Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-18 / 76. szám

1997. március 18., kedd Dtinántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Baranya megyében, Pécs városát is beleszámítva 33 német, 19 cigány, 11 horvát, 1 szerb és 1 bolgár kisebb­ségi önkormányzat műkö­dik. Mindezeken túl 72 ki­sebbségi civil szervezet is tevékenykedik, zömmel kul­turális jellegűek, de talál­ható közöttük tudományos és politikai is. Színes az in­tézmények köre, hiszen óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, egyetemi tanszékek, szerkesztőségek, múzeumok, színház is talál­ható a területen. Lapunk havonta egyszer lehetőséget ad az itt élő ki­sebbségeknek, hogy egy ol­dalon megmutatkozhassa­nak. A német himnusz CD-n. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata CD-t jelentet meg, melyen a Bólyi Vegyeskar és a Mo­hácsi Vegyeskar énekli a magyar, a német és a ma­gyarországi németek him­nuszát, valamint magyaror­szági német népdalfeldol­gozásokat a sombereki 90 tagú fúvószenekar kíséreté­ben, amely önállóan az eu­rópai himnuszt is előadja. A felvételekre március 23-án, Mohácson kerül sor. Sequoiabeszéd. A Cigány Kulturális és Közművelő­dési Egyesület március ele­jén mutatta be Kovács Jó­zsef Hontalan Sequoiabe­széd című kötetét Pécsett, a Rácz Aladár Pinceklubban. A könyvet dr. Debreceni László főorvos-szakíró is­mertette, közreműködött Körtvélyessy Zsolt színmű­vész, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja. Bolgár Múzeum Pécsett. A Bolgár Múzeum a rendszer- váltásig működött Harkány­ban. Aztán bezárták, az anyag pedig bekerült Pécsre. A múzeum három történelmi korszak tárgyai­ból álló anyaga május 23- án, ünnepélyes keretek kö­zött nyílik a Várostörténeti Múzeumban. A szervezők kérik, hogy akinek van fel­kínálható anyaga, március végéig jelezze, illetve április 7-ig juttassa el a Bolgár Ön- kormányzathoz. Kisebbségek Baranyában Bonev Jordán a felújított kápolnában, a nagyapja által ajándékozott gyertyatartóval Kápolna örökös használatra A Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat 1995 decemberében alakult meg Budapest, Miskolc és Halásztelek mellett negye­dikként az országban. A Pécsi Bolgár Kulturális Egyesület 1940-től működött Pécsett a rendszerváltásig. Utána évekig szünetelt a tevé­kenysége, mígnem aztán a megalakult az önkormányzat, amely voltaképpen felvállalta annak feladatait és a megyében élő bolgárság képviseletét, hi­szen Pécsett valamivel több, mint hetven, a megyében közel száz család él. Nyolcvan száza­lékuk vegyes házasságban, ezért egyre bonyolultabb felde­ríteni, ki is számít bolgárnak. Az önkormányzat, melynek elnöke Bonev Jordán lett, a Pe­tőfi utcában alakított ki irodát a bolgár kápolna közvetlen szomszédságában. Az irodát ebben az évben néhány techni­kai eszközzel szeretnék felsze­relni. Vásárolnak komputert, melynek segítségével számító- gépes tanfolyam indul, s videót, színes tévét, hogy a bolgár kul­túra és táj szépségeit bemutat­hassák az érdeklődőknek. Az 1954-től ’70-ig Pécsett működő bolgár általános iskola pótlá­sára egy kis budapesti segítség­gel egyelőre havi egy alka­lommal tartanának bolgár nyelvórákat vegyes korosztályú hallgatóságnak. A bolgár görögkeleti kápol­nát hitéletük gyakorlására Nendtvich Andor polgármester ajándékozta 1933-ban a pécsi bolgároknak, akiknek akkor 90 százalékuk kertész volt. A ká­polna folyamatosan működött 1993-ig, akkor aztán már any- nyira leromlott, hogy használ­hatatlanná vált. A Pécs városi önkormányzat tavaly újította fel pályázati pénzek segítségé­vel, s örökös használatra a bol­gároknak adományozta. A nagy vándorlás vége: Baranya Baranya megyében a pécsi görögkeleti szerb kápolnát leszá­mítva 13 szerb templom hívja fel a figyelmet az egykor jóval népesebb nemzeti kisebbség jelenlétére. Mint ahogy a magyarországi szerbek egyetlen koncentráci­ója, így a baranyai szerbség sem tekinthető a honfoglalás­kori szláv népesség maradvá­nyának, mondja Popovics Ist­ván (képünkön), a Pécsi Szerb Önkormányzat képviselője. A mai Magyarország terüle­tére betelepült szerbek több hullámban érkeztek - tömeges megjelenésük a 14. század vé­gétől tapasztalható -, a fő motí­vum a török előli menekülés a szerbek számára végzetes ri­gómezei csata után. A köztu­datban leginkább az 1690-es, Csamojevity pátriárka vezette „Nagy szerb vándorlás” él, amikor egyes adatok szerint 40 000 család, mások szerint 500 000 fő települt át a mai Magyarország területére. Szinte bizonyos, hogy a ba­ranyai szerbség már korábban itt élt. Hiteles feljegyzések bi­zonyítják, hogy II. Ulászló Sik­lós várát Stilyánovity István, szerb despotának ajándékozta, akit a szerb egyház ma is szent­ként tisztel. Ismeretes az is, hogy a mohácsi csatában szerb csapatok is harcoltak a török el­len. Pécs egyébként hosszú ideig szerb püspöki székhely volt. A hajdani szerb templom egyes források szerint a Lyceum és Felsőmalom utca sarkán állt. A magyarországi és egyben a baranyai szerbek drasztikus létszámcsökkenésére 1919 után került sor. Ekkor föl­det, vagyont, jobb megélhetést remélve tömegesen települtek át a Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rályságba. A baranyai falvakban már csak kis létszámban élnek. Leg­főbb intézményi támaszuk az egyház. Pécsen kívül sehol sem alakult szerb kisebbségi ön- kormányzat, így a pécsi regio­nális feladatok ellátására is vál­lalkozik. A je­lentősebb in­tézmények közül csak a Magyar Rá­dió Szerb Szerkesztő­sége található Pécsett. Fo­lyamatban van a szerb ortodox egyház in­gatlanainak visszaigénylése. Az egyházzal kötött megálla­podás alapján a szerb önkor­mányzatnak lehetősége lesz egy klub működtetésére a visz- szaigényelt ingatlan helyiségé­iben. Ugyanitt lenne a székhe­lye az önkormányzatnak is, te­kintettel arra, hogy pillanatnyi­lag vagy magánlakáson vagy vendéglátóipari egységben kénytelen megtartani üléseit. Ragadjatok tollat! ÚJPETRE A magyarországi németség legrangosabb kitüntetése a Tisztelet Arany Jelvénye, melyet idén adtak át elő­ször. Baranyából egy nyug­díjas újpetrei tanár kapta. Rittinger Engelbert az elmúlt évtizedekben a német nemze­tiségért folytatott munkájáért kapta a díjat. Bezedeken kez­dett tanítani, majd saját falu­jában, Kiskassán folytatta, ahol 19 évet töltött el. Aztán Újpetrére került, ahol nyugdí­jazásáig oktatta a gyerekeket. Magyar szakon végzett a Ta­nárképző Főiskolán, német szakra férőhely hiányában nem vették fel. így azt ké­sőbb, levelezőn végezte el. „1973-ban szólítottak fel írásra. A Neue Zeitung Ra­gadjatok tol­lat! címmel tett közzé felhívást. Akkor írtam egy verset. Emlékszem, augusztus 20-án jelent meg az új­ságban, s megosztott első dí­jat nyertem Fáth György köl­tővel. Azóta veszek részt a ha­zai németség életében válta­kozó sikerrel. Hiszen már a nyolcvanas évek legelején próbáltam tenni azért, hogy a német nyelvet bevezessék az iskolákban, de akkor nem si­került. ” Ma nyugdíjas, szabad ide­jében a szőlőjében dolgozik. Egyébként a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, s ez azért nem kevés feladatot je­lent számára. Tizenötmillió elosztása Pécs önkormányzata úgy döntött, a mindenkori vá­rosi költségvetés 1,235 ezre­lékét juttatja a kisebbsé­geknek. Idén 15 millión osztozhat az öt kisebbségi önkormányzat, tájékoztatta lapunkat Rozs András kisebbségi referens (képünkön). Március 13-án a kisebbségi bizottság nem kis vita után osztotta el a pénzt, végül is minden fél megelé­gedésére. így a csütörtöki közgyűlés elé terjeszthető a határozati javaslat. Több szempontot is mérle­gelni kellett: a feltételezett népesség­számot, a szavazati arányokat, az intézményel­látottságot, a feladatok nagyságát. Pécs Sze­gedhez vagy Miskolchoz viszonyítva több pénzt oszthat ki a kisebbsé­geknek, Budapesten viszont a kilenc kisebbségi önkor­mányzat mindegyike az ör­ménytől a németig kilencmil­liót kapott. Vidék és főváros közti különbség tehát ezen a területen is tetten érhető. Tehetség és szabadidő Délutáni szabadidős okta­tási projekt készül cigány- gyerekek számára. A Cigány Szociális és Műve­lődési Módszertani Bázis ha­marosan füzet formájában adja ki azt a programot, me­lyet Orsós Ferenc (képünkön) dolgozott ki, s amely a hátrá­nyos helyzetű, tanulni vágyó gyerekek számára biztosít le­hetőségeket. Különböző al­ternatívákat mutat fel szakkö­rök formájában, patrónusi rendszer kialakításával. A program felajánlja a tanárok­nak, hogy válasszanak maguk mellé gyerekeket, akikre oda­figyelnek, szoros kapcsolatot létrehozva szülő-gyerek-pe- dagógus között. A patrónus feladata a szociális hát­rányok kor­rigálása, a tehetséggon­dozás, a sza­badidő koor­dinálása. Or­sós Ferenc úgy gon­dolja, hogy a kiegészítő nor­matív támogatásokat a prog­ram végrehajtására lehetne felhasználni. Fontosnak tartja a sikerélményhez való jutta­tást, amely ösztönző lehet az iskolai haladásban. A projekt bibliográfiát is tartalmaz, hogy a pedagógus betekintést nyerhessen a cigányság vilá­gába, és kapcsolatot teremt­hessen a gyerekekkel. A Pétiké, a szupertigris próbája. Bemutató: április 17-én. Pétiké, a szupertigris és dr. Freud A Pécsi Horvát Színház Kós Lajos rendezésében gyermekda­rabot állít színpadra, melynek szerepeit a színház stúdiósai játsszák. Hanna Januszewska Pétiké a szupertigris című meséjének színpadi feldolgozását mutatja be áprilisban a Horvát Színház. A darab a gyermekkor egyik leggyakoribb problémájáról, a félelemről szól. A kis tigris gyáva, ezért a felnőttek elve­szik csíkjait. Elindul, hogy bá­torságot szerezzen, de ez a sok kudarc után csak akkor sikerül neki, amikor édesanyjához kell egy orvost elhoznia a viharban. Kós Lajos már korábban is rendezte a darabot magyar és horvát nyelven. A harminc ze­nei megszólalással színesített Szupertigris zenéjét Papp Zol­tán szerezte. Vidákovics Antal, a Pécsi Horvát Színház igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a közelmúltban a magyar és a horvát kulturális miniszter ta­lálkozóján szó esett a színház­ról is. Akkor a horvát kormány felajánlott százezer márkát a pécsi intézmény felújítási költ­ségeihez. Ennél voltaképpen többre lenne szükségük, hiszen a régi épület korszerűsítése már igencsak időszerűvé vált. Egy kis átalakítással pedig na­gyobb lélegzetű előadásokat is létre lehetne hozni. Szeretné­nek öt színésszel önálló társu­latot is kialakítani, amelyekhez társítani lehetne az amatőr színjátszókat, s így igen jó színvonalú színház valósítható meg, amely országos feladato­kat lát el. Vidákovics fontos­nak tartja a nyitottságot, s sze­retnének integrálódni Pécs vá­ros és az ország művészeti éle­tébe. Ebben a szellemben mű­ködtetik a Csopor(t) Horda ga­lériát, ahol március 20-án nyí­lik Dubravko Adamovics, hor­vát képzőművész kiállítása. Március 24-én kezdik az ol­vasópróbáit Miro Gavran hor­vát szerző Dr. Freud és az ő páciense című darabjának, me­lyet Balikó Tamás állít szín­padra. A színmű magyar nyelvű változatában Fillár Ist­ván, Fábián Anita és Barkó György játszik, a horvát nyelvű változatban pedig eszéki színészek szerepelnek. Pályázatok A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány pályázati felhívást tett közzé a nemzeti és etni­kai kisebbségek kultúrájá­nak, önazonosságának meg­őrzéséért, fejlesztéséért vég­zett tevékenység támogatá­sára. Pályázni lehet többek kö­zött ifjúsági programok szer­vezésére, kutatásra, színházi tevékenységre, közgyűjte­mény-fejlesztésre, rendezvé­nyek szervezésére, valamint művészeti alkotások megvá­sárlására. A támogatási összegnek felső határa nincs, kivéve a közösségi rendezvényeket, ahol a helyire száz-, a regio­nálisra ötszázezer, az orszá­gos és nemzetközi rendezvé­nyekre kétmillió forintot le­het maximum kérni. i i

Next

/
Thumbnails
Contents