Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-18 / 76. szám

1997. március 18., kedd Barkácsolás Dtinántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: B. Murányi László Otletsarok Polckihasználás. Külön­féle szögek, csavarok, gumi- és fémalátétek és sok más apró mütyür tárolására legpraktikusabbak a kisebb csavaros (Nescafé stb.) üve­gek. Azok fedelét két kisebb csavarral a polcok vagy a szekrény tetőlapjának aljára csavarozzuk egymástól olyan távolságra, hogy az üveget kényelmesen ki-, il­letve behajthassuk a fedél menetébe, akár egy villany- körtét a foglalatába. Ha az üvegekről leáztatjuk a cím­két, láthatjuk, hogy melyik­ben mit tárolunk. Az így fel­rögzített üvegek nem fog­lalnak el hasznos helyet. Fahibák javítása. Fatár­gyak repedéseit, szög vagy csavar okozta lyukait ma­gunk is könnyen eltüntethet­jük, ha a felmelegített, fo­lyékony enyvet fűrészporral összegyúrjuk és azzal ta­pasztjuk be a felület hibáit. A bedolgozott massza szá­radását követően azonnal megmunkálható a fafelület. Ha nem szükséges a gyalu- lás, elég, ha a még nedves anyagot spatulyával letol­juk, majd a száradás után csiszolóvászonnal távolít­suk el a fölösleget és tegyük simává a felületet. Az így betömött repedést, lyukat a bútor színével azonos lak­kal, festékkel vonjuk be. Reszelő saját kezűleg. A már élét vesztett fémfűrész­lapokból fához és fémhez jól használható reszelőt ké­szíthetünk magunknak. Az első fűrészlap mindkét lyu­kán dugjunk át megfelelő vastagságú és hosszúságú csavart, tegyünk mindket­tőre alátétet, rá a következő lapot, megint alátétet és így tovább, amíg 6-10 lap nem kerül egymásra. Az utolsó lapot anyával rögzítsük. Az esetleg kiálló csavarvéget fűrészeljük le, nehogy bal­esetet okozzon. A lapok közé tett alátéttel érjük el, hogy se fa, se fémforgács nem szorulhat a lapok közé. Borttócsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson [ Elektrió Kft-néii Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/336-685 Lehetőleg ne az ujjúnkra üssünk! Megszívlelendő balesetvédelmi tanácsok (1.) FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Csak jó szerszámmal dolgozzunk! A barkácsolás is ezer veszélyt rejt magában. Elég, ha egy pilla­natra kihagy a figyelmünk. Az végképp bajt hozhat ránk, ha hibás szerszámmal, géppel dolgozunk. Gyakorló barkácsolóként jócs­kán megfizettem a tanulópénzt. Nem egyszer volt hosszú ideig lila a körmöm, dagadt valame­lyik ujjpercem, netán nem győztem a frissen szerzett sebet fertőtleníteni, kezelgetni, volt, hogy orvoshoz kellett mennem. Csak hibátlan szerszámmal, és mindig kellő óvatossággal dol­gozzunk! A munka megkez­dése előtt ne sajnáljuk az időt arra, hogy végiggondoljuk: mit s mivel akarunk, tudunk elvé­gezni. A lötyögő fejű kalapács a legváratlanabb pillanatban képes új életet kezdeni. Haszná­lat közben a nyélről lerepülő fej nem csak bennünk okozhat kárt. Ügyeljünk, hogy a kala­pács (balta) feje szorosan si­muljon a nyélre. Ha lötyög, ékeljük be, ha a korábbi ékelés ellenére sem stabil, azt újabb, vastagabb ékkel tegyük bizton­ságossá. A csorba- vagy tompa élű csavarhúzó könnyen megugor­hat, s az ujjunk, a kézfejünk, az anyag felülete bánhatja. (Az ilyen csavarhúzó fejét köszörű­vel, netán reszelővei élezzük meg használat előtt.) A villáskulcsokkal is le­gyünk óvatosak, főleg, ha ko­molyabb erővel végezzük az anya meghúzását, lazítását. Ilyenkor ajánlatos a bal ke­zünkkel a kulcsot az anyára szorítani, miközben jobb ke­zünkkel azt forgatjuk. Ezzel a szerszámot is kíméljük az eset­leges kitágulástól, ugyanakkor magunkat is a leugrás okozta ki tudja milyen veszélyektől. A kézi fém-, illetve fafűrész- szel úgy kezdjük a munkát, hogy a megjelölt vonalra he­lyezzük a fűrész pengéjét és azt az ujjunkkal óvatosan vezessük meg, amíg bele nem kap rende­sen a fűrészlap a levágandó anyagba. (Az anyagot ajánlatos a fűrészelés előtt rögzíteni, ne­hogy megugoijon!) Igen gyakori balesetforrás a szögelés, valamint a létra hasz­nálata is. Általános szabály: ne az ujjúnkra üssünk, illetve a lét­rát annak használata előtt kel­lően támasszuk meg! Milyen barkácsgépet vegyünk? (4.) Elektromos kézi körfűrészek Ha gyakran kell deszkát, poz- doiját stb. méretre vágnunk, s megtehetjük, hogy erre a célra kézi gépet is vásároljunk, ala­posan nézzünk körül a szakbol­tokban. Nem mindegy, hogy milyen anyaghoz és mennyi munkához kell a gép. A motor teljesítményétől és a körfűrész­lap átmérőjétől, anyagától, mi­nőségétől függ, hogy amire szánjuk, arra maradéktalanul megfeleljen. Aranyszabály: Ne sajnáljuk a pénzt a jó minőségű körfűrész lapra. A szállal párhuzamos vá­gásra a nagy fogú, a szállal ke­resztbe vágásra az apró fogú lap a legjobb. Sokan a fához, pozdoijához stb. a teflon bevo­natú, netán az univerzális hasz­nosítású vídialapkás körfűrész tárcsára esküsznek. (Ez utóbbi­nál fontos, hogy csakis a gép forgásirányával egyezően kezd­jük és végezzük a fűrészelést, különben a fogakról letörhet a keménylapkás vágó él!) Általános használati tudniva­lók: Rögzítsük a fűrészelendő anyagot! Csak éles és kifogás­talan fűrészlappal dolgozzunk, mert a gép teljesítménye és a vágás minősége a fűrészlap fo­gainak formájától és állapotától is függ! A készülék karbantar­tása, beállítása előtt húzzuk ki a hálózati csatlakozót! A fűrész­lapot teljesen befedő mozgat­ható védőburkolatot ne fogjuk be mereven! Csak bekapcsolt gépet érintsünk a munkadarab­hoz! Használat közben a gépet egyenletesen toljuk előre (na­gyobb felület levágásakor veze­tősín mellett), ezzel csökkent­hető a balesetveszély, növel­hető a fűrészlap és a motor élet­tartama! A vastag anyagot több fogással (először 1-2 centire, aztán annál nagyobb vágó­mélységgel) vágjuk! Szer­számkulcsot soha ne hagyjunk a gépben! Ha a fűrész blokkol, azonnal engedjük el a kapcso­lót! Derékszögű vágásnál na­gyobb vágásmélységgel dol­gozhatunk, mint a ferdénél! Fontos az anyagtól és a fűrész­laptól függően a helyes fordu­latszám megválasztása (puha anyaghoz nagy, keményhez ki­sebb fordulatszám kell). A körfűrészek tartozéka a párhuzamos vezető és a vágási szögbeállító (a függőlegestől 45 fokos dőlésig). Az ilyen gé­pek fűrészasztalra szerelve asz­tali körfűrészként, illetve meg­felelő fűrészlappal plasztik, műanyag, plexi és könnyűfém tárgyak vágására is alkalmasak. Térkihasználó polcok Mivel lakásunk falai nem tolhatok kijjebb, egyszerűbb, ha az adott térben saját kezű (sk.) munkával használunk ki praktikusan minden helyet. A saját kezűleg (sk.) készített egy-két rakodóhelyű sarokpolc ugyancsak hasznos helykihasználást eredményezhet az ágyunk mellett. A fejünknél ott a rádiós ébresztőóra, a televízió, az épp olvasott könyv, és bármi, amire csak szükségünk lehet. Az adott derékszögű hely két befogó hosszát lemérjük, s an­nak megfelelően vágjuk ki pozdoijából, rétegelt lemezből, eset­leg egymáshoz illesztett gyalult deszkákból a két-három polc anyagát, úgy, hogy a háromszög derékszögű csúcsát néhány centiméter hosszúságban kivágjuk (azon át hozható fel a tv-hez szükséges elektromos vezeték és az antenna csatlakozó kábel). A polcokat egymástól megfelelő magasságban, lehetőleg víz­szintesen rögzítsük a falhoz, esetleg a lambériához (első képün­kön). A polcot a falra erősített vízszintes tartólécekre feltétlenül rögzítsük, lambériánál megfelelő derékszögvasak felcsavarozá- sával is elérhetjük a megfelelő stabilitást. A A vécéhelyiség befelé nyíló ajtaja fölötti tér is szinte kí­nálja magát, hogy oda polcot tegyünk (második képünkön) a tartalék vécépapír, mosószer, papírzsebkendő és egyéb, a ház­tartásban nélkülözhetetlen, ám nem mindennapi használatra szánt anyagok tárolására. A benyitott ajtó fölött legalább tíz centis helyet hagyjunk a polc aljáig, hogy az ajtót mázolás, egyéb célból adott esetben ki tudjuk emelni. A két tartóléc he­lyét méijük ki, azokat önmagukban és a szemköztivel is szin­tezzük. Ä léceket rögzítő tiplik helyét fűijuk be a falba, majd a megfelelő helyen átfúrt léceket csavarral erősítsük a falhoz. A méretre vágott és elöl peremmel ellátott polc legalább egy cen­tivel legyen keskenyebb a falak közötti távolságnál, hogy azt a vakolat rongálása nélkül felültethessük a tartó lécekre. A világí­tást az ajtó fölötti részről szakszerű toldással és vezetékkel átte­lepíthetjük az oldalfalra, hogy az továbbra is megfelelő világí­tást adjon. Ha a polcunk látványa nem eléggé esztétikus, akár függönnyel is eltakarhatjuk. Ezt megoldhatjuk ha a polc oldal­fala fölötti részen a falba erősített (befúrt) két, egymással szem­közti tartó csavar közé feszítjük ki a függönyt. Ajánlott WC-tartozékok Gyakorlatból tudom, hogy nem csak a vécében nélkülözhetet­len a kézi pumpa, a kefe, a megfelelő hosszúságú acéldrót. A pumpa a konyhai és fürdő­szobai lefolyók heti, kétheti tisztítására is a legjobb segít­ség. Használatakor a túlfolyó nyílását szivaccsal, ronggyal, netán a kezünkkel záijuk el. Engedjünk forró vizet a mos­dókagylóba és a pumpa harang­ját a lefolyó nyílására helyezve kezdjük el a pumpálást. Néhány perc elteltével magunk is meg­lepődünk, hogy a hajszálaktól kezdve mennyi kosz jön vissza, ami addig szinte elzárta a szi­fonban a víz szabad lefolyását. Ilyenkor tesz jó szolgálatot a kis ívben hajlított végű hosszú acéldrótból készített kampó, amivel a lefolyó lyukain ke­resztül nagyon sok, addig dugu­lást előidéző hajszálat és min­denféle ragacsossá vált szöszö­ket bányászhatunk ki. (Ezek a szifonban összeállva szinte mágnesként vonzzák maguk­hoz a szappanhabot, a zsiradé­kot, idővel szinte dugóvá állnak össze, és eleinte csak lassan, idővel aztán már egyáltalán nem engedik lefolyni a vizet.) A WC-kefe az eredeti funk­cióján túl kiválóan alkalmas arra is, hogy esetenként kisikál­juk vele a kiürített, ám belül a sokféle ráragadt konyhai hulla­déktól elmocskolódott és bü­dössé vált műanyag szemét- gyűjtő vödrünket. Az üres vö­dörbe engedjünk forró vizet, a kefével alaposan sikáljuk ki, a szennyvizet öntsük a vécébe. E műveletet addig ismételjük, amíg tiszta nem lesz a szeme­tesvödrünk belseje. Gyűrűs ötletek Van, aki szereti a gyűrűt, oly­kor többet is egy-egy ujján. Ha ehhez nincs elegendő pénze, a készen kaphatónál lényegesen olcsóbban maga is készíthet kedvére valót Igaz, ezüstszál­hoz jutni se olcsó manapság, de megteszi a zománcozott vö­rösréz drót esetleg a szebb kül­lem miatt néhány gyöngyszem is. Kell még az ujjúnknak megfelelő átmérőjű, henger alakú tárgy, műszerész csípő­fogó és laposfogó, jókora kéz­ügyesség és fantázia. A henge­res tárgyra úgy tekeíjíik fel a kívánt szélességet biztosító meneteket az anyagból, hogy az megfelelő szorosságé, mégis könnyen levehető le­gyen. Az anyag két végét ked­vünkre csiga- vagy bármilyen formára alakíthatjuk, eseüeg ráfűzzük a gyöngyöt A partvisnak falon a helye A vécéhelyiség oldalfala is hasznosítható a partvis, felmo­sófa, szemeteslapát, a portörlő rongy és más takarítószerek ló­gatva tárolására. Az oldalfalra megfelelő ma­gasságban rögzítsünk lécet, és abba hajtsuk be egymástól megfelelő távolságra a menetes végű kampókat. A partvis, fel­mosófa stb. nyelének végét ke­resztben fúrjuk át, a lyukon zsi­neget, drótot áthúzva készít­sünk tartó fület, amivel fel­akaszthatjuk hosszú nyelű taka­rítóeszközeinket. A tartó lécet olyan magas­ságban rögzítsük a falra, hogy a ráakasztott seprű stb. feje ne ér­jen le a földig. Hol, hogyan tároljuk takarító Ha az egyik oldalfalon lévő eszközeinket, hogy azok ne tartó lécünk nem elegendő, a legyenek útban, és mégis szemközti falra is rögzítsünk mindig kéznél legyenek? hasonlót. Sarokkerekítés Ha egy deszkalapot, furné­rozott avagy rétegelt lemezt a sarkánál szeretnénk leke­rekíteni, először vastagabb kartonból rajzoljuk meg a lekerekítéshez szükséges méret szerinti sablont, azt vágjuk ki, helyezzük a deszkalap sarkára, majd a körvonalat rajzoljuk, netán karcoljuk rá a lapra. (Ügye­sebbek a körív jelölését kör­zővel is elvégezhetik.) A kellően leszorított deszkán dekopír fűrésszel (esetleg apró fogú kézi- vagy körfű­résszel elnagyolva) vágjuk ki óvatosan a körvonalat , úgy hogy a rétegezés ne pat­tanjon le, a fa hosszanti rostszálait se tegyük tönkre. A lekerekített sarkot resze­lővei, végül dörzspapírral dolgozzuk simára. i

Next

/
Thumbnails
Contents