Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-20 / 78. szám
1997. március 20., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 11 Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei Kozármislenyben Végre itthon vagyunk Külsőleg már elkészült a kozármislenyi zárdatemplom FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ Húsvét hétfőn szenteli föl Mayer Mihály megyéspüspök az új, kozármislenyi zárdatemplomot és zárdát, ezt a csodálatos épület-együttest, amely olyan gyönyörűre sikeredett, mintha a Jóisten a markából tette volna a földre. Szép munkát végeztek az építők is, de leginkább a tervező, Viczencz Ottó nevét illik megemlíteni. Minderről a zárda vezető nővérével, Báli Katalin M. Ka- pisztránával beszélgettem a nagy készülődés közepette, emlékezve a rendszerváltást követő első találkozásunkra is. Akkor furcsa volt és szokatlan „beöltözött” apácát látni az utcán. Akkor alig néhányan, idősebbek és gyöngébbek, de erős hittel hívták össze ezt a valaha magyar alapítású, betegápoló rendet, az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei-t. Azóta eltelt hét esztendő, szűk vagy bő, ki tudja, mindenesetre meglehetős örömmel fogalmazta meg Kapisztrána nővér: „Úgy gondolom, hogy mára már itthon vagyunk. Elfogadnak bennünket az emberek, s talán olykor érzik is, szükségük van arra a sz.eretetre, gondoskodásra, amivel mi közelítünk feléjük. A rend halottaiból támadt fel: dolgoznak már a nővérek a pécsi gyermekkórházban, a gyűdi szociális otthonban, Pécsbányatelepen, s jár egy nővér Szigetvárra is, ahol a mentálhigiénés programban vesz részt: lelki pasztorációt végez. Kapisztrána nővér egyedül kezdett - ma tizenheten vannak. Mind-mind szakképzettek: ketten egészségügyi főiskolát is végeztek, s a rend arra törekszik, hogy mind magasabb és magasabb szakképzettséggel rendelkezzenek tagjai. Másrészt tanulnak nyelveket, készülnek nyelvvizsgára is. Angolra, németre, franciára. A zárda és a templom három és fél hektáron fekszik, s az alapkőletétel idején bizony még Báli Katalin M. Kapisztrána nővér kevesen hittek abban, hogy gyorsan felépül. Hiszen a pénz alig csordogált. Aztán segítettek külhoniak is, talán legtöbbet Svájcból adtak. Ezért aztán érthető módon a templom védőszentje a svájciak nemzeti szentje, a Flüe-i Szent Miklós lett, akit egyébként Klaus-ba- rátként tisztelnek, és természetesen a Mikuláshoz érthetően semmi köze. Klaus földműves volt, politikussá lett, majd elhagyva családját falujának közelében egy barlangba vonult vissza, remetének. S amit nem sikerült elérnie politikusként - a kantonok ösz- szefogását -, azt remeteként megvalósította, hiszen korábbi politikus társai hozzá jártak tanácsokért. Flüe-i Szent Miklós szobra ott áll a templomban, alkotója éppen azt a pillanatot örökítette meg, amikor feleségétől, Dorotheától búcsúzik. A szentelés után a templom természetesen nyitott kapukkal vár minden oda betérőt, nem a zárda lakóié csupán. K. F. Emlékeztető Passió a Pettyén. Vasárnap negyedszer adják elő a Passiót Pécsett a Tettyén Bognár Mária teológus rendezésében. Az előadás 3 órakor kezdődik. Öt helyszínt alakítanak ki. Jézust Simon Zoltán tanár alakítja. A több mint 50 szereplő korabeli ruhákban lesz, a díszletek is a kort idézik. * Jézus pere. .Jézus pere a jogász szemével” - Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének előadása 20- án, csütörtökön 16 órakor hangzik el Pécsett, a Csont- váry-teremben. A Keresztény Értelmiségi Fórum nyílt rendezvénye lesz pénteken 5 órakor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma dísztermében. Regős Sándor, a Magyar Televízió ny. fő- szerkesztője ad elő: Az elektronikus média és az erkölcs címen. * Az emberi munka milyenségét a lélek milyensége határozza meg. Az alkotás ugyanis nem más, mint a lélek visszatükröződése. (Adolf Kolping) * Beiratkozások. A Miasz- szonyunk Kanonokrend óvodájába március 24-én, 8-17, 25-én 13-17, 26-án 8- 12 óráig lehet beiratkozni. Kérik a szülőket, hozzák el a kisgyermekeket bemutatkozásra. * Lelkipásztori családlátogatás. Morvay Imre székesegyházi plébános az egyházközség családjait folyamatosan látogatja. Akik szívesen vennék a lelkipásztori látogatását és meghívnák otthonukba, lakcímük megadásával (telefonon: 310-823 vagy 310-593) jelezzék azt. * Virágvasárnap. A Pécsi Bazilikában a 10 órakor kezdődő szentmise zenei programja: Gregorián: Hosanna Filio David, Pueri Hebraeorum, Palestrina: Miserere (részlet) valamint F. Suriano, Lassus, Viadana és Bárdos Lajos művei. * Helyi aktívák. Az országos Keresztény Zsidó Társaságnak több programját rendeztek már Pécsett. A helyi aktívákat kívánja összefogni egyrészt Horváth György (7761 Kozármis- leny, Pécsi út 55. telefon 72/371-761), másrészt Várbíró Péter (Pécsi Keresztény Kör 7611 Pécs, Pf: 32. Tel.: Pálmák hete Egyházunk a nagyböjt hatodik hetét a „pálmák hetének” nevezi, mert pálmával köszöntötték a gyermekek a Jeruzsálembe bevonuló Jézust, és egyben Judea jelképe is volt. Annak a törzsnek a jelképe, amelyből a Messiás származott. Lázár szombatját, mely megelőzi a virág- vasárnapot és egyúttal össze is köti azzal, kis húsvétnak nevezzük, mint az ünnep éneke is tanítja: „Az általános föltámadást, kínszenvedésed előtt velünk elhitetni akarván, Lázárt támasztottad föl halottaiból Krisztus Istenünk. Azért mi is mint ama zsidó gyermekek, a győzelem jelvényét viselve, néked, mint a halál legyőzőjének kiáltjuk: hozsanna a magasságban, áldott, aki az Úr nevében jő. ” Az Istennél mindig az életé az utolsó szó. De mi, emberek olykor leragadunk a megelőző állapotnál, mint Lázár nővérei, akik látták szenvedő, beteg, majd halott testvérüket, és mondták. „ Uram, ha itt lettél volna ...” Magunkat csapjuk be, amikor elgondolásainkat, vágyainkat felerősítjük és csak azt a megoldást tartjuk jónak, amit mi elképzelhetünk, és nem akarjuk fölismerni azt a nagyobb ajándékot, amit Jézus készít nekünk. Pedig ő mindig többet ad, mint amennyit mi, emberek remélünk. Jézus Krisztus ünnepélyes bevonulásával a megváltás helyére érkezett. Lezárta az ószövetséget, hogy megkösse az újat. Virágvasámap mi is köszöntjük őt megszentelt barkaágakkal, és megemlékezünk erről a diadalmas bevonulásról minden szentmisében is, amikor az előkészületi asztalról a kenyeret és bort az oltárra visszük és imádkozzuk: .......Tegyünk félre most minde n földi gondot, mert a mindenek királyát fogadjuk . . . aki jön, hogy magát föláldozza ...” érettünk. Gulybán Tibor paróchus Népmisszió Pécsszabolcson Katolikus népmisszió kezdődik holnap a pécsszabolcsi plébániahivatal egész területén. Ez azt jelenti, hogy a forgalmasabb helyeken a misz- szióban résztvevők két héten keresztül hívják majd a környék lakóit és szólítják meg a járókelőket, hogy jöjjenek az április 6-án kezdődő kateké- zisre a szabolcsi templomba. így a szórólapot osztó éneklő, imádkozó csoportokkal sokan találkozhatnak ez idő alatt. A csoportok tagjai a meghívásokat a lakásokra is elviszik, de adományokat nem kémek és természetesen nem fogadnak el. K. F. Magyar katolikus rádió A Magyar Katolikus Püspökök Konferenciája döntött arról, hogy ha erre meglesz a megfelelő frekvencia, technikai és személyi felkészültség, országos, napi néhány órás rádióműsort szeretnének indítani 2000-re anélkül, hogy kilépnének a mindenkori nemzeti médiában szükséges részvételükből. „Előkészületeink megkezdődtek. Nincs szándékunk versenyezni világszínvonalú műsorokkal. Csupán szeretnénk a ránk bízott üzenetet a rádió segítségével eljuttatni azokhoz, akiket bármi okból elsodort mellőlünk századunk.” Nagyböjti lelkigyakorlat Pécsváradon Morvay Imre általános püspöki helynök, a pécsi Bazilika plébánosa tart három napos lelkigyakorlatot 20-22-én, csütörtök, péntek és szombat este, a 6 órai szentmise keretében. Mindhárom napon 17 órától gyónási alkalom is lesz. Szombat este főként a közép- iskolás és a felnőttkorú fiatalok számára szól a húsvét előtti lelkigyakorlat. A Belvárosi templomban ezen a héten pénteken, szombaton és vasárnap tartanak lelkigyakorlatot. Holnap 18 órakor, szombaton 10.30-kor és 18 órakor, vasárnap 10.30- kor Miksó Sándor érseki tanácsos, a Budapest Kőbányai Szent László templom plébánosa vezeti az elmélkedést. A Pálosoknál nagypénteken délelőtt 10 órakor és délután 3 órakor lesz elmélkedés, nagyszombaton 9 órakor és délután 2-kor. A lelkigyakorlat vezetője Cziglányi Zsolt abaligeti plébános. Megfejtették az özönvíz rejtélyét? Amerikai geológusok a Fekete-tenger üledékes kőzeteiben hatalmas árhullám nyomait fedezték fel. A tudós világban rendkívüli izgalmat okozott felfedezés alapjául azok a fúrási magminták és üledékes kőzetek szolgáltak, amelyeket 1993-ban egy orosz kutatóhajó hozott a felszínre. Az óceánkutatókból és geológusokból álló nemzetközi tudóscsapat értékelése szerint szinte semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a kőkorszak végén a Fekete-tenger hullámai kereken 100 ezer négyzetkilométer szántóföldet elnyeltek - írta a Der Spiegel. A kutatók a katasztrófa idejét Krisztus előtt 7500-ra teszik. Addig a Fekete-tenger egy, a Földközi-tengertől teljesen elzárt édesvízi tó volt. Ekkor azonban az óceán világméretű vízszint-emelkedé- sének következtében a Földközi-tenger felől a Boszporuszon át hatalmas vízesésként irdatlan mennyiségű víz zúdult alá. A moraj ló víztömeg mennydörgő hangja a tudósok számításai szerint 100 kilométerre is elhallatszott. A Feketetenger partja naponta egy kilométerei haladt előre a szárazföld belseje felé, a mag- minta-elemzések pedig arra utalnak, hogy a vízszint összesen 150 méterrel emelkedett meg. A víztükör végleges beállásával a mai Ukrajnával és Bulgáriával határos nagy területek víz alá kerültek. Az apokaliptikus erővel bekövetkező katasztrófa nyomán az összes édesvízi élőlény elpusztult, a sós tengervízben tengeri organizmusok jelentek meg. Az árhullám az emberi kultúra bölcsőjéhez tartozó területet érintett, s ősi földjük elhagyására kényszerítette a neolitikum parasztembereit, akik itteni letelepedésük után primitív szerszámaikkal, ve- rejtékes munkájukkal éden- kertté varázsolták a partmenti földeket. Menekülniük kellett, és aki erre képtelen volt, az megfulladt. Valószínű, hogy a bibliai özönvíz-történetnek van valóságos alapja. A kutatók csupán egyetlen kiigazítást tesznek hozzá: a valóságban minden bizonnyal az egész sokkal borzalmasabb volt, mint ahogy utólag elképzeljük. En mindenkor veled vagyok Közel tízmillió adventista él a nagyvilágban, s a számuk nap- ról-napra növekszik. Erről is beszélgettünk a pécsi adventista gyülekezet új lelkipásztorával, Körmöczy Miklóssal, aki a Vajdaságból érkezett a városba. Átmenetileg. Magyarázatképpen: ez az átmenet számára akár tíz esztendőt is jelenthet, hiszen szeretné a tervbe vett új templom építését és birtokba vételét itt megélni, baranyai hívei körében. Némi eligazításképpen: a múlt századi liberális vallásosság ellenhatásaként indult az adventista mozgalom Nyu- gat-Európában és Amerikában, a metodista és a baptista egyházakból válva ki. Jelentős egészségügyi, szociális és kulturális programokat valósítanak meg, hitük zsinórmértéke a Biblia. Körmöczy Miklós is vallja: az egyházhoz tartozni nem csak bizonyos tantételekhez való hitet jelent, sokkal inkább azt, hogy miképpen kell helyesen élni és szolgálni az emberek között. Hiszen a vajdasági lelkész magyarországi kapcsolatai a jugoszláviai háborúhoz kötődnek: az ADRA Adventista Segélyszolgálat munkájában dolgozott évekig, segítette oda a harci zónákba is eljuttatni a nagyvilágból érkező küldeményeket. Ahogy mondta: az adventisták életük vezérfonalát a Bibliából merítő emberek, mindennapjaikhoz onnan kapnak útmutatást és vigasztalást. Körmöczy Miklós számára a háborús utakon a 73-dik zsoltár szakaszai segítették át, a sorok: Én pedig mindenkor veled vagyok. Nagy örömmel és várakozással érkezett Pécsre, s nagyon jó barátokra lelt a gyülekezeten belül és kívül is - a protestáns ökumené jegyében. Maga is négy-öt imaházat és templomot épített már (23 éve szolgálja az Urat). A Jókai utcai imaház jelenlegi épületének értékesítését megkezdték, s az eladástól függenek majd az álmok is: hol és mekkora adventista templom épülhet majd Pécsett. K. F.
