányfőt több tárgyalópartnere is figyelmeztette a kisebbségi problémák rendezetlenségére. Új-Zéland új neve Bíróság elé kerülhet Új-Zéland elnevezése, ha az őslakók, a maorik beváltják fenyegetésüket és pert indítanak. A törvényszéknek arról kell majd határoznia, hogyan hívják a jövőben a „világ végén” elterülő államot. Miután azok a maori törzsek, amelyek kenuikon jó ezer esztendeje partra szálltak a szigeten, és ott letelepedtek, Aotearoámk nevezték el a birtokba vett földet, utódaik ugyanezt szeretnék hivatalos országnévként látni. Az Aotearoa egyébként any- nyit jelent, hogy a „hosszú, fehér felhők országa”, s jóllehet ilyen lírai hangzáshoz nem illene per, arra alighanem mégis sor kerül. (réti) Északi szomszédunk áramszükségletének 42 százalékát a bohunicei „öreg”, Voro- nyezs típusú szovjet nukleáris erőmű termeli meg, amely ma már elavultnak számít. A tőle alig száz kilométerre épülő második szlovák atomerőmű új nemzedéket képvisel. Mohiban a tervek szerint jövőre kezdi meg az első két reaktor az áramtermelést. A szlovák állami energia- szolgáltató vállalat egy nemzetközi konzorciumot kért fel a maximális biztonság megteremtésére. A német Siemens és a francia Framatome társulásával megalakult EUCOM vállalta, hogy 1999-ig az erőmű védelmi rendszerét nyugati színvonalúra cseréli. Közép- és Kelet-Európábán jelenleg összesen hatvanhat atomerőmű működik, ezek közül hatvankettő üzemel orosz technológiával, további tizenhetet napjainkban is építenek. Az öregebb orosz atomerőművek biztonsági rendszere alapvetően eltér a nyugat-európai szabványtól. Szlovákia most pótolja a korábbi mulasztást. Olyan műszaki megoldásokat kell találni, amelyek tűz, vagy földrengés esetén meggátolják, hogy a radioaktív anyag elszabaduljon az erőműből. A bohunicei atomerőműnek addig kell biztonságosan működnie, amíg véglegesen le nem állítják. A bohunicei 2-es reaktorblokk korszerűsítése 200 millió dollárba kerül, míg a mohi biztonsági rendszer kiépítése várhatóan több mint 750 millió dollárt fog felemészteni. Lech Walesa exállamfo élesen bírálta, míg Marek Belka pénzügyminiszter védelmébe vette a Gdanski Hajógyár felszámolásáról született kormánydöntést. A Szolidaritás a tiltakozó akciók folytatása mellett döntött A Gdanski Hajógyár ügye nem más, mint a posztkommunisták szörnyű és gálád politikai játszmája - jelentette ki csütörtökön a lengyel közszolgálati rádió műsorában Lech Walesa. Szerinte a kormány szándékosan húzta az időt és hitegette a dolgozókat, mivel valódi szándéka az volt, hogy az elkeseredett munkásokat különféle zavargásokra késztesse.-A Gdanski Hajógyár saját vezetésének köszönheti csődjét, mivel hosszú éveken át A brüsszeli Lipótvárosban - hivatalos nevén: a Quartier Léopoldban - épül az Európai Parlament ijesztően nagy épületmonstruma. 375 ezer négyzetméter munkahely váija majd a 626 megválasztott Európa-képviselőt és a további 1976 jól fizetett tisztviselőt a hamarosan elkészülő építményben. „Az eurokraták agyonnyomnak bennünket” - panaszkodnak a brüsszeliek és nem tagadják: türelmük akkor fogyott el, amikor megtudták, hogy az eu- ropalota mintegy 2300 lakójáegyetlen lépést sem volt képes tenni a szerkezetátalakítás irányába - jelentette ki külföldi újságírók előtt Marek Belka pénzügyminiszter. A lengyel fővárosban csütörtökön rendkívüli ülést tartott a Szolidaritás szakszervezet országos bizottsága. Úgy döntöttek, hogy pénteken minden vajdasági székhelyen felvonulást szerveznek. Az ülés résztvevői egyhangúlag elítélték a tiltakozók elleni szerdai rendőrségi akciót. Varsóban már csütörtökön is az utcára vonult mintegy kétezer tüntető: a szejm épülete előtt kommunistaellenes jelszavakat skandáltak, a kormányzó szociáldemokrata párt székházát pedig festékes flakonokkal és Molotov-koktélokkal dobálták meg. nak pontosan 2300 gépkocsihelyet építettek a szupermodem mélygarázsban. A belga fővárosban nem értik: miért nem tudnak hozzájuk hasonlóan buszon, villamoson, esetleg gyalog közlekedni a parlamenti dolgozók? Ám maguk a brüsszeliek is tudják: a szónoki kérdésre hiába várnak választ. Mint ahogy a Belgiumban ma divatos tűnődésre sem felel senki, hogy tudniillik még meddig terjeszkednek az eurokraták a tagországok adófizetőinek pénzén? (harmat) összetűzés Betlehemben. A kelet-jeruzsálemi zsidó lakónegyed felépítése ellen tiltakozó palesztin tüntetők csütörtökön Betlehemben kövekkel dobálták meg a bibliai Ráhel sírját őrző izraeli katonákat. A katonák könnygázzal oszlatták el a tüntetőket, fotó: feb/reuter Bosszankodó brüsszeliek Még meddig terjeszkednek az eurokraták ? Drágább gyógyszerek A német szövetségi parlament csütörtökön a betegbiztosításról szóló törvény módosításával jelentősen felemelte a gyógyszerekért és a kórházi kezelésért fizetendő térítési díjakat. Az új szabályozás értelmében a gyógyszerek ára átlagosan 5 márkával nő. Emelkedik a kórházi ápolás költsége is. Egy nap kórházi kezelésért a beteg az eddigi 14 márka helyett a jövőben 17 márkát fizet. A kórházak karbantartása és felújítása érdekében a betegbiztosító pénztárak a következő három esztendőben minden biztosítottra évi 20 márka rendkívüli díjat rónak ki. Horst Seehofer egészségügyi miniszter azzal indokolta a díjak emelését, hogy e nélkül nem lenne fenntartható az elmúlt évtizedekben kiválónak bizonyult német egészségbiztosítási rendszer. Hírek röviden Ülésezett az új orosz kormány Az új orosz kormány első ülésén Viktor Cser- nomirgyin miniszterelnök hangsúlyozta: a kabinet átalakítása nem ért véget, összetételében további változtatásokat hajtanak végre, ha Borisz Jelcin hazaérkezik Helsinkiből. Ukrajna is NATO-tag akar lenni Ukrajna célja, hogy hosszú távon egy megreformált NATO tagja legyen - jelentette ki Hen- nagyij Udovenko ukrán külügyminiszter a szövetség brüsszeli központjában. A diplomata kifejtette: Kijev azért törekszik NATO-tagságra, mert nyugati szomszédai csatlakoznak az atlanti szövetséghez, Keleten pedig egy „kiszámíthatatlan” szomszéd övezi. Torlódás az osztrák határon A tavaszi szünet megkezdődése miatt péntektől hatalmas torlódásokra lehet számítani az ausztriai határállomásokon. A vendégmunkások a hét végén hazaindulnak Ausztriából és Németországból, emiatt különösen Nickeisdorf-He- gyeshalomnál, Klingenbach-Sopronnál, és a Heiligenkreuz-Rábafüzesnél lévő határállomásokon kell többórás várakozásra számítani. Holtidő a kormányközin A brit választási kampány idejére gyakorlatilag leállt az Európai Unió belső reformjainak menetrendjét felvázolni hivatott kormányközi konferencia - írta a The European. A május 1- jei voksolásig tartó holtidő miatt kérdéses, hogy az intézményrendszer átalakításáról szóló megállapodás készen lesz-e a júniusi határidőre. Lemondott a belgrádi rektor A belgrádi egyetem tanácsa elfogadta Dragutin Velickovics rektor és Vojin Djurdjevics rektorhelyettes lemondását. A lemondás megerősítésével teljesült a 118. napja tüntető diákok egyik fő követelése, s péntektől várhatóan újraindul az oktatás az egyetemen. Stukker a tankönyvek közt Minden hetedik középiskolás fegyvert tart Minden hetedik Los Angeles-i középiskolás fegyverrel jár iskolába. A diákok kést, kiélesített csavarhúzót, borotvát és hasonló eszközöket rejtenek el tankönyveik közé. Már három éve kötelező (lenne) a kaliforniai középiskolák bejáratánál reggelente fegyverellenőrzést tartani, ám az iskolások csak elvétve találkoznak fémdetektorral. Egy nemrég végzett felmérés szerint a diákok fele elmondta, hogy könnyűszerrel lehet igazi fegyverekhez hozzájutni. Igaz, „csupán” a megkérdezettek 2,5 százaléka jár pisztollyal iskolába, 1,4 százalékuk viszont mindennap zsebébe, táskájába dugja a stukkert. A megdöbbentő adatok hátterét sajátos tények magyarázzák. A kamaszok egy része az iskolán belüli támadások visz- szaverése miatt jár „fegyverben”, nagyobbik részük azonban azért, mert attól fél, hogy hazafelé menet belekeveredik a városban dúló bandaháborúkba, s a fegyver a támadások elhárítására kell. A diákok felfegyverkezésének adatai némiképp megté- vesztőek: az amerikai iskolák még mindig biztonságosabbnak számítanak a külső környezethez képest. Az is kiviláglik a vizsgálatból, hogy a legnagyobb arányban (22 százalék) a fekete diákok hordanak maguknál fegyvert, míg a fehéreknél ez a szám „alig” kilenc százalék. Ferenczy Europress > i 9 * T