Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-20 / 78. szám
1997. március 20., csütörtök Gazdasági Tükör Kelendő a pulyka, drágul A fűnyíró elvet alkalmazták a baromfiágazatban, amikor csökkentették az állami támogatásokat, s azt a keveset, ami ebből még megmaradt, sem hatékonyan használták fel. Katies Dezső, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint ebben az évben még tovább romlik az ágazat pozíciója. Egy ablakon kopogtatunk A távlati elképzelések szerint lényegesen egyszerűsödik a gazdasági adminisztráció A központi kormányzati tervek szerint rövidesen Magyarországon is bevezetik az úgynevezett egy ablakos rendszert a gazdasági adminisztráció terén. A dolog lényege, hogy a vállalkozók, gazdasági társaságok minden adminisztratív kötelezettségüknek, egy helyen tudjanak eleget tenni. Nyugat-Európában a rendszer már számos országban működik. Az újonnan alakult vagy már régebb óta működő egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság felkeresi az erre a célra létrehozott hivatalt, és ott egy helyen teljesíteni tudja a biztosítási szervek, adó- és más hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adatok továbbításáról már az iroda gondoskodik. A nyugati modell tanulságait tekintve a feladat legfőbb várományosai hazánkban is a területi gazdasági kamarák. Jelenleg a folyamat jogi előkészítése folyik. Ebbe az irányba hatnak a várhatóan rövidesen életbe lépő, a gazdálkodókat érintő változások. Júniustól a területileg illetékes gazdasági kamarák adják majd ki az egyéni vállalkozói igazolványokat. Tovább erősítheti a folyamatot a gazdasági társasági törvény módosítása, amely az elképzelések szerint olyan teendőket ruház át a gazdasági önkormányzatra, amelyeket jelenleg a cégbíróság lát el. A gazdasági adatok, információk a kamarai kontroll után kerülnének a cégbíróságra, így annak munkatársai mentesülnének a jelenleg rájuk háruló adminisztratív teendők alól. Az egy ablakos rendszer teljes kiépülése több évet is igénybe vehet. Lényegesen gyorsíthatja viszont a folyamatot a kamarai törvény tervezett módosítása, amelynek alapján a kormány a jövőben nemcsak törvényi, hanem rendeleti úton is adhat új jogosítványokat a gazdasági önkormányzatnak. Kaszás E. Miről ír a Pannonfold? Az ágazat csődje 1993- ban következett be mondja Katies Dezső, aki a reménypusztai Üj Élet termelő- szövetkezet elnöki posztja mellett látja el a terméktanács vezetését is. Ekkorra érett be ugyanis a rendszerváltással összefüggő teljes vállalati átrendeződés, a KGST-piac már összeomlott, ezzel fontos exportlehetőségtől esett el a baromfiipar. Az 1988 évi 504 ezer tonna felvásárolt baromfi helyett a feldolgozó üzemek csak 252 ezer tonnát igényeltek, jórészt hazai fogyasztásra. A legnagyobb visz- szaesés a csirkénél volt, több mint a felére csökkent a tenyésztett mennyiség. A pulyka felvásárlása viszont folyamatosan növekedett. Ennek legfőképpen az volt az oka, hogy a kergemarhakór miatt pulykából a nyugati exportpiacon jó eladási lehetőségek kínálkoztak, amelyet a hazai termelők ki is használtak. GATT-előírás 1995-ig viszonylag normálisan működött az exporttámogatási rendszer, a termelés jövedelmező volt. Ekkor azonban életbelépett a GATTAVTO megállapodás, amely 2000-ig a mezőgazdasági termékek támogatásának évi 6 százalékos csökkentését, valamint a támogatott termékek körének szűkítését írta elő. A mezőgazdasági kormányzat a szerződésre hivatkozva 1996-ban 40 százalékkal csökkentette az export- támogatást, ezzel tulajdonképpen megszüntették az ágazat jövedelmezőségét. Katies szerint legfőképpen azért volt hibás ez az intézkedés, mert a bázis meghatározásánál nem vették figyelembe a keleti exportot, s hogy az évről évre inflálódó forintban határozták meg a támogatás összegét. A terv a fiókba került Az' elmúlt év októberében a minisztérium megbízta a terméktanácsot, hogy dolgozzon ki egy olyan támogatási rendszert, amely megfelelt volna mind a termelőknek, mind a feldolgozóknak. A testület el is készítette tervezetét, amely a GATT-megállapodást is figyelembe véve évi 4 milliárdos támogatást irányzott elő. Ezt azonban az 1997 évi szabályozás megalkotásánál figyelembe sem vették. Számomra érthetetlen okokból ez a tervezet a fiókba került - magyarázza Katies Dezső -, s a fűnyíró elv alapján néhány nap alatt megalkották az idei szabályozókat. Ez leegyszerűsítve két elvet rögzített: a tavalyi támogatási összeget 15 százalékkal csökkenteni kell, valamint ahol az egy dollár bevételre számított támogatás a 14 forintot nem éri el, ott az állami segítséget meg kell szüntetni. Azonnal ki lehetett számolni, a termelés kinek éri meg és kinek nem, bár Katies szerint két hónap elmúltával még nem lehet számszerűsíteni, a szabályozók hatására mennyivel fog csökkenni a termelés. Az ágazaton belül ugyanis nagyon erős az integrációs hatás, a termelők, a feldolgozók, sőt bizonyos mértékig még a kereskedők is egymásra vannak utalva, a termelés fenntartása érdekében egy ideig még a veszteséget is elviselik. Csak az aprólék Ráadásul az elmúlt évben jelentősen visszaesett a baromfi iránt a hazai kereslet. A fogyasztás 2 kilogrammal csökkent, az eladásra került baromfitermék 60 százaléka aprólék és belsőség. Arat viszont még tovább kellene növelni, a csirketartás Katies Dezső szerint a csirke akkor lenne gazdaságos, ha egy kilogrammot 500 forint körüli áron adnának. Erre viszont már nincs lehetőség, ugyanis egy bizonyos összeghatár felett meredeken zuhanni kezd a kereslet. Még jobban elterjedne az ágazaton belül a feketegazdaság, amely most is eléri a teljes forgalom 15 százalékát. Az illegális üzemekben ugyanis számos előírást nem vesznek figyelembe, így csökkenteni tudják a termelői árat. Ebből a körből nehéz kitömi - mondja a terméktanács elnöke. Változtatni viszont csak egy módon lehet, ha kontingentálják a termelést, és normatív módon osztogatják a támogatást. Ekkor elkerülhető lenne a túltermelés, s megfelelnénk az Európai Unió meglehetősen szigorú mezőgazdasági szabályzatának is. Békéssy Gábor A Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete Pannonföld címmel tájékoztató füzetet jelentet meg már több éve. Idei első számukban egyebek mellett olvasható az egyesület ez évi terveiről, melyben fontos szerepet szánnak a metszési bemutatóknak, a növénytermesztési szakmai napok szervezésének, az eszéki kamarával kialakított kapcsolat elmélyítésének. Ezen kívül szó van benne Baranya mezőgazdaságának múlt évi eredményeiről, az amerikai kukoricabogárról és a tűzelhalásról. (h) Röviden Európai munkagazdaság. A munkaügyi kapcsolat EU-modelljének megfelelő munkaadói, érdekképviseleti feladatokról, a nyugdíjazási feltételekről, a munkáltató szervezetek EU- konform emberi erőforrásgazdálkodási rendszeréről, a közalkalmazottak jogállásáról is szó lesz többek között azon a munkagazdasági fórumon, amelyet a Vezetési Tudományos Társaság rendez március 27-28-án Pécsett a Pátria Szállodában//) Áfa-változások. Az év elején a többi adótörvénnyel egyetemben változott néhány általános fogyasztási adóval kapcsolatos jogszabály is. Az Adótanácsadók Egyesülete a törvénymódosítás alaposabb megismerése céljából rendezi meg márciusi klubnapját. A március 26-ás sorra kerülő rendezvényt a Penta Unió Oktatási Centrumban (Pécs, Czindery u. 6.) 13 órai kezdettel tartják, amikor is Huber Eva tart előadást//) A Zöld-Híd programja. A szennyvíztisztítás folyamatáról, a pellérdi szennyvíz- tisztító működéséről tájékoztatja az érdeklődőket Nős József a pécsi Zöld-Híd Egyesülés termében március 20-án 15 órakor a Pécsi Vízmű Rt. Víz világnapi rendezvénysorozata keretében. Március 20-én 14-18 óráig ugyanitt épületenergetikai tanácsadást tart dr. Fii- löp László, a téma szakértője. A programok ideje alatt térítésmentesen lehet hívni az egyesülés hívószámát: 06-80-236-236. (x) A Ruhrgas-é a DDgáz részvények 91 százaléka Pályázat nyerteseként a Ruhrgas/VEW konzorcium felvásárolta a DDgáz részvényeinek 37,22 százalékát, ezzel a gázszolgáltató cég 91 százaléka került német tulajdonba. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. az önkormányzatok tulajdonában lévő 40 százaléknyi DDgáz részesedés megvásárlására pályázatot írt ki. A legjobb ajánlattevő, a részvények névértékét 5 százalékkal meghaladó vételárat kínáló német energia- ipari konzorcium volt. Az ön- kormányzatok egy része azonban nem adta el részesedését, így csak a 37,22 százalék tulajdonrészt kaphatta most meg a német cég. A Ruhrgas/VEW konzorcium 1995-ben került többségi tulajdonba a DDgáz-ban, ekkor a részvények 51 százalékát vásárolta meg. A jelek szerint a cég eltökélt szándéka, hogy az összes értékpapírt birtokolja, hiszen folyamatosan vásárolja fel a dolgozók és néhány helyi hatóság birtokában lévő gázrészvényeket. A mostani tenderen nyert részesedésről a vételi szerződését hamarosan megkötik, a hónap végéig a német cég eleget tesz fizetési kötelezettségének is. B. G. A garanciaalap kötelező Az 1993-ban elfogadott pénztártörvény óta 300 pénztár alakult hazánkban. A tagok száma ma már meghaladja a 400 ezret. Az összvagyon pedig közelít a 20 milliárdhoz. Gecse Gábor a pénztárfelügyelet jogi főosztályának vezetője szerint a pénztárak egyre jelentősebb szereplői lesznek a tőkepiacnak. Ez a tény indokolja, hogy működésüket pénzügyi garanciával is segítsék. A garanciaalap-tagság minden önkéntes pénztár - a nyugdíj- és az egészségbiztosítási - számára is kötelező lesz. Az alap célja az egyéni számlák, a megkezdett szolgáltatások folytonosságának védelme, valamint - végszükség esetén és indokolt helyzetben - a működés feltételeinek biztosítása. Az alap tőkéje a tagdíjakból gyarapodna, melyek mértéke a pénztárak összes bevételének 3 ezreléke. Az indulást megkönnyítendő az állam is utalna pénzt a saját kasszájából az alapéba. A tagdíj mértéke a tőke gyarapodásával a szakember szerint csökkenhet is. A garancia összege a banki betétbiztosításhoz hasonlóan személyenként maximum 1 millió forint lenne, ami vagy a minimálnyugdij emelkedésének megfelelő ütemben vagy a jegybanki alapkamat mértékével egyezően nőne. A pénzt, ahogy ez általában szokásos, állampapírokba fektetnék. A tervek szerint a nonprofit alap bevételének 50 százalékáig hitelt is vehetne föl, s rendkívüli befizetést is kérhetne a tagpénztáraktól. B. B.
